Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-07 / 45. szám

2

ff

JftMIBO&JIIJZMf*

Budkpest, 1917. november 7.

gosam. sok anyag és az átalakítások magának a királynak a kívánságára történnek, mindem pillanatban számolni kell az anyaghiánynyal. Arról értesültünk, hogy a várszínház átalakítási munkálatai teljesen megakadtak, ezért Krátky János tanácsnokhoz fordultunk, aki a következő felvilágosításokat volt szives a Fővárosi hírlap munkatársának adni:

— A Várszínház átalakítási munkái folyamatban vannak ugyan, de állandóan nehézségekkel küzdünk itt is, mint minden más építkezésnél. Igen sok szaladgálásunk volt a fűtőkészülék megszerzése körül. A hadügyminisztériumtól kellett kérnünk, de levelezéssel nem sikerült elintéznünk, végre is személyesen kellett egy urnák a polgármester ajánlólevelével a fiitőkésziiléket kikönyörögnlie. Mást mindent a katonai hatóság bocsátott rendelkezésünkre, természetesen semmit sem a legsimábban, dacára annak, hogy udvari színházról van szó. Most legújabban megint a szövetekkel van baj, amelyekre a nézőtér bevonásához van szükségünk. A Pamut Központtal most vannak folyamatban a tárgyalások és reméljük, kedvező eredménynyel fognak végződni és akkor nem hiszem, hogy akadálya lehetne a színháznak még ebben a szezonban való megnyitásának.

Ez a pár példa szomorú képét mutatja az építőipar kínos helyzetének. Remény pedig nem igen lehet más, mint a béke.

Kátyúba jutott a Közélelmezés

Se pénz, se konyha, se élelmiszer, se szén, se fuvar

A Fővárosi Hírlap több Ízben szóvátettei már, hogy a népélelmezési akció, amelyet a főváros -— elismerjük — a legszebb intenciókkal indított meg, még mindig késik, még mindig nem tudott eljutni a megvalósulás stádiumába. A tél pedig a nyakunkon van és igazán nem kell sokat bizonyítgatni, hogy a népélelmezési akcióra most van szükség, nem akkor, amikor a nyár gyümölcse pótolja a meleg téli levest és amikor a szénhiány nem vet gátat az otthon való főzésnek. Utána néztünk a városházán, hogy remélhető-e a legközelebbi időre a uépélelmezési akció megkezdése? Nyíltan szólva, nem kaptunk kielégítő választ.

Meg kel! azonban állapítanunk azt is, hogy mindennek nem a főváros funkcionáriusai az okai, akik eddig minden tőlük telhetőt megtettek, a ma még mindig fennálló akadályokat azonban útjukból elhárítani egyedül nem tudják. Lehetséges, hogy a közeli napok uj intézkedéseket hoznak és a munka tempója is meggyorsul, ebben a pillanatban azonban a városházán mitsem tudnak arról, hogy a népélelmezési akció megkezdése rövidesen várható lenne.

A kérdést magát a népélölmezési minisztertől Batthyány Tivadar gróf népjóléti miniszter vette át, aki teljes érdeklődéssel viseltetik Budapest szegényebb néprétegeinek sorsa iránt. Neki azonban magának budgetje nincsen, más minisztériumoktól kell tehát várnia, hogy pénzt adnak. Batthyány gróf miniszter különben szombaton délután újabb tanácskozásra ült össze a főváros küldötteivel. Részt vesz a megbeszélésekben Biró Henrik is, aki a uépélelmezési akcióval együtt szintén átkerült a népjóléti minisztériumba.

A népélelmeizés költségeire, illetve a szükséges beruházások eszközlésére még Kürthy Lajos báró idejében három millió koronát állapított meg a Közélelmezési Hivatal. Ezt a három milliót azonban még máig sem utalták ki a fővárosnak, hogy az teljes erejével hozzáláthatna a sziikségeis népkonyhák felszereléséhez, illetve átalakításához. Egyszóval annyira vagyunk a uépélelmezési akcióval, hogy ma még a konyhákról sem történt komoly gondoskodás.

A költségek többi részét, a három millión fölüli részt, társadalmi akció révén akarják megteremteni. Ennek a társadalmi akciónak védnökségét — mint ismeretes — Izabella főhercegasszony vállalta magára. A gyűjtés valószínűleg meg fog indulni, pénz is lesz majd, de a fővárosnak legalább akkorra készen kellene lenni a konyhák berendezésével. Ezeket a munkákat múlhatatlanul meg kellene már kezdeni, de a kormány még mindig nem utalja ki a már Ti- száék által kilátásba helyezett három milliót.

A most folyamatban levő tárgyalásoknál a főváros háromféle elengedhetetlenül szükséges dologról való gondoskodást kíván a kormánytól. Ezek:

1. a népkonyhák számára szükséges élelmiszerek beszerzése és átengedése;

2. a népkonyhákban való főzéshez szükséges szénnek kiutalása és pontos szállítása;

3. az ételinek elszállításához szükséges, fuvarnak biztosítása.

Élelmiszer, szén és fuvar nélkül meg sem tud mozdulni a főváros, és addig, amig e tekintetben biztos garanciákat nem szerez, akkor sem lehetne megkezdeni a biztos fiaskó kilátása nélkül az akciót, ha véletlenül már az átalakításokat és berendezkedéseket megkezdték volna.

Ezek szerint semmi sincsen rendben, ami a népélelmezési kérdés megoldásának kikerülhetetlen alapfeltétele lenne. Eddig a főváros is csak elvi alapon dolgozhatott és dolgozhatik még ki tudja meddig. Azzal szemben, hogy nincs pénz, nincs konyha, nincs élelmiszer, nincs szén és nincs fuvar — megalakult a Népjóléti Központnak a népkonyhákat vezető különítménye és megállapították az ebédek árát. A kétfogásos ebéd ára 1 korona 20 fillér lesz, a három fo- gá$osé pedig 2 korona. A háromfogásosban bizonyos napokon hús is adódik. Ezek az árak igen előnyösek és igen olcsók lennének, egyelőre azonban csak papiroson vannak meg, mert ha a tárgyalások mai állapotát vesszük figyelembe és boszorkányos ügyességet tételezünk is fel, akkor is hónapokba kerülhet, amig az első levest be fogják rántani. Közben pedig megjön a tavasz és Budapest népe olyan szeretettel fogadja majd az egész népéleilmezési akciót, mint fogadta az elmúlt napokban — a margarint.

Wekerle kék-ceruzája

Korrektúra az adójavaslatokon

Az elmúlt napokban a fővárosnak ismét három adójavaslatát hagyta jóvá Wekerle Sándor pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértőén. Wekerle kék ceruzája azonban ezúttal is működött. Sem a fogyasztási adók emelésére, sem a telekértékadóra, sem a pezsgőboradóra vonatkozó javaslatot nem hagyta jóvá minden korrektúra nélkül.

Lényegbevágó javítás azonban csak a fogyasztási adókon esett és pedig olyan, amely a főváros budgetjének jelentékenyen hasznára válik. Az eddigi kormányoknak a fővárossal

Százéves alapítás és a tizenegyéves zárókő.

Ha megkérdezed a pesti embert, mikor épült a lipótvárosi bazilika, bizonyára nagy szemeket fog mereszteni és azt mondja rá, hogy biz' azt már száz éve építik, de egészen soha sem fogják befejezni, mert ez az a templom, amely örökké épül. Egyike ez a kisszámú budapesti hitregéknek. Vagy kilencven- esztendeig igaz is volt ez a kissé gúnyos mondat, inig végre 1906-ban tényleg letették a templom zárókövét. A bazilikát tehát 89 esztendővel alapították a zárókőletétel előtt és igy a múlt hónapban ülte meg alapításának századik évfordulóját.

Egyszóval a templom alapítása ma száz, a záróköve pedig tizenegy esztendős.

A bazilika történetét nem kell sokat kutatnunk. A zárókőben van az okmány, amely ékes, mesterséges történelmi patinával bevont nyelven mondja el azt. Nem érdektelen ennek az okmánynak szószerint való szövegében való közlése. íme itt következik:

0 császári és apostoli királyi Felsége 1. Ferenc József királyunk dicsőséges uralkodásának LVIll-ik évében helyeztük el a mai napon itt e helyen az ötvenöt éven át épült és kezdetben Szent Lipótról. 1897. óta pedig első apostoli királyunkról, Szent Istvánról nevezett lipótvárosi római katholikus templom zárókövét, triódáiknak a székesfőváros fejlődésének történetében kimagasló emez eseményéről hiteles bizonyítékot kívánva, hátrahagyni: Mi Budapest székesfőváros főpolgármestere, polgármestere, alpolgármesterei és tanácsnokai, mint a székesfővárosi római katholikus egyházak kegyuraságának képviselői, a következő okiratot állítottuk ki: ,,Deo omnipotent! magno — sub invocatione sancti Stephani!“

