Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-13 / 24. szám
Budapest, 1917. junius 13. 5 védésére Budapesten 10 fiókot állítottunk fel, úgy hogy a két régi intézettel együtt tizenkét teleli ii n k dolgozik álla n d ó a n a i ő v á r o s b a n. A vidéki munka is rengeteg fáradságot okoz, gyak- ían 150 emberünk is dolgozik künn a vidéken. Munkájuk pedig a költségvetésnek újabb 100.()()(') koronával való megterhelését jelenti. Munkánk eredménye meg is látszik a főváros kórházi statisztikáján. A fővárosi fertőző betegek száma most, háború ideje alatt sem volt több, mint békében. Diíteria, hasihagymáz, vörheny a rendes arányokban léptek fel, ellenben himlő, kiütéses tiiusz, 1914-ben pedig a kolera meglehetősen gyakori volt.- A gyorsan alkalmazott intézkedések megakadályozták a baj további elterjedését és igy még a legsúlyosabb esetek is teljesen elszigeteltek maradtak. A tapasztalatok azonban a legmesszebbmenő preventív intézkedésekre indították a katonai parancsnokságot. ami persze ismét a székesfőváros fertőtlenítő intézetének munkáját növelte. Az összes budapesti kaszárnyák, hadikórházak ruhaneműjét, a kórházvonatokat, az érkező katona-vonatokat, sőt magukat a katonákat és teljes felszerelésüket is mi fertőtlenítjük. Milliókra megy immár azoknak a katonáknak a. száma, akiket a telepeinken lefiirösztöt- tiink és fertőtlenítettünk.- Mindez pedig azért történik tulajdonképpen, hogy a polgárságot megóvjuk minden veszedelemtől. Ez az igyekvésiink pedig a legteljesebb mértékben sikerül is. mert a polgári lakosság körében — éppen a szigorúbban- keresztülvitt 'fertőtlenitési és más egyéb egészségügyi rendszabályok következtében — sokkal jobb a helyzet, mint volt a béke idején. A most küszöbön álló legveszedelmesebb forró nyári időszakra sem kell különösebb intézkedéseket Togauatositanunk, olyan berendezkedéseink vannak, amelyek szembeszállhatnak bármely — még a legmostohább — eshetőséggel is. Városházi kabaré. i •« f. méz. • •- - A •• .................í■ A városházán eszébe jutott valakinek, hogy a nagy cukorhiányon úgy tudna segíteni, ha cukor helyett m őzet venne. Elment hát a méznagykereskedőhöz. A méznagv kereskedő kedves ember, édes ember, méze s-mázos ember.-— Mézet tetszik, mézet? — kérdezte. — Úgy van. Mézet. A mi országunk a tejjel-méz- zel folyó Kánaán. A teje ugyan kifogyott, de a méze csak nem? — A mézzel egy kis baj van . . . Egy kis baj . .. — No mi az? — Csekélység — nyugtatta meg mézédes mo- solylyal. — Csupán csak annyi, hogy — nincs iné z. — Nincs méz? Nem értem. — Uraságod talán tudja, hogy most világháború van. — Hallottam róla valamit. — És világháborúban minden kifogy. •— Mi köze a méznek a világháborúhoz? Az nem gabona, hogy rekvirálnák, nem Görz, hogy elfoglalnák. Nem lehet levegőbe röpíteni, megtorpedózni, blokirozni, cernirozni. — Tetszik tudni, a méhcsaládok kipusztultak. — A méhcsaládok? Ezeknek a tagjait csak nem sorozták be katonának? Nem rendelték ki hadimunkára? — Kipusztultak. Hja kérem, ez a világháború. — Csak maradt egy-két méhcsalád? — Kevés, nagyon kevés és ezeket sem fiasitották. — Mi az, hogy nem „fiasitották“, miért nem hasították? — Kérem, a fókák kipusztultak az állatkertben, meg a selyemmmajmok, meg a mosómedvék.-Kipusztulták ezek is. — Nem értem. És mi az ára a méznek? — Tizennégy korona. — Lehetetlen! Ezelfíre egy korona negyven fillér volt. — Hja, ami volt: hol van az már ebben a drágaságban? — Hát mi drágult meg? — Az anyag. — Uram, a méh virágszirmot eszik, bimbpkely- het. Éltető eleme a kert illatja és a verőfény. Csak nem drágult meg a virágszirom, a bimbókeheiy, a kerti illat és a nyári verőifény? — Az is megdrágult. És a munkabér.