Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-10 / 41. szám

6 Budapest, 1917. október 10. tatra és törlesztésére mindenesetre fedezetet, illetve nj bevételi forrásokat kell találni. Úgy halljuk, hogy elzuttal az indirekt adók emelésére és uj közvetett adók behozatalára kerül a sior, minthogy a kormány — nagyon helyesen — úgy véli, hogy az egyenes adók további emelése egyelőre nem látszik tanácsosnak. A mii infor­mációnk az, hogy a parlament elé terjesztendő javaslatok a cukoradó emelésére!, a szénadó be­hozatalára, a vasúti tarifák emelésére és a bor­adó lényeges emelésére fognak vonatkozni. Tervbe van véve az illetékek további emelése is. Mindezek révén a pénzügyminiszter mintegy 500 millió K újabb bevételt remél. Valószínű, hogy sor kerül majd újabb monopóliumokra is. Ebben a kérdésben azonban még nem történt döntés, bár előkészítő munkálatok ebben az irányban is folynak. Az egyenes adók terén — mint fennebb jeleztük — újabb emelés nem vár­ható. Az adózásnak ez a terel a háború alatt meglehetősen kihasználtatott. Különösen áll ez a jövedelmi adóra, mely a háború alatt több mint 50 százalékkal növekedett. Csak a hadinyere­ségadó emelése: van tervbe véve. Ez tudvalevő­leg most nálunk 35 százalékig emelkedik. An­gliában a maximális határ 60 százalék. Való­színű, hogy nálunk 50 százalék lesz a határ. ❖ Az osztrák pénzügyminiszter legutóbbi expo­zéjában egy nagyon kényes kérdést érintett. Beszélt pénzünk nagymérvű devalvációjáról és foglalkozott azokkal a javaslatokkal, melyek a valuta helyreállítását célozzák. A miniszter ha­tározottan állást foglalt oly megoldás ellen, mely a valuta megjavítását egyieitlén nagy ope­rációval akarja elérni. Ilyen operációt — mon­dotta — csináltunk már egyszer száz évvel ez­előtt, de nem nagy sikerrel. Ma sem várhatunk nagy eredményt ettől. Az osztrák pénzügymi­niszter ezzel a napóleoni háborúk után kereis'z- tülvitt devalvációs műveletre célzott. Ekkor ugyanis a több mint egy milliárd forint papir- pénzforgalom csökkentése céljából a pénz érté­két királyi dekrétummal egy ötödrésznél, szállí­tották le. Ezt az operációt a monarchia több mint félszázadon át sínylette. Hatásai csak ak­kor enyésztek el teljesen, amikor 25 évvel ez­előtt a valutát rendezték. Sokan most is hasonló operációra gondolnak és ezt az úgynevezett mennyiségi dméfetre alapítják, mely a pénztu­dományokban mindig nagy szerepeit játszott. Az bizonyos, hogy a most forgalomban levő bankjegyek. tömege, nem áll arányban a létező áruk mennyiségével. Csakhogy ezt az arányta­lanságot nem lehelt egy csapásra megszüntetni. Ha pedig mégis megkisérlenők és valamelyes erőszakos devalvációt hajtanánk végre, akkor megismétlődnének azok a szomorú események, amelyek aiz 1.816. évi devalvációra bekövetkez­tek. Vannak olyanok is, akik azt javasolják, hogy a monarchia mindkét államában egyszer és mindenkorra egy 30 milliárdos vagyonadót vessenek ki és szedjenek be és ebből fizessék ki a hadi adósságokat, de, első sorban a jegybank­nál felvett lombardkölcsönt, mely a bankjegyek mértéktelen elszaporodását okozta. Ez is olyan operáció volna, melytől a páciens nem gyógyul­na és oly mély sebet vágna a monarchia közgaz­daságán, melynek behegeszté'sie évtizedekig tartana. A hetedik hadikölcsön, mint értesülünk, oktőbe hó végén, de' legkésőbb november hó elején keni aláírásra. Ezúttal is, mint a hatodik hadikölcsöriné 6 /o-os járadékkötvények és 51/2°/o-os kincstári jegyei lógnak kibocsáttatni. A legközelebb a pénzü'gyminisz, tér az államkölcsönöket átvevő magyar bankkonzor ci unitnál tanácskozásokat fog folytatni az uj emisszh teltételei dolgában. Amig a hetedik hadikölcsön lenen lesz bonyolítva, addig a pénzügyminiszter más emisz szókat nem engedélyez. Ez az oka annak, hogy ; fővárosi kölcsön most nem valósulhat meg. Pánik - felfelé. Eddig, ha pánik volt a tőzsdén mindenki eladni igyekezett, mindenki szabadnál akart papírjaitól, aminek következtében azután a: árfolyamok lezuhantak. Most is pánik van, de meg lorditott értelemben. Mindenki mindenáron venn akar és a kurzusok — lehet mondani — pánikszerűéi törnek telteié. Dacára annak, hogy a bankok a hitel megszorították és_ már csak 50°/o-os fedezet mellet tógádnak el megbízásokat, a vásárlók oly tömegesei jelentkeznek hogy a megbízások effektuálása. sol esetben lehetetlenné válik. Ezalatt a tözsdetanác tolyton ülésezik és a tagjai ázon törik a fejüket, ho gyan ‘ehetne a jelenlegi viszás állapotoknak vége vetni Nekünk az a meggyőződésünk, hogy mindéi iáinak az az oka, hogy a mostani tőzsdeforgalmi illegitim, melyre a tőzsdetanácsnak semmiféle befő lyasa nincs es így retorziós rendszabályokkal se él hét. K r a u s z Simon, a Magyar bank kiváló tehet­ségű vezérigazgatója, a tőzsdetanács elé bizonyos javaslatokat terjesztett, melyek a bajok orvoslását célozzák. A javaslat lényege az, hogy a hivatalos tőzsdei forgalom visszaállittassék, hivatásos tőzsde­ügynökök intézménye létesittessék, hivatalos árfolya­mok jegyeztessenek és hogy végül a kormány ren­deletét adjon ki, melynek értelmében értékpapirke- reskedéssel hivatásszerűen csak tőzsdetagok foglal­kozhatnak. Úgy tudjuk, hogy a tőzsdetanács ezeket a javaslatokat a kormány elé terjesztette, de a kor­mány eddig semmiféle irányban se tett intézkedése­ket. Pedig jó volna, ha a kormány sürgős intézkedé­sekre szánná el magát, minthogy a jelenlegi állapot valósággal tarthatatlan és könnyen katasztrófára ve­zethet. Atlantica—Fatermelő. Ezt a két részvényt az a szerencse érte, hogy ■— mint a tőzsdén mondják — „lecsengették", mert a vásárlók oly tömegesen je­lentkeztek, hogy az árfolyamokat egyszerűen nem lehetett jegyezni. Ennek a viharos hausse-nak, mint hírlik, az az oka, hogy úgy az Atlantica, mint a Fa­termelő tökét e m élni szándékozik. Az At­lantica, melynek részvénytőkéje 8 millió K, ezt 4 millió K-val akarja. szaporítani; a Fatermelő, mely tudvalevőleg az Agrárbarik konszernjéhez tartozik, sziintén jelentékeny tőkeemelést tervez. A Fatermelő jó üzletmenetével hozzák összeköttetésbe az Agrar­bank részvényeinek gyors emelkedésiét is. A Leszámitolóbank tőkeemelése. A Magyar Le­számítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága í. hó 12-re rendkívüli közgyűlést' hiv egybe, melyen indítvá­nyozni fogja az intézet alaptőkéjének felemelését. Az igazgatóság az indítványt azzal indokolja, hogy nem­csak a .bank saját tőkéjét kell összhangba hoznia a reá bizott idegen tőkékkel, de tekintettel kell lennie a közelmúltban megszerzett uj érdekeltségeire, vala­mint érdekkörébe tartozó vállalatainak a legutóbbi időben keresztiilv tt tőkeszaporitására. A bank igaz­gatósága a legközelebbi napokban tartandó ülésén fogja elhatározni, hogy mily mértékben és milyen ki­bocsátási feltételek mellett fogja a közgyűlésnek az alaptőke felemelését javasolni. A Fabank tőkeemelése. A Magyar F a k eres­ke d ö k Hiteti n -t é z e t é Részvénytár­saság igazgatósága a folyó hó 6-án megtartott ülé­sén elhatározta, hogy üzleteinek rendkívüli, kiterje­désére való tekintettél,' alaptőkéjét 26 millió koroná­ról 70.000 darab uj részvény kibocsátása által 40 millió koronára való'felemelését fogja ajánlani a íolyo hó 17,-ére egybehívandó közgyűlésnek. A kibocsá­tandó 200 korona névértékű részvényből 65.000 da­rabot 2 :1 arányban a régi részvényeseknek ajánla­nak fel 720 koronás árban, mig a fennmaradó 5000 darab részvény szabadkézből kerül eladásra. Ezen tranzakció folytán az ^intézet saját tőkéje körülbelül 90 millió koronára enffelkedik. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálog­kölcsön Részvénytársaság igazgatósága elhatá­rozta, hogy október 12-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melyben a társaság eddigi 20 millió ko­rona alaptőkéjének 50.1)00 drb 400 korona névértékű uj részvény k'bocsátása utján 40 millió koronára való felemelését fogja javasolni olykép, hogy 10 millió korona névértékű részvényre az elővételi jogot a régi részvényeseknek biztosítja, ínig a további Ki millió koröfia névértékű részvénynek szabadkézből való elhelyezésre felhatalmazást kér a közgyűléstől. Az utóbbi részvényekét, valamint az elővételi jogon nem igényeli részvényeket egy e célra alakult kon­zorcium fogja átvenni. Az intézet igazgatósága a tőkeemelést egyrészt a saját tőkéinek 70 millióra sza,- porodott idegen tőkékkel való összhangba hozásának céljaival, másrészt azzal okolja meg, hogy üzlet­körét jövőbeli a bankiizlct összes ágaira ki akarja terjeszteni. A Magyar kereskedelmi hitelbank rt. igazgató­sága elhatározót, hogy í. hó 18. napjára rendkívüli közgyűlést hiv »össze,, melyen javasolni fogja, hogy az edd'gi 8 millió kor db át tevő alaptöké 20.000 darab uj részvény kibocsátása által 12 millió koronára emel­tessék fel. A tőkeemelés sikeres keresztülvitele cél­jából az igazgatóság .oly megállapodást létesített a „Ii e r m e s“ m a lg y a'i általános váltó üzlet r.-t.-gal, mely szerint ezen intézet az uj kibocsátás.! tészvenyék egy foágyóbb tételét üzletbarátai részére állandó befektetés céljából átveszi. A Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. rendkívüli közgyűlést ti ivón össfze 3,250.000 K alaptőkéjének 5 m i 1 1 i ó K-r a .v a1 <) felemelése végett. A vál­lalat a Magyar ’általános" hitelbank érdekkörébe tar­tozik. A Borsod-Mis(íolci és Debreceni István-gőzmalom igazgatósága a Hazai Bank helyiségeibe 1917. októ­ber 20-ikára rendkívüli közgyűlést hivott öSsze, ame­lylen javasolni fogja, hogy a társaság alaptőkéje 12.500 darab egyenként 200 korona névértékű a folyó üzletév jövedelmében részesedő uj részrvény kibocsátása ál­tal 2,500.000 koronával 9 millió koronára felemeltes­sék. Értesülésünk szerint a kibocsátásra kerülő uj részvényekből 3500 darab megfelelő ellenértékét fogja képezni annak a részesedésnek, amelyet a Schoefler & Co. wieni cég a Borsod-Miskolci és Debreceni Ist­ván gőzmalom r.-t.-nak malomérdekközösség létesí­tése céljából átenged. A további 900 darab uj rész­vény elővételi joga pedig a részvényeseknek fog íel- ajánltatni, akként, hogy négy régi részvény után egy uj részvényt kapnak darabonként 800 koronáért, ennek az összegnek 1917. január 1-től számított 5°/o-os kamata és két korona bélyeg és kiállítási dij lefize­tése ellenében. A Magyar Jelzálog-Hitelbank most tette közzé az 1917. év első félévéről szóló mérlegét, amely a múlt évi nyereségáthozattal együtt 3,993.946 korona 14 fillér tiszta nyereséget tüntet fel a tavalyi első félévi 3,744.888 koronával szemben. A mérlegben a jutalékok a jelzálog- és kölcsönügyleteken és az egyéb nyereségek 2,079.706 korona 15 fillérrel, a ka­matjövedelmek 2,754.413 korona 19 fillérrel szerepel­nek, a kiadások között az igazgatási költségek 875.827 korona 44 fillért, adók és illetékek 990.203 korona 65 fillért, hadi jótékonysági adományok 192.905 koronát, felügyelő-bizottsági illetmények 15.000 koronát tesz­nek ki. A bank a tárcájában levő értékpapírokat az utolsó évi mérleg árfolyamain vette föl. Benső tarta­lékait pedig, mint a háború alatt mindig, a múlt fél­évben is tetemesen növelte. A Hutter József vegetálmüvek szappan- és nö- vényzsiirgyárak r.