Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-23 / 21. szám
4 Budapest, 1917. május 23. hogy hűek lesznek a magyar alkotmányhoz, a királyhoz és a városatyákhoz. Csaplovich egyike a legkiválóbb íőtisztviselőknek és népszerűségét igazolta a tapsvihar, amely köszönő szavai nyomán kelt. Habemus pápáin, — mondották a lipótvárosiak és ez iidvüzitö hitben kitódultak a teremből. Holott érdemes dolog volt bernit maradni, mert Króméi" József házbérvétségben csúnyán helybenhagyta L e k k y István m. kir. miniszteri tanácsos urat. A pipázóban is eleven élet volt. A á z s o n y i Vilmos egyszerre három kéméin1 ellenféllel vitázott a polgárligáról és a választójogról. B á r c z y polgár- mester. Glückst hal Samu és Márkus Miksa voltak az ellenfelek, amiből megállapítható, hogy a vita nívós volt, szellemes és fölöttébb élvezetes, azok számára, akik szerény hallgatói voltak. A vita éppen olyan eldöntetlen maradt, mint a polgárliga sorsa. És talán annak az opportunes városatyának van igaza, aki azt mondta: Leghelyesebb a semleges álláspont: éljen a poigárjiga és éljen az általános, titkos, községenkénti, egyenlő választójog! . . . 120,000 ember lakása eltűnt A Mérnök- és Építész-Egylet lakásanketje Budapest lakosságának aggodalmai egyre növekednek a természetszerűen bekövetkezett lakásínség" miatt. Kr.átky János tanácsnoknak a Fővárosi Hírlap-ban tett nyilatkozata bizonyítja, hogy a főváros már megkezdte a munkálatokat, hogy. mihelyt csak lehetséges, hozzáfogjon a városi kislakások építéséhez. Módfelett sötét színben tünteti föl a helyzetet azonban magának Bárczy István dr. polgármesternek nyilatkozata is, aki azt helyezte kilátásba, hogy a háború után barakkokban fogunk iakni. Megkérdeztük Kábáéba Gyula műszaki tanácsost, a ■ barakképités legkiválóbb ismerőjét, osztja-e a polgármester aggodalmait? A polgármstor ur mondta Kubáéba tanácsos nagyon tisztán látja az aggodalmas helyzetet, mert elkerülhetetlennek látszik, hogy a háborút követő hónapokban egész csomó tisztviselő is barakklakásba ne szoruljon. Olyan boszorkányos gyorsasággal építeni semmiesetre sem lehet, hogy mindazok a családok, amelyek a családfő bevonulása miatt vidékre költöztek, rögtön lakást kapjanak. Szerencsére n barakk- építés annyira fejlődött, hogy szükség esetén gyorsan kitűnő lakásokkal tudunk lakást adni a nélkülözőknek. Egyébként a lakáskérdés megoldása dolgában igen fontosnak tartom azt az ankét-szerű vitát, amelyre épen most készül a Mérnök- és Épitész-Egylet. A Mérnök- és Építész-Egyletnek erről az akciójáról még a következőket tudtuk meg: A lakásankét megtartását az Egylet pénteken végbement választmányi ülése határozta el. A jellegét ennek az ankétnek az adja meg. hogy ott meghallgatni kívánják mindazokat az egyesüléseket és érdekcsoportokat, amelyek bár különböző szempontokból, a lakáskérdéssel vonatkozásban vannak. Így meghallgatják a lakókat és háziuraikat, munkaadókat és munkásokat (a munkások között az építészek, mérnökök ép úgy szerepelnek, mint maguk a kétkezi munkások), a kispolgárokat és nagypolgárokat, a pénzintézeteket, a higyellikus szempontokat ismerő szakembereket, a szociálpolitikusokat, esztétikusokat és a városépítőket. A meghívandók listáján eddig mintegy 30—-40 egyesülés szerepel, amelyeknek képviselői elmondják majd, amit szükségesnek ajánlatosnak tartanak a kérdés megoldása szempontjából. Ezeknek a véleményeknek a leszűréséből alkotja majd meg a Mérnök- és Épitész-Egylet azokat a kívánságokat és tanulságokat, amelyet memorandumba foglalva, felirat formájában eljuttatnak az illetékes hatóságokhoz. Az eredmény azonban máris előrelátható. A felirat lényege ugyanis minden valószínűség szerint az lesz, hogy miután a lakbér rendelet, a moratórium és az általános viszonyok miatt magántevékenység az építés terén nem várható, a megoldás legközvetlenebb eszköze csak a hatosáéi lakásépítés lehet. ;A Mérnök- és Épitész-Egylet egyébként a közelmúltban mar tartott égy lakásértekezletet, cimdyuek egyik fénypontja a munkások képviselőjének, Garbói Sándornak, előadása volt Az előadás nagyhatású érvei rendkívüli közeledést hoztak létre az építkezés szellemi és testi munkásai között. A szellemi munkások megértették, hogy a háború őket ép úgy sújtotta, mint a munkásságot. De nagy fontossága van a lakáskérdés problémájának megoldásánál, helyesebben a szükség méreteinek felbecsülésénél Garbai egyetlen fájdalmasan beszédes adatának. E szerint a háború alatt Budapestről 120,000 ember tiint el, de eltűnt ezeknek a lakása is. Hova lettek? Erre a kérdésre senki sem tud felelni. A lakások azonban nem maradtak üresen, ttj lakókkal népesedtek be. A háború után pedig nemcsak ez a százhúszezer ember, hanem sokkal több fog visszatérni. Íme, ez az a mérhetetlenül nagy feladat amit minden erővel és minden akarattal meg kell oldani. Uirássyilkosoli sarázdálliodásii Tönkreteszik és ellopják a városi ültetvényeket A múlt héten irtunk a budapesti közönség fegyelmezettségéről és a villamostársaságok kijelentései alapján magaviseletből egyest adtunk polgártársainknak. mára azonban legnagyobb sajnálatunkra vissza kellett vonnunk jó véleményünket és ledegradálni a jó osztályzatot, kevésbbé szabályszerű — rosszra. Mert panasz érkezeit, olyan panasz ugyan, amelyet eddig is többször hallottunk, de soha olyan éles és határozott formában, mint most. Arról van ugyanis szó. hogy a fegyelmezetlen és semmit megbecsülni nem tudó közönségünk minden parkot, virágágyat, ültetvényt' tönkretesz, hogy hiábavaló a főváros kertészetének minden igyekvése. ideálunk, a Virágos Budapest, nem fog megvalósulni soha, mert *— a szószoros értelmében — letapodja azt száz árgusszem dacára is a közönség, elriasztván ezzel saját maga lelki üdülését és gyönyörűségét is. Pedig bizonyára mindenki emlékezik rája, hogy egyidőben milyen hosszú hirlapcikkek jelentek meg arról, hogy a virágos London példájára virágos Budapestet kellene létesíteni, hogy a magyar főváros belsejének virágpompája összhangban legyen fekvésének tf rmészeti szépségeivel. Persze, a mozgalom csak mozgalom maradt, az építészek beletervezték a házak ablakaiba a virágtartó rácsokat, a várostervező mérnökök a terekre a virágos ágyakat, de a rácsok bántó ürességgel tátonganak a házak oldalain, a vi- i ágágyak pedig szomorúan hervadoznak, de virág nélkül, mert ezekről gondoskodik az utca népe, amely nem átallja letarolni, letaposni, ellopni a közterek virágait. A több oldalról felhangzott panaszra a É ő v á- i" o s i Hírlap munkatársa felkereste a főváros kertészeti telepének igazgatóját, Rade Károlyt, aki a következő, minden jobbérzésii embert elszomorító, a budapesti közönségre oly rossz világot vető kijelentéseket tette: Külföldi származású vagyok, évtizedeket töltöttem a különböző külföldi városokban. Budapesten busz év óta lakom és mondhatom, hogy sehol a világon nem találkoztam a lakosság egy részének olyan nagyfokú fegyelmezetlenségével, mondhatnám rossz-sziviiségével, mint nálunk. Ültetvény, virág, gyep mindegy neki. egyképpen elpusztítja az egyiket, a másikat is. minden meggondolás. lelkiismeretfurdaJás nélkül. Csak egy tavaszi vasárnap délutánt kell feláldozni, hogy az ember megfigyelje a kirándulásokról hazatérő közönséget és a szive fájdul meg a láttára. Hatalmas gyümölcságakkal tér haza. megrakodva, legbarbárabb módon letört virágokkal. Pillanatig sem gondolt arra, hogy mikor a virágzó gyümölcságat letörte, tulajdonképpen a gyümölcstől fosztotta meg önmagát. Talán nem is tudja, hogy egy-cgy ág letörésével négy-öt év termését is tönkretette. Milliókra rúg az a kár, amelyet igy okoznak, s persze azután panaszkodnak a .gyümölcsdrágaság miatt. A falusi nép nem teszi ezt, csak a budapesti, hiszen számtalanszor volt alkalmunk erről meggyőződni, Budapest belső területén. Virágágyainkat napok alatt tönkretették, s cslak a legforgalmasabb helyeken, az Erzsébet- 'téren. Szabadság-téren, Országház-téren, ahol állandó őrünk van, tudjuk ugy-ahogy megvédeni vi'ágainkat a közönség vandalizmusé ellenében. De itt sem mindig, ha egyetlen éjszaka nem őrködünk, virágainknak reggelre hire-hamvá sincsen, ellopják azt az Utolsó szálig. Tavaly történt meg velünk, hogy az Aifdrássy-uti Körömire kiültetett muskátliágyainkból másnap reggelre 84 darabot tövestül együtt kiloptak. Az idén a budai Margithidfőné! levő virágágyainkat kétszer ültettük be, s mert másodszor is kiloptak onnan minden virágot, füvei ültettük be a virágágyakat és hovatovább ez történik majd összes virágágyainkkal is. Megjegyzendő, a közönség eme elvadm lását csak a háború alatt tapasztaltam, azelőtt erről ilyen nagy mértékben szó sem volt. Természetesen ezen minden igyekezetem, hogy a főváros tereit a fővároshoz méltóan rendezzem be, hajótörést szenved. Éppen ezért beadvánnyal fordultam nemrég a tanácshoz, hogy keresse meg a tanügyi osztályt és a rendőrséget. Az elsőt, hogy a gyerekekbe már az iskolában oltsák be a virágok iránti szeretet és' az ültetvények tiszteletét, a másodikat pedig, hogy a főváros véleményeinek rongálód állíttassa elő és példásan büntesse meg. Külföldön a közterek virágágyai még bekerítve sincsenek, nálunk még a kerítést is ellopják és kidöntik, drótjain utcagyerekek hintáznak és azt hiszem, ez a legjellemzőbb a mi állapotainkra ... Tanácsnokok fízotésrendezése Nagy felelősség, kevés fizetés Nem egészen uj a panasz, de most úgy látszik igen komoly formában jelentkezik, hogy a székesfőváros igen szegényesen dotálja tanácsnokait, akik vezetőállásban lévén, a mai drágaság mellett még tetemes reprietzsntaciós .költségeket is kénytelenek viselni. A tanácsnokok íizetésrendezeve érdekében, mint értesülünk igen komoly mozgalom van indulóban, amelyet mindenesetre meg köti szívlelni. Különösen a fiatalabb tanácsnokok helyzete tarthatatlan. Ezek, köztük Csupor József dr.. a pénzügyi ügyosztály vezetője. Bérezel Jenő dr., a városgazdasági, Bukovszky Viktor dr. a katonai és Bernjén Géza dr. a szociálpolitikai ügyosztály vezetői az V-ik fizetési osztályba vannak sorozva, ami azt jelenti, hogy mindössze 9400 korona évi fizetésük van.. Ebből a mai viszonyok között családos embereknek megélni is nehéz, nemhogy olyan társadalmi kötelezettségeknek tudjon belőle eleget tenni, amit a közvélemény ilyen magasállásu városi fő tisztviselőtől joggal megkövetel. Még inkább kitűnik a méltánytalanság, ha összehasonlításokkal élünk. Nem is beszélünk az üzemigazgatókról, akiknek a tanácsnokokhoz viszonyítva, főúri jövedelmük van. De emlékezzünk a főváros legutóbbi közgyűlésére, amikor az egyik elöljárót, Szalay Sándort, a ill-ik fizetési osztályba sorozták. Még feltűnőbb az a másik példa, amely szerint ugyanakkor, amikor a fiatalabb tanácsnokok az V-ik fizetési osztályban nyomorognak, ugyanakkor az árvaszéki ülnökök már a IV-ik fizetési osztályba vannak sorozva. Úgy tudjuk, a tanácsnokok panasza rövidesen pozitív formát fog ölteni és napirendre kerül. Remélhető, hogy a közgyűlés azzal a méltánylással fogja az ügyet elintézni, amely a főváros kiváló főtisztviselőit, akiknek nemcsak adminisztratív teendői vannak, de akik alkotó munkát is végeznek, mindenesetre megilleti. HENRY (BAROKALOI) ARÉNA ..........................VÁROSLIGET............ El sőrangú szórakozó hely mindenki számára. Naponta délután 3 órától, vasár- és ünnepnapokon délután 2 órától minden időjárás és meglepően olcsó helyárak mellett nagy májusi Ünnepi Játékok, cirkusz-varietéműsor a WILLY P1 NTZER-csoport és további 25 elsőrendű attrakció. Az esti előadás pont 8 órakor kezdődik WILLY PANTZERREL és a teljes világvárosi műsorral.
