Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-05 / 36. szám

Budapest, 1917. szeptember 5.

dett, az idén az emelkedés másfél millió. A fogaskerekűt azonban az a szégyen érte, hogy az utasok száma az idén 41,000-el kevesebb volt, mint tavaly. Hiába, akármilyen az utazási kedv, akármennyi a pénz és akármilyen abnormális a kényelem-szeretet, az emberek mégis vigyáznak az életükre.

Ne panaszkodjanak a mulatók.

Ma majd a mulatóhelyek és színházak megint panaszkodni találnának, nem felejtjük cl a fejükre citálni a rendőrség kék-könyvének megállapítását, amely igy hangzik:

„A mulatóhelyek, amelyeknek t u 1 n a g y száma a háború előtt jóval fölülmúlta a közönség ily irányú igényeit, 1916-ban ép úgy, mint 1915-ben általánosságban jól voltak látogatva, sőt időközönkint zsúfolásig megteltek. A zenés kávéházak, dalcsarnokok, orfeumok, kabarék, mozik nagy sokasága folytán a közönség a „panem et circenses“ egy része, a szórakozás tekintetében nem szenvedett hiányt. A közönség rávetette magát ezekre a helyiségekre és a szórakozás hajhászása, mely rendszerint egyik tünete a rendkívüli időknek, sokszor túlzásba csapott á t“.

A moziknak sem lehet panaszuk. Még azok is, amelyek szennnclláthatóan életképtelenek, a készkiadásokat mégis behozzák és igy a tulajdonosok fenntartják őket, hogy a többéves lakbérkötelezettségüknek eleget tegyenek. A rendőrség tehát azt kívánja, hogy a mozik számat csökkenteni kell. A régi panaszok, amelyek között első helyen van a fiatalkoruakra gyakorolt erkölcstelen hatás, ma is fennállanak. Be is ígéri a rendőrség az engedélyezhető mozik számának hatósági megállapítását, a mozgóképek cenzúráját és a gyermeklátogatás hatósági szabályozását.

Elkészült a Városi Színház

Falud! Jenő igazgató az átalakításról

A Tisza Kálmán-téri ormótlan épülettömb, a sokat hányódott Népopera 'történetében uj fejezet kezdődik az idei szezonban: Városi Színház név alatt. Mint a Fővárosi Hírlap annakidején megemlékezett róla, a tanács még a tavaszszal a Népszínházi Bizottság hatáskörébe utalta át a színház ügyeit. A bizottság azonban hamarosan elvetette a Népopera gondját, amennyiben; Faludiéknak bérbeadta a színházat.

A múlt szezon befejeztével azonnal megkezdődtek az átalakítási munkálatok, rontottak, bontottak, felszedték a nézőtér széksorait, kibontották a színpadot, uj páholysorokat oszlopoztak. A színház most

dig 10 millióra csökkentette a főváros igyekezetét. A közgyűlés által is elfogadott programúi ekkor ez volt: szükséglakások, barakktermek és népszállók 2,300.000 K, tiz millió kislakásokra, tiz millió bérlakásokra és tiz millió iskolákra. A belügyminiszter egy népotthont és a kislakásokat törölte. Közben a közgyűlés újabb hat millió értékben felépítendő tiz bérház tervét fogadta el, hozzá vett egy népszállót a VI. kerületben és egy népházat az V. kerületben.

Ez a tiz uj épület 1910 augusztusában vált lakhatóvá és a következő években elkészült a Népháza és a Népszálló is. Az építkezések második ciklusát 1910-ben engedélyezte a közgyűlés, még pedig ezer lakást 3.3 millió költséggel a két millió sterlin- ges kölcsön terhére. Még ugyanebben az évben elhatározta a közgyűlés hat bérház építését, mintegy 400 lakással és később 32 miitermes ház építését.

A harmadik ciklus öt kislakásos bérházból állott, amelyekben 591 kislakás volt. Ezenkívül egyemeletes kislakásos telepek is épültek az 1911 -ik évi szeptember havi közgyűlés engedélye alapján, ami ismét vagy nyolc és félszáz lakást hozott. Egyszóval és összesen 2189 lakás, 2 mühely-bérház és 5 népjóléti épület emelésére tizenegy millión felüli összeget szavazott meg a közgyűlés az 1911. évi százmilliós aranykölcsön terhére.

Ezekben mondottuk el röviden Budapest eddig lefolyt lakásakcióját. Egészen biztosra vehetjük azonban, hogy a szükség, amely előtt ma állunk, mindennél nagyobb és igy nagyobb lesz az építkezés is. Egy pillantást vetve a múltba és egy másikat a jövőbe, hatalmas, szédítő perspektíva nyílik előttünk. Ahányan ebben a városban vagyunk, szivrepesve várjuk, hogy megjelenjék a legelső kőmives, mert ö tőle függ mindennek fellendülése, az uj, a békéből táplálkozó munkásélet talpraállitása.

már teljesen készen várja a megnyitást, mely eddigi 'tervek iszerint szeptember 15-én lesz. A Fővárosi Hírlap munkatársa időszerűnek találta felkeresni Ír. Fal udi Jenőt, a „Városi Színház“ direktorát, s megkérte, hogy mondjon egyet-mást Budapest uj színházáról, az átalakításról és művészeti programm- járól:

— Budapest színházlátogató közönsége, — mondotta a direktor — rá sem fog ismerni a Városi Színház cseppet sem fárasztó* mondhatnám intim nézőterében a volt Népopera barátságtalan és dermesztő arányaira. A nyár alatt hatalmas, szinte boszorkányos munkát végeztünk. A színpadot előrehoztuk négy méterrel, a színpadi nyílást kibővítettük. Most 18 méter a nyílás szélessége, tehát legnagyobb az egész kontinensen és igy alkalmas nagy tömegek befogadására. Az eddigi rekordert, a párisi nagy operát két méterrel veri.

— A nézőtér széksorait is teljesen átformáltuk. Az ülőhelyek száma ugyan lényegesen

Ismeretes az a terv, amelyet Szabó Imre dr. tiszti főügyész készített és amelynek célja: gátat vetni a titkos 1 a k á is uzsorának. A tanács legutóbbi ülésén már foglalkozott is a tiszti főügyész javaslatával és azt beható eszmecsere után a szociálpolitikai ügyosztálynak adta ki.

A tiszti főügyész előterjesztésében rámutat azokra a visszaélésekre, amelyet a volt bérlők, a lakásközvetitők és a házmesterek követnek el és a megürült lakásoknál lelépési és átadási dij fejében zsarolják a közönséget. Foglalkozik az előterjesztés a hónapos szobákkal folyó uzsorával is. A javaslata pedig az, hogy tegyék kötelezővé az üres lakásoknak és a. bérlőváltozásoknak a hatóságnál való bejelentését, továbbá azt, hogy az újabb bérbeadás ős, a lakásba való beköltözés csak a hatóság engedélyével történhessék.

Ennek a nagy kérdésnek megoldása olyan fontos, hogy felkerestük Szabó Imre dr. tiszti főügyészt és arra kértük, ismertesse tervét; a Fővárosi Hírlap olvasói előtt. A főügyész úr értékes fejtegetéseit a következőkben reprodukáljuk:

A lelépési dij és a lakáshivatal.

— Akkor, amikor a lakásprobléma megoldásáról beszélünk, ketté kell választanunk a dolgot. Gondoskodnunk kell a momentán segedelemről és már most sem szabad figyelmen kívül hagynunk a háború utáni helyzlefet.

— A momentán segedelem az újabban hatalmas erővel fellépett lakbéru’zsora miatt szükséges*. E tekintetben nem a háziurak elien van a panasz, akiknek keze e tekintetben meg van kötve, hapern a régi bérlők, a lakásközvetitők és a házmesterek ellen. Ezek hozták divatba az úgynevezett lelépési vagy átadási dijakat. Hogy milyetn mértékben harapódzott cl ezen a téren az uzsora, annak bizonyításait a napilapok hirdetéseiben és a vásárigazgató jelentésében látom, del mióta hire ment, hogy foglalkozom a kérdéssel, magam is sok levelet kapok ilyen visszaélésekről. A vásárigazgató jelentésében, amelyet különben áttettünk a rendőrségre, találtunk eigy esetiett, amelyben egy 1800 koronás lakásért 3200 koronát követeltek, viszont azt a hirdetést mindenki olvashatta az egyik napilapban, amely hirdetésben 3000 koronát kínáltak egy kétszobás lakásért. Ilyen körülmények között azt hiszem, nemcsak a bérbeadót, de aki az uzsoraárakat megadja, szintén meg kellene büntetni.

— Javaslatom ezek eIliéin a visszaélések ellen szól és azt kívánja, hogy a lakások üresedése és a bérlőváltozás a hatóságnál bejelentessék, hogy igy ellenőrzést gyakorolhassunk. Az újabb bérbeadás, helyesebben a beköltözés csak a hatóság közbiejnjöttével lesz iyenformán eszközölhető, azért kell a beköltözést figyelembe vennünk a bérbeadás helyett, mert ilyenformán útját vághatjuk a fiktiv, úgynevezett rokonoknak, vagy jóbarátoknak való kézalatti átadás mögött rejlő uzsorának is. Gondoskodni kell arról is, hogy a megürült lakásokat azonnal bérbe kell adni és ha maga a bérbeadó a bérbieiadást négy

3

csökkent, de kényelmes, széles utón jut mindenki helyéhez. Proscenium-páholyokat épitet- t ti tik s két sor uj páholyt, az eddigi erkély székek előtt. így most hetvenkét páholya lesz a színháznak az udvari és a fővárosi páholylyal együtt.