-t., amely] az Angol-osztrák bank érdiekkörébe tartozik, október 13-ra rendkívüli köz­gyűlést hiv össze a jelenlegi 2,400.000 K alaptőkének 6500 darab 400 K n. é. uj részvény kibocsátása által 5 millió K-ra való fölemelése végett. A Melocco Péter cementárugyár és építési válla­lat r.-t. 1916. évi zárószámadásaiban a 23.201 K (1915- ben 17.887 K) áthozattal együtt 326.463 (278.058) K bruttó hasznot mutat ki, amiből a költségek és 36.300 (44.000) K leírások levonása után a tis.zta nyereség 73.318 K, az előző évi 23.201 K-val szemben. Az igaz­gatóság az október 12-re összehívott közgyűlésnek 10 K = 5°/o osztalék fizetését fogja ajánlani, miután már négy esztendeje nem jutott a részvényeseknek osztalék. A társaság Szigetszentmiklóson nagyiobb- szabásu kavicsbányát vásárolt és mert a békekötés után az igazgatóság az építőipar erőteljes föllendülé­sére számit, arra elő kiván azzal készülni, hogy üze­mét kibővíti és ezért a közgyűlésnek azt fogja indít­ványozni, hogy a 900.000 K alaptőkét 3000 darab uj 200 K n. é. részvény kibocsátása által emeljék föl P/a millió K-ra. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. 13762. F. A. 1917. " Figyelmeztetés! A honvédelemügyi miniszter ur 13.421 ein. 20 b/917. számú rendeletével hadicélokra igénybe vette a vö­rösrézből, sárgarézből, bronzból, vörös fémből, nikkel­ből, alumíniumból stb. készült tárgyakat. E tárgyakat már rég be kellett vo'na mindenkinek szolgáltatnia. Aki kötelességének nem tett eleget, mulasztását sür­gősen pótolja, mert aki önként ajánlja fel a fémtárgyait, magasabb árakat kap, aki bevárja a kényszerbeszolgáltatást, kisebb térí­tési összeghez jut. Ne felejtse el senki: a hadseregnek sürgősen sok fém kell Hivatalos hadifémbeváltóhelyek Budapesten: I. kerület: Elsner Ede, Fehérvári-ut 9. II. kerület: Löwy Frigyes, Fő-utca 58. Watterich Adolf, Henger-utca 18. III. kerület: Schmideg Salamon és Társa, Bécsi- ut 6 Frey István, Vörösvári-ut 9. Holczbauer Testvérek, Flórián tér 9 IV. kerület: Fischer László, Kammermayer Ká roly-utca 3 Sárkány Pál, Váci-utca 2. Zirkel­bach Ernő, Bolgár király-ut 6. V. kerület: Iván Simon, Vilmos császár-ut 64. VI. kerület : Héber Sándor, Vilmos császár-ut 39. Ulrich B. J., Vilmos császár-ut 31. Wiesel Adolf, Vilmos császár-ut 47. Buchwald Sán­dor, Andrássy-ut 3. Waldhauser A G. Utóda, Nagymező-utca 68. Kovács Károly, Szondy- utca 26. Stark és Fetschauer, Király-utca .36. VII. kerület : Hochmann Lajos, Rottenbillér-u. 9. Szireli Imre, Garay-utca 40. Hirmann Fe­renc, Csányi-utca 7. űichner János, Erzsébet- körut 20. Vas Frigyes, Roitenbiller-utca 64. Acél Zsigmond, Thököly-ut 18 Boldizsár és Kirmayer, Thököly-ut 12. Freisinger Lipót, Baross-ter 7. VIII. kerület: Ötvös Ármin. Baross-utca 56. Reichert Testvérek, Gyulay Pál-utcn 6. Szabó József, Orczy-ut 47. Oioszy Gyula, Baross- utca 117. Farkas Izor, Nap-utca 10. IX. kerület: Szontágh Pál, Üllői-ut 19. Grosz Mór, Üllői-ut 89/C. Suránszky Kálmán, Ferenc- utca 13. X. kerület: Rabolt Antal, Jászberényi-ut 5. Ku- tassy Jenő, Jászberényi-ut 3. Újpest: Sonnenfeld Lina és Fiai, Tiirk és Berkovits.

Next

/
Oldalképek
Tartalom