Fővárosunk nagy bérpalotáinak sorából kimagaslik egy) épület, amely a nagyok sokaságában is feltűnik méreteivel, figyelmet kelt alakjával, leköti a figyelmet diszével, betölti a lelket komoly fenségé- \el és rendeltetésének eszméjével. Ormán magasan fénylik a kereszt. Ez az épület fővárosunknak legújabb Istenháza, mely az V. közigazgatási kerületben, a Váci-körut és a Nagykorona-utca között fekvő Lipót-téren 4147 négyzetméternyi területet foglal el. Az olasz renaissiance-stilü központos elrendezésű kupolás templom, melynek alakzata a görög keresztet tünteti elő, szabad terraszon áll, 66 méter hosszú és 55 méter széles. Főbejárata, melyhez 19 márványlépcső vezet, 'a Zrinyi-utcára tekint. A templom fölépítése 9,053.201 koronába került. Márványból és aranyból palotát építettünk a mi Istenünk dicsőségére, a magunk épülésére. De büszkeségünk e templom azért is, mert úgy a maga egészében, mint legapróbb részleteiben a magyar művészet és ipar dicsőségét hirdeti a jelen kornak is a majdan elvonuló évszázadoknak.

A Mindenható nagy Isten dicsőítésére és Szent István első királyunk emlékezetére emelt szentegyháznak, iaz emberi ész és tudás e hatalmas alkotásának alapkövét elődeink az Urnák 1851., Őfelsége I. Ferenc József uralkodása IV. esztendejének október hava 4-ik napján tették le nagyi ünnepségek közepette Scitovszky János hercegprímás és esztergomi érsek, Via,le Prela pápai nuncius, Fried- r i c k György pestvárosi hatósági főnök, S á g o d y Sándor alpolgármester, Szántóíy Antal lipótvárosi plébános, és egyéb előkelőségek jelenlétében annak az ideiglenes templomnak helyén, mely 1817-ben épült és az 1849. május 13-iki bombázás alkalmával megrongálódott.

Az építkezés H i 1 d József tervei alapján indult, akinek 1867. március 6-ikán bekövetkezett halála után a művezetést Ybl Miklós, hazánk egyik legjobb építésze vette áh, Az építész csakhamar észrevette, hogy a hatalmas kupoladobot hordozó főpillérek építésénél szabályellenességek történtek és egyúttal kifejezést adott amaz aggodalmának, hogy ebből rövid időn belül végzetes katasztrófa következhetik be, amely szerencsétlenséget megakadályozni már nem is lehetett, s 1868. január 22-ikén, az építmény koronáin, a templom kupolája bedőlt. Mintegy 400.000 korona érték hevert romokban.

Az építés évekre fennakadt és csak 1873-ban indulhatott meg ismét. Ybl a H i 1 d-féle terveket teljesen átdolgozta, lényegesen megváltoztatta és az egész épületet úgyszólván alapjából újraépítette. 1889. október hó 19-ikén áldotta meg Cselka Nándor primási helynök ,a nagy kupola keresztjét, amely azóta ragyog a 95 méter magas kupola ormán. 1891. január 22-ikén, ugyanazon a napon, amelyen 23 év előtt a régi kupola bediilt, halt meg Y b 1 Miklós. Utóda K au ser József budapesti születésű műépítész lett. Az ő miiizlésének és tehetségének jutott osztályrészül a templom befejezése. Tervei szerint és vezetése alatt létesültek a templom belsejének kiképzése, az oltárok s a templom összes díszítései és fölszerelései.

1905. szeptember havában az összes munkálatokat befejezték. A templom fölszentelését dr. Kohl Medárd. hazánk bíboros hercegprímásának segédpüspöke, november hónap 9., 11. és 15-ik napjain végezte; november 19-ikén pedig, apostoli királyunk Őfelsége Istenben boldogult Felséges nejének, Erzsébet királyasszonyunk névünnepén fényes ünnepség keretében nyíltak meg a templom kapui a hívők seregének. Az első ünnepélyes szentmise-áldozatot V á- rossy Gyula kalocsai érsek mutatta be az Urnák. Örömünnepünk fényét József főherceg ur és Auguszta ő császári és királyi fenségeik megjelenésükkel emelték. Jelen voltak a kormány tagjai, az ország zászlósai, a főpapság, az országgyűlés mindkét háza, a felsőbb hatóságok fejei, a hadsereg- tábornoki és törzstiszti kara, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagjai, a kegyur képviseletében a főpolgármester, a polgármester, az alpolgármesterek, a város tanácsának tagjai, a főtisztviselők, a kerületek elöljárói és közéletünk számos kitűnőségei.

Ma pedig, 1906. évi december hó 8-ik napján, midőn a báró Hornig Károly veszprémi püspök ur által megáldott zárókövet ő császári és apostoli királyi felsége 1. Ferenc József király alattvalói kérelmünkre a mai ünnepség fényét legmagasabb megjelenésével emelve, személyesen letenni méltóztatott, kérjük a Mindenhatót, áldja meg uralkodónkat, áldja meg hazánkat, óvja meg a templomot minden veszedelemtől, hogy a hívek lelki javára századokon át