Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-27 / 26. szám
Budapest, 1917. június 27. 99 5 <OS€MŐIWGlC • •• Közgyűlés. A nyári szünet előtt még három közgyűlése lesz a fővárosnak. Minden héten egy, amelyek szinte versenyezni fognak a fontosnál fontosabb tárgysorozatokban. A most szerdán tartandó közgyűlésen kerül sorra a telekérték- adó és a kapcsolt részek. Ez a közgyűlés intézi el a gázmüvek és elektromos művek 1916. évi zárószámadását. Fontos tárgyai vannak Márkus tanácsnoknak is, íjkinek előterjesztései között szerepelnek a központi ágynyilvántartó, valamint a Népjóléti Központ által létesített szülőotthonnak és gyermekgondozónak a közkórházi szervezetbe való átvétele. Harrer tanácsnok vesz, elad, ajándékoz, kisajátít és szabályoz. Wildner és Bérezel tanácsnokok tulki adások fedezése dolgában tesznek előterjesztést. Sorra kerül végül a hadirokkantak és hadihátraha- gyottak ellátása dr. Bénijén tanácsnok előadásában, aki egyébként egy interpellációra adandó válasz keretében a lakásínségről is fog beszélni. Végül pedig a tisztviselőkkel is foglalkozik a közgyűlés, amennyiben megszavazza a székes- fővárosi alkalmazottak ruhabeszerzési segélyét. A statisztikai hivatal uj aligazgatója. A Fővárosi Hírlap mai számának más helyén megemlékezünk arról, hogy a főváros teleknyilvántartó hivatal szervezésével foglalkozik, melynek valószínűleg Pikier J. Gyula lesz az igazgatója. Amennyiben ez a személyi kombináció megvalósul, akkor megüresedik a statisztikai hivatal aligazgatói állása. Hallottunk olyan kombinációt is, amely szerint Pikier J. Gyula a teleknyilván- tartó vezetése mellett megtartaná statisztikái hivatali aligazgatói állását is. Ezt azonban merő lehetetlenségnek kell mondanunk, mert nem is szólva arról, hogy a teleknyilvántartóhoz egész ember egész munkájára van szükség, de a statisztikai hivatal munkájának fontossága mérhetetlenül megnövekszik most, amikor megkezdődik majd a háborúból a békére való átmenet hatalmas alkotó tevékenysége. Megüresedik tehát a statisztikai hivatal aligazgatói állása., amelyet mindenesetre Rác Gyula dr.-ral, a statisztikai hivatal kiváló titkárával fognak betölteni. Az üzemek ellenőrzése. A Zita-kórház és a müszertizem ügyéi vetették felszínre azt a kívánságot, hogy a közgyűlés tagjainak az üzemek ellenőrzésére az eddiginél nagyobb befolyást biztosítsanak. A pénzügyi bizottság kebeléből kiküldött huszas albizottságnak is az volt egyik főfeladata, hogy tárgyalás alá vegye az üzemek ellenőrzéséről készítendő javaslatot. Sokáig húzódott ez az ügy, mig a polgármester és Marhcr tanácsnok útmutatásai alapján végre Pichler Ottó fogalmazó kidolgozott egy tervezetet, amely tulajdonképpen nem volt más, mint egy külön, önálló, független fővárosi számszéknek a létesítése. E terv ellen azonban a tanács egy-két tagjának kifogása volt; azt mondták, hogy ők nem engedik az üzemeiket folytonos szekatúráknak kitenni és különben is !itt van Szimély főszámvevő, nem volna helyes, ha egy tőle független és vele egyenrangú számszéki állást kreálnának. Pichler fogalmazó erre átdolgozta a tervezetét és most uj formájában kerül a tanács bizalmas értekezlete elé, onnan pedig a huszas albizottsághoz. Az uj forma szerint üzemi központnak hívnák az üzemek ellenőrzésére hivatott szervet; a központ élén üzemi felügyelő állana, aki főszámvevői rangban volna. Szakem- Derek bevonására is gondol a tervezet és a bizottsági tagok munkakedvét is kielégíti. Van a tervezetnek egy kritikus pontja: arról szól, hogy üzemvezető nem lehet bizottsági tag. Ez ellen a pont ellen nagy hairc fog megindulni és főként azt vetik ellene, hogy a közigazgatási bíróság sem helyezkedett egy konkrét esetben olyan szigorú álláspontra, mint a tervezet. Hanvai Sándor megbízatása. Hanvai Sándor — amint azt a Fővárosi Hírlap már megírta -— a nyugalomban sem fog pihenni, hanem a tanács megbízása folytán összegyűjti a jelenleg érvényben levő s a főváros közéleti működését szabályozó szabályrendeleteket, szabályzatokat és utasításokat. A tanács ezzel a munkával most már formálisan megbízta Hanvai Sándort, aki mielőbb meg is kezdi működését. Egy emberbarát ünneplése. A Fuvaros Ipartársulat meleg ünneplésben részesítette Schön ö. Ignácot, az ipartársulat köztiszteletben álló elöljáróját, abból az alkalomból, hogy hetvenedik életévébe lépett. Az ipartestületen kívül az ünneplők sorában voltak a Kereskedelmi és Iparkamara, az Orsz. Iparegyesület, a Demokrata- kör küldöttei A főváros tanácsának üdvözletét Vita Emil dr. tanácsnok, tolmácsolta. A szónokok megemlékeztek Schön Ü. Ignác pályafutásáról, szorgalmas munkájáról, amelylyel hatalmas vagyont gyűjtött össze, emberszeretetéről és önfeláldozó jótékonyságáról, amelylyel mindig az elsők között van, ahol segítségre van szükség és igy határt nem ismerő áldozatkészsége messze túl a baráti körön közismertté vált. Schön Ü. Ignác meghatottan válaszolt és elérzékenyedve emlékezett meg arról, hogy mint emelkedett egyetlen jármű kormányozásától az egész ipartestület vezetéséig. Értesülésünk szerint a ritka ünnepnek azzal állított emléket Schön Ü. Ignác, hogy a hatodik hadikölcsönre félmillió koronát jegyzett, amelyet részben a rokkantaknak, részben a vak katonáiknak, részben pedig a háborúban elesettek hátramaradottjainak ajándékoz. A szép tett önmagát dicséri. A Henry-aréna műsoráról röviden lehet bírálatot mondani: minden száma szenzációs. A programmon Henry igazgató ötletessége vonul végig,, aki jól ért hozzá, hogy miként kell a közönséget szórakoztatni és állandóan derültségben tartani. Ez pedig a mai szomorú időkben igazán megfizethetetlen. Budapesti gyermekek Svájcban. Amikor a N épjóléti Központ május 31-én útnak indította azt a kis gyermeksereget, melynek lehetővé tette, hogy a természeti szépségekben oly gazdag Svájc egyik legkiesebb vidékén a Zürich mellett levő E i n s i e- deln bucsujáróhelyen hat hétig üdüljön és összeszedje magát, gondoskodott arról, hogy a gyermekek kísérői: Kardos Ede, Leviczky Aladár és W 1 a s z á k István iskolaigazgatók többször részletes jelentést küldjenek a nyaraló gyermekek hogylétéről. Az első jelentést junius 4-ikéről a Népjóléti Központ most kapta és örömteljes megelégedéssel állapítjuk meg belőle, hogy a gyermekek jó kezekben vannak és a külföldi utazás és tartózkodás nemcsak fiatal lelkűkben fog áldásos nyomokat hagyni, de testileg is megerősödve térnek majd vissza a szülei házba. Tarifa-, gáz- és villanyáramemelés Bécsben. A bécsi városi tanács legutóbbi ülésén tárgyalták azokat az előterjesztéseket, amelyeket az illetékes ügyosztályok a villamostarifa-, gáz- és villanyvilágitási dijak emelése tárgyában a tanácshoz benyújtottak. Rövid vita után kivétel nélkül elfogadták a javaslatokat, amelyek szerint a villamoson a 16 filléres jegy 22 fillérre, a 30 filléres jegy 32 fillérre emelkedik, a 22 filléres jegy ára változatlan marad. Emelték a gyermek- ési munkásjegyek árát is, még pedig 12 fillérről 16 fillérre, a havi vonalbérletjegyek árát 15 koronáról 16-ra, a féléves bérletjegyekét pedig 160 koronáról 190 koronára. Kisebb-nagyobb mértékben emelték a bonyolult bécsi villamostarifa különböző tételeit, legfeltűnőbb az emelés a freudenaui vonalon, ahol az eddig 22 filléres jegy ára egyszerűen 50 fillérre szökött. A gáz árát köbméterenként 17 fillérről 20 fillérre, a gázautomaták bérleti diját a negyedévi 75 fillérről 1 koronára emelték. Megdrágult a villany ára is, még pedig a világítási célokat szolgáló áramé 20, az ipari célra felhasználté pedig 17 százalékkal. A szerződéses villanyíogyasztók által felhasznált áram diját szintén emelik, még pedig előzetes tárgyalások után, közös megegyezési alapján. A Berlini Kert nagy sikerét jelenti a második júniusi műsor, amely a nyári műsorok valóságos koronája. ötlet, szellem, vidámság és látványosság kergetik egymást ebben a műsorban, amelynek egyik fénypontja Qeorg és Guszti Edler, a jeles miivésiz- pár. Constance Z i n n e r dalai nagyon mulatságosak. Az uj magyar operett, amelynek Strandevu a címe. nyári szenzációja ennek a műsornak. S z ő I- 1 ö s i Rózsi, M a g y a r i Lajosi. Kabos Gyula, K o- vács Lili, Máhr Nándor éneklik, táncolják, mókázzák végig a darabot. A többi szám a téli slágerekből áll. A Berlini Kert uzsonnái délután 4 órakor kezdődnek, elsőrendű cigányzene mellett, belépődíj nélkül. Beketow-cirkusz. A remek júniusi műsornak ez az utolsó hete. A cirkusz jogosan hirdethette, hogy ez az évad eddig legsikerültebb műsora, ami már azért is sokat jelent, mert az eddigi műsorok is mind sikerültek és nagyon tetszettek. A júniusi műsorban egyik szenzációs mutatvány a másikat követi. Csütörtöktől kezdve naponta d. u. 1h4 órakor és szombaton d. u. 1/a5 órakor félhelyárak mindenkinek, pénteken és vasárnap d. u. Lad órakor ünnepi előadások, félhelyárakkal gyermekeknek. Vasárnap uj bemutatkozások. Szemle. A kereskedelem megbecsülése. — A bank- konjunktúra. — A mag-yar-osztrák-német gazdasági közeledés. Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter a kormány nevében ünnepélyes fogadalmat tett airra, hogy a tisztességes kereskedelem ezentúl a kellő megbecsülésben fog részesülni. Hozzátette, hogy ha bizonyos esetekben — mint például a lánckereskedelem megakadályozásárai — megtorló intézkedések válnak szükségessé, úgy a kormány előzőleg a kereskedelmi érdekeltségek és szakkörök véleményét fogja kikérni. A magyair kereskedővilág nagy megelégedéssel veszi tudomásul ezeket a nyilatkozatokat. A Vázsonyi egyénisége garancia arra, hogy ezek a szavak nem lesznek üres ígéreteik, mint amilyeneket a kormányférfiak rendszerint tenni szoktak. A szavakat bizonyára tettek fogják követni és a magyar kereskedelem végre meg fog szabadulni attól a valóságos hajszától, melyet a közigazgatás és a bíróságok vállvetve indítottak ellene. Mi elismerjük, hogy a háború alatt nyerészkedési vágytól sarkalva gyanús és oda nem való elemek tolakodtak be a legitim kereskedelem működési! körébe, melyet valósággal megmételyeztek. A tisztességes kereskedelem mindenkinél inkább óhajtja, hogy ezektől a veszélyes elemektől megszabaduljon, minélfogva szívesen látja, ha a kormányzat erre irányuló rendszabályokat vesz foganatba. Csakhogy a Tisza-koirmány túllőtt a célon, amidőn drákói intézkedéseinél nem tett különbséget a tisztességes, legitim kereskedelem és a betolakodott áruzsorások között. Vázsonyi Vilmos már az árdrágitási törvény megalkotásakor rámutatott annak súlyos hibáira: és az úgynevezett gyorsított eljárás káros következményeire. Ullmann Adolf a főrendiházban valóságos „Justizmord“-oknak minősítette azokat az Ítéleteket, melyeket árdrágitási pörökben a kereskedők ellen hoztak. Hinni akarjuk, hogy Vázsonyi az ő mostani felelősségteljes állásában meg fogja szüntetni azokat a viszásságokat, melyeket azelőtt mindig ostorozott. A magyar kereskedők nem elnézést és kíméletet, hanem igazságot követelnek és gazdasági életünk jövő fejlődése érdekében kívánatos, hogy a kereskedők vitális érdekei a kormányzat részéről mindig a kellő védelemben részesüljenek. Az az óriási bankkonjunktura, melynek az elmúlt évben tárná voltunk, 1917-ben sem mutat ellamyhulást. Különösen áll ez a nagybankokra nézve, melyek idei félévi mérlegüket ismét nagy nyereséggel zárják le. Már most is bizonyosra vehető, hogy a múlt évre fizetett osztalékok nemcsak fenntarthatok, hanem előreláthatólag növelhetők lesznek. Ezenkívül az intézetek abban a helyzetben vannak, hogy a jövő eshetőségeire való tekintettel jelentékeny tartalékolásokat végezhetnek. Ez mindenesetre szükséges is, minthogy a normális viszonyok bekövetkeztével a pénzintézetek igen jelentékeny hiteligényekkel fognak szemben állanii. Nyilt titok, hogy a nagybankok latens tartalékai a háború alatt óriási módon megnövekedtek. Közgazda- sági szempontból ez a tény mindenesetre önven- detesnek mondható, mert anyagi érdekeink követelik, hogy a háború után tőkééi ős pénzintézetekkel rendelkezzünk. Más azonban a kincstár szempontja, mely ellensége a titkos tartalékoknak, mert nem tudja azokat megadóztatni. Már pedig a háború nagy terheinek a fedezésénél a kincstár arra törekszik, hogy minden vagyont és jövedelmet megfogjon. Valószínű ennélfogva, hogy a fiskus a jövőben ezeket a latens tartalékokat az eddiginél nagyobb figyelemben fogja részesíteni. Gazdasági közeledésünk Németországhoz a budapesti konferenciával ismét ai közérdeklődés előterébe jutott. Nekünk az a nézetünk, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalásánál félre kell
