Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-17 / 3. szám
2 Budapest, 1917. január 17. Megjegyzések a deficitről Munkában az 1917. évi költségvetés A pénzügyi ügyosztály teljes apparátussal dolgozik az 1917. évi költségvetés tervezetén, amelyről a legutóbb még azt ígérték, hogy január végére készül el. Most arról értesül a Fővárosi Hírlap, hogy a hét végével teljesen elkészül a munkálat, amelyet több fontos ok késleltetett. Többek között az ügyosztályt vezető tanácsnok, Csupor József dr. beteg volt, szem- hártyagyulladása akadályozta meg abban, hogy a munka irányítását végezze. Most meggyógyult és újra bejár hivatalába. A legnagyobb fönn- akadást azonban mégis az okozta, hogy még ma is állandóan újabb és újabb korrekciók esnek az egyes ügyosztályok részéről a költség- vetésen. Szinte el lehet mondani, hogy a költségvetés még soha sem járt olyan izgalmas, idegmunkával, mint épen ebben az esztendőben. Ennek oka természetesen nem lehet más, mint az, hogy a költségvetés is magán viseli azoknak a nehéz időknek a nyomását, amely a székesfőváros háztartását sújtotta. Az 1897 1898. évi pénzügyi bajok óta a deficittel való küzdelem tulajdonképen most jelentkezik először. A hiányok fedezésének feladata ugyan a magasabb városi politika körletébe tartozik, de a legkitűnőbb fokmérő ilyenkor annak a munkának a lázassága, amelyet a költségvetés megalkotásánál a pénzügyi osztály kénytelen kifejteni. Hogy a költségvetés milyen lesz, azt a kérdést egyelőre a titok leple fedi. Minden hírforrást lelakatoltak és tudni biztonsággal csak annyit lehet, hogy deficit okvetlenül lesz, annyival is inkább, mert úgy tudjuk, hogy az aj adók, miután későn is érkeztek, de meg csak a legbizonytalanabb kombinációk alapján lehetne velük számolni, a költségvetésben még nem fognak szerepelni. Ezeknek hatását majd csak a zárszámadásokon lehet megérezni. Ismeretes azután a tanácsnak az a határozata, amely szerint az összes ügyosztályoknak lehetőleg fokoz- niok kell bevételeiket. Ennek az akciónak eredményeit végig az egész vonalon láttuk. Olyan rigorozitással szereztek érvényt a tanács határozatának, hogy még a zsibárusok bódé-béreit is fölemelték. Ezeknek már nyoma lesz a költségvetésben is, amely — úgy értesülünk mindennek dacára nagyobb deficittel fog zárulni, mint a múlt esztendőben. Ez azonban egészen természetes akkor, amikor a drágaság napröl-napra fokozódik, a főváros rendes jövedelmei pedig napról-napra fogynak. A fogyasztási adók és vámok tételének csökkenése, a kaAhol tengerré dagadt a Duna Déli koncert . . . Buda és Pest minden itthonma- radt harangja egyszerre dalol, a Duna fölött a gyárak jelzőkiirtjei sivitanak, búgnak, kiáltoznak, vad össze-visszaságban. Az apró propellerek is tidvözlik a delet, minden hangosabb, egy üres társzekér csörömpöl az utón, a kocsisa bomlottan üvölt ... A helyiérdekű villamos vastag tiikörablakain és a kerekei lágy, monoton melódiáján keresztül úgy szűrődik mindez be, mint egy csodálatos, hatalmas aquá- rium rejtelmes élete . . . Filatori-gát! No, ha gát, akkor komisz-rosszul teljesítette kötelességét. Viz, viz mindenütt, bár már látszik az apadás; sok helyen opálszinü tócsákba menekül a hártyásfelületü viz, a többi részen is aggodalmasan borzolja már homlokát ... A barna, iszapos föld két könyökkel tör utat magának. Az ut is csupa sár és lucsok. Szembe velem hatalmas csizmás, sisakos rendőr talpal. — Ejutok errefelé az elöntött házakhoz? — Igen. erre egyenesen a Szériiskert-uccába tessék . . . Ujságtul teccik? . . — Olyosféle! Szeretnék beszélni égy. pár kilakoltattál is.