Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-12 / 37. szám
99 J Budapest, 1917. szeptember ; 12. • • • A törvényhatósági munka nyári szünete alatt lapunk a pontos időben, de a rendesnél kisebb terjedelemben, csak hat oldalon jelenik meg. A fővárosi szegény nép élelmezése. A „Fővárosi Hírlap“ is többször hangoztatta, hogy vannak állások a különböző minisztériumok kereteiben, amelyeknek betöltésére nem alkalmas a jogvégzeitt, a lateiner ember, az adminisiztra- tiv képzettségű férfi, aki gyakorlatlan a,z üzletkötések bonyolult és szövevényes világában. Vannak állások, ahol csak a kereskedő ember tud meigfiellélőén, érvényesülni. Ezen elv gyakorlati alkalmazására Hadik János gróf, közélelmezési miniszter szolgáltatott most elsőizben di- cséue/teis precedenst, amikor Nagy Ferenc dr., az O. K. H. alelnökének indítványára a minisztérium egyik osztályának vezetésével, sőt szervezésével egy kereskedő embert, Bíró Henrik fővárosi bizottsági tagot bízta meg. Biró Henrik a Szegénynél) élelmezési osztály szervezésére és irányítására kapott megbízatást, mely szerv átmeneti és közös szerv akar lenni a városi és az állami, népélídmezési akcióban. A város központi és barakkonyhái révén önköltségi áron adja az élíeilmet, mig az 0. K. H. önköltségi áron alul gondoskodnék' a szegény nép ellátásáról és a deficitet sajátjából fedezné. A főváros akciójához az anyagot, valamint az eszközöket, mint fuvar, szén, koksz stb. szintén az 0. K. M. adná, sőt a berendezésre pénzbeli fedezetet is nyújtana. Az állam esi a főváros közös akciója ötvenezer ember ellátásosát vette fel programmjába, megindulásaikor azonban csupán ímszeziéír emberről gondoskodnék, s ezt a számot fokozatosan emelné. Alapos a meggyőződésünk, hogy Biró Henrik gyakorlati tudása -teljes mértékben érvényesülni fog a reábizott nemes hivatás teljesítésében. A L. A. B. és a népjóléti miniszter. A Lakásépítő Állandó Bizottság ma már nemcsak munkája alapelveivel készült el, de a befejezéshez közeledik maga a nagy és részletes Programm is. A lakásépítési ügyeik Batthyány Tivadar gróf népjóléti rríiniszteír r'esszortjába fognak tartozni. A népjóléti minisztérium egyelőre azonban még meg sem alakult és maga a miniszter fölhasználva az időt, amig minisztériuma nem foghat hozzá a munkához, lajtaujfalus'i birtokán pihieln. Mire a miniszter befejezi szabadságát, a L. A. B. is befejezi mmorandumát és mielőbb átnyújtja azt Batthyány grófnak, aki előzetesem is kifejezte azt a kívánságát, hogy a bizottság minden erejével támogassa a nehéz kérdés megoldásában. A kofakikötő. Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a tanács hozzájárult a kereskedelmi kikötővel kapcsolatban a soroksári dunaágban egy kisebb terjedelmű kikötőt építsenek a főváros zöldséggel és gyümölcscsel való ellátásának megkönnyítésére. A kofakikötö tervei teljesen készen vannak és a tanács már felterjesztette azokat a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter jóváhagyása után azonnal megkezdik a kis kikötő kiképzését, amire az élelmezési bajok miatt sürgős szüksége van Budapestnek. Modern Szinpad. Estéről-estére teljesebben bontakozik ki az ia.nag.yi siker, amelylyel a Modern S z i n p a cl első uj műsora a premiér-estén találkozott Az állandóan táblás házak közönsége elragadtatással tapsolja a Schubert cimii zenei képet, Har- s á u y i Zsolt megrázó kis drámáját, A k i s a s z- szony-t, a bájos Gábor—Szirmai-operettet és a szebbnél-szebb dalokat és vidám tréfákat. Möwe-láz. Az Uránia, amikor megnyitotta ragyogó uj díszbe öltöztetett színházát, a minden újdonságot mohón felkapó közönségnek igazán értékeset nyújtott és ezzel egy csapásra meg is hódította. A nagyszerű M ö w e-f i I m sikere biztos, kiszámított siker, mert igazi dolgot, hamisítatlan valóságot nyújt: a nagyóceánokon lejátszódó hajótragédiák megörökítését. Nagyon természetes, hogy ez nem ^maradhatott hatástalan. Ma egész Budapesten valóságos Möw e-láz van. Az Uránia most az emberek tömegeinek gócpontja lett. F nagy film mellé adjai az. igazgatóság másik nagy slágerét is, egy amerikai különleges filmet: F lorcn ce öt h i b á j a címmel. Ennek a filmnek öt része egy-egy önálló egész történet, mindegyik az amerikai filmgyártás mesteri ügyességével rendezett külön szenzáció. Az Uránia három, öt, hét és kilenc órakor tartja előadásait. Beketow-cirkusz. A C a r mell i n i boszorkány- konyhájáról esik itt szó, azé a Carmellinié, aki me- sé*. ügyességgel megcsodálkoztatja, kitűnő humorával megkacagtatja a közönséget. Carmellini a jelenkor legkiválóbb illuzionistája, a legideálisabb szemfényvesztő, akinek a nézőközönség mindent elliisz. Carmellini 16-tól uj oldalról, mint gondolatolvasó mutatkozik be. Carmellini mellett a Beketow-cirkusz mostani műsorában a 2 Pottfaiy-nak van nagy sikere. Szédítő magasságban, mint zsokék a legnagyszerűbb légtornászmutatványokat végzik. S a r t o n i a kéznélküli művész a természet igazi csodája, hogy pedig Slawade tigriscsoportja a cirkuszvilág legnagyobb szenzációja, azt ma már mindenki elismeri. Elwino az, élő rejtvény, a közönség előtt eltemetteti magát és 5 percig marad élve eltemetve. Délutáni előadások a Kristálypalotában. A főváros népszerű és kedvelt varietéje, ahol a kitűnő Steinhardt Gézái arat fokozódó sikert estéről-estére: a K r i s t á 1 y p a 1 o t a, ezentúl vasárnap délutáni előadásokat is tart s ezeken is fellép Steinhardt, valamint a pompás szeptemberi műsor többi attrakciója. A vasárnap délutáni előadások fél négy órakor kezdődnek, a helyárak ’nagyön mérsékeltek. A Télikert minden vasárnap délután három órai kezdettel mérsékelt héTjy'áru előadást tart és ezeken az előadásokon is fellép a szeptemberi nagy műsor minden attrakciója, mint Vojgt Trude, Frey- h a r d t Mizzi, Somogyi Nusi, Magyar i, Uj- v á r y, valamint a nagyszerű varieté-számok is. A Henry-aréna most van igaizán népszerűségének a tetőpontján, mert az őszi szezon állandóan zsúfolt házai mutatják, hogy a közönség a nyár alatt menyi- nyíre megkedvelte ezt a nivós, világvárosias szórakozóhelyet. De Henry mester nem is fukarkodik az elsőrangú számok bemutatásával: egyik sláger a másikat éri és a közönség be sem telt a látottakon, máris uj és újabb meglepetésekben van része. fi TŐKE « « • Valutaproblémák. A korona intervalutáris árfolyama a legutóbbi napokban valamivel megjavult és Zürichben 38-ról 43-ra emelkedett. Természetesen ez még mindig igen alacsony kurzus és a koronavaluta több mint száz percentes devalvációját mutatja. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a monarchia illetékes tényezői végre valahára kezdik belátni, hogy a valuta javítása érdekében az eddiginél hathatósabb intézkedésekkel kell megpróbálkozni. Néhány nappal ezelőtt félhivatalos közlemény jelentette, hogy a valuta kérdésében Bécsben közös miniszteri tanácskozás- volt. Hogy ezen a konferencián mit határoztak, arról a közönségei egy szóval se tájékoztatták. Az bizonyos azonban, hogy ismét valamelyes akció készül, mely a korona intervalutáris árfolyamának a megjavítását célozza. Ennek az akciónak a körvonalait megtaláljuk Gnitz pénzügyminiszternek egy ujságnyilat- kozatában, melyből kitűnik, hogy a valutajavi- tás céljából első sorban az exportot akarják forszírozni. Szóval egyik végletből a másikba esnek. Miután a háború első és második évében a kiviteli tilalmakkal az exportot csaknem teljesen lehetetlenné tették, a harmadik évben a behozatal nagymérvű korlátozásával próbálták a devizapiacot szanálni. Az eredmény azonban nagyon siralmas volt, mert a korona árfolyamának a semleges külföldön való rohamos hanyatlását ezekkel az intézkedésekkel se tudták feltartóztatni. Most azután fordítanak egyet a dolgon és a kivitel forszirozásával tesznek kísérletet. Nekünk-az a nézetünk, hogy radikális eredményt ezen az utón se fognak elérni és pedig egyszerűen azért, mert most, amidőn minden téren nagymérvű áruhiány mutatkozik, alig vau árucikk, mely itthon felesleges volna. A miniszter azt mondja, hogy arra kell törekednünk, hogy exportképes áruinkat a belfogyasztástól elvonjuk és a külföldre vigyük ki. Csakhogy az a kérdés, hogy mily mértékben lehet ezeket az árukat a belföldi piacoktól elvonni, hogy a hazai közgazdaságot károsodás ne érje? Béke idején például nagy cukorexportunk volt. Ma a cukorkivitel teljesen megszűnt, sőt ugy állunk, hogy bizonyos tekintetben itthoni is cukorhiány érezhető. Ennek pedig az az oka, hogy egyrészt a termelés csökkent, másrészt pedig a fogyasztás a háború alatt erősen megnövekedett. Ugy halljuk, arról van szó, hogy a közel jövőben a fa- és a borkivitellel akarnak külföldi devizákat