Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-04 / 14. szám
6 Budapest, 1917. április 4. korszakára emlékeztető rendszabályokat jelent be és a szabad birtogforgalmat az állam omni- potenciájával akarja megbénítani. Mi úgy látjuk, hogy a kormány közgazdasági politikája jelenleg teljesen az agrárius áramlatban úszik. A háborús intézkedések nagyrésze antimerkantilis jellegű, ami nyilván agrárius befolyásra vezethető vissza. Hogy ezek az intézkedések azonban nem mindig helyesek, azt bizonyítják az árubeszerzésnél mutatkozó nehézségek, melyek napról-napra fokozódnak. Most azután jön a földmivelési miniszter és ezeket a nehézségeket az üzleti forgalom újabb korlátozásával akarja szaporítani. Mert ma a föld is áru és ha ez az áru mostanában a parcellázási üzletek kapcsán uzsora tárgyává lett, ebben nem a bankok hibásak. A föld árfelhajtását, a földuzsorát is ugyanaz a háborús konjunktúra és ugyanaz a pénzbőség idézte elő, mely a legtöbb árucikknek az árát megötszörözte és megtízszerezte. A földmivelési miniszter azt mondja, hogy a kormány birtokpolitikai akciójában megtalálta a legszerencsésebb utat, mely a statusquot biztosítja és az eltolódásokat lehetetlenné teszi. Ez a kijelentés minden gondolkozó embert mosolyra kell, hogy késztessen. Hát azt hiszi a miniszter ur, hogy a mostani viharos idők eltolódások nélkül fognak elhúzódni fölöttünk? A földmivelési miniszter statusquoról beszél akkor, amidőn mindenki uj életről és uj korszakról álmodozik! Nem kérünk többé abból a-sta- tusquoból, mely az ország egész közgazdaságát agrárius érdekeknek szolgáltatta ki és azt a furcsa helyzetet teremtette, hogy a legutolsó békeévben seholse voltak oly magas gabona- és húsárak Európában, mint a földmivelö Magyar- országban. Uj adók. Mint értesülünk, a pénzügyminiszter a részvényforgalmi adónak és a tőzsdei illetéknek jelentékeny fölemelését vette tervbe. Az idevonatkozó javaslat most van kidolgozás alatt és még a nyár folyamán a képviselőház elé kerül. Ugyancsak a Ház nyári ülésszakában fogják előterjeszteni a fogyasztási adó felemelésére és a luxus-adó behozatalára vonatkozó javaslatokat is. A pénzügyminisztériumban tanulmányok folynak a gyufaadó behozatala tárgyában is. Ausztriában és Boszniában a gyufaadó már életbelépett, ami által a magyar gyufaipar hátrányba került és az ottani piacokat elvesztette. Úgy látszik, hogy a gyufaadó behozatala most már nemcsak kincstári érdek, hanem a magyar gyufagyárak érdeke is. Természetesen itt is a fogyasztó fog a legrosszabbul járni, mert a 2 fillérre tervezett adó mellett egy doboz gyufa, melynek ma 6 fillér az ára, 8 fillérbe fog kerülni. Lers államtitkár — báró. A király L e r s Vilmos kereskedelmi miniszteri államtitkárnak a magyar bárói méltóságot adományozta. Ez a kitüntetés ezúttal igazán érdemes férfiút ért, aki 25 év óta nagy buzgalommal, ügyszeretettel 'és odaadással szolgálja a hazai közgazdaság érdekeit. Lers a legutóbbi két évtized alatt részt vett az összes kiegyezési és1 külkereskedelmi szerződéses tárgyalásokban!, az utóbbi években pedig ő vezette azokat. Ezekben a kérdésekben Lerset elsőrangú szaktekintélynek ismerik. Lenipari központ. Jó forrásból 'értesülünk, hogy a lenből készült gyártmányok forgalomba hozásáról szóló szabályrendelet a kereskedelmi minisztériumban már elkészült és a napokban kerül nyilvánosságra. Evvel egyidejűleg megalakul a I e n i p a r i k ö z- p o n t is, amelyben az érdekelt gyárosok tömörülnek. A központ előkészítő munkálatai már megindultak. Vezető igazgatónak Krausz Artúrt, a Fischer I. zsák- és ponyvagyáros cég üzletvezetőjét fogják kinevezni. Az Adriai Biztositó uj vezérigazgatója. Az Adriai Biztositó Társulat központi végrehajtó-tanácsa március hó 29-én megtartott ülésében az elhunyt Fri- gyessy Adolf udvari tanácsos helyébe fiát, dr. Frigyessy Arnoldot, a társulat eddigi vezértitkárát választotta meg vezérigazgatóvá. A Déli Vasút igazgatósági irodája. A Déli Vaspálya-! ársaság üzletigazgatósága a Tükör-utca 2. száma alatt fennállott irodáját beszüntette. Az uj igazgató Breuer Mór kir. tanácsos, a Déli Vasút budapesti állomásán levő üzletigazgatósági épületben rendezte be hivatalát. Ugyanide helyeztetett át a bares—pakraci vasút irodája is. Alaptőke-emelés. A Rietschel és Henneberg r.-t., mely központi fütő-, vízvezeték-, csatornázási-, fürdő és egyéb egészségügyi berendezésekkel foglalkozik, vezérigazatójának, Z ü 1 c h n e r Adolf mérnöknek indítványára elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésen alaptőkéjét a kétszeresére emeli fel. Az alaptőke emelése az érdekeltségek által már teljesen biztosítva van. Ugyanezen közgyűlés a Lázár Pál udvari tanácsos, műegyetemi tanár elhalálozása folytán megüresedett igazgátótagsági állast választás utján be fogja tölteni. Közgyűléseit és beszámolók A Magyar Jelzáloghitelbank szombaton tartotta meg gróf Khue n-H éderváry Károly elnöklésével negyvennyolcadik rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett évi jelentést, melynek lényegesebb adatait már a zárszámadások kapcsán ismertettük, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és magáévá tette a nyereség felosztására vonatkozó azt az. indítványt is, mely szerint a részvény-szelvényt 22 koronával váltják be április 2-ától kezdve s a még rendelkezésre álló 1,458.762 K-ból 100.000 K-t a nyugdíjalapra, 125.000 K-t az intézeti tisztviselők és szolgák rendkívüli jutalmazására fordítanak, 1,233.762 K-t pedig az uj iizletév számlájára visznek át. N i a- m e s n y Mihály .részvényes nagy elismeréssel emlékezett meg az intézet igazgatóságának elmúlt évi munkásságáról és kifejezést adott az összes részvényesek köszönetének. Gróf Khue n-H éderváry Károly és báró Madarass y-B e c k Gyula felszólalásai után a közgyűlés véget ért. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank a napokban tartotta báró M a d a r a s s y-B e c k Miksa elnöklésével 47-ik évi rendes közgyűlését. A napirend során előterjesztették az igazgatóság jelentését, mely részletesen beszámol az intézet múlt évi munkásságáról. A jelentés-megállapítja, hogy a háborús viszonyok múlt esztendőben is rányomták bélyegüket a bank számadásaira: a bank kezelésére bízott idegen tőkék növekedése, ennek megfelelő forgalom emelkedés és a haszon növekedése járt ennek nyomában. Megemlékezik a jelentés az intézetnek decemberben teljes sikerrel végrehajtott tőkemeléséröl, az egyes üzletágak nagyarányú fejlődéséről és a bank múlt évi nagyobbszabásu pénzműveleteiről. A közgyűlés a jielentést I egyhangúlag tudomásul vette és a nyereség felosztására vonatkozólag elhatározta, hogy az alapszabályszerü levonások után a tartalék- alapot 400.000 koronává!, a nyugdíjalapot 250.000 koronával, az alkalmazottak segitőalapját 20.000 koronával dotálják, ái részvényszelvények 30 koronával (71/2°/o) április 2-tól kezdve leendő beváltására 3 millió 750.000 koronát fordítanak, a ferimaradó 1,818.152.28 koronát pedig az 1917. üzletévre vitte át. Az igazgatóság uj tagjai lettek: Dr. Freund István, Kraus Maxmilian (Wien), Lévai Adolf és lovag Wahl Oszkár. A Magyar Általános Ingatlanbank r.-t. a napokban tartotta 10-ik évi közgyűlését dr. Horváth Lipót elnöklésével. A 438.476 K 59 fillért kitevő (tavaly 384.941 K 34 fillér) tiszta nyereségből, mely a tőkeemelés előtti 3 millió K alaptőkével éretett el. Dr. Halom Dezső vezérigazgató indítványa szerint 10°/o-os (tavaly 9°/o) azaz részvényenként 30 K osztalékra 300.000 K-t, tartalékalapok gyarapítására 67.575 K 45 fillért fordítanak, 20.302 K 31 fillért jövő évre visznek elő. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár és a Magyar Leszámítoló- és Pénzvált ó-b a n k megvette a Magyar Jelzálog Hitelbanktól és a fuzionált Magyar Agrár- és Járadékbanktól az intézetbeli részvényérdekeltségüket, minek folytán ezek képviselői igazgatósági tagságukról lemondottak. A közgyűlés az igazgatóságba uj tagokul választotta dr. báró M a- d a r a s s y-B e c k Marcellt, Műnk Pétert és Rusz- t e r Bélát. Az intézet fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a közgyűlés meleg ünneplésben részesítette az elnökséget és dir. Halom Dezső vezérigazgatót valamint a tisztikart. Uj lelnök lett dr. báró Madarassy-Beck Marcell, alelnökök dr. Horváth Lipót és dr. G o s z t o n y Mihály. A Budapesti közúti vaspályatársaság igazgatósága megállapította az 1916. évi mérleget és zárszámadást és elhatározta, hogy a f. é. április 26-án tartandó közgyűlésnek javaslatba fogja hozni, hogy a kimutatott 9,016.051.26 K nyereségből az alapszabály- szerű levonások után részvényenként 34 K (tavaly 32 K) élvezeti jegyenként 24 K (tavaly 22 K) osztalék fizettessék és a fenmaradó 466.006.26 K uj számlára vitessék át. Mindamellett, hogy a lényegesen emelkedett bevételekkel szemben az üzemi kiadások is tetemesen szaporodtak, a székesfőváros részesedése is 693.000 koronával volt nagyobb és 1916. évre 2,948.000 koronára rúgott, továbbá a háború okozta kiadások az előző évi 741.000 koronával szemben egy és fél millió koronát tettek ki, a társaság két koronával magasabb osztalékon felül a leírási tartalékot az előző évi 140.000 koronