Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-15 / 33. szám

4 Budapest, 1917. augusztus 15. delkezésére, rögtön Ítéljen. így aztán nem maradhat visszaélés megtprlatlan, senkinek sem kell szaladgálni a följelentéssel, időt nem vészit senki, nyomban megkapja az elégtételt. Ha beválik ez a rendszer — és remélhető, hogy beválik, — a piaci visszaéléseket telje­sen meg fogják szüntetni. Arra a kérdésre, hogy a csarnoki rendőrbiró csak a központi vásárcsarnokban fog-e szerepelni, vagy hasonló intézkedések történnek a főváros többi vásárcsarnokában is, a főkapitány ezeket mondotta: — Elhatározásom, hogy életbelépt etem a rendszert a többi vásárcsarnokban is. Hiszen úgy látszik, eredményes a dolog. A kerületi kapitányságok létszáma telrmészetes'on meg­csökkent, kevés a tisztviselő, de viszont a közellátás kérdésiéi is elsőrendű, tehát minden áron meg kell védelmezni a közönséget a mai nehéz időkben, s már a legközelebbi napon megkezdi működését más vásárcsarnokokban is a rendőrbiró. Egyébként már csak azért is eredmény várható az uj eljárástól, mert amíg a kerületi kapitányságok Ítélkeztek a kofák fe­lett a kapitányság épületében, bizony keveset törődött az árus az ítélettel. Most azonban az egész vásárcsarnoki közönség szemeláttára vezeti végig a rendőr nyomban a panasz után az árdrágítót, s nem hinném, hogy kitenné ma­gát ilyen szégyenletes fölvezetésnek egy nagykereskedő,, vagy jobbnevü vásárcsarnoki árus . . . Hogy az Ítéleteket milyen irányban alkalmaz­zák s teljes szigorúsággal alkalmazzák-e, erre nézve a következő információt kaptuk: — Mindig a legszigorúbbak az ítéletek. El­mennek addig a határig, amaddig a 4207/1915. számú rendelet alapján elmehetnek. Ez a ren­delet tudvalévőén a főváros hatáskörébe utal­ja az élelmiszerek árának időnként való meg­állapítását. A rendelet büntetőparagrafusa sze­rint az is, aki a megállapított napi árnál kér többet: két hónapi elzárással és hatszáz koro­náig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A közönséget tehát most már nőm is kell külön felszólítani, hogy tegyen följelentést: a rend­őrbiró kéznél van és rögtön ítélkezik. A főkapitány erélyes intézkedésére nagy szükség volt és várjuk minden budapesti vásárcsarnokban a i endörbirák megjelenését. A betörő cselédek. Legutóbbi számunkban e rovatban elmondtuk, miként járt a Gsaba-utca 7. b. számú házban lakó uriasszony a cselédjével. A cseléd lopott. Nemcsak lopott, de betört. Kiíeszitett szekrényeket és ki tudja, mennyi értéket vitt magával apránként. A rendőrség pedig, — ismételnünk kell, hogy nem a kerületi kapi­tányságon történt, hanem a főkap'tányságon, —el-' engedte a cselédleányt, a még fiatalkorú T. Augusz­tát, aki azóta szolgálatba állt a Városmajor-utca 57. számú házban is egy tanítónőnél és ki tudja most merre garázdálkodik, mert nem veszi a rendőrség olyan szigorúan a cselédek dolgát, mint ahogyan se­gíteni igyekszik a vásárcsarnokok állapotain. Pedig megérdemli a fokozottabb figyelmet a cselédkérdés is. amely szintén dermesztő réme a közönségnek. A Csaba-utosii uriasszony, egy erdőszámtanácsos felesége, folytatja most a panaszát Auguszta ellen, akit a rendőrség szabadon bocsátott. Furcsa, de egyáltalán nem meglepő dolog történt. Négy: nap előtt levelet hozott a postás a Csaba-utcába, a tol­vaj és betörő cseléd címére, I evéUilok ide, levél­titok oda, az erdőtanácsos felesége kibontotta. Fs ámult a következő sorokon: „Tisztelt kisasszony! A küldött dolgok jók voltak, remélem meg vau elégedve a pénzzel, amit adtam. He ne lopjon ilyen tárgyakat, sokkal okosabb, ha vásznat küld, fehérneműt és ágyneműt, azt sokkal jobban tudom értékesíteni, vá­szonért, ha megfelelő mennyiség, szívesen adok ötven forintot is.“ Világos. Az orgazda irta a betörő cselédleány- uak, hogy í^e lopjon félkiló kávét, vagy cukrot, búi annak 4s nagy az értéke. — hanem vásznát .. . Otven foi intőt is ad érte. A fiatalkorú Auguszta te­hát már egészen begyakorlott hölgy, már állandó összeköttetése van orgazdákkal is, már egészen ki­tanult... Kár volt olyan hirtelen szélnek'ereszteni. Az orgazda levele egyébként a főkapitány ur címére elkilletetett már s reméljük és bizakodunk benn­hogy a rendőrség ezután a cselédeket sem hagyja annyira garázdálkodni. A rendőrség és a mulatók. Fz a nagy kérdés: veszélyes, vagy nem veszé­lyes? A Rákóczi-uti Stein hard t-m u 1 a t ö r ó 1 már kiderült, hogy végérvényesen veszélyes, tűzbiz­tonsági szempontokból lehetetlen a játszási engedély megadása. De mégis furcsa, hogy tiz vagy hány esz­tendeig nem volt tiizveszedelmes, hiszen az enge­délyt megkapta és most egyszerre mégis tűzveszé­lyes? Amikor a főkapitányság az idén az engedelmeí a tiizvizsgáló-bizottság véleménye alapján nem -adta meg, a Rákóczi-uti mulató keresztül tudta vinni, hogy a minisztérium utasította a főkapitányságot egy újabb vizsgálat és egy újabb vélemény előterjesz­tésére. Ez az újabb vizsgálat is megtagadta a játszási engedély kiadását. Nagyon helyes és a kö­zönség érdekében való, ha szigorúan eljárnak a ható­ságok, de legyeit meg az egyenlő elbánás elve és le­gyen-meg másutt is a szigorúság és igazságosság, amely csak akkor szép erény, ha egyenlő mértékkel gyakorolják. Nem szabad tekintettel lenni semmiféle szempontra, amikor most, a mulatók megnyitásának idején a közbiztonság érdekében a bizottságok szem­lét tartanak. A rendőrség a Rákóczi-uti mulatóval szemben nemcsak igazságosan járt e,l, de a befolyás­nak sem engedett s másodszor ugyanaz volt a véle­ménye, mint elsőizben. Erre a teljes szigorra van szükség ma különö­sen, amikor az egyik tiizveszedelmes fészek nyakán van a másik. Ne törődjék a rendőrség azzal, hogy eddig, esztendőkön át, nem volt aggodalom a tűzbiz­tonság szempontjából egyes vállalkozásoknál, ne zse- nirozza, hogy eddig megadhatnunk találtatott az en­gedély: tessék a közönség érdekeit a legmesszebb menő határig érvényre juttatni és most, a mulatók megnyitása előtt — már a vízhiányra való tekintettel is, — a legszigorúbban ellenőrizni a szórakozóhe­lyeket. • • • A törvényhatóság nyári szünete alatt, augusztus hó végéig, lapunk a rendesnél kisebb terjedelemben — 6 oldalon — jelenik meg. Költözik az Erzsébetvárosi-kör. Az Erzsébet- v á r o s i-k ö r elhagyja régi tanyáját, a Royal-szállo- dát és az Otthon-kör volt házába költözik. A Dohány­utcai palotában már meg isi kezdték az átalakítás' munkálatokat. A kör volt helyiségeit viszont a S z é li­le ö z p o n t foglalja el, valószínű, azzal az okos szá­mítással, hogy a Royal-épiiletben központi fűtés van, s igy nem kell szénről gondoskodniok. Nagylelkű adomány a Szurmay-alapra. Talán senki jobban nem ismeri a magyar honvédet, talán senki jobban nem tehet tanúságot az ö hősiességük­ről, mint az a Szurmay Sándor, aki méltán és büsz­kén viselheti az uzsoki hős nevét. Amikor ő kér a honvédek rokkant tisztjeinek, a tisztek özvegyei­nek ési árváinak, akkor mindenkinek adnia kell. A legelsők között volt W o 1 ín e r Gyula és T á r s a cég, amely bejelentette, hogy a nemes célra egy millió koronát ajánl föl. Esi amikor ezt följegyeztiik róluk, eszünkbe kell jutni, hogy Wolf ne r József és W o 1 f n e r Tivadar, a cég tulajdonosai voltak azok, akik a háború alatt egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, amikor adni lehetett, vagy kellett. Szinte kifogyhatatlan az a jószívűség és bőkezűség, amelylyel ők rendelkeznek és mire véget ér a háború, arra a tapasztalatra ébredünk, hogy talán sehonnan annyi jóság nem áramlott ki, mint ennek az újpesti gyárnak széles kapuján. iKÉTOMiüSlSíEi Ma és minden este fél 8 órakor y ! ! _____Teljesen új műsor_____! ! j 4 Sylphid tündérek a levegőben. Általános óhajtásra o a harcterek I visszaszerződtetve: ~ vkHIIIIHI ; látno a : ] 1SLWINO az ember a hátizsákban, f Sawade tigrisei Ma szerdán cl. n. ''sí óralcqr félhe'yárak gyermekeknek. 1 Csütörtökön cl. ti. ‘/2í „ „ mindenkinek. I Szombaton d. u. >/25 „ • „ „ I Vasárnap d. u. '/í>4 „ t gyermekekrek. J Pewm Maria az idegnélküli hölgy és társa A Henry-aréna olyan szezonra tekint vissza, amilyenben ennek a városligeti szórakozóhelynek fennállása óta sem volt része. Ezt a- nagy népszerű­séget természetesen Heiir y igazgató szerezte meg, aki állandóan oly nagyszerű műsort állít össze, hogy a legkényesebb közönség igényeit is túlszárnyalja. Az augusztusi program például valóságos világre­kord a maga nemében és igazán mulasztást követ cl, aki nem siet azt metekinteni. Évadnyitás a Fővárosi Orfeumban. A Tengerre magyar cimii látványos revü lesz az Orfeum meg­nyitó szenzációja a Tengerre magyar! teljes kiállítá­sához szükséges színpadtechnikai kellékek és gépe­zetek már megérkeztek Németországból. Szakava­tott mesterkezek uj szcenikai látványosságokkal gaz­dagították a reviit. Az újra betanult és jelenetezett revü egyik felvonásában egy modern tengeralattjáró belsejét csodáljuk, működésben levő minden csodás gépezeteivel, kerekeivel, optikai és villamossági be­rendezéseivel, amely magában véve is megkapó, ide­get izgató látványosság. Ehhez járul még a felvonás érdekfeszitő cselekménye a süllyedő és küzdő tenger­alattjáró belsejében. Az igazgatóság tehát í. hó 18-án ott folytatja sikereit, ahol májusban abba­hagyta. Az Orfeum Budapest kedvenc művészeit, Gyárfás Dezsőt és Eerenczy Károlyt, az előbbit ven­dégszereplésre, utóbbit pedig állandó tagjává szer­ződtette. Mindkét művész már a megnyitó műsorban szerepel. Ej műsor a Beketow-církuszban. Aki a Beketow- cirkusz utolsó műsorát megnézte, kellett, hogy azt a kérdést intézze: vájjon a fokozás lehetséges-e még? Beketow igazgatónak lehetséges volt, a legjobb bé- kemiisor sem volt slágerekben oly gazdag, mint ami­lyen a jelenlegi műsor. A 2 Camillo régi és jó ismerő­sünk. a harcterek csodálatos látnokait Beketownak vissza kellett szerződtetni, nemcsak a budapesti kö­zönség kívánta, hanem a vidékről egyre-másra jöttek a levelek: kérem alkalmat adni, hogy Camilloshoz kérdéseket intézhessek. —A4 Sylphid tündérek a levegőben, egyike a legjobb légi-jeleneteknek. Pewni Mária az idegnélküli hölgy, a közönség idegeivel ját­szik, partnre humorosan csillapítja az izgalmakat, El- wino az ember a hátizsákban, igazi csodaember, a leg­kitűnőbb artisták egyike, mindezekhez Sawade, a pá­ratlan Sawade, az ő tigriseivel, a kedvelt Gautier Hen­rik, gyönyörű lovas- és idomitás-mutatványaival, azután Jancsi, melynek 'alkalmi műsora ismét gyújtó hatással van: együttvéve mindez a nagy siker, Beke­tow egészen jól számított: a cirkusz tovább is táblás házak előtt fog játszani. fi tőke • • • A központok. A hadi központok üzleti működéséről álta­lában nem sok jót lehet mondani. Ezek a szer­veretek eredetileg m'int altruisztikus népjóléti intézmények alakultak, de lassankint nyerész­kedő és sok esetben árdrágító vállalatokká fejlődtek ki, melyek elsősorban a nagytőke érdekeit szolgálják. Pedig a központok felállí­tásánál a kimondott cél az volt, hogy a tömeg- fogyasztás igényei egyenletes áruelosztás és lehető ármérséklés utján minden irányban kielégittessenek. Az áruközpontok ezeknek a feladatoknak azonban általában nem feleltek meg. Olyannyira nem, hogy valamely uj köz­pont kreálásánál már szállóigévé vált az a mondás, hogy jön a központ, tehát eltűnik az áru és megdrágul. Az utóbbi időben a központok üzleti műkö­dése a napisajtó egyes orgánumaiban heves támadások tárgya volt. A fővádat az képezte, hogy a központok horribilis nyereségeket vág­nak zsebre és önző célokat követve, a nagy- közönség érdekeit kutyába se veszik. Ezekre a támadásokra a vezető központok helyreiga­zító nyilatkozatokat adtak ki, melyek azonban nem tudták megdönteni azt a kétségbevonhat- lan tényt, hogy az áruhiány napról-napra fo­kozódik és az árak óriási arányokban emel­kednek. Nagy baj az, hogy a központok, amint meg­alakulnak, a hivatásos kereskedelmet az illető szakmából azonnal ki akarják kapcsolni. Ez a törekvés veszedelmesnek és károsnak bizonyult nemcsak a kereskedelemre, de a fogyasztásra nézve is. Mert az nyilvánvaló, hogy az áru- beszerzést és áruelosztást senki se végezheti jobban a hivatásos kereskedőnél, aki hosszú éveken át szerzett tapasztalatai révén ismeri a forrásokat és ismeri a fogyasztás igényeit is. Dicséretes kivételt képez ebben a tekintet­ben a Haditermény r.-t., mely az ország régi és kipróbált gabonabizományosainak a munká­jára támaszkodik. A Haditermény r.-t. az egyet­len központ, mely a várakozásoknak minden tekintetben megfelelt. Céltudatos működésé­nek köszönhető, hogy a kenyér nálunk olcsóbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom