Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-23 / 21. szám
6 Budapest, 1917. május ret, hogy a hadikölcsöii a legbiztosabb és legjövedelmezőbb tőkeelhelyezést képezi. Fokozza ezt a bizalmat az az örvendetes körülmény is, hogy vitéz katonáink minden fronton győzelmesen állják a harcot és sziklaszilárdsággal védik az ország határait, melyeken belül a gazdasági élet zavartalanul működik tovább. A tőzsdei árfolyamok publikálása tudvalevőleg tilos. Nekünk mindig az volt az álláspontunk, hogy ez az állapot semmiesetre se válik előnyére a közönségnek. A közelmúlt eseményei a mi felfogásunk helyességét bizonyítják és most már illetékes körökben is belátják, hogy a tőzsdei árfolyamok eltitkolása, illetve azoknak titokban való terjesztése eddig is sok bajnak a kutforrása volt. A napokban a jegybank vezértitkára is annak a nézetének adott kifejezést, hogy az árfolyamok publikálásával gátat lehetne vetni annak a féktelen spekulációnak, amely most a tőzsdeüzletben úrrá lett. A jelenlegi magánforgalom mellett, melyért a tőzsdetanács kifelé nem vállai felelősséget, valóságos zugüzérkedés kapott lábra, melyet még az értékppair- kereskedők egyesülete se képes ellenőrizni. Egyáltalában nem tartjuk helyénvalónak azt a titokzatosságot, melylyel most a tőzsdeüzlctet körülveszik. Mi azt hisszük, hogy a bankoknak és a szolid bankházaknak nem érdekük ez a homályban való settenkedés, ami csak néhány fezőr szédelgéseit mozdítja elő. A kormány a leghelyesebben tenné, ha visszaállítaná a hivatalos tőzsdei forgalmat és elrendelné az árfolyamok publikálását. Ezzel nyakát szegné a zugbankárok veszedelmes működésének, mely éppen abból indul ki, hogy a publikum nem ismeri az árfolyamokat és igy könnyen be is csapható. Az a játék, mely ma az értéktőzsdén folyik, túlmegy a szolid és reális üzlet keretein. A háborús állapot nem lehet ok arra, hogy a részvénypiac va-banquc játékosoknak dobassák oda martalékul. Az árfolyamok publikálása az egyedüli hatályos eszköz arra, hogy a mostani visszás állapot megszűnjék és a tőzsdei üzlet a normális mederbe térjen vissza. A Kávéközpont nem szerencsés csillagzat alatt született. A kávékészletek már megalakulásakor minimálisak voltak és az angolok által terrorizált hollandusok éppen akkor jelentették ki, hogy több kávét nem adnak nekünk. A válság magvát a Kávéközpont tehát már eleve magában hordotta. Amit mindenki előre látott, az ime, bekövetkezett. Van egy áruközpont, mely nem rendelkezik áru felett. De egy Központ nem olyan könnyein adja meg magát. Gondol egyet és azt mondja, ha nincs kávé, majd árusítok kávékonzervet, pótkávét vagy más hasonló fajtájú árut. Ezt is persze előbb meg kell csinálni és ehhez még azt a kis mennyiségű kávét is vissza akarja rekvirálni, melyet a kereskedők részére már kiutalt. Ez a dolog nem tetszik a kereskedőknek, akik a különféle kávé- konzerveket és pótkávékat már eddig is árusították és azokkal jövedelmező üzletet csináltak. Most jön a Központ és konkurrenciát csinál nekik valami kotyvalékkal, melyet jó drágán akar a közönség nyakába sózni. Es mindezt azért teszi, hogy fennállását még legalább hat hónapra biztosítsa. Nekünk az a nézetünk, .hogy erre semmi szükség sincsen. Ha a Központ nem tud kávét előteremteni a fogyasztók részére, úgy megszűnt minden létjogosultsága. Az meg éppen nem járja, hogy összeálljon egy-két pótkávégyárossal és horribilis áron valami élvezhetetlen keverékkel árassza el a piacot, mely hasonló szurrogátumokban amugyis bővelkedik. Se a kereskedelemnek, se a fogyasztóközönségnek nem érdeke, hogy a Kávéközpont által olyan „zseniálisan“ kieszelt üzlet létrejöjjön. Kávépótlékkal magunk is el tudjuk magunkat látni. Ehhez nincs szükségünk egy hatósági jogokkal felruházod hadiközpontra. Az a kávé, melyet a Központ jóvoltából most fogyasztunk, amugyis élvezhetetlen. Ennél rosszabbat akkor se kaphatunk, ha a Kávéközpont áru hiányában beszünteti a működését. * h‘vatalról. Az átmeneti híva felállítása, mint értesülünk, küszöbön áll. A k many tudvalevőleg a hivatal élére egy alk manypart, mágnást akart megnyerni, aki az< ban az állást partpolitikai okokból nem foga. el. Most arról beszélnek, hogy egy munkapárti politikus fog a hivatal élére kerülni. Nekünk az a nézetünk, hogy ez a hivatal csak akkor töltheti be hivatását, ha vezetőjének megválasztásánál nem politikai szempontok, hanem szaktudás és arra való termettség lesznek az irányadók. Természetes, hogy az ipar és kereskedelem képviselőinek megfelelő befolyást kell biztosítani á hivatal működésére. Ennek a felfogásnak adott kifejezést a Gyosz legutóbbi gyűlésén Cliorin Ferenc is és remélhető, hogy a kormány ennek az előkelő testületnek a kívánságát figyelembe fogja venni. A kismolnárok pártfogója. Hangulatos kommüniké jelenti, hogy Malomipari és áruforgalmi r.-t. cég alatt 6 millió K tőkével társaság vau alakulóban, mely a vidéki közepes malomipar anyagi érdekeit lesz hivatva megvédeni. Hogy kik az alapítók és hogy a mai vszonyok között is igen tetemes részvénytőkét milyen módon, vagy mely bankok utján szerzik be, arról a kommüniké egy szóval sem tesz említést. Mindenesetre érthetetlen, hogyan férkőzhetett be a napilapokba egy ilyen alapítási jelentés, mely csak frázisokban beszél, anélkül, hogy egyetlen konkrét adatot is tartalmazna. Ma, midőn a hatodik hadikölcsön van aláírás alatt és minden felesleges töke erre a célra kell, hogy íordittas- sék, hazafias kötelessége a sajtónak, hogy óvja a közönséget minden olyan alapítástól, melyben pénzét kockára teszi. Hogy mi ez a Malomipari és áruforgajhni r.-t., azt a legkevésbé a vidéki kis- és középmalmok tudják, melyeknek protektorává magát ez a vállalat feltolni akarja. Mindenesetre feltűnő az is, hogy az alapítók a homályban rejtőznek és nem lépnek ki a nyilvánosság elé, mint ahogyan ez az ilyen esetekben szokás. Különben is úgy tudjuk, hogy a Vidéki malmok egyesülete kielégítő módon szolgálja a malomiparosok érdekeit és üzleti céljait, melyeket, mint a kommüniké mondja, az uj vállalat „előbbre akar vinni.“ A hadsereg ellátása vágómarhával. A vágó-, marha beszerzése a hadrakelt sereg részére Magyarországon mindinkább nehézségekbe ütközik: A feltétlenül szükséges mennyiség aránylag nagyobb részét Ausztriában kellett beszerezni, mivel a megállapított kvóta Magyarországon megközelítőleg sem volt leszállítható. Minthogy ez az állapot a hadrakelt sereg feltétlenül szükséges élelmezése szempontjából többé fenn nem tartható, a cs. és kir. hadügyminisztérium a földmivelésügyi minisztériummal egyei- értoleg május és június havára a cs. és kir. hadügyminisztérium Vágómarha Bevásárlási Központjának magasabb bevásárlási árakat engedélyezett, amely árak azonban julius havától kezdődőleg minden hónapban rendszeresen le- jebb fognak szállitatni. Egyben megállapodás jött létre arra nézve is, hogy ha ezen magasabb árak mellett a Magyarországra nézve megállapított kvóta a mai szabad vásárlással előteremthető nem volna, úgy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a rendkívüli helyzet által indokolt súlyos rendszabályokhoz fog folyamodni, hogy :ai hadvezetőség szükségletét kényszereszközök igénybevételével biztosítsa. A Magyar Kereskedők Egyesülete vasárnap tartotta ez évi rendes közgyűlését. Bosnyák Izsó elnöki megnyitója után, — melyben a kereskedők tömörülésének szükségességére mutatott rá — dr. Hubai Miksa főtitkár terjesztette be az évi jelentést. Ezután a közgyűlés Vajda Mórt társelnöknek, Platschek Vilmost, Horváth Ákost és Sós Bernátot alelnököknek választotta meg. Az igazgatóság ui tagjai lettek: Adler Adolf, Bleyer Sándor, Halász Mór, Klenovits János, Lustig Béla és Szenes Miksa-. A Salgótarjáni tőkeemelése. A S a 1 g ó-T a r j á n i Kőszén b)á n y a r.-t., a Pesti magyar kereskedelmi banktól megszerezte az Észak m agya rorszá g i egyesit.ett kőszénbánya és iparvállalat r é s z v é n y t á r s u 1 a t részvényeinek többségét és ez utóbbi társaság 21-én tartandó közgyűlése a Salgó-társulat több képviselőjét igazgatóságába be fogja választani. Az Északmagyarországi társaság bányái határosak a Salgó-társulat nógrád- inegyei müveivel és 1916-ban 3.4 millió métermázsa szenet termeltek. Az uj igazgatóság célul tűzi ki az ország napról-napra fokozódó szénszükségletének kielégítése végett a jelentékeny szén tartalmú bányák termelését rövid időn belül lényegesen fokozni és osztályozó és egyéb gépi berendezések segítségével, szobafiitésre is igen alkalmas darabos szenet nagy mennyiségben termelni. Az Északmagyarországi szénbányák tulajdonát teszik az Esztergomvidéki kö- szénbányia részvénytársaságnak majdnem összes részvényei. Az Esztergomvidéki társaságnak az eszler- gommegyei Tokod községben vannak művelésen kívül álló aknái, igen nagy szénterületei. A Salgó- társulat ezen vízzel elöntött aknákat és szénterületeket, melyek a vezetése alatt álló Esztergom-Szász- vári köszénbánya r.-t. bányáinak tőszomszédságában feküsznek, hosszabb idő óta beható tanulmány tárgyává tette. Az uj vezetés feladata a modern technika minden vívmányának felhasználásával az aknákat szénlefejtésre alkalmassá tenni és a szénte- riiletek szorgos átkutatása után .aknát létesíteni. A Salgó-társulat a részvények vételárához és forgó tőkéjének szaporításához szükséges anyagi eszközöket alaptökeemelés utján óhajtja beszerezni. E célból részvényeseit június 8-ikára rendkívüli közgyűlésre hívja meg, mely elé az igazgatóság azt az indítványt fogja terjeszteni, hogy határozza el az alaptőkének 22.000 darab uj részvény kibocsátásával 3,400.000 koronával való fölemelését és 5:1 arányban ajánlja föl a régi részvényeseknek az elővételi jogot az összes kibocsátandó uj részvényekre az igazgatóság által meghatározandó vételárért. A Magyar Általános Ingatlanbank r.-t. május 19-én báró M a d a r a s s y-B c c k Marcel elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Halom Dezső dr. vezérigazgató előterjesztése szerint elhatározta. hogy az alaptőkét 20.000 darab uj 200 K n. é. részvény kibocsájtása utján 10,000.000 K-ra emeli fel. Az uj részvények már folyó évi szelvénnyel lesznek ellátva. A részvényeseknek 3 régi részvény után 1 uj részvény elővételi joga jár 350 K árban, mely összeg után január 1-től 5°/o kamat és darabonként 2 K költség jár. Az elővételi jog e hó 21-töl kezdve május hó végéig gyakorlható. Az alap- és tartalék- tőke ezzel 16 J/s mlilió koronára emelkedik. Az uj részvények átvételét a Magyar Általános Takarékpénztár és a M agyar Les z á m i t o 1 ó- és P é n z v á 11 ó b a n k által alkotott szindikátus garantálta. Az E'sö magyar papíripar részvénytársaság í. hó 21-én közölte az 1916. évi mérlegeredményt, mely megfelelő leírások eszközlése után 230,197.72 korona tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság a május hó 31-re egybehívott közgyűlésnek 6 százalékos osztalék fizetését és az alaptőkének 3 millió koronáról 5 millió koronára való felemelését fogja javasolni. A 10.000 darab egyenkint 200 korona névértékről szóló uj részvényért befolyó összeg a társasághoz közelálló Fiumei papírgyár r.-t. tökeíelemelése folytán átveendő részvények, a Zágrábi papírgyár r.-t.-nál vállalt részesedés és a saját üzemekben szükségesnek mutatkozó újabb befektetések fedezésére fog szolgálni. Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság Wien- ben 1917. május 18-án tartotta meg közgyűlését." A lefolyt üzletévben 4451 kötvényt állított ki a társaság 32,460.730 korona 42 fillér tökéről és 231.301 korona 42 fillér járadékról. A biztosítási állomány az 1910. év végén 85.653 szerződésre rúgott, 588,315.534 korona 88 fillér járadékról. A bevételek dijakban és kamatokban a számadási évben 38,057.285 korona 12 fillért tettek ki, a legmagasabb összeget a társaság- fennállása óta. Az össze vagyon 249,692.994 korona 94 fillér. A biztosítottak részére a kifizetések 21,892.143 korona 66 fillért tettek ki. Az évi felesleg 31649.638 korona 54 fillér, ebből a halálesetre nyereségrészcsii- léssel biztosítottak javára 2,300.928 korona 35 fillér esik. A 4. és 5. magyar és osztrák hadikölcsönre a társaság saját számlájára 22 millió koronát jegyzett. A Schlick-Nicholson gép-, vaggon- és hajógyár r.-t. igazgatósága, tekintettel a gyár nagyobbarányii foglalkoztatására s abból az indokból, hogy bővített üzemi berendezéseinek tervszerű kihasználását az elkövetkezendő békeidők folyamán is az eddiginél szélesebb alapon tegye lehetővé, a folyó hónap 17-én megtartott ülésén elhatározta, hogy a folyó hónap 31-ére egybehívandó pendkiviili közgyűlésen a társaság alaptőkéjének 8 millió koronáról 20.000 darab részvény kibocsátása utján 12 millió koron á r a való felemelését fogja indítványozni. Az uj részvények kibocsátásának módozatait a közgyűlés fogja meghatározni. Magyar Fakereskedök Hitelintézete Részény- társaság. az e hó 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőke felemelésére és ezzel kapcsolatos alapszabálymódositásra vonatkozó igazgatósági indítványokat egyhangúlag elfogadta. A kibocsátásra kerülő 30.000 darab uj részvény a folyó üzleti év eredményében részesül. Az elővételi jog mától kezdve f. hónap 28-ig gyakorolható. Ezen jog gyakorlása alkalmával lefizetendő részvényenként 500 korona kibocsátási ár és ennek í. évi január 1 -étöl számítandó 5 százalék kamatja, valamint 10 korona illeték és költség. A Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság a uapokbon tartotta évi rendes közgyűlését. A bemutatott igazgatósági jelentés szerint a társaság tiszta nyeresége 1,229.887 K 97 f. Az igazgatóság javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy részvényenként 32 korona, azaz S°/n osztalék fizettessék ki. 125.000 K-t a tartalékalapokra, 50.000 K-t a tisztviselők nyugdíjalapjának növelésére fordítsanak és 368.847 K 96 if-t az 1917. iizletév számlájára vigyenek át. A közgyűlés egyúttal elhatározta, hogy alaptőkéjét 15.000 drb 400 K n. é. uj részvény kibocsátása által 18,000.000 koronára emeli és a részvényeseknek minden két régi részvény után egy uj részvényre ad elővételi jogot. Az uj részvények kibocsátási árfolyamát 520 koronában, az elővételi jog gyakorlásának végső határidejét 1917. június 15-ben áll api - tották meg. _____________________ Kia dja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
