Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-20 / 25. szám
• • • Az adóközgyiilés. Szerdán adóközgyülése lesz a fővárosnak, de úgyis lehetne mondani, hogy ez lesz az uj kormány jóindulatának próbaköve. A sok-sok. adójavaslat ugyanis mind a kormány jóváhagyásától függ, aminthogy ezen fordul meg a főváros pénzügyi helyzetének rendezése is. Vannak azonban olyan javaslatok is a tárgysorozatban, amelyek már egyenesen az állam kasszájába nyúlnak bele és amelyek ilyenformán a kormány különös jóindulatára vannak rászorulva. Ezek között van első sorban a hazudó átengedése, valamint a Szabó József által indítványozott hadinyereség után való községi pótadó, valamint az állami feladatok végzésével felmerülő költségeknek az állam részéről való megtérítése. Valamennyi Csupor József dr. tárgya, aminthogy az egész közgyűlésnek ő lesz a primadonnája, mert ő referálja a,z uj adókat is, köztük elsősorban a Pikier .1. Gyula-féle t elekért ékad ót, a pezsgőadót, a fogyasztási- és ebadö-emelést és az időközben aktualitást vesztett közlekedési adód. Az illetékek emeléséből is több hozzá tartozik, igy az átírási dijak uj rendje, a szemétfuvarozási illeték és a piaci helypénzek felemelése és a tüz- kárbiztositással foglalkozó intézetek tűzoltási járulékainak megállapítása. Még két tanácsnok, Hazáth János dr. és Folkusházy Lajos dr. képviselnek áremelési előterjesztést, az előbbi a Viz- dijak, az utóbbi a. közvágóhidi, állatvásári és vásárcsarnoki dijak emelését. A közgyűlésnek hetekkel ezelőtt az volt a kifogása, hogy a bizottsági tagoknak nem volt idejük a javaslatokat áttanulmányozni.. Az időből azóta bőven kijutott, majd elválik, mennyire tanulmányozták az adókat, amelyeket, ha megszavaznak, azzal a felemelő tudattal távoznak el a közgyűlésről, hogy rendbehozták Budapest pénztárcáját. Fuvárközvetitő hivatal. Megemlékeztünk arról az értekezletről, amelyet a múlt hetekben tartottak meg a kereskedelmi és iparkamarában és amelynek tárgya a kereskelemi miniszter le-, irata volt. Azt kérdezte a miniszter, hogy mit szólnának a budapesti kereskedelmi és ipari érdekeltségek egy német mintára felállítandó fuvarközpont tervéhez. Az első értekezlet eredménytelen volt, a második azonban Móricz Miklós dr. előadásában úgy döntött, hogy- nem. fuvarközpont, hanem fuvárközvetitő láváiul fölállítását kéri a kormánytól. Ez a megoldás á monopolizálás elvének kiküszöbölését, jelenti. Az; újabb értekezleten szóba került adatokból kitűnik, hogy Budapesten a háború élőtt nem ke- vsebb, mint 14.000 fuvarozási vállalat volt, anie-. lyek részben önmaguk, részben másók részére! végeztek szállításokat. Ha' ez a szám a háború: alatt jelentékenyen megcsappant is, egészen valószínű, hogy a fuvárközvetitő hivatalnak; mégis elegendő dolga lesz, ha mással nem, azoknak a fuvarkeresőknek elutasításával, akiknek szállításait nem tudják elvégeztetni. Beketow-cirkusz. Az uj műsor még az előzőnél is nagyobb sikert aratott. B e k e t o w .érti a módját 1 még a háborúban is, hogyan lehet a legszenzációsabb artístamutatváynokat Budapestre hozni. Car- mellini nemcsak egyike a legjobb illuzionistáknak,: de humoros előadása is elsőrangú. La vari repülő-: kutyái, itt még sohasem látott idomitást mulatnak. Willy a zuhanó komikus mutatványánál a közön-, ség- kiabál vagy kacag, Planet az ágyukirályt. .közkivánara vette át az uj műsorba Beketow, a; cirkusz műsorának többi mutatványai is' elsöran- guak. A műsor sikere melleit legjobban bizonyít,, hogy a cirkusz összes előadásait telt ház nézi végig. A Fogyasztók Országos Szövetsége dr. B á r c z y István polgármester elnöklésével tartotta évi közgyűlését, amelyen az elnöki megnyitó után dr. Haus- ser Adorján alelnök terjesztette be a tanácsi’ jelentést, amely szerint a szövetségbe a Városok Országos Kongresszusa révén bekapcsolódott 138 városon kiyíil immár 50 egyesület és egyéb alakulás csatlakozott a Szövetséghez, amely igy közel két millió fogyasztó érdekképviseletévé vált. A Szövetség szerves .kapcsolatot keresett és talált a Közélelmezési Vízvezetéki javítások Pogány Budapest V'1 VIII., Rökk Szilárd-utca 30.- „ L v Telefon: József 1-48. *z. ,?0'Hivatallal, az összes minisztériumokkal, továbbá a városi és megyéi törvényhatóságokkal, amelyek fontosabb fogyasztási kérdésekben máris intim érintkezést tartanak fenn vele. Ezután dr. Szabolcsi Antal az országgyűléshez intézett emlékiratot ismertette, amelyben ármegállapitó hatósági szervek fölállítását kérik. A megtartott választásokon társelnökökké választották dr. B á r c z y Istvánt és B e- ned.ek Sándort, a közigazgatási bíróság másodelnökét. Bárczy polgármestert Réthy Ferenc, az Országos Hajósszövetség ügyvezető alelnöke üdvözölte. Beiratás. A Röser-féle felső kereskedelmi iskolába, valamint a polgári iskolába a biratások június 20-án kezdődnek. A Berlini kert az egyetlen nyári szórakozóhely a fővárosban. Műsora utolérhetetlen. A kerti uzsona d. u. 4 órakor, az előadás este 8 órakor kezdődik. A Henry-aréna júniusi műsora csupa elsőrendű slágerszámokból van összeválogatva. Az aréna szel- lős helyiségeiben Henry igazgató olyan világhíres látványosságokat tár elénk, aminőben a főváros közönsége még sohasem részesült. Ez magyarázza meg a hangos derültséget és folytonosan felhangzó tapsvihart, amely az aréna előadásait kiséri. • • • Uj irányítás. Az uj kormánytól az ország nemcsak a politikai, hanem a gazdasági életben :is uj irányítást vár. Súlyos feladatokat kell megoldani, melyek mély megfontolást, előrelátást és nagy körültekintést igényelnek, annál is inkább, minthogy a gazdasági helyzetet a hadiállapot is komplikálja. A kérdések komplexumát az Ausztriához és Németországhoz való gazdasági viszonyunk rendezése dominálja. Nagyon kívánatos volna, ha ebben a dologban a kormányprogramul precíz tájékoztatást nyújtana-. A letűnt Tisza-kor- mány minden felvilágosítást megtagadott. Csak a- bécsi lapokból tudtuk meg, hogy az osztrák kormánynyal egy húsz éves kiegyezésben áll-a- iDodott meg. Apponyinak a függetlenségi párt értekezletén tett nyilatkozataiból ■ azt lehet következtetni, hogy az uj kormány a húsz éves szerződéssel szemben bizonyos íentartásokkal élt és- hogy sikerült egy formulát találni, mely az önálló gazdasági berendezkedés híveit is kielégíti. Apponyi ígéretet- tett arra nézve, hogy a kormányprogramul előterjesztésekor a miniszterelnök ebben a kérdésben is részletesen .fog nyilatkozni.-Nem ismerjük az u-j megállapodásokat. de meg vagyunk győződve, hogy az uj kormány számolt az ország hangulatával, mely ismételten' oly .irányban nyilatkozott meg, mely perhorreszkál minden megoldást, amely a nemzet cselekvési szabadságát a háború után korlátozná. A mostani nehéz idők, amidőn minden anyagi és erkölcsi erőnket a. hadviselés abszorbeálja, nem alkalmasak arra, hogy végleges jellegű szerződéseket kössünk, annál kevésbé, minthogy ma még nem ismerhetjük azt a politikai és gazdasági konfigurációt, melyet a békekötés teremteni fog. A jelenlegi helyzetben csak két vagy három évre szóló provizórium felelhet még á célnak. Az uj minisztériumok felállításának a terve azt bizonyítja, hogy az uj kormány gazdasági téren nagyon intenzív működést szándékozik kifejteni. A közlekedési minisztérium létesítése mindenesetre csak helyeselhető. A kereskedelmi minisztérium • amúgy is túl van terhelve a szorosabb értelemben vett kereskedelmi és ipari ügyekkel, úgy, hogy a közlekedési kérdések az utóbbi években meglehetősén elhaüyagoltat- tak. Baross Gábor óta a közlekedésügyeik terén Magyarországon álig történt valami. Pedig itt nagyon sok a tennivaló, különösen a háború után. A közlekedési minisztérium felállításával kapcsolatban ,a,z államvasutak adminisztrációjának a reformja-is megvalósítható volna. Az a tulságba vitt centralizáció, mely a mostani rendszerben megnyilvánul,-, drágítja és nehézkessé teszi a vasúti tizemet. A decentralizációval- egyidejűleg-az eddiginél több üzleti széllé-j met kellene az adminisztrációba belevinni. A magyar parlamentben eddig,' nagyon, s’o-j kát. politizáltak. A. háború alatt a helyzet kényszerűsége azonban a törvényhozás figyelmét is a gazdasági kérdésekre terelte. A jövőben ezekkel még intenzivebben kell foglalkozni. A mostani nagy küzdelemben rájöttünk arra, hogy a politikai erőnek jól megalapozott közgazdaság az előfeltétele. Viszont az is bizonyos, hogy. a választói jog kiterjesztése sokban hozzá fog járulni a magyar gazdasági élet megszilárdításához.. A nemzetek története bizonyítja, hogy a nagy tömegeknek az alkotmány sáncaiba való bevonását mindig az illető állam anyagi megerősödése követte. Erről az oldalról tehát csak jót várhatunk és nem osztjuk azok nézetét, akik azt állítják, hogy a radikális választójog árthat a kapitalisztikus fejlődésnek. A külföldön épp az ellenkezőjét látjuk. Még egy dolgot -akarunk itt leszögezni. A Tisza-kormány az egész vonalon antimerkan- tilis szellemben vezette az ország ügyeit és ahol csak tehette a gazdasági életben is az állami omnipotenciát igyekezett érvényre juttatni. Ennek a törekvésnek káros hatásait máris érezzük. Ezzel az irányzattal az uj kormánynak mindenesetre szakítania kell és. a gazdasági dolgok intézésébe is ugyanazt a liberalizmust kell belevinnie-, mint amelyet a politikában hirdet. És ez áll a jogszolgáltatásra is,, mely az árdrágító törvényeknek és rendeleteknek sokszor igen helytelen alkalmazásával az üzleti életre- bénító hatást gyakorol. Reméljük, hogy Váizsonyi-Vilmos, az uj, igazságügyminiszter ideiglenes állásában is alkalmat fog. találni arra, hogy a bírói joggyakorlat ezen a téren megfelelő irányítást nyerjen, mintahogyan az Ausztriában és Németországban történt., . Szent István nyulai — A földmivelésügyi miniszter figyelmébe. Báró K íi r t h y Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke jelentette ki egy újságíró előtt nemrégiben, hogy az ország élelmezésében most kritikus hónapok, nehéz idők következnek, inig csak az uj termés széjj’elosztása meg nem kezdődhetik. A súlyos napoknak úgyszólván a derekán vagyunk csak, az aggasztó kijelentés még — szerencsére — csak részben igazolódott"be, de semmi'.okunk'sincsen bizakodni, hogy az uj termés után élelmezési viszonyaink a régi nívóra lendüljenek. Gabonánk, kenyerünk’lesz ugyan, de húsban, zsírban mostohán leszünk ellátva ezután is, mert nemcsak hogy keveset fogunk’ kaphatni, hanem ezt- is méregdrága áron., A háború elején, mikor a német hadak Franciaország szivetáján jártak és Sarcey-fiak Páris ostromáról szóló könyvét szenzációéhesen' kapkodta széjjel a közönség, szivdobogva olvastuk, -hogy az ostrom idején 8—10—12, vagy még több frank is volt az ára egy kiló húsnak. Azóta azonban három 'esztendő telt el's időközben' — bár a mi nyakunkon nem járt ellenség '— nálunk is emelkedett a hús ára, megszégyenítvén- még az elképzelhetetlen, magasnak tartott, ostrom alatti párisi húsárakat is.' Hogy pedig Nagy- méltóságod figyelmét egy másik francia példára, IV. Henrik király ismeretes mondására hívjuk fel, — azon már régen túl vagyunk: Tyukhusról ma már igazát! csak a milliomosok., álmodozhatnak, • meg a falusi polgárok, akik maguk élik fel azt, amijük van. Amikor pedig az alábbiakat kifejtjük abból a szándékból, hogy néhanapján igenis kerüljön hús az asztalunkra, nem naponta, de talán vasárnap, hogy csenevész és elerőtlenedett gyermekeink is jóllakhassanak vele, tesszük ezt egyúttal az ország közélelmezésének is elsőrangúan fontos szempontjából. Nagyméltóságodnak, mint Magyarország íöldmive- lésügyi miniszterének, elég rámutatnunk arra, milyen hatalmas vadmennyiséget ejtenek el -az országban évente s milyen jótékony hatással kell, vagy legalább is kellene lennie ennek húsáraink alakulására. Kénytelenek vagyunk ennek dacára .áremelkedési statisztikáinkat Nagy-méltóságod- asztalára letenni, hogy kézzelfoghatóan bebizonyosodjék arról,- hogy a ki- várit és oly kívánatos hatás teljességgel -elmaradt. Vadászaink' tízezrével lövik a nyulat: „többé--nein kedvtelésből, hanem hogy húst juttassanak a népesség széles rétegének asztalára és Line,, a nyíllak, míg a ,y ad ászok puskacsövei elől a -fogyasztó, vasárnapi étlapjára kerülnének, eltűnnek nyomtalanul a hossza ut alatt. A vadászok az-t mondják, ..hogy a nyulat eladták a,-Kereskedőknek,.a kereskedők .pedig azt, hogy •eladták t a fogyasztóknak. E.s ime,- amikor mi- a magyar. fogyasztókhoz fordulunk megkérdezni,' hogy jelentkezzék.- közülietek,, ..aki vadhúst , vásárolt ennél----
