Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-08 / 32. szám

Budapest, 1917. augusztus 8 5 yOinßOJIJliMAP (DS€MS2WßlC • • • A (örvényhatóság nyári szünete alatt, augusztus hó végéig, lapunk a rendesnél kisebb terjedelemben — 6 oldalon — jelenik meg. Gyöngyös újjáépítése. A leégett Gyöngyös újjáépítésének ezideig látható eredményei nin­csenek. Egyelőre a fölmérés és nivellálás folyik hatalmas lendülettel. Egész csomó mérnök dol­gozik, ami nem is csoda, amikor tudjuk, hogy Budapest fölmérése évtizedekig tartott, a nivel- iálás pedig talán még ma sincs készen. A rend­kívüli terjedelmű mérnöki munkálatok gyorsan haladnak előre. Harrer Ferenc dr. kormánybiz­tos különben a múlt héten pár napot Budapes­ten töltött, majd ismét visszautazott Gyön­gyösre. Szemleuton. Bérezel Jenő dr. tanácsnok, a vá­rosgazdasági ügyosztály vezetője a múlt héten néhány napra megszakította a szabadságát, hogy a főváros küldöttségében, amely Hadik János grófnál, a Köz- élelmezési Hivatal ii j elnökénél tisztelgett, részt- vegyen. Ezt az alkalmat felhasználta egyébként a tanácsnok arra is, hogy sorra látogassa a vezetése alatt álló városgazdasági ügyosztály üzemeit, hogy személyes tapasztalatok alapján ismerje meg a műkö­désűket. Szedögépek a házinyomdában. A főváros házi­nyomdája a nagyszámú bevonulások miatt tudvalevő­leg az utóbbi időben nem tudta a reá váró feladatokat teljesíteni, ami a polgármestert arra indította, hogy a tanács tagjait arra utasítsa, hogy csak a múlhatatla­nul szükséges munkával terheljék a nyomdát. A nyomda munkaerejének pótlásához tartozik az is, hogy a közgyűlés Kemény Géza dr. tanácsjegyző előterjesztésére 150,000 koronát szavazott meg sze­dőgépek beszerzésére. A szedőgépeket azonban Német­országban gyártják, ahonnan, miután azoknak igen sok rézalkatrésze van, a főváros gépjeit sem enged­ték ki anélkül, hogy a bennük levő rezet más formá­ban vissza ne adjuk. Rezet azonban ma teljes lehe­tetlenség szerezni, szerencsére azonban a Gellért- iiirdö építésénél megmaradt a fővárosnak hét méter­mázsa reze, amelyet már ki is küldtek Németor- szágbai. így. most már arról számolhatunk be, hogy a házinyomda szedőgépei útban vannak Budapest felé. Uj mulató a Gschwind-telken. A főváros az épít­kezési lehetőségek beálltával uj színházzal és xaló- s^inii, hogy uj mulatóval is gazdagabb lesz. A szín­házat F a 1 u d i é k fogják építeni, a mulatót, amely a legnagyobbszabásu ilyen vállalat lenne a fővárosban, egy konzorcium, amelyben főként a „Fővárosi Or­feum'1 tulajdonosai vállalnának érdekeltséget. Buda­pesten az összes orfeumok és mulatók úgyszólván egy kis körzetre vannak összpontosítva, különösen a külvárosi közönség számára meglehetősen kényel­metlen helyen. Ez vezétte aztán a tervezett uj mulató vállalkozóit arra, hogy a leendő színházat az Üllői-út és Józseí-körut sarkán levő Gschwindt-féle telken építsék fel. Mint értesülünk, a dolog még teljesen a kezdet stádiumában van, az építészi tervek rajzai nagyrészt elkészültek már, döntés azonban még nem történt arról, hogy ezeket elfogadják-e, mert még az üzleti vállalkozás részletes programmja sincsen tel­jes egészében kidolgozva. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy a vállalat a mostani konjunktúra mellett a legkedvezőbb auspiciumokkal indul, a legnagyobb­szabásu ilynemű vállalkozás lesz a fővárosban, s nagy varieté-színpadán kívül, hatalmas hangverseny­terme -lesz, amelyben a komoly zenekultúrának akarnak helyet adni a tulajdonosok, akik mindezzel kapcsolatban kávéházat és vendéglőt és báltermet is berendeznek. Beketow-cirkusz. Változatlanul megmaradt a Beketów-cirkusz műsorának óriási vonzó ereje. Min­den este táblás ház. Nemcsak Savadé szenzációs tigriscsoportja az, mely a közönséget a cirkuszba viszi, hanem a műsor többi mutatványai is. Az első számtól az utolsóig nem csökken az érdeklődés, ne­vetni, mulatni, csodálkozni annyit lehet, mint eddig egyetlen cirkuszi műsornak sem. Sawade vendég­szereplése már csak rövid ideig tart. A Berlini Kert augusztusi műsora különösen gazdag, és változatos. Vendége a műsornak Paul Morgan, a jeles bécsi művész; érdekes, hogy Mé- r e i Adolf igazgató fölkérésére Friedmann, a „Barnát bácsi“ szerzője, Das neue Fräulein (Az uj kisasszony) címen darabot irt Paul Morgan számára, mindenek felett pompás szerepet, ami első­rendű alkalom arra, hogy brillírozhasson. Egy másik vendége is van e műsornak: Else S o 1 d e r n, aki el­més előadásaival és konferánszaival hódit. A magyar részben ritka jó műsorhoz jutott a népszerű M a- g y a r i Lajos, nemkülönben sok-sok taps részese Szőlősi Rózsi, Kabos, Kovács Lili. A Berlini Kert egyébként éjjel 12 óráig van nyitva. A Henry-aréna is megérezte az elmúlt hét forró napjait. Itt a remek augusztusi műsor idézte elő a forró hangulatot, amely azonban nem tikkasztott, de ellenkezőleg, üdített. Henry igazgató programmja világvárosias színvonalon áll és remek vonzóerejével napról-napra jobban meghódítja a közönséget. TŐKE • • • Szemle. A háborús konjunktúra lebonyolitása — Va­lutaszövetség Németországgal — A malmok kapzsisága. A háború kitörését követő általános de­pressziót 1916-ban óriási konjunktúra váltotta fel, mely 1917 tavaszán a tetőpontját érte el. A fellendülés a gazdasági élet minden ágára kiter­jedt. Az utóbbi időben azonban a konjunktúrá­nak bizonyos ellanyhulása észlelhető. Érdekes, hogy ez a visszahajlás egybeesik az orosz for­radalom kitörésével és a szocialisták békeak­ciójának megindításával. Ez a körülmény is sej­tetni engedi, hogy a háborús konjunktúra a béke első szárnycsattogtatására derékba fog törni. A gazdasági életnek tehát számolnia kell azzal, hogy a fegyverszünet hírére ugyanolyan de­presszió fog elkövetkezni, mint aminőnek a há­ború kitörésekor tanúi voltunk. Az újabb fel­lendülés azután csak akkor fog megindulni, ha a gazdasági élet, amelyet a háború pályájából kizökkentett, ismét a rendes medrébe fog visz- szatérni. Az a krach, melyet a tőzsdén a minap láttunk, az első fuvallata annak á viharnak, mely a béke hírére teljes erővel fog kitörni. Mind­azonáltal a háború utáni gazdasági fejlődésünk megítélésében nem szabad a pesszimizmusnak felülkerekednie. Azoknak sincs igazuk azonban, akik a helyzetet túlságos optimizmussal Ítélik meg. Mert kétségtelen, hogy nagy nehézségek­kel kell majd megküzdenünk. És éppen a felál­lítandó átmeneti minisztériumnak lesz a fel­adata, hogy a hadigazdaságról a békegazda­ságra való átmenetet megfelelő intézkedések­kel úgy irányítsa, hogy a nagyobb kizökkené­sek elkerülhetők legyenek. * A Németországgal való gazdasági tárgya­lások nyomában egy olyan akció indult meg, mely a mi leromlott valutánk feljavítását cé­lozza. Az akció mozgatója Krausz Simon, a Ma­gyar bank zseniális vezérigazgatója, aki a na­pokban megjelent hírlapi cikkében rámutat azokra az anomáliákra, melyek valutáris tekin­tetben a monarchia és Németország között fenn- állanak. A mi valutánk tudvalevőleg Németor­szággal szemben is leromlott és ezért Krausz Simon egyenesen Németországnak a monar­chiával szemben követett önző gazdasági poli­tikáját teszi felelőssé. A hibát most csak úgy lehet jóvátenni, hogy a bajtársi politikai szövet­séget valutaszövetséggel bővítjük ki. Mi Német­országgal szemben óriási módon el vagyunk adósodva és Krausz Simon — nagyon helyesen — azt követeli, hogy mielőtt a kereskedelmi tár­gyalásokat megkezdenők, hozzuk rendbe előbb ezeket az adósságokat, hogy Németországgal mint egyenrangú felek tárgyalhassunk. Azt a hat milliárdot tehát, mellyel Németországnak tartozunk, még a háború alatt konszolidálnunk kell, vagyis hosszúlejáratú kölcsönné kell átala­kítanunk. Ilyenformán valutánkat fel lehetne sza­badítani a Németország felől ránehezedő terhek nyomasztó súlya alól. Németország, mint hü politikai szövetséges, a valutabarátságot se fogja tőlünk megtagadhatni. * Az 1916. év a malmokra óriási konjunktúrát hozott. Mérlegeik csak úgy duzzadnak a nyere­ségektől és minden egyes tételen látható, hogy nagy erőfeszítésükbe került, hogy a rejtett tar­talékokat palástolják. És mégis, a malmok most nagyon idegesek, mert még az őrlési díjra vo­natkozó rendelet nem jelent meg és attól tarta­nak, hogy a kormány az őrlési dijat nem fogja felemelni. Mert ök még többet akarnak keresni annál, mint amennyit a múlt évben zsebre vág­tak. Mindenféle képzelhető befolyást felhasznál­tak arra, hogy a kormányt megpuhitsák és a magasabb őrlési dijat állapítsa meg. A „nagy“ Bacher Emil, a Viktória-malom igazgatója a Pester Lloydban megjelent cikkében már be is harangoz a díjemelésnek és siránkozva kéri a kormányt, hogy magas őrlési dijakat fixirozzon, mert különben a. szegény malmok ráfizetnek. A magyar fogyasztóközönség reméli, hogy a kor­mány első sorban a közérdeket fogja szem előtt tartani és nem fogja a kapzsi malmok jogtalan és méltánytalan kívánságait teljesíteni. A Magyar bank félévi mérlege. Vezető pénzin­tézeteink közül elsőnek teszi közzé félévi mérlegét a Magyar Bank és Keres ke deimi r.-t. Az 1917. év első feléről szóló mérleg 5.667,867 K nyereségegyenleggel zárul, 1916. első felének 4,436.297 koronás egyenlegével szemben. E mérleg bővebb ismertetésére még visszatérünk. A Malomipari és Áruforgalmi R.-t. julius 25-én tartotta alakuló közgyűlését. A vállalat az ország kis- és köz'épmalomiparosai anyagi érdekeinek szolgá­latára alakult 3 millió korona alaptőkével. Az igaz­gatóság tagjaivá az alapítók a következőket nevez­ték ki: Kálmán István (Túra,), dr. Milkó Endre, Rudnay Béla (Alsózsember), Mészöly László (Bia), Kraxner Imre (Sajógömör), Kovács Mi­hály (Békéscsaba), Miklós József vezérigazgató. Katona Béla és Ertner Félix. Az igazgatóságban az alapszabályok értelmében az Országos Molnár­egyesület delegáltjaiként annak elnöke Csik József és titkára J utas syi Ödön is helyet foglalnak. A fel­ügyelő-bizottság tagjai: Francsek Imre min. oszt. tan. (elnök), Jakab Dénes ny. főellenőr, Weltzl Károly főmérnök és Weisz Artur malomtulajdonos (Kunszent­mártoni. A részvénytársaság ügyeit az igazgatóság kebeléből 'alakult 4 tagú végrehajtó-bizottság intézi, melynek tagjai: Kálmán István, dr. Milkó Endre, M é s z ö 1 iyl László és Miklós József. A vállalat vezérigazgatói teendőinek ellátásával Miklós Jó­zsefet, a Haditermény volt osztályfőnökét bízták meg. A „Szandrik“ magyar ezüst- és fémárugyár r.-t. julius 31-én tartott közgyűlése az alaptőkének 1 mil­lió K-ról 3 millió K-r a való felemelését határozta el. Egyben a Magyar országos köz­ponti takarékpénztár és a Berndorfer Metallwarenfabrik Arthur Krupp A.-G. között tervezett érdekkapcsolat véglegesen megvaló­sult. Az igazgatóságba Escher Arthur (alelnök), Metz­ler Jenő dr. (alelnök), Dörflinger Károly, Foullon Hen­rik, Gulden Hermann, Hauszmann Alajos, Hoffmann Richárd, Klumpp Gusztáv, Kuhlmann Valter és Török József dr., a felügyelő-bizottságba : Clauss Albert, Kohn Pál dr., Soltész József és Theil Hermann vá­lasztattak. Az Union-Bank igazatótanácsa elhatározta, hogy a múlt évi december 20-án tartott közgyűlésen ka­pott fölhatahnaizás alapján végrehajtja az akkor elha­tározott alaptőkefelemelés második részét is. Eszerint a bank alaptőkéjét 65 millió komáról 100 millió koro­nára emelik föl. A 400 koronával teljesen befizetett 37.500 uj részvényt szindikátus fogja realzálni. Az uj részvények a régiekhez hasonló osztalékot kapnak. A szindikátus az uj részvények legnagyobb részét már el is adta. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. HANTOS TESTVÉREK Költség-vetés díjtalan. festő, mázoló és ércfényezők Budapest, l)ll„ Rózsa-utca 34. Vállalkoznak minden e szakba vágó mun­kákra modern kivitelben. Vidéki megbízá­sokat is eszközölnek. Telefon: József 46—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom