Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-01 / 31. szám
3 Budapest, 1917. augusztus 1. sok kitartó szorgalommal hiresztelték, hogy jön a tojásjegy. Ezek a hírek már hónapok óta vannak forgalomban, de eddig a tojásjegyröl komolyan nem esett szó. Most sincsen még az illetékes hatóságoknak szándékában a jegyrendszert behozni. Az Ausztriába és Németországba szóló kivitelt egységesen a Budapesten székelő Gemeinsame Einkauf stelle bonyolítja le. Ez az intézmény lenne hivatva a kontingentált mennyiség kiszállítására. Maximális árakon azonban ők sem tudnak tojást szerezni, de látható készletek sincsenek. Ezek a körülmények aztán szükségessé tették, hogy a földmivelési minisztérium is foglalkozzék a tojás-kérdés rendezésével és igy vetődött fel a Tojásközpont felállításának terve. Az érdekelt körök, köztük a budapesti kereskedők és a tojástőzsdei intézői azt szenélnék, ha ai központot a Tojáskereskedelmi R.-'l. kebelében alakítanák meg, úgy, hogy a tojáskereskedelmet ennek a vállalatnak a kezébe lehetne letenni. A minisztérium álláspontja fezzel szemben az, hogy a központi szerv felállítását a fővárosra, illetve ai közékllmezési ügyosztályra akarja bízni. Folkusházy Lajos dr. tanácsnokkal ebben a kérdésben már megbeszélések is folytak és úgy tudjuk, a tárgyalások eredményre is fognak vezetni, dacára annak, hogy az érdekelt kereskedők ezzel a megoldással szemben mindent megmozgatnak. Beköszöntött a tea-inség Az áruhalmozó községfejleszto r.-t. — Útban a teaközpont. A tea-iigy is azok közé a bajok közé tartozik, amelyeket a háború előtt el sem tudtunk volna képzelni. Ki beszélt volna ai háború előtt tea-inségről, vagy ha beszélt volna, senki sem vette volna komolyan. Most azonban a sok minden más mellett a tea is elfogyott. Pedig ma van csak igazi fontossága, mint élelmicikknek. Tej nincs és a tea, mint reggeli és uzsonna szerepel. Azaz, hogy szerepelne, ha lenne, sajnos azonban ez is arra a sorsra jutott, mint minden a háborúban: először elképzelhetetlen árra vergődött fel, aztán pedig eltűnt. Szerencsére a teát nem lehetett elrejteni anélkül, hogy nyomára ne akadhatnánk. ■A teia-hiány különben nem régi keletű. Néhány hónap előtt ugyanis a hollandiai és a svájci tea-kivitelt betiltották, ettől az időponttól szásére, meg nem foghatná, micsoda hatalom birta a széles Dunát átívelni, a nagy hegyet keresz'tülvájni!“ Mibe került a Lánchid és mibe az alagút? A Lánchid összes költségei, az előmunkálatok, a buckii parton levő kincstári épületek megváltása, a két városnak fizetett kárpótlás a régi hídtól járt vámjövedelem megszüntetéséért és a tulajdonképeni hídépítés költségei 6,575.842 pengőforintót 'tettek ki, amiből magára a hídépítésre 4,412.628 pengő forint esett. Az alagút költségeire az „előleges fölvétel“ szerint az Örményi József elnöklete alatt álló „részvényes társaság“ 300.000 pengő forintot állapított meg. A királyi várpalota 1856-ban nem a királyé volt, hanem a császáré! Persze az sem lakott benne. Abban az állapotban volt, ahogy Mária Terézia a rendek kérelmére felépítette. Nagyon lassú munka volt, amit Hildebrandt főépítész végzett, de igazolására legyen mondva, nem igen iparkodhatott, mert az udivar nagyon gyéren eresztette a pénzt. 1741— 1771-ig épült a palota, amely 402.679 forintba' került, ehhez is negyedét a városok és megyék adták. Amikor elkészült előbb a szt.-pölteni angol kisasszonyok, majd az egyetem helyezkedett el benne, később pedig a, nádorispánok laktak benne. Sándor Lipót, majd meg József nádor, 48 után pedig a helytartó. Budavár ostroma elpusztította a palotát. A jobbszárny és a középépület csaknem földig égett. A bútorból csak két nagy orosz tükör maradt épen, azokat is elvitték Bécsbe. . . A szabadságharc után fölépítették újból a palotát. Nagy újítások nem estek rajta, csak egy szobor került eléje ezzel a felirattal: „Hentzi tábornok, vele Ahioch ezredes 418 hőssel egyetemben itt halt meg a császár- és ház á-ért.“ A szobor tervét Sprenger udvari építési tanácsos készítette. A revízió Szeles Adorján munkája voft. mitva kezdődtek meg a bajok. Természetesen akadt vállalat, amely az alkalmat kihasználta. Ezúttal a Magyar Város- és Községi ejlesztö r.-t. volt a tea szorgalmas gyűjtője. Ez a vállalat tulajdonképpen azzal a nemes céllal alakult, hogy a vidéki városok szükségleteinek beszerzésénél azoknak kezére járjon. A háború második felében azonban a részvénytársaság eltért ettől a szép programmtól és nagyszabású árukereskedést kezdett űzni. Első ilyen akciója a szardínia körül zajlott le. összehalmozta a szardíniát és ennek köszönhetők a mali fantasztikus árak. A szardínia után most a tea ideje következett el. A részvénytársaság élt a kedvező alkalommal és ügynökök utján, ahol csak Budapesten vagy a vidéki városokban teát tudott felhajtani, azt összevásárolta. Ennek első következménye az lett, hogy a tea kilója '30 koronáról 80 koronára ugrott föl, a másik pedig, hogy a mind szükségesebbé váló tea teljesen eltűnt a kereskedelemből. Készlete ma másnak senkinek sincs, csak a Magyar Város- és Községfejlesztő r.-t.- nak. Természetesen megkésve bár, de a kormány is megérkezett a kézenfekvő ötlethez, hogy Teaközpontot létesítsen. Sok bizalommal nem tekinthetünk a'Z uj központ működése elé, mert áruhiány mellett aligha érhet el eredményeket. Mi értelme van ott a központnak, ahol az árakat többé lenyomni nem lehet és ahol készlet nincs? Egy helyen azonban van tea. Hogy hol, mi megjelöltük pontosan. Eszményi terű az uj uMáziró! Kertész K. Róbert kultuszminiszter! oszt. tanácsos müve Budapest székesfőváros húszmilliót fog áldozni arra a célra, hogy a fővároshoz méltó székházat építsen. Természetes tehát, hogy a magyar építőművészek olyan feladat elé kerülnek, amilyet néha évtizedek sem vetnek felszínre. Nem kevésbbé izgatóan nagy feladat az uj városházának elhelyezése és a vele összefüggésben levő városrendezési kérdések. A városrendezési probléma az, ameily természetszerűen legelsősorban foglalkoztatja a hivatott elemeket. Mint ismeretes, az állandó városház építésének dlőkészitésére fíárczy István polgármester elnökléséve! a meghívott építészekből alakított szakbizottság legutolsó ülésén kijelölte a tervpályázat legfőbb vezető elveit. Ezek az alapelvek. 1. A volt Káröly-kaszárnya Városház-utcai, a kiváló Hildebrand által épített szárnyának megtartása. 2. A?, Erzsébetváros uj utjának célszerű betorkolása. 3. Az uj városház célszerű és szép elhelyezése, - '■ E feltételek mellett ezideig három ismert elhelyezési terv jöhetett - szóba. E három terv közül az egyik a mai városház helyén Károly- köruti fronttal, a másik a vele szembe eső telek-tömbön, a harmadik pedig az Erzsébet- téren kívánja elhelyezni'az állandó városházát. Ez az utóbbi igen érdemes gondolat abban a formában, amint azt á Höpfner Ciuidó és Lajta Béla-féle tervek mutatják: az Erzsébet- tér kitolva a körútra és a mögötte nyert területen foglal helyet a! városház. A szakbizottság több tagja nemcsak tanácsadás, hanem uj eszme .nyújtásának alakjában is foglalkozott a kérdéssel. Legradikálisabb és épen ezért legnagyobbszabásu megoldásra, Kertész K. Róbert épitész, kultuszminiszteri osztálytanácsos jutott. Kertész K. Róbert tervét ma még igen kevesen ismerik, Bárczy polgármesteren kívül a szakbizottságnak néhány tagja látta azokat., A Fővárosi Hírlap abban a helyzetben van, hogy ezt a meglepően szép alkotást nemcsak a nagyközönségnek, de a leginkább érdekelt köröknek is bemutathassa. A terv módiéra, uj, ha úgy tetszik, merész is. Elháríthatatlan akadályokat nem ismer, de úgy hogy okosan és előrelátó módon mindennel számol. Előre is látjuk, hogy a vaskalapos konzer- vativság harcot fog majd kezdeni ellene. Jobbról is, balról is az óvatosság érveit fogják maid felvonultatni, remélhetőleg azonban komolyabb siker nélkül. Kertész K. Róbert terve Budapest legnagyobbszabásu középülete, a húsz milliós városháza számára mindenesetre méltó iielyei jelöl ki nemcsak szükebb környezetében, hanem az egész város-képben. .4 terv lebontja a Deák-tértől egészen a Bazilikáig terjedő Káiroly- köruti házcsoportot és ennek területére helyezi a két templom közt a parkokkal övezett városházát, tigy hogy homlokzatának közepére torkollik az Andrássy-út. A tervnek ez, a része is meghozza aiz. árát. Meg tudja tartani a gyönyörű Erzsébet-teret és a mai városház műemlék-részét. A kisajtátitási költségeket pedig fedezi a mai városház telkének parcellázásával. Ilyenformán egyforma anyagi áldozatokkal jár az eddig felvetett tervekkel, de uj megoldásokra ad lehetőséget. Ott, ahol az Andrássy-út az uj városházra torkollik, nagyszabású csillagteret létesít ennek a fontos pontnak a hangsúlyozására. Evvel azután megadja az Andrássy-út elejének hosszú idő óta vajúdó bevégzését is. Az uj csillagtérben a Vilmos császár-út, Andrássy-út, Károly király-út és még két széles út találkoznak. Ennek a két uj széles útnak egyike a Dob-utca folytatásában, a másik a városházzal szemközt képződik. Hat széles, nagyszabású avenii egyesül tehát a városház előtt, amelyek mindegyike hatalmas perspektívát ad a monumentális középületnek. Nem képzelhető ennél alkalmasabb telek, ennél előkelőbb centrum és műéi emlékszurübb elhelyezés a főváros területén a főváros szive, a városháza számára. A terv természetesen, mint minden utólagos városszabályozás, jelentős anyagi befektetéssel jár. Ezek azonban csak átmeneti kiadások lesznek. Amint a szabályozást végrehajtják, a kisajátított telkek megmaradt részének eladása behozza az összes költségeket. E mellett Budapest egy igazi díszteret, az első csillagteret kapja. Ez az a tértipus, amely Párisnak és Londonnak felülmúlhatatlan monumentalitását adja meg. A csillagtér-típussal nálunk nem Dlöször próbálkoznak. Az első ilyen kísérlet a Szabadság-tér félköríi vége volt. Palóczy Antal sikere volt ez azáltal, hogy még az utolsó percben meg tudta győzni az illetékesüket, hogy az ő Szabadság-tere jobb és szebb, mint az elfogadott hivatalos terv. Az Eskü-tér szabályozásánál Krátky Jánosnak „Pentagon11 tervével nem volt ilyen szerencséje. Az ő tervét nagyon radikálisnak találták, most azután nyöghetjük azt, amit helyette a Belvárosi templomnál kaptunk. Reméljük, hogy Kertész K. Róbert terve ki fogja védeni a vaskalaposok és óvatosok offenziváját és Palóczy sikerében fog osztozni. BEKETOW-CIRKUS VÁROSLIGET. Telefon 10746 Ma és mifiden este Sél 8 érakor a legszenzációsabb cirkuszi müser ! 5 attrakció, 5 §ovas mutatvány, 5 tefrócszám és Sawade tigrisei minden előadásban. Csütörtökön d. u. 1/24, szombaton d. u. lh5 órakor ü?agy családi előadások fél- helyárakkal mindenkinek. Vasárnap d. u V-24 órakor Félhelyárakkal gyermekeknek. Mindig teljes esti műsor és S’aWade tigrisei. Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz. Emészlést elősegítő nyálkoldó savkőzömbösitö MATTON! GIESSHÜBLER TISZTA TERMÉSZETES ALKAUÁS