- Csak tessék! Van ott elég. Beszélnek azok akkoi is, ha nem köll. Csak legyen, aki hallgassa . . Majd a Bárányné beszél! — Voltak itt urak több ujságtul. Még fejérnép is volt velük. Fölirtak mindent! A hangjában aggodalom rezeg, hogy azok tán megelőztek. — Hát csak a Bárányáéhoz tessék! Az utcában dolgoznak még az utászkatonák. tonai kiadások, az általános drágaság révén beállott kiadás-többletek teljesen igazolttá teszik a növekvő deficitet. Bódy Tivadar dr. alpolgármester a Fővárosi Hirlap karácsonyi számában megjelent nyilatkozatában még azt mondotta, hogy az összes háborús deficit legfeljebb ötven millió lesz, ami szintén nem lenne túlságosan nagy ösz- szeg olyan hatalmas város ilyen irgalmatlan megpróbáltatásainak közepette. Most már azonban kétségtelennek tetszik, hogy a deficit nem éri el ezt a maximumot, amelyet Bódjr alpolgármester fölállított. Információink szerint az 1917. évi deficit nem lesz több huszonnégy milliónál, amihez hozzávéve a múlt évi tizennyolc milliós tulkiadást, a főváros háborús deficitje mintegy negyvenkét millióra rúg, ami valószínűleg a zárószámadások szerint lényegesen csökkenni fog. Ismételjük azonban, hogy a költségvetés tervezetébe ezideig — hacsak az utolsó napok e tekintetben változást nem hoznak, — nincsenek belevéve az uj adók. Valószínű, hogy ez nérni- képen taktikai fogás, mert a huszonnégy milliós deficittel végződő költségvetést igen komoly érvként fogják fölhasználni a közlekedési adó megalkotása érdekében. Ha a közlekedési adó tényleg életbelép, akkor az uj adók révén a következő hozzávetőleges uj jövedelmek állanak elő: közlekedési adó világítási adó élvezeti adó összesen 5x/2 millió IV2 1 8 millió, ami egyben azt is jelenti, hogy az 1917. évről szóló zárszámadások semmiesetre sem 24 millió, hanem csak 16 millió deficitet fognak mutatni. Választások előtt Sok pályázó — kevés állás A fővárosi státuszrendezés jóváhagyása alkalmával a belügyminiszter tudvalevőleg ahhoz a feltételhez kötötte hozzájárulását, hogy a főváros a státuszrendezést 1917. évtől kezdve négy év alatt négy egyenlő részben hajtsa végre. Abban a tekintetben, hogy az állásokat milyen sorrendben tölti be a törvényhatóság, nem avatkozik bele a miniszter. Úgy értesülünk azonban, hogy a tanács az idén a magasabb hivatalok betöltését kívánja megvalósítani. Ezek között van elsősorban a négy főjegyzői állás, amelyek közül egyet a tanács Kemény Géza dr. előléptetésével, aki tudvaGyalogjáró utakat emelnek, a csolnakokra nincsen már szükség. A pusztulás ijesztő képe a pincelakások mélyén. A viz a legtöbb helyen leapadt már, vagy kiszivattyúzták. Kis lakások egyetlen értéktárgyai a csikos- huzatu ágynemüek, bizony szomorú állapotban vannak, de a bútorok, falak, nemkülönben a szekrények féltett kincsei is. Többnyire nem volt már idő az elszállításra. A házak közül a S z é r ii s k e r t-u tea 6. számú ház szenvedett a legtöbbet. Az egész ház egy udvar, mely szerencsésen magasan;ekvő, igy a holmi egy részét, amennyire az idő engedte, felhordhatták. Három asszonyt, a pincelakókat, sújtotta az árvíz, ezeknek a bútora, holmija szomorkodik az esőben, a sáros, csatakos udvaron. Az emeleti lakók, akik szives szállást adtak a szerencsétleneknek, tető alá vittek a cók-mók közül annyit amennyi belefért a liliputi szobákba. Nehány fiókos szekrény, kredenc, asztal, ágy is van kettő. — Ezeknek még hagyján, — sir fel mellettem Hart m a n n Károlyné, — ezek megmenthettek mindent. De én nem voltam itthon, mikor a viz gyiitt, petróleumért álltam a bolt előtt. Mikor hazaértem, már nem engedtek be a lakásomba. A gyerekek, — öten vannak, — ötfelé kódorogtak. Egy hétre való lisztem zsírom, maradt odabenn és minden ruhám. Kodus vagyok egészen ... Az uram katona ... A segély . . . ■ A többi asszony fásult közömbösséggel álldogál körülötte; örülnek, hogy nem jártak olyan rosszul, mint Hartmanné, megmenthettek valamicskét. Szapora köhögés csapóiig a tömeg közt, hol itt, hol ott sir fel kínzó hangon . .. Ha kérdem őket, hogy volt, lévőén a városgazdasági ügyosztály helyettes vezetője, be is töltött már. A négy főjegyzői állás közül ugyanis egyet mindenesetre be kell tölteni, még ha a közgyűlés a másik három főjegyzői szék betöltését 1918., 1919. és 1920. évekre osztaná is föl. Úgy tudjuk azonban, hogy a január 24-iki közgyűlés mind a négy állásnak azonnal való rendszeresítése mellett dönt és akkor a közgyűlést követő első tanácsülés határozatából a máris megválasztott Kemény Géza dr.-on kívül főjegyzőkké lépnek elő N é m e t h y Béla, C z i- bor Emil és Lung Géza tanácsjegyzők. További értesülésünk arról szól, hogy február h ó ban azokat a választásokat is megejtik, amelyeknek elintézése a törvényhatósági bizottság joga. Ezek a betöltendő állások a következők lesznek: 4 tanácsjegyző, 1 árvaszéki elnökhelyettes (átszervezés folytán), 1 I. osztályú árvaszéki jegyző, 2 tiszti ügyész, 4 tiszti aliigyész. Azonkívül betöltésre kerül több állás tanácsi választás utján. Az újonnan szervezett közigazgatási státusbeli végleges állásoknak költségeit az 1917—1920-ig terjedő négy évre ez a táblázat mutatja: A szak megnevezése 1917 1918 1919 1920 Tanácsi fogalmazó . . 12.840 10.400 5.600 5100 Árvaszéki logalmazó 14.500 1.300 700----Üg yészség.................. 18.320 1.400 1.400 — Mérnökök.................. 13 .600 5.400 1.600 800 Műszaki szak .... —1.080 4.400 2.100 — Számvevőség .... 26.711 4.600 2.500 — Adóhivatal.................. Végrehajtó szak . . . I 50.840 6.600 2.600Pénztár...................... 8. 940 500 — — Vegyészet.................. 3. 700 — — — Könyvtár (tudományos) 1.000 — — — „ (középfokú) . 300 900 — — Levéltár...................... —2 .200 — —-60 Közélelmezés .... 11.360 500 1.000 _ Tűzoltóság.................. 14 .600 800 — — Gazdasági szak . . . 12.860 1.400 1.400 — Kezelő szak .... 59.662 19.094 20.148 — Összesen .... 245 953 57.294 39.048 5.840 A legnagyobb érdeklődés a tanácsjegyzői választásokat kiséri, amelyekre már most folynak a korteskedések. A választás esélyei sokban a jelölésektől függnek. Fontos kérdés az, hogy a kijelölő választmány a négy állásra kettes, vagy hármas jelölést csinál-e? A legbiztosabbnak tekinthető Schuler Dezső dr. megválasztása, akinek a kerületközi bizottság a legutóbbi ta- pácsjegyzői választás alkalmával ezt az állást már előre biztosította. Schuler Dezső, derék és tehetséges tisztviselő és a háború kitörése óta állandóan a harctéren van. Különben is rangsorban az első az 1. oszt. fogalmazók között. Utána következnek sorrendben: Farkas Géza, Szenkovich Dénes (a harctéren van), S chara Béla, Schöberl Ferencz, Holtz- spach Ödön (a harctéren van) és B u n y i t a y Sándor, a közoktatási ügyosztály egyik kitűnő tagja. Tehetségüknél fogva a sorban hátrább levők közül igényt tarthatnak a jegyzői állásra: P au lay Pál, mint volt, vállukat vonogatják, kelletlen-íázósan: Majd a Bárányné . . . Bárányné az emeleten lakik, ö a gondnokné a házban. Hej, nehog}^ valaki házmesternének titulálja, isten mentsen. Az emeleten lakik, neki nem volt kára. ö is ad szállást vagy három-négy apróságnak, ellátást is ad hozzá a magáéból. Hanem aztán: „Ke- ziccsókolom!“ A „keziccsókolom“ hangzik akkor is iskolás éneklő csiripejéssel, mikor belépek az ajtón.- No, Bárányné, a rendőr is. a házbeliek is magához utasítottak, mondja el. hogy mint, mint volt... Bárányné biztos öntudattal mosolyog húsos karjait megtörli csikós kötényébe. Es mán indul is, szapora, pergő-szóval a beszéd: — Két évvel ezelőtt akkurát igy volt, csak nem jött ennyi viz. Meg azelőtt is emlékszem, majd minden esztendőben el lehetünk készülve erre a látogatásra. Evröl-évre Ígérgetik a városi urak, hogy segítenek a bajon, de bizony nem is látjuk őket egész esztendőben. Csak ha jönnek, oszt hirdetik: jön a vizveszedelem. — Amikor aztán itt van, akkor itt lófráznak egész nap, de nem csinálnak egyebet, mint hogy megjósolják, mikor fog apadni. Aztán elmennek a vízzel együtt s nem is látjuk őket az esztendőben ... Bárányné olyan ügyvédféle, tanácsadó, ügyvivő szerepet tölt be a környéken. Az asszonyok látatlanba rábólogatnak a szavaira. Mondják, hogy kiverekedett néhány segély-kedvezményt s más dolgokat is elintéz, — igen jutányos áron. A hatóságokkal nagyszerűen tud bánni. — Minden, minden csak a szegény embert sújtja. Ki téríti meg a m i kárunkat! . . . Az asszonyok bólogatnak. (v. 1.)