- A munkabér? A méhek csak nem dolgoznak drágábban ma, mint azelőtt? — Az is. Megdrágult a méh is. — A méh? A szarvasmarha megdrágult. Ért.m. A disznó megdrágult. Értem. A kacsa megdrágult. Értem. Még azt is értem, In a galamb megdrágult. — Igen. Ezek avanzsiroztak. A disznó olyan •drága lett, mint az ökör. Azaz előlépett ökörré. A kacsa előlépett disznóvá. A galamb előlépett kacsává. És a méh előlépett galambbá. — Egyszóval, a méhet g a 1 a m b o s i t o 11 á k... Na, ezt nem értem . . . Tudja mit, én már nem vitázom. Adjon hát mézet tizennégy koronáért. — Nem lehet, 'főbbe van magamnak. Ki ad ma rendes áron? De uraságod édes ember, nekem nagyon rokonszenves. Én adok önnek piaci áron . . . Legyen tizennégy koronáért . . . Csak egy' kis ráadást kérek. —- Ráadást ? — Egy csekélységet. Egy kiló rizst, tiz mázsa szenet, öt kilő liptói túrót és ezer válogatott Medea- szjvart. És édesen mosolygott hozzá, szinte csöpögött a mosolyáról a méz. Az pedig most drága, mert nem hasítanak a méhcsaládok. K- A. • • e Közgyűlés. Az uj adókra vonatkozó előterjesztéseik csak a következő közgyűlésen fognak tárgyaltatni és így csendes — unalmas közgyűlésre van kilátás. Legfontosabb tárgy kétségkívül az a javaslat, amelyet Vita Emil dr. tanácsnok készített a főváros szénellátásáról, s amesly- ben a legnagyobb részletességgel és alapossággal mutatja ki, hogy megtett mindent a fenyegető szénhiány elhárítására, de minden igyekezete meddő maradt. Kevésbbé sikerült a Kegyes- rendiek házának átalakításáról készült előterjesztés, amelynek szerzője Kemény Salamon tanács jegyző. Nem mondjuk, hogy a tervbevett átalakításokra nincsen szükség, de hiszen ez a szükség fennállott már akkor, amikor az épület nagyrészét bérbeadták a Közélelmezési Hivatalnak; miért nem kalkulálták tehát a rengeteg költséget a bérösszegbe, miért nem igyekeztek azon, hogy a Közélelmezési hivatal átvállalja ezeket a terheket? ... A közlekedési ügyeken kívül alig van más, jelentős! ügy. Márkus Imrét megérdemelt búcsúztatásban1 fogják részesíteni. Burgonya lisztjegyre. Szombaton hivatalos kommünikében tudatta a tanács, hogy nincsen burgonya, vagy legalább, hogy nem biztos, hogy van. A budapesti közönség nem nagy örömmel vette a szives értesítést, de belenyugodott a vál- tozhatatlanba. Hétfőn reggelre azonban újabb meglepetés érte a piacon a háziasszonyokat. Az élelmtezerbódékon ugyanis hangos feliratok hirdették, hogy van burgonya, dei csak kenyérjegy ellenében. Húsz dekát képviselő kenyérjegy ellenében az élelmiszeriizem egy kiló burgonyát szolgáltat ki. A burgonyajegy nem számit. Azért nem adnak semmit. Hát ez mi? — álltak meg bámulva az emberek. Nem volt módunkban már illetékes információt szerezni ebben iái kérdésben, de szóvá kell tenni a kérdést, a közönség az újítást nagy ellenszenvvel fogadta. Úgy érezzük, sok igazsága van ;a| közönségnek, amely ugyis; sziiken kap kenyeret, most pedig még ezt» a 'kis kenyéradagot is megrövidítik a burgonyának nevezett kenyérpótlékk.ail, amelynek kisebb a tápértéke, mint a kenyéré. Az a körülmény, hogy nincsen burgonya, semmiesetre sem lehet ok arra, hogy a kenyerünket is megrövidítsék. Kongresszusok, hónapja. Budapest idegenforgalmának két nevezetes napja is lesz ebben a hónapban: junius 23-ikán kezdődik meg a Deutsch-Österreichische-Ungarische Wirtschafsverband ülésezése, majd 29-ikén íredig az országos mérnökgyülés kezdődik meg a király védnökségével, aki ez alkalommal Miksa főherceg által képviselteti magát. A főváros Idegen- forgalmi Hivatalának sok gondot okoz a két kongresszus, mert a budapesti szállodák zsúfolásig vannak német és osztrák vendégekkel, akik - hogy úgy mondjuk, — itt nyaralnak. Valószinti tehát, hogy a konferenciákra érkezőket magánházaknál kell majd elszállásolni. A vendégek száma különben egyre emelkedik. A Wirtschaftsverband ülésére eleinte mintegy 150 résztvevőre számítottak, ez a szám azonban hamarosan 200-ra emelkedett. Ma már háromszáznál tartunk, de még ez a szám is emelkedhe- tik. A mérnökgytilésnek az eddigi jelek szerint mintegy 1500 résztvevője lesz. Bukovszky György kitüntetése. A király dr. B u- kovszk y György Budapest székesfővárosi fertőtleníti) intézeti igazgatónak közhivatali működése közben szerzett érdemei elismeréséül, a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta. Bukovszky érdemes működéséről és az általa vezetett intézmény kiváló teljesítményeiről különben lapunk mai számában kimerítő tájékoztatót közlünk. A magyar városok Gyöngyösért. Harrer Lelenc dr. tanácsnok, a városok kongresszusának főtitkára — értesülésünk szerint — a magyar városok között is akciót készül indítani Gyöngyös város íöl- segitése érdekében. Teljesen kialakult tervek e tekintetben még nincsenek, dé hallottunk egy igen okos ideát, aminek megvalósítása nem anyagi érdeke ugyan Gyöngyösnek, de mégis rendkívül fontosnak tetszik. Arról van ugyanis szó, hogy nem fogják szabadjára engedni Gyöngyös újjáépítését, hanem az anyagi iiölsegités mellett komoly és szép városépítési tervekkel látják el, hogy ezzel megkezdődjék az a nagy akció, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal magyar városok fejlődése művészi ízléssel és megfelelő városépítési tervek szerint történjék. Gyöngyöst a borzalmas katasztrófa predesztinálta arra, hogy első -legyen a vidéki városok között a város- rendezés terén. A Henry-aréna júniusi műsora a lekiválóbb atrak- ciólc dús gyűjteménye. Henry igazgató ezúttal is megmutatta, hogy áldozatkészsége határtalan 'és mesteri érzékkel tudja a közönség szórakoztatását a legmagassabb fokig emelni. Az arénában a nézőtér állandóan zsúfolva van, az egyes számok után a tapsvihar orkánszeriien tombol: ezek a külső jelek pedig leginkább mutatják, hogy az aréna a legjobb budapesti szórakozóhely. Az elektromos telep zárószámadása. A székesfővárosi elektromos-müvek igazgatósága beterjesztette az üzem 1916. évi zárószámadását. Az elmúlt üzletév eredményét a háború épp úgy hátrányosan befolyásolta, mint az 1915. év eredményét. A számadás szerint az elektromos-müvek üzeme a székesfőváros háztartásának a 2,438.750 koronával előirányzott szolgáltatással szemben 2,539.168 korona 65 fillért szolgáltatott, vagyis az előirányzott összegnél 100.418 korona 65 fillérrel többet. Újdonságok. Alig néhány napja számoltunk be a Beketov cirkusz uj műsoráról és most már ez az uj műsor régi számba megy, mert az igazgatóság arról értesít, hogy 16-ikától ismét uj műsor mutatkozik be. Aki tudja, hogy milyen nehéz és milyen anyagi áldozatokkal jár a cirkuszmüsorok összeállítása, ebből is meggyőződhetik arról, hogy Beketov igazgató fáradhatatlanul dolgozik közönsége érdekében. Most egy nagyobb újdonságot jelez: Villyt, a .zuhanó embert, K u 11 e r t sport-újdonságát, L a v a r i Liddy repülő kutyáit és a turco bűvészt, Carmellinit, aki magyar származású. Közkívánatra az uj műsorban megmarad Planet, az ágyukirály. Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz. BEKETOW-OIRKUS VÁROSLIGET. Télutón 107-46 Í Ma és minden este 1j.,8 órakor Nagy, páratlan sikerű műsor. I A júniusi első műsor bucsuelőadása ===== i 16-tól uj műsor Szenzáció! Milly a zuhanó ember. Lavari repülő kutyái. Carmellini a hires magyar illuzionista. _________________Kuttert sport újdonság. Cs ütörtökön délután VsA órakor, szombaton délután 725 órakor nagy családi előadások félhely- árakkal mindenkinek. Vasárnap délután 724 órakor nagy előadás, gyermekeknek félárak. 4? I-i _A_ HST IE T az ágyukirály közkívánatra prolongálva.