szerezni. Kétségtelen, hogy a finomabb fanemekből a háború alatt nagy készletek halmozódtak fel, másrészt azonban tüzelő- fában mi sem bővelkedünk. Ami pedig a bortermést illeti, ez — igaz —- igen kedvezőnek Ígérkezik. Csakhogy a sör- és szesztermelés nagymérvű csökkentése következtében a bor- fogyasztás óriási módon megnövekedett és mi azt hisszük, hogy nagyobb bor-kvantumokat nehéz lesz a belföldi fogyasztástól elvonni. Vannak más cikkeink is (dohány), melyeknek kivitelét most a háború alatt is forszírozni lehetne. Valószínű, hogy ezekre is sor kerül. Valami nagy eredményt ettől az akciótól azonban hamarosan várni nem lehet. A valutát egyik napról a másikra nem lehet helyreállítani, még radikális eszközökkel sem, mint azt sokan hiszik. A háború alatt pedig lényegesebb javulás egyáltalán nem várható. Ez. egy lassú processus lesz, mely éveken át fog tartani. Először is a baj gyökerét kell kiirtani, vagyis meg kel! szűnnie annak a papirpénzbö- ségmeik, mely a valuta leromlásának a tnlaj- donképeni okozója. Ez pedig csak bizonyos állampénzügyi tranzakciók utján lesz .elérhető, melyek a háború után lesznek végrehajtandók. Másrészről minden téren erősen kell fokozni a termelést, hogy megszűnjék az az aránytalanság, mely most a fizető eszközök mennyisége és az áruk mennyisége között fennáll. Ha a- pénz és az áru között majd helyreáll a régi normális viszony és hä a fokozott termelés következtében az exportra is elegendő árucikk fog rendelkezésre állani, akkor valutánk javulása gyors tempóban fog bekövetkezni. Nekünk az a véleményünk, hogy állami intézkedésekkel ezen a téren nagyon keveset lehet elérni. Ezt bizonyítják a háború alatt tett tapasztalatok is. Láttuk, hogy minél inkább avatkozott be az állam a devizapiac irányításába, annál inkább romlott a korona intervalutáris árfolyama. A Devizaközpont felállítása nemcsak nem akasztotta meg a korona kurzusának az esését, hanem egyenesen kiinduló pontja lett a koronaárfolyam rohamos hanyatlásának. Nem tudjuk, hogy a közös miniszteri konferencia a valuta érdekében minő rendszabályok folyamatba vételét határozta cl. A leghelyesebb volna, ha a két kormány a semleges külföldön, — mint azt Németország tette — valuta- kölcsönöket venne fel. Ezenkívül pedig lépjen végre valahára akcióba az Osztrák-magyar bank is és teljesítse azokat a kötelességeket, melyeket a bankakta a valuta épségének megóvása érdekében reá ró. Ez a kérdés azért is aktuális, minthogy éppen most folynak á tárgyalások a bank szabadalmának a meghosszabbítása ügyében. Kívánatos, hogy a kormány ezeiknél a tárgyalásoknál érvényesítse a befolyását abban az irányban, hogy a jegybank ismét felvegye a fonalát annak a helyes deviza- politikának, melyet a háború előtt követett és amelyet a háború kitörésekor oly hirtelen beszüntetett. Hadikávé és a Kávéközpont. Az a szurrogátum, amelyet a Kávéközpont „hadikávé“ név alatt bocsát forgalomba, teljesen élvezhetlen kotyvalék, mely a gyengébb gyomra embereknek az egészségét is fenyegeti. A fogyasztóközönség és a kereskedők körében egyaránt nagy a felháborodás amiatt, hogy a Kávéközpont kormányrendelettel kényszeritette rájuk ezt az alig emészthető keveréket, melyet maholnap már senki se akar megvenni. A kereskedők azt mondják, hogy nagy hiba volt a kormánytól, hogy kávészurrogatumok előállítására a Kávéközpontnak adott privilégiumot. Azért olyan rossz a „hadikávé“, mert a szurrogátumok gyártása nincsen szabaddá léve. ttai ez megtörténnék és a szabad versenynek tér engedtetnék, tigjy, az áru lényegesen olcsóbb és jobb volna. De igy a fogyasztók teljesen ki vannak szolgáltatva a Kávéközpontnak, mely csak azért, hogy továbbra is fennállhasson,, a hadikavét- varrta az ország nyakába. A hadiállapot hozta magával, hogy kávét most nem tudunk importálni. A Kávéközpontnak tiszta kávé hiányában nincsen létjogosultsága, miért is egyszerűen fel kellett volna oszlatni. Csakhogy a Kávéközpont protekciós urai tovább akarnak uralkodni és ezért találták ki a „hadikávét“, melylyel most az ország lakosságának az egészségére törnek. Mi lehetetlennek tartjuk, hogy a kormány tovább tiirjei a fogyasztóközönségnek a kizsarolását és testi épségénél: a megrontását. Szabaddá kell tenni a kávészurrogatumok gyártását,, mert csak a szabad verseny teremthet .tökéletes és olcsó árut, • ;