Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-14 / 46. szám
6 Budapest, 1917. november 14. gatni. És mit fizettek érte? — kérdeztem. — Hát megfizettük az árút, — mondták — 750 koronát. Ez az egyszerű példa teljesedett be a gazdasági élet egész vonalán. A börzén, az osztalékpolitika terén, a vállalkozás széles mezején. A mi kitűnő bankigazgatóink rossz próféták voltak, a máramarosi meg a büdszentnrihályi izraelita polgártársnak jobb konjunktura-prognosztikonja volt. A máramarosi hitsorsos szivesen fizetett a Nasici részvényért akár 3500 koronát, a Nasici egyes igazgatósági tagjai pedig 900 koronáért piacra dobták annakidején a saját papírjaikat. És a máramarosi hitsorsosnak lett igaza, mert biztos forrásból tudjuk, hogy a Nasici igazgatóságában nemrégen purparlé során kiszámították, hogy ha a Nasici ma likvidálna (— amikor még a vállalat töméntelen fa-anyaga lábon áll —) 4000 korona jutna minden részvényre. De mit tesz isten, a Nasici nem likvidál, sőt ellenkezőleg, tőkét emel. Hát nem a máramarosi polgártársnak van igaza? — Vég nélkül folytatni lehetne a pél- dálódzást. A bankvezér urak gazdasági érzékét a világháború elsöpörte. A régi kerékvágásban ők nagyszerűién vitték előre a szekeret, , előre, mindig előre, egyenletes tempóban. Jött azonban a világháború, a lovak közé csapott lángostorával és a lovak gyors iramban magukkal ragadták a lomha szekeret. A bankigazgató urak, a hivatásos kapitalista-tudósok lemaradtak, a bakon pedig ott ül a máramarosi polgártárs, az ő egészséges, hétköznapi érzékével. Ő szedi az epret, a hivatásosak pedig futnak a kocsi után, amelyet az imént kátyúba akartak lódítani. Nem sikerült. A kocsi rohan tovább és ők szaladnak utána. Végül majd felülnek rá, de a máramarosi zsidót, akinek szerzett jogai vannak, nem tudják többé lelóditani a bakról. Ahogy a költő mondja: ez ma a helyzet szignaturája. Róna Lajos. Szemle. Kormányrendelet a központok ellenó'rzésé- ről. — Valuta és bankszabadalom. — Adómorál. A kormány 4308/1917. M. E. szám alatt rendeletet adott ki, mely a háborús gazdasági központok kormányhatósági felügyeletéről és üzletvitelük ellenőrzéséről intézkedik. Úgy látszik, hogy a kormányt azok a stirü panaszok indították a rendelet kibocsátására, melyek az utóbbi időben a központok működése ellen felhangzottak. Különösen a kereskedővilágnak van sok kifogása a központok ellen, melyek közül egyik-másik valóságos Augiasz-istálló, melyet igazán alaposan meg kell tisztogatni. Meg kell vallanunk, hogy a rendelet némi csalódást hozott, amennyiben csak nagy általánosságban intézkedik és igy még mindig sok kibúvót hagy a visszaéléseknek. A részletesebb és precízebb intézkedéseket azért tartottuk volna szükségesnek, mert a központok legtöbbje eltért attól az alapelvtől, mely azokat népjóléti intézményeknek deklarálta. Egyes központok ezt az elvet egyenesen áttörték és olyan üzleti politikát folytattak, mely a közérdeket ignorálva, kizárólag a nyerészkedésre irányult. Mások meg abban tűntek ki, hogy a kereskedelmet teljesen kiküszöbölni igyekeztek, aminek következtében a piacon áruhiányt idéztek elő. Ennek vliszont a fogyasztók fizették meg az árát. Az is baj, hogy a központok nagyobbrészt örök életre rendezkedtek be és igy megnehezítették a „lefaragást“, amit pedJig a háború után gyors tempóban kellene végrehajtani. A rendelet ebből a szempontból is hiányos, amennyiben az átmeneti időre megfelelő intézkedéseket nem tartalmaz. Pedig ,ez nagyon kívánatos lett volna. Ezzel a kormány már most dokumentálta volna, hogy a háború után nem szándékozik fentartani a központokat, melyeknek a hadi állapot adott létet, de amelyeknek a békegazdaságban el kell tiinniök, ha azt akarjuk, hogy az ország anyagi fejlődését a háború által ráerőszakolt bilincsek meg ne akasszák. Bizonyos körökben akció indult meg arra, hogy egyes központok a háború után is folytassák működésűket. Minden kereskedőnek arra kell törekednie, hogy ez az óhaj meg ne valósittassék. A központok további fentartása valóságos katasztrófa volna az ország gazdasági életére nézve, mely ezáltal fejlődésében megbénittatnék. * Félhivatalos bejelentés szerint a jegybank szabadalmát két évre meghosszabbítják. Mindenesetre csak ■helyeselhető, hogy az eredetileg tervbe vett húszéves egyezményt egyelőre elejtették. A mostani komoly idők nem alkalmasak arra, hogy gazdasági dolgokban hosszúlejáratú szerződéseket kössünk. Nem ismerjük a bankprovizóriumra vonatkozó egyezményt, de feltesszük, hogy abban a két kormány lerakta a valuta helyieállitására vonatkozó akció alapjait is. Lehetetlennek tartjuk azt, hogy a régi bankszabadalom változatlanul meghosszabbittassék. Már most kell fixi- rozni azokat a feladatokat és teendőket, melyek a jegybankra a valuta helyreállítása tekintetében há- ramlanak. A jegybankot első sorban arra kell kötelezni, hogy a deviza-piacon ismét tűrhető állapotokat teremtsen. Ez az Osztrák-magyar bank kötelessége. A bank béke idején igen racionális devizapolitikát követett, melyet egész Európában mintaszerűnek ismertek el. Most a háborúban teljesen magára hagyta a deviza-piacot, mely lassankint egészen lezüllött. A monarchia deviza-piacain oly zűrzavar és fejvesztett- ség uralkodik, aminő sehol Európában nem tapasztalható. És ezt az anarchikus állapotot a jegybank idézte elő azáltal, hogy a háború kitörésekor kieresztette a kezéből a devizakereskedelem irányítását és a piacot a zugüzletnek és a spekulációnak dobta oda martalékul. A deviza-piac szanálása elsőrendű közgazdaság1; érdek, melylyel szemben mindlen' más érdeknek háttérbe kell szorulnia. Ezen a téren most már csak na- gyon hathatós rendszabályokkal lehet eredményt elérni. De a valuta helyreállítása érdekében semmitől se szabad visszariadnunk, minthogy ettől függ az ország jövendő boldogulása és anyagi megerősödése. * A napról-napra fokozódó hadi adósságok kamatait csak uj adókkal leszünk képesek fedezni. Az uj adók életbeléptetése, bármennyire népszerűtlen is legyen az, már nem sokáig várathat magára. Ezzel mindlen kormánynak számolnia kell. A kérdés csak az, mely társadalmi és vagyonkaíegóriák azok, melyek a magasabb adókat a legkönnyebben viselhetik el. Mert ezt a szempontot a jó adópolitikának nem szabad figyelmen kívül hagyn'a. Abban mindnyájan megegyezünk, hogy a háború alatt szerzett nagy jövedelmeket és vagyonokat első sorban, kell az uj adókkal sújtani. Ezeknél a progressziónak a legnagyobb mértékben érvényesülnie kell. Viszont az államhatalomnak ügyelnie kell arra, hogy azok a néprétegek, melyeket a háború vagyonilag meggyengíteti, lehetőleg kiméltessenek. Bizonyos oldalról, főleg az agráriusok részéről erős propaganda folyik most arra, hogy a nagytőke, különösen ped'g a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egy magas hadi adóval terheltessenek meg. Úgy tudjuk, hogy a kormány által előterjesztendő uj javaslatok között egy külön társulati hadi adó is szerepel. A nagy, hatalmas társaságok és trösztök megadóztatása ellen senkinek se lehet kifogása. Eleget kerestek a háborúban. De ugyanakkor azt is követelhetjük, hogy külön hadi adóval terheltessék meg a nagybirtok és általában a földbirtok is, mely a békeévekben is aránylag kevés adót fizetett és most a háborús konjunktúrából erősen kivette a részét. Annak a háborús adó-morálnak, melyet az agráriusok hirdetnek, minőién téren érvényesülnie kell. A hetedik magyar hadikölcsön a lehető legkedvezőbb viszonyok között kerül kibocsátásra. Amig kint a fronton csapataink diadalt diadalra aratnák, addig itthon, a front mögött, a gazdasági élet a magyar állam jövőjébe vetett rendit- hetlen bizalom következtében példátlanul fellendült. Az egész országban óriási tőkék halmozódtak fel, melyeknek egy jelentékeny része most hadikölcsönjegyzésre lesz fordítandó. Minden magyar ember becsületbeli kötelessége, hogy hadi- kölesönt jegyezzem. Ezzel nemcsak hazafias kötelességének tesz eleget, hanem a saját érdekében is cselekszik, amennyiben vagyonának egy részét biztos és jövedelmező értékpapírba fekteti. A hadikölcsön több mint 6 százalék kamatot hoz, mig :ai tőzsdén kotirozott részvények na- gyobbára csak 2—3 százalékot hajtanak. A hetedik magyar hadikölcsön prospektusa november 11-én jelent meg. A prospektus szerint a pénzügyminiszter ezúttal 6°/o-os és 51/2%-os járadék- kölcsönkötvényeket bocsát ki. Az aláírás ideje november 15-t ől december 14-i g terjed. A 6a/o-o s k ö t v é n y aláírási ára, h;a az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: november 15-től december 1-ig 96 korona 10 fillér; december 1-től 14-ig 96 korona 32 fillér. Az 5iU°lo-os kötvény aláírási ára november 15-től december 1-ig 91 korona 25 fillér; december 1-től 14-ig 91 korona 45 fillér. A részletfizetési kedvezmények ezúttal is fennálltnak. A 100 koronánál nagyobb összegű jegyzéseknél a jegyzett összeg négy egyenlő részlet (25—25°/n) január 9-ig, 29-ig február 15-ig és illetve 28-ig fizethető. A részletfizetési kedvezmények igény- bevétele esetén a 6°/o-os kölcsön aláírási ára 97 korona 20 fillér, az öV-A/o-os 92 korona 25 fillér. A be1- tétek ezúttal is felhasználhatók és fennállanak a lom- bard-kölcsön kedvezmények is. Különleges kedvezmény, hogy a kötvények felhasználhatók 'esznek a hadinyereségadó fizetésére. A kölcsön esetleges felmondása a pénzügyminisztérium részéről a 6°/o-osná! 1922 augusztus 1„ az öV^/o-nál 1925. junius 1-ét megelőző időre nem történhetik meg. A Hermes tőkeemelése. A Hermes magyar általános váltóüzlet r.-t. igazgatósága szerdán ülést tart, amelyen megállapítják az 1916/1917. tizletév mérlegét. Ugyanebben az ülésben az igazgatóság el fogja határozni az alaptőke felemelését is. Az intézet tőkeemelését hankszerii üzletágainak rohamos fejlődése és ipari érdekkörének tekintélyes bővülése teszi szükségessé. A H. T. badikölcsön-akciója. A Haditermény r.-t. felhívást intézett ügyfeléhez a küszöbön álló uj hadikölcsön érdekében. A H. T. propagandája az előző hadikölcsönöknél is nagy eredménynyel járt s ez sarkalja arra, hogy az uj kibocsátásnál még nagyobb erőkifejtéssel az eddigieket felülmúló eredményt érjen el. A Város- és Községf ijlesztö R.-t. közgyűlése. A Magyar Város- és Községi fejlesztési R.-t. a napokban tartotta dir. báró Madarass y-B e c k Gyula elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését, amely elhatározta, hogy a társaság alaptőkéje 17.500 darab, egyenkimt 400 korona névértékű részvény kibocsátása által 12,000.000 koronára felemeltet k. A régi részvényeseknek 2 : 1 arányban elővételi jog biztosittatik 550 korona áron, amelyhez 8 korona bélyeg és költség járul. Az elővételi jog folyó hó 15-ig gyakorolandó. Á közgyűlés ezután kiegészítette az igazagtóságot és abba uj tagokul báró K ü r t h y Lajos, dr. H e 1 v e y Tivadar, dr. H ü 111 Dezső, Kornis Manó és dr, Strasser Imrét választotta meg. A Turul tőkeemelése. A Tu,rul cipőgyár részvénytársaság igazgatósága 5-én tartott ülésén elhatározta, hogy a folyó hó 24-én megtartandó rendkívüli közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy tekintettel a vállalatnál tervbevett kibővítésekre, az alaptőke 6,000.000 koronára emeltessék fel. A kibocsátandó 10.000 d'arab uj részvény elővételi jogát teljességében a régi részvényeseknek b'z- tositoíták. A Moktár tőkeemelése. A Magyar Ország o s Központi Takarékpénztár választmányának Metzler Jenő dr. vezérigazgató most számolt be a folyó évi július hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésen elhatározott tőkeemelés keresztülviteléről. A régi' részvényesek által elővételi jogok révén átvett 6050 darab uj részvényen felül az igazgatóság a közgyűléstől nyert fölhatalmazás alapján további 3700 darab uj részvényt bocsátott ki s valamennyit két évi; lekötés mellett tetemesen magasabb áron, mint volt az elővételi ár, az intézet ügyfelei körében értékesítette. Gépészek Szaklapja címen rendes heti mellékletet ad ki a Molnárok Lapja (Budapest, V.. Csáky- utca 12.). ez a gyakorlati szakemberek részére valóságos tömegét adja a pénzzé tehető tapasztalatoknak és útmutatásoknak. Mutatványszám ingyen kérhető. Magáncégből — részvénytársaság. A Magyar Város- és Községfejlesztési Részvénytársaság, amint meg'rtuk, megvásárolta és részvénytársasággá alakította át a Klein és Fia pipereszappan- és illatszer- gyárat, Klein és Fia Fi n o m Pipereszappan- és Illatszergyár R.-t. cég alatt 2,500.000 korona alaptőkével. A Magyar Bank közgazdasági közlemények A Magyar Bank kiadásában megjelenő „Magyarország, Bulgária és Törökország közgazdasága“ cimii időszaki közlemények második sorozata most jelent meg, A Magyarországra vonatkozó közlemények a háború pénzügyi terheivel, a többtermelés kérdésével, a magyar hitelélet háborús viszonyaival és a faipar és vegyészeti ipar speciális helyzetével foglalkozik. A Bulgáriára vonatkozó ismertetések tárgya a bolgár közlekedési. politika, vasúti közlekedés, hajózás, ipar és pedig speciálisan a bolgár faipar és bőripar. Törökországra vonatkozó közleményekben a török állami pénzügyekkel, a török hitelélettel, a háború alatti külkereskedelmi forgalommal és végül a török ipar fejlődési kilátásaival foglalkozik a tartalmas füzet, amelyet díjtalanul bocsát az érdeklődők rendelkezésére a Magyar Bank. __________ _ Ki adja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős : Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. URÁNIA Az elveszejt paradicsom Fulda hires regénye fűmen 4 részben a főszerepben Mady Christian . A réti rózsa Dán filmköltemény 2 részben Ranah lsen bálványa Indiai filmtörténet 2 részben (amerikai film) Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 ó akor. Vasárnap 3, 1/25, 6, */g8 és 9 órakor.
