Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-14 / 46. szám
Budapest, 1917. novembiar 14. 3 Olyan óriási arány ez, amelyet sürgősen meg kell változtatni és ilyenformán a névmagyarosítás apostolainak bő területe nyílik a városházán a térítésre. Demjén tanácsnok betegsége Mi történt Hubert dr. körül Demjéni-ügy? Beszélnek rójál, tehát van. A tanács egyik legfiatalabb, nagytehetségü tagjáról van szó, akinek jövendőbeli működéséhez kivétel nélkül minden illetékes faktor rendkívüli reményeket fűz; érdemes és szükséges dolog, hogy a mendemondáknak mélyére tekintsünk és a valóságnak megfelelően állítsuk be, ami történt. Tény az, hogy Demjén Géza dr. tanácsnok, 2! szociálpolitikai ügyosztály vezetője szabadságot kért és kapott a polgármestertől. Az ok Demjén fáradtsága, kimerültsége, amelyek a leghatározottabban beteges tüneteket mutatnak. Hogy ez ai szabadság azutáni három hónapig tart-e, mint a lapok megírták, vagy rövidebb ideig, az teljesen és kizárólag attól függ, mikorra piheni ki magát a tanácsnok és mikorra küzdi le kimerültségéből származó betegségét annyira, hogy ismét munkához foghat. Demjén Géza tizenhat esztendeje áll a főváros szolgálatiéban és ez alatt az idő alatt igazán szünet nélkül intenzív munkát végzett. Tanácsnokká való választásáig a tanügyi ügyosztálynak volt a lelke, ahol tudvalevőleg a kötéliidegek is felmondják a szolgálatot. A szociálpolitikái ügyosztály átvételénél egészen uj feladatok hárultak rá, amelyekbe előbb bele kellett élnie magát, majd mikor már mindennel rendbejött, az uj problémák egész özöne szakadt a nyakába. Köztük a népkonyhák bonyodalmas és töméntelen akadálylyal suilyosbbitott ügye, legújabban pedig aiz uj lakásrendelet végrehajtása, a lakáshivatal felállításának napok alatt való megoldása. A munkának ebben az iramában merült ki Demjén tanácsnok és egészségének helyreállítása céljából ment szabadságra. A különböző variációikban feltálalt kombinációk és sejtések között szerepel Hubert Emil dr. hivatalnok ügye is. Úgy beszélik, hogy a tanácsnok a .népkonyhák ügyét Hubertre akarta bízni. Hubert ellen azonban az utóbbi időben siaijtótá- madások hangzottak el, ai diákmenza látogatóival szemben tanúsított modorai miatt. Általában Hu bér tét nem lehet népszerű embernek mondani, ami arrat indította fíéirczy polgármestert, hogy Demjéntől ennek a kombinációnak elejtésági tanácsosé tetszett. Ennek is volt azonban egy nagy hibája, hogy kivitele majd 700.000 forintba került volna. A Nebbien-féle érdekes költségvetés a következő volt: A régi korcsmaépület berendezése és átalakítása 3,716 írt. 10 kr, Egy táncterem építése 20,638 „ 03 „ A nagy szigeten majorsági épületekre 34,238 „ 26 „ Amfiteátrum építése 143,881 „ 30 „ A főbejáratnál egy oszlopos (colonade) építése 120,894 „ 46 „ Hidak építésére 82,407 „ 30 „ A tó kitisztítására és mélyítésére 112,000 „ — „ Viz bevezetésére és levezetésére 113,000 „ — „ Földforgatásra 25,000 „ — „ Faültetésre 20,000 „ — „ Összesen: 691,077 írt. 25 kr. így nézett ki 1817-ben egy nagy munka költség- vetése, amelyre azonban se a városnak, se a szépitő- bizottságnak nem volt pénze. Végre ai költségeket 300,000 forintra szállították le és a munkák elvégzését tiz esztendőre osztották föl. Ezt is nagyobbrészt úgy akarták összegyűjteni, de 340 aláírótól mindössze 45,252 forint gyűlt egybe. Végre a város kölcsönnel segített magán és az átalakítást Nebbien Henrik vezetésével tíz év alatt be is fejezték. A liget ezután a szépitő-bizottság megszűntéig, 1861-ig, annak felügyelete alatt maradt, és akkor a rendelkezési jog ismét visszaszált a városra. Ez a liget rövid története. Akik tettek és tenni akartak érte valamit, azok József nádor, Batthyány József gróf hercegprímás, B o r á r o s János városbiró és Nebbien Henrik gazdasági tanácsos voltak. A Qrassalkovics hercegek pedig sehol sincsenek. Csak a szegény Kardhordó Árpád meséiében, sét kívánja. Hogy azonban a polgármester és a kimerültsége miatt szabadságra ment Demjén között bárminemű ellentét lenne, annak ellenkező bizonyítéka, hogy Béirczy polgár- mester :aiz elsők között volt, akik személyesen érdeklődtek a beteg tanácsnok hogy léte felől. Ha Demjén a Hubert-ügy miatt vonult volna félre, akkor ez aligha történhetett voliniai. A mi értesülésünk az, hogy Demjén egészségére ai párnapos nyugalom is jó hatással volt és ö maga is reméli, hogy pár hét múlva ismét dtveheii ügyosztálya vezetését. Szabadságideje miatt a szociálpolitikai ügyosztályt Kardnyi Elemér tanácsjegyző vezeti, mig a népkonyhák ügyének élére a polgármester Demjén szabadságidejére Csupor József dr. tanácsnokot állította. Ha Demjén visszatér hivatalába, a népkonyhák ismét az ő gondjaiba fognak tartozni. A lakáshivatal vezetésére Demjén tanácsnok Sidó Zoltán dr. fogalmazót kombinálta és valószínű, hogy távolléte alatt is honorálni fogják ezt az elhatározását. Veszélyben a villany-világítás Elfog-yott az elektromosmüvek széntartaléka Világítási üzemeink közül a gázgyár az, amely, a szénhiánynyal vonatkozásban többet hallat magáról. Bizottsági üléseiken, közgyűlésen, sajtóban minduntalan Ripka igazgató vészkiáltásait halljuk és félős, hogy a farkas és a pásztor meséjie rajta is beteljesedik. Addig ijesztgeti majd a közvéleményt, amig senki sem fog neki hinni. Annál komolyabban kell venni azonban most a főváros elektromos müveinek felszólalását, amely első Ízben is igen komoly formában hangzik el. Az igazság kedvéért azonban föl kell Jegyezni, hogy a gázvilágitás fontosságát az emeli a villanyé fölé, hogy közvilágításunkat is a gázgyár szolgáltatja. Az leilektromos müvek a múlt esztendőben aránylag még simán el voltak látva, aminek magyarázata az, hogy az elektromos áram fejlesztéséhez jó a magyar szén is, mig a gázhoz csak porosz kőszén használható. Az idén azonban részben a,z a körülmény, hogy a fűtéshez minden szénre szükség van, részben pedig a vaggon- hiány miatt az elektromos müvek szene körül is zavarok vannak, amelyeknek orvoslására azonban remélhetőleg — hamarosan módot fognak találni. Valószínű ugyanis, hogy a közönség szénszükséglete most már állandóan kisebb les?,, mert egy igen tekintélyes rétegnek sikerült magát szénnel ellátnia, s igy most már jobbára csak a szénjeigyek fedezésére szükséges szénről kell gondoskodni. A zavarokon az elektromos müvek előbb a maguk hatáskörében igyekeztek segíteni, arrieny- nyiben — mint a Fővárosi Hírlap megírta —• előbb a velük szerződéses viszonyban levő ma- gánüzlemek, majd a liftek működési idejét redukálták. Mindez azonban nem volt elegendő. Az elektromos müvek napi szénszükséglete huszonnyolc vaggon. Hosszú idejiei már annak, hogy az elektromos-müvek ezt a kvantumot nem kapta meg, s Így naponkint öt-hat vaggonnal kellett a tartalékokból fedeznie. Ez a nódszer azonban a jekmtékeny tartalékokat lassankint fölemésztette és ma bizony az elektromos-müvek is abból élnek, amit naponkint kapnak. Ezek a körülmények arra indították az elektromos-müvek igazgatóságát, hogy a polgármesterhez beadványt intézzenek, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik. A rendkívüli közgyűlést azonban aligha fogják megtartani, mert Bárczy polgármester az elektromos müvek igazgatójának panaszát véve, azonnal Serényi Béla gróf kereskedelmi miniszterhez ment, akitől a baj orvoslását kérte1. A kereskedelmi miniszter mindent megígért, s igy remélhető, hogy ezentúl az elektromos-müvek szenét akadálytalanul és hiánytalanul ki fogják szolgáltatni. Vízvezetéki javítások PÍIP&NY Budapest. VIII., Rökk Szilárd-u. 30 rUUMRl Telefon: József 1— 48. szám. Szervezik az idegenforgalmat Az Idegenforgalmi Hivatal működése. — Nem szabad a szállodákat más célra felhasználni. Uj szálloda-tervek. A székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának működéséről az utóbbi időben nem sokat hallottunk, aminek egyik íöoka mindenesetre az, hogy az intézmény úgyszólván budget nélkül dolgozik. A költségvetésben előirányzott 50.000 koronával komolyan idegenforgalmat csinálni nem lehet. Közben szó volt arról, hogy a kormány által megcsinált idegen- forgalmi szervvel, az Idegenforgalmi Központtal, fuzionálni lehetne és pedig olyan formában, hogy az országos idegenforgalom ügyeit is a fővárosnak már meglevő szerve, az Idegenforgalmi Hivatal vállalta volna magára. Ez az alakulás megoldotta volna a pénzügyi kérdéseket is, mert ilyenformán a költségeket az állam viselte volna. Ez a fúziós terv azonban ma már teljesen meghiúsult. Nem maradt hátra .más, mint hogy a főváros idegen- forgalmi politikáját egészen uj alapokra fektessék. Szombaton délelőtt azután ülést tartott a főváros idegenforgalmi bizottsága, amely Bárczy István dr. polgármester elnöklésével meghallgatta és helyeslőén tudomásul vette azokat az előterjesztéseket, amelyeket Miklós Elemér dr. tanácsjegyzö és Z i 1 a h y Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója tettek. Ahogy a tárgyalás anyagát ismerjük, úgy látjuk, a fővárosnak az idegenforgalom emelését célzó akciója kizárólag ötletadásra, kigondolásra fog szorítkozni. Miután pedig az 50.000 korona még az ötletadáshoz sem elegendő, az Idegenforgalmi Hivatal budgetjét 70.000 koronára emelik fel. A bizottsági ülés mindenekelőtt letárgyalta a jövő évi munkaprogrammot, amelynek sarkalatos pontja, hogy a főváros meg akarja keresni a szükséges kapcsolatot az országos idegenforgalmi alakulásokkal. így első sorban az Idegenforgalmi Központtal, amely Kampis János min. tanácsos vezetésével működik és amely két esztendős hasztalan fáradozása után eljutott odáig, hogy hivatalos helyiségét megnyithatja. Kapcsolatot keres azonkívül a főváros a Magyarországi Bajtársi Szövetség idegenforgalmi szakosztályával, amely máris buzgón tevékenykedik. A cél tehát az, hogy a főváros Idegenforgalmi Hivatala ezentúl eszméket termeljen, amelyeknek végrehajtása az országos szervek utján történnék. Végzi ezenkívül a hivatal a napi munkát, prospektusokat ad ki és felvilágosításokat ad azoknak, akik bármely kérdésben hozzá fordulnak. Az idegenforgalmi bizottság különben a polgár- mester indítványára foglalkozott afővárosiszál- 1 o d á k ügyével is. Tudvalevő, hogy Budapesten olyan kevés ma a szálloda, hogy szobát legfellebb hetekkel előbb való megrendelésre lehet kapni. Ráadásul még a legutóbbi időben néhány szállodát el is adtak. Egyébként is a budapesti szállodásipar igen szomorú helyzetbe jutott. Az ipar legkiválóbb művelői elkedvetlenedtek és visszavonulni készülnek, vagy — amint az Palkovics Ferencnél történt — már vissza is vonultak. A bizottság látva ezt a veszedelmet úgy határozott, hogy a kérdést sürgősen a közgyűlés elé viszi, A legközelebbi közgyűlés elé a tanács azzal az előterjesztéssel járul, hogy írjon fel ebben az ügyben a közgyűlés a kormányhoz és kérje, hogy a háború alatt a szállodákat ne lehessen eladni, illetve ne lehessen más célra felhasználni. A fővárosi szállodák ügyének rendezésére különben az idegenforgalmi bizottság albizottságot küldött ki, amelynek Glück Frigyes elnökségével G á- 1 o s Kálmán főv. biz. tag, Miklós Elemér tanácsjegyző és Z i 1 a h y Dezső az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója lettek a tagjai. Feladatuk első sorban annak megoldása, hogyan lehetne Budapesten mielőbb uj szállodákat teremteni és olyan irányú működés kifejtése, amelyből látható legyen, hogy a vállalkozási tőke számíthat a főváros támogatására. Véleményünk szerint ennek az albizottságnak foglalkoznia kell azzal az ad acta tett régebbi tervvel, amely még Márkus Jenő tanácsnoktól származott, hogy a főváros a Dunaparton, a szerb templom melletti telken építsen szállodát. Egyébként arról is értesülünk, hogy Márkus Jenőnek, mint a Magyar Bank jövendőbeli igazgatójának programijában van két szálloda építése. Megbízta az idegenforgalmi bizottság Miklós tanácsjegyzöt azzal is, hogy tegyen előterjesztést, mint fog a főváros idegenforgalmi akciója résztvenni az országos alakulásban? Az országos központ — ér-