— A technikai berendezést is tökéletesítettük, elsősorban a világítás kérdésének adtunk uj megoldást. A színpadi kényelmetlen rivalda- világitást modern, felülről kapott tetővilágitás- sal cseréltük ki, a nézőtér világítása pedig egyenesen meglepetés lesz.- Művészi programmjáról a színháznak nincs módomban elárulni sokat. Megnyitó műsorunk és szerződtetett elsőrendű tagjaink névsora a napilap-közleményekből ismeretes. Operetteket fogunk adni, de a nivósabb, zeneileg inkább a vigopera felé hajló fajtából. S még ebben a szezonban színre hozzuk a legszebb Puccini- op&rát is, ami kimagasló zenei esemény lesz Budapest színházi életében.

hét alatt el nem intézi, akkor a hatóság lép közbe és adja bérbe a lakást annak, aki arra jelentkezik. Miután azonban erre a nagy munkára a fővárosinak megfelelő szervezete nincsen, véleményeim szerint múlhatatlanul fel kell állítani iögy lakáshivatalt, amely ezeket az iigyqket intézni fogja.

Hónapos szobák helyett barakkok.

— Szinte még nagyobb veszedelembe jutottak az albérlők, akik alatt nemcsak a diákokat, hanem a nőtlen hivtalnokokat és albérlőket is értem. A hónapos szobák árai háromszorosra, néhol pedig ötszörösre emelkedtek a háború előtti bérekkel szemben. Ami a diákokat illeti, isimerem és helyesnek tartom azt a tervet, amely szerint a diákokat a hadikórházi szolgálat alól fölszabadítandó iskolákban kívánják elhelyezni. Die, nem szabad itt megállanunk, hamm barakklakásokkal is segítenünk kell a bajon. A főváros már régóta épít barakkokat és különösen a hadikórházaknál tapasztalhattuk, hogy ezek kitünően beváltak. Ha tehát a kórházakhoz szükséges fokozottabb higiénikus feltételeket meg tudtuk találni a barakkoknál, akkor a hónapos szobák helyét is nagyszerűen pótolni tudják. A di- kokra vonatkozólag azt hiszem, az egyetemnek vannak jelentékeny pénzalapjai a diákok segélyezésére, ezeket könnyen fel lehet szabadítani az eredlerti rendeltetés alól és barakkokba lehet befektetni, a kamatok pedig még mindig az eredeti célt szolgálhatják. A főváros pedig építhet barakkokat a nem diáksorban levő albérlők számára, akik között hivatalnokok, agglegények és kenyérkereső nők vannak.

— Maguknak a meglevő hónapos szobáknak árait szintén a lakáshivatal utján szeretném szabályozni. Egyébként itt azt a visszaélést is tapasztaltuk, hogy a bérlők hónapos szobáikért külön bért, külön butorhasználati dijat és külön takarításért járó összeget fizettettek. Enniek célja az, hogy a moratórium-rendeletet játsz- szák ki. A moratórium-rendelet szerint ugyanis a hadbavonultak a kiadott szobákért járó dijat házbér fejében tartoznak a háztulajdonosnak beszolgáltatni. Ilyenformán a la,káshivatalnak kell majd a számításokat megejteni, hogy mit lehet követelni a szoba bére, a butorhasználat és a kiszolgálás feijében.

A települési jog szabályozása.

— A legfontosabb feladat mégis az, amely a lakáskérdésnek a háború utáni megoldására vonatkozik. Itt természetesen az építkezések felvétele a legfontosabb. Gondoskodnunk kell azonban a lakásprobléma megoldásának jogászi résziéiről is. E tekintetben én kétféle intézkedést tartok sürgősen szükségesnek. Az egyik a tele-, pülési jog szabályozása, a másik pedig a ház- tulajdonjog biztosítása.

— A települési jog szabályozása tekintetében, ngy tudom, Ugrón belügyminiszter ur már most. fog kezdeményező lépéseket tenni, még fontosabb azonban ez akkor, ha a háború véget ért.

Reformok a lakáskérdés körül

Megoldás ma és a háború után. — Szabó Imre tiszti főügyész

nyilatkozata