Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-31 / 44. szám
6 Iáivá. Kérdezzük: megfelel-e ez a normális idők kamatoztatási szükségletének? Ugy-c bár, nem. Ha tehát Krausz Simon az elégtelen kamatozásból deriválja legújabb árfolyam-elméletét, kérdezzük, miért nem emittcílta olcsóbban az uj részvényeket? Azok a derék régi részvényesek, akik akkor- már 900 korona fölé (— ma 1000 fölé —) értékelték bizonyára jóhiszemű és erős bizalmuknál fogva a Magyar Bank papírjait, megérdemelték volna, hogy olcsóbb árfolyamon jussanak újakhoz. Bizony jól o&eitt volna nekik, ha a nagybankok mostani kamatoztatási teóriája a praxisban legalább enyhíti a sízerintük tulbiza- kodó, s magukat leilszámitó, derék, kitartó és ragaszkodó részvényesek spekulativ kockázatát. Ugy-e bár, Krausz Simon is a mostani helyzetet vette alapul, mikor magas kurzuson emittált? A pénzbőséget, a közönség mér liftéit len értékpapír- vásárló kedvét, a laikusok mindent fölszivó teljesítőképességét kalkulálta. Ha ő azt mondja, meggyőződéssel hirdeti, hogy a húr túl van feszítve, miért nem enyhíti a feszültséget gyöngéd bankári gavallériával, mikor az uj részvények kibocsájtásakor ő ragadta kezébe a hegedűt?! Okos, ötletes ember Krausz Simon, mindenki becsüli, szereti, mi se akarjuk hát feszélyezni. Nem folytatjuk ezt az okfejtést, mert nem akarjuk tovább — rajtacsipni. De még egyet az osztalékról. Jegyezzük meg jól: ez a mostani, sok évtized ótiai annyira „bevált“ osztalék-politika fenn nem tartható. Wird sich nicht halten — ahogy a jó börzei hit- sorsos mondja. Ahogyan mi lesve lessük, hogy az ántánt államaiban felülkerekedjenek a kisebbségi szocialisták és megbuktassák a háboruspárti többséget, úgy fog a részvényes-kisebbség is az egész vonalon felülkerekedni. Szép az az alkotmányos dogma, az a hires többségi elv, de ha a többség tartósan hazugságokra építi uralmát, letaszítják a kormány rudja mellől és békésen vagy erőszakosan, de a tömeghangulatra, iái tömeg igazságára támaszkodó kisebbség ragadja magához az uralmat. A mai magyar politika frappáns példája a,z idők e kérlelhetetlen törvényének. A tömegből rekrutálódó mai részvényes, akit a derék Krausz Simon a laikus lázas- ságával fűtött rajongónak nevez, mikor a részvény belső értékét felbecsüli, ez a mérlegelése erős meggyőződéséből fakad. Köztudat az ma és hozzá alapos megfontolásokon és jól ismert adatokon nyugvó köztudott, hogy a vállalatok legtöbbje roppant nyereségekre tett szert (— némelyik egy év alatt tiz évre való osztalékát megkereste —), köztudat, hogy azok az objektumok, amelyeknek a részvény az értékkifejezője, — háború előtti értékük ötszörösére, tízszeresére, olykor százszorosára emelkedtek. Ezeknek a roppant nyereségeknek, ezeknek a hihetetlen értékeltolódásoknak egyszer elő kell bújni és az osztalékban kifejezésre kell jutni. Wekerlénck az osztalékról tett liberális nyilatkozata is erre a jövőbeli kényszerűségre vonatkozó ígéret. Hiába irta hát Gasteinből hazaküldött levelében egyik leghatalmasabb bankvezér: fékezni kell a részvény áremelkedését, mert nem engedem magamnak diktálni az osztalékot, - az osztalékot a tömeg fogja diktálni, a tömegből fölsorakozott kisebbségi akarat, amivel majd egyszer se elv, sei törvény, se régi szent gyakorlat nem fog tudni szembeszállni. Bizonyosan tudjuk, ha a jogosság és igazság ez áradata átüti a gátat, -— akkor Krausz Simon az ő okosságával! és leleményességével nem fog az árvízben fulladozni, hanem fönt lesz a gáton és onnan hirdeti —• uj igazságait. Róna Lajos. Fölemelik a telefondíjakat. Teljesen megbízható forrásból ér te Is ülünk, hogy úgy a budapesti, mint az országos telefonhálózat előfizetőinek, valamint a magánbeszélgetésnek dijait föl fogják emelni. A jövő év január 1-én életblépő uj tarifa még nincsen megállapítva, Hantos Elemér államtitkár azonban már behatóan értekezett e tárgyban holtért Károlylyal, a m. kir. posta- és távirda vezérigazgatójával, aki a díjemelésre vonatkozó szabályrendelet tervezetével már a közeli napokban lelkészül. A tarifaemelést a telefon fentartási költségeinek állandó emelkedésén kivid avval is indokolják, hogy a személyzeti kiadások is rendkívül megszaporodtak és a szociális gondoskodás tielrén még további jelentékeny költségszaporulat várható. Szőnyeg-halmozás. Az utóbbi időben a perzsái- és smyrna-szönyegek teljesen eltűntek a kereskedelmi forgalom színteréről. A szönyegkereskedők raktárában csak itt-ott találkozunk velük, de akkor is csak hadimilliomosok vásárolhatják, mert' a legjobb esetben is a békeárak tízszeresére tartják. A beállott áruhiánynak az a magyarázata, hogy a Haas Fii lop c s i i a i cég úgy Budapesten, mint az egész országban összevásároltatta a nemesebb fajtájú szőnyegeket és evvel az eljárásával és a kereslet folytonos növekedésével sikerült az árakat a mai horribilis magasságra fölcsigázni. Kávésiparosok beszerző részvénytársasága. A Budapesti kávésipartestület tagjai elhatározták, hogy Kávésiparosok beszerző részvénytársasága címen, egy millió korona részvénytőkével beszerzési vállalatot alapítanak, amely a Közélelmezési Hivatal támogatásával a kávéházakat egységesen fogja áruval ellátni. A részvénytársaság vezér- igazgatója, Harsány i Adolf, a Kávésipartestület elnöke,, fővárosi bizottsági tag lesz. A Hermes köréből. K ó n y i Hugó, a Hermes magyar általános váltóüzleti r.-t. vezérigazgatója, aki egy könnyebb műtétnek vetette alá magát, betegségéből teljesen fölépült és hétfőn újból átvette az intézet vezetését. — Itt említjük meg egyúttal, hogy a Hermes lépést kíván tartani széles körben kiterjedt és rendkívül megszaporodott üzleti tevékenységével és evégből rövidesen fölemeli az alaptőkéjét. A Fővárosi Sörfözö Részvénytársaság, amely a Hazai Bank ipari konszernjéhez tartozik, november 5-én rendkívüli közgyűlést tart, amely határozni fog az alaptőkének 8 millió koronáról 12 millió koronára való felemelése tárgyában. Tökét emel a Dräsche. A Kőszénbánya s téglagyár társulat (Dräsche) november 14-én rendkívüli közgyűlést tart, abból a célból, hogy a társulat 4,080.000 K-ás alaptőkéjét 1900 darab uj kibocsátású részvénnyel, illetve, 380.000 K-val 4,460.000 K-ra fölemeljék. A társulat nemrégiben megvásárolta a Dávid János és fia budafoki gőztéglagyárát, amelynek vételárát az uj részvények átengedésével fogják kifizetni. József Ferdínánd főherceg a Mág. telepén. J ózsef Ferdinánd főherceg, mint a repülőcsapatok vezérfelügyelője, a napáiéban meglátogatta a M a- g y a. r Általános Gé p gyár R.-T. mátyásföldi uj telepét. Kíséretében voltak a műszaki előadók: Deu- telmoser alezredes és Sturm hajóhadnagy, valamint személyi szárnysegéde, 'Mayerböck őrnagy. A vendégeket Balassa Frigyes vezérigazgató, dr. H o- r o v i t z György igazgató, yalamint Fejes és Ses- k a t i főmérnökök, a motor-, illetőleg repiilőosztály vezetői fogadták. Az egész terjedelmes telepet, — mely motorgyárból, repjülőgyárból és a repülőtérből áll — a főherceg tüzetesen, megtekintette s ez alka.- lommal a repülőtéren néhány kísérlet is történt. A gyári épület kivitele, beosztása és berendezése felett a magas vendég osztatlan elismerését fejezte ki. A Magyar Város- és Községfejlesztési r.-t. igazgatósága noveiYiber S-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek tárgya az 5 millió koronányi alaptőkének 10 millió koronára való felemelése. Az ui kibocsátásra kerülő 12.500 db 400 korona névértékű részvény felerészére a régi részvényeseknek 2 : 1 arányban elővételi jog biztosittatik 550 koronás áron, mig a másik felerészt, valamint a régi részvényesek által igénybe nem vett darabokat egy a Magyar Jelzálog- Hitelbank vezetése alatti szindikátus veszi át. A részvényeknek a budapesti tőzsdére való bevezetését tervezik. Az alaptőkeemelést az intézet fejlődő üzletköre és azon nagyobb tőkebefektetések teszik szükségessé, amelyeket az intézet többrendbeli alapításokban való részvételével eszközölt. Az intézet alapításai : Vármegyei Mezőgazdasági és Iparfejlesztő r.-t. Szolnok, fafürész, cementgyár • és száritóteleppel, Kuczik Gábor utóda Debreceni Lajos hentesárugyár r.-t. Debrecen, Magyar betonépitési r.-t. Budapest, részvénytársasági átalakítás előtt álló, legutóbb megszerzett vagy részes vállalatai : Steinmetz-féle kefe-, kosár- és seprőgyár, Klein és Fia szappangyár, Erdőértékesitő r.-t., Erzsébej királyné sósfürdő. Az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy a f. é. november 12-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésnek a jelenleg 8,250.000 koronát kitevő alaptőke felemelését fogja javasolni. Ezen társaság alaptőkéje jelenleg 16,500 drb egyenkint 500 korona névértékű részvényre van beosztva és javasoltatni fog, hogy 8500 drb uj részvény bocsáítassék ki. A részvényeseknek 8250 drb uj 500 korona n. é. részvényre 2250 árfolyamon elővételi jog fog felajánltatni olyképen, hogy minden két régi részvényre egy uj részvény fog adatni, mig a fennmaradó 250 részvény szabadkézből lesz eladandó. A felemelt alaptőke ilykép 12 millió 500,000 koronát fog kitenni. Az uj részvények 1918. január 1-től fognak osztalék- jogosultsággal birni. Az igazgatóság egyidejűleg a jelenleg 500 K n. é. részvények feldarabolását fogja indítványozni olyképpen, hogy két 500 K n. é. részvény helyett 5 uj darabonkint 200 K n. é. részvény fog cseBudapest. 1917. október 31. rébe adatni. Ezen intézkedés folytán egy a részvény sek körében sokszor hangoztatott kívánság nyer kielé- giíést. Az uj tőke azon szükségleteket van hivatva kielégíteni, melyeket budapesti telepeinek műszaki kiépítése tesz szükségessé, továbbá több vidéki malom vétele és újabb alapítása — Zombor, Vác, P mcsova, Karcag, Zenta, Gyoma, Mezőtúr, Versec, Szarvas és Székesfehérvár — amelyekben szintén nagyobbitások és korszerű beruházások fognak foganatosiüatni. A felemelt tőke jövedelmező felhasználása biztosítva van egyrészt a malom régi telepeiben és az érdekeltségéhez tartozó Lujza-, Erzsébet- és Molnárok és Sütök malmokban, másrészt a már a háborúban nagy méretekben újra felépített régi Erzsébet malomban, valamint a múlt évben megszerzett és a modern technika ösz- szes követelményeivel szintén felszerelt Hengermalomban, végül a fentemlitett vidéki malomcsoportban. A Magyar kerámiái gyár részvénytársaság a napokban tartott rendkívüli közgyűlésén az alaptőkének 7500 drb. 200 korona névértékű uj részvény kibocsátásával az eddigi 3.000.000 koronáról 4 500.000 koronára való felemelését határozta el. Az uj ré zvények az 1917/18 üzletév eredményében a régi részvényekkel egyenlő módon részesednek. A régi részvényesek minden kél darab részvény után egy darab uj részvényre elővételi joggal bírnak. Az átvételi árfolyam 360 kvirona kamatr és bélyegmentesen. Az elővételi jog 1917. évi október hó 29-iől 1917 november hó 3-ig bezárólag az Angolosztrák bank budapesti fióktelepének pénztáránál (Fürdör utca 6.) gyakorlandó. A részvényesek által esetleg áf nem vett uj részvények elhelyezése egy konzorcium által biztosítva van. A Borsod-miskolci és debreceni István gőzmalom r.-t. okt. 20-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy a társaság alaptőkéje 12,500 drb 200 K n. é. uj részvény kibocsátása által 672 millió K-ról 9' millió K-ra felemeltessék. Az uj részvényekből 3500 drb a Schoeller & Co. bécsi cégnek jut, a további 9000 drb uj részvényre pedig a részvényesek 1 : 4 arányban nov. 5-ig 800 K árfolyamon (+jan. 1-től 5°/0 kamat és 2 K költség) elővételi joggal bírnak. A Magyar Általános Takarékpénztár okt. 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely a társaság jelenlegi 45 millió K alaptőkéjét 60 m llió K-ra emelte föl. Az uj részvényekre a régi részvények birtokosai okt. 31 ig 5 : 1 arányban gyakorolhatják az e ővételi jogot. A kibocsátási áifolyam 750 K i-f- 5 K bélyegilleték és költség). A közgyűlés tudomásul-vette, hogy a részvényeseknek felajánlott mennyiségen felül fennmaradó részvények elhelyezését az igazgatóság 'az emissziós áron jóval felül már előre biztosította. AÜelpánzekbőI 200 000 K-t az intézeti nyugdíjpénztár növelésére fordítanak A közgyűlés hozzájárult az igazgatóság ama javaslatához, hogy a takarékpénz'ár hatáskörét községi kölcsönök folyósítására s ily kölcsönök alapján községi kötvények kibocsátására kiterjessze. A Magyar Általános Ingatlanbank részvény- társaság báró Madarassy Beck Marcel dr. elnöklésével okt. 24-én rendkívüli közgyűlést tartott. A Halom Dezső dr. vezérigazgató által előterjeszted indítvány szerint a közgyűlés elh tározta az eddigi 10 millió K alaptőkének 15 millió K-ra való felemelését 25,000 drb uj 200 K n. é. részvény kibocsájtása által olyképen, hogy az összes uj részvényekre a régi részvényeseknek 2 :1 arányban elővételi jog ajánltatik fel. Az uj részvények 1918. január 1 -töl részesednek az üzlet hasznában. Az elővétel f. évi október hó 25-től október 31-ig bezárólag gyakorolható. Az uj részvények kibocsájtásí ára 550 korona, melyen felül 4 K fizetendő költség és illeték címén. A befolyó .felpénz a tartalékalap növelésére fordittatik. Az intézet alaptőkéje ezzel 15 millió K. A nyílt tartalékja szintén ca. 15 millió K, összes saját tőkéi tehát 30 millió K-t fognak kitenni. A tőkefelemelés sikerét a Magyar Általános Takarékpénztár és a Magyar Leszámítoló és Pénzvá íóbank biztosítottak. A Rimamurányi és a Hernádvöigyi közgyűlése. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t. a napokban tartotta Lánczy Leó titkos tanácsos, főrendiházi tag elnöklésével közgyűlését. A napirend előtt az elnök kegyeletes hangon emlékezett meg arról a veszteségről, mely a társulatot nagyérdemű vezérigazgatójának, hámori Biró Árminnak elhunytéval érte. Az igazgatóság nevében Hegedűs Lóránt dr. emléköeszédben méltatta az elhunyt vezérigazgatót. A részvényesek nevében Heinrich Dezső dr. tolmácsolta a reszv-enyesek háláját és elismerését a megboldogult iránt. A közgyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben megöröki- tet e és elhatározta, hogy 500 000 koronával egy hámori Biró Ármin-alapot létesít, melynek kamata rendkívüli támogatásra szoruló társulati alkalmazottak javára fog fordittatni. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentésben az igazgatóság az elhunyt vezérigazgató emlékét külön emléklapon örökítette meg. — A Rimamurányi évi jelentése, amelyet Biró Pál vezérigazgató terjesztett elő : kiemeli, hogy az üzemvitel a mindinkább érezhetővé váló munkás-, valamint nyers-, különösen pedig tüzelőanyag hiány következtében nagy nehézségekbe ütközött. A közgyűlés a nyereség felosztására vonatkozó javaslatát elfogadta. E szerint a részvényeseknek 40,000.000 koronás részvénytőke után 21 százalékos osztalékul részvényenként 42 koronát fizetnek. Az igazgatóságba Biró Pál dr. vezérigazgatót, a felügyelőbizottságba pedig Gergely Emilt választották be. A Hernádvöigyi Magyar Vasipar Részvénytársaság közgyűlésén az igazgatósági jelentés felolvasásával kapcsolatban előterjesztették az 1916/17. üzletév zárószámadását. A közgyűlés elhatározta, hogy a részvényeseknek 14 százalékos osztalék, vagyis részvényenként 28 korona fizettessék ki. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős : Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R^T.
