Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-17 / 42. szám
2 ff Budapest, 1917. október'í'7. tanácsnoki állásra! Wittinger Gyula dr.-nak vannak. Ami ,al tanács uj beosztását illeti, ha Folkus- házy lesz az alpolgármester, akkor a polgár- mester Harrer tanácsnokot szándékozik megbízni a közélelmezési ügyosztály vezetésével, van azonban olyan hir is, hogy ez a fontos misszió Csupor tanácsnokra vár. Márkus Jenő dr. —- úgy tudjuk — október hó végén szintén elhagyja a fővárost. Az ő állását azonban nem fogják azonnal betölteni, ami természetes is, amikor egész sora van a munkában levő alkotásoknak, amelyeknek befejezése, amúgy is Véssey Ede tanácsjegyzőre vár. Véssey hosszú idő óta! van az ügyosztályban! és már Buzay Károly tanácsnoksága alatt a. reformok és az uj intézmények egész sorát az ő tervei és előterjesztései alapján csinálták meg. A polgármester tehát az ügyosztály ideiglenes vezetésével Véssey tainácsjegyzőt fogja meg- bizni. Ezek azok a kombinációk, amelyek ma a városházát és a bizottsági tagokat izgatják. Van aiztáni több is, végtelen sorban következnek a jó reménységek. Ezek azonban még távoli dolgok, másra nem valók, mithogy szépet álmodjanak azok, akik haladó útjukban előre törnek. Buzay tanácsnokot rehabilitálják Visszatér a közjogi ügyosztályba Több mint egy eisztendös kálvária-járás után most már rövidesen elintéződik Buzay Károly tanácsnok ügyié, akit — mint értesülünk — teljesen rehabilitálni fognak az ellene emelt vádakkal szemben. Amint a vizsgálat aktái lezáródnak, Buzay Károly visszatér hivatalába és átveszi a közjogi és anyakönyvi ügyosztály vezetését. Buzay-iigy tulajdonképen nincs és -nem is volt sohasem. Csak Zita-ügy és Müszerüzem- ügy van, amelyek során olyan jelenségek merültek föl, amelyek Buzay Károly tanácsnokra is árnyékot vethettek volna, ha beigazolást nyernek. Meg kellett tehát várni a rehabilitálással ennek a két ügynek letárgyalását. A Zita-kórházban történt visszaélésekről szóló leleplezések 1916. évi augusztus közepe felé jelentek meg. Akkor Bárczy polgármester, nehogy bárki is azt mondhassa, hogy Buzay befolyást gyakorolhat a Zita-kórházban történt dolgok körül folyó vizsgálatra, Buzay Károlyt a katonai ügyosztályba helyezte át és annak vezetésével bízta meg. Rövidesen következett azután a Mü- szeriizem-botrány, ahol Buzay ellenőrzésének hiányosságát tették szóvá. Ebben a komplikált helyzetben nem lehetett mást tenni, minthogy Buzay szabadságra ment. A katonai ügyosztályt azonban nem lehetett vezető tanácsnok nélkül hagyni, Buzaynak ismét helyet kiellett változtatni és igy került a közjogi és anyakönyvi ügyosztály élére, ahonnan szabadságra ment és ahol Édes Endre tanácsjegyző helyettesíti még ma is. Egyben megindult Buzay ügyében a fegyelmit megelőző vizsgálat, amelynek vezetésével a polgármester Déri Ferenc dr. alpolgármestert bízta meg. Déri alpolgármester és Szabó Imre dr. főügyész kihallgatták Buzayt és igen széles területen lefolytatták a vizsgálatot, amely azonban Buzay ellen semmiféle komoly adatot nem mutatott föl. Mindössze, az nyert beigazolást, hogy a tanácsnok a Zita-kórházban vásárolt és hogy a Zita konyháján tortákat készíttetett. A vásárlásra azonban tanácsi felhatalmazása volt neki és ügyosztálya tisztviselőinek ist Kifogás alá tehát csak az esketik, hogy nemcsak a nyers anyagot vette, hanem a tortákat is ott készíttette. Ezért esetleg dorgálásban részesülhet Buzay Károly, de komolyabb következményei a dolognak nem lehetnek. Időközben azután lejátszódott a Dénes tárgyalás is, amelyen szintén nem kerültek napfényre olyan adatok, amelyek terhelők lehetnének Buzayra nézve. A Dénes-ügyben újabban beállott fordulat sem jelenthet tehát semmit Bu- zay dolgában és igy — értesülésünk szerint — Buzay Károly rehabilitálása közvetlenül küszöbön áll. Rövidesen várható, hogy Buzay tanácsnok visszatér és újra hivatailoskodni fog. Az egy esztendőnél hosszabb meghurcoltatás azonban idegeiben és egészségében nagyon megviselte a tan nácsnokot, úgy, hogy nem kíván sokáig a főváros szoligálaitában maradni. A jövő tavasszal betölti ai teljes nyugdij-jogosultsághoz szükséges szolgálati idejét és akkor kérni fogja nyugdíjaztatását. A tavaszig azonban hivatalában marad és dolgozni kíván. Újra emelik a gáz és villany árát Folynak a számítások a XII. ügyosztályban 1917. január elsején léptek életbe a gáz és a villany uj egységárai, amihez hozzá kell venni még a világítási adót is, úgy hogy bizony eziclö- szeirint is igen nagy a teher, amit Budapest lakossága ezen a réven is kénytelen viselni. Annál meglepőbb lesz a Fővárosi Hirlap-nak az a megbízható forrásból vett értesülése, hogy a főváros a gáz- és a villany egységárai újból emelni készül. Ezidőszerint még csak elvi elhatározás történt ebben az irányban, a,z áremelés mértékét még nem lehet tudni. E tekintetben — értesülésünk szerint — most folynak a tárgyalások a világitásíi és vízvezetéki ügyosztályban. Az újabb jelentékeny megterheltetést jelentő áremelés megokolása szintén ismeretlen még. Tudjuk ellenben azt, hogy az anyagárak minden tekintetben rendkívüli módon emelkedtek, tudjuk, hogy a munkabérek igen nagy skálát futottak meg a háború kitörése óta a mai napig és ismeretes az is1, hogy a vasúti szállítási költségek drágulása a villamos- és gázmüveket rendkívüli arányban sújtja. Ezek lehetnek azok az összetevők, amelyekből az elhatározás. eineldt. Már 1916-ban láttuk, hogy a kiadások lényegesen emelkedtek, úgy, hogy a XII-ik ügyosztály üzemeinél ebben az aránylag nem túlzottan drága esztendőben a kiadások emelkedésében ezek az összegek szerepeltek: a villamosmüveknél 1,000,000 K. . a gázgyárnál 1.500,000 K> a vízmüveknél 6—700,000 K. Ennek a kiadásitöbb 1 etnijk eredetét a munkabérek emelkedésében, a drágasági pótlékokban és az anyagárak drágulásában kell keresni. A. munkabérek azóta megint lényegesen felszálltak, a drágasági pótlék, amely a közszolgálati iallkailmazottakéhoz fog igazodni, szintén nagy összegeit képvisel, az anyagárak pedig szinte napról-napra emelkednek, ráadásul pedig a szén vasúti szállításának megdrágulása igen érzékeny eret vág a vilany- és gázmüvek jövedelmezőségén. Pedig azt is tudjuk, hogy a főváros üzemeinek jövedelmezőségét fokozni kívánja, hogy háztartási mérlegének megjavítása érdekében az üzemek is közreműködjenek. A villany- és gázmüvek egységes áremelése révén, amelyet az 1916. évi dec. 21-iki közgyűlés hatál ozott el, valamint a világítási adó révén a főváros mintegy öt millió koronás többjövedelemhez jutott. Valószínű, hogy ebből a költség- vetést javító öt millióból semmit sem kívánnak a gáz- és villamos-müvek kiadástöbbleteinek fedezésére áldozni, gondolkodni kell tehát arról, hogy fezeknek a kiadásoknak emelkedését ismét a közönségre hárítsák át, hogy igy megakadályozzák a költségvetés ingadozását. Általában azt az elvet látjuk ebben az áremelési elhatározásban érvényesülni, hogy a gáznál és a villanynál is csak úgy, mint a piaci áruknál, ha szükséges, gyakrabban is, igyekeznek a termelési árakat összhangzásba hozni az eladási árakkal. Es; akkor nem lehetetlen, hogy legközelebb talán megint a vizdijaR emelésével fogunk találkozni. Mindez eddig egészen logikus, a kérdés azonban az, hogy mit fog hozzá szólni a közönség? Nagyon jól tudjuk, hogy már a múlt évi áremelés jelentékeny csatát idézett föl a közgyűlésem is, de meg az ipari ésl kereskedelmi érdekeltségek is erőteljesen nyilatkoztak meg a szándékkal szemben. Akkor kétnapos harc folyt a világítás megdrágítása körül, de még hevesebb é» dacosabb volt a küzdelme az iparnak, a kereskedelemnek, a színházaknak, mulatóknak, káKirándulások Ötven év előtt. i. Mindenekelőtt a fantázia gyorsvonatára ülünk föl cs megyünk ötven esztendőt visszafelé. Aztán át- szállhatiink valami ócska alkalmatosságra, amilyenen akkoron a pesti ember járt. Bérkocsit találunk eleget, de tiszteletreméltó ösiink, aki a késő utódok kalauzolására vállalkozott figyelmeztet bennünket, hogy a pesti bérkocsik méregdrágák. Istenem, milyen konzervatívok is ezek a bérkocsisok, ma sem engedtek még a drágaság negyvennyolcából. A szekérposta nem valami kényelmes kiránduló eszköz, de vannak „magán-gyors-utazási-társulatok“ is, amelyek naponkint vagy hetenkint néhányszor különböző irányokban küldik szét kocsijaikat. i iszteletreméltó ősünk azonban megjegyzi: — De leggyorsabban és legkényelmesebben a gö- ’ zösön, vagy vasúton utazhatunk. Látogassunk ki először talán P r o m o n to r r a. A Vörösfenyőmező nevű dombon római reliquiákat találunk, bent a faluban pedig 3000 német lakik. Bortermő hellyé még Szavojai Jenő herceg tette meg, kastélyt építtetett magának és breisgaui badenieket telepitett le. A falu maga igen kicsi, a promontoriak a föld alatt laknak és-csak a szőlőtőkék közül kiemelkedő kémények mutatják, hogy a földalatti üregek emberi lakóhelyek. Lassan a pestiek is kezdtek kiszállingózni Promontorra és ott szőlőbirtokokat vettek. Évenkint a legkitűnőbb borból mintegy 60.000 akó terem. _ Tovább megyünk egy mértföldet és T é t ény b e érünk. Kalauzunk azt mondja:- Itt 2500 német lakik, akikhez még 400 zsidó járul. Vájjon hová lett félszázad alatt a 400 tétényi zsidó? Messziről idelátszik nyugat felöl Kutyavár, Valaha Mátyás király itta itt a hegy levét és nagyokat mulatott főúri híveivel. Ezzel el is értünk egészen Eehér-megye határáig. A pesti ember ötven év előtt nem sajnálta se az időt, se a fáradságot, át-átnézett a szomszéd vármegyébe is. A Duna partján Érdre jutunk, amelyet H a m- zsa bégnek is hívnak. Valaha a székesfehérvári szandzsák birtoka volt.. A Szandzsákot hívták Ha.m- zsának. Ennek az urnák volt utódja Hamzsabég. Bár a szövetséges viszony nem igen engedi, hogy a leg- kevésbbé sem tiszteletreméltó Hamzsabég fogatta eke elé Szapáry Pétert. Buda elfoglalása után Hamzsabég mezőváros az ekébe fogott Szapáry kezére jutott. Hamzsabég ezen annyira megriadt, hogy megmérgezte magát. Később látva Szapáry nemeslelkii- ségét, némileg megbánta ezt a könnyelmű tettet és halála órájában a keresztény hitre tért át. Szegény II. Lajos király is töltött egy éjszakát Érden. És másnap hajnalban útra kelt hadai élén — Mohács felé ... Csupa történelem itt az egész környék. Ott Lotharingiai Károly verte meg Szulejmánt, amott a „Sizázhalmok“ kívül nagy csatát vívtak a hunok. Azt mondják a száz halom alatt hun őseink nyugosznak. * Második utunkon is mindenhol németekkel találkozunk: Búd a-E ö r s, Török-Bál int és Torbágy tiszta németek. Tovább Pá ty és B i a szin- magyarok. Török-Bálint természetesen Török Bálinté volt valaha. Közben a falu teljesen elpusztult, majd az öngyilkos Máj láth János grófé lett. Biáról két óra hosszatt tart az ut a fehérmegyei B i c s k é r e. Pompás vadászterület már akkor is. mint ma. Batthyányi Kázmér gróf kastélya, vadaskertje, fácánosa megcsodálni való. Batthyányi Kázmér azonban pártolója volt a tudományoknak ’is. Ingyentelket adott Nagy Károlynak, a neves tudósnak, aki itt pompás csillagvizsgálót épített. Telerakta azt könyvekkel és műszerekkel, majd.amikor 1851-ben elhagyta! az országot, mindent a kormánynak ajándékozott. Mit törődött a kormány az ilyen lim-lom- mal? A csillagvizsgáló megszűnt, a könyveket meg a műszereket százfelé vitték az iskolák. E t y e k-felé megyünk tovább A 1 c s u t r a. Az ut mindkét fele árnyas fasorokkal van szegélyezve, a földeket kitünően művelik, a gazdasági épületek valósággal parádésak. Göbölyjárás pusztán százával legel a marhacsorda és a ménes. Tovább G ii n z a és Hatvan puszta következnek hatalmas birkaaklokkal. Mindez főhercegi uradalom. A bájos Mária völgy következik gyönyörű parkjával A völgyszorosban platánok, a kastély körül nyárfák és a távolból idesötétlik a. Vérteshegység. A kastélyban ' kalauzunk végigmutogatja a festményeket és az ablakhoz vezet. Amerre a szem ellát, mindenfelé csodálatos rend, buja természet. Itt mindent, mindent József nádor szorgalmas keze teremtett. l89t-ben, amikor betette ide lábát, merő sivatag Volt minden. Ö tette paradicsommá és amint a parkon végig megyünk harmincezer szál georgina és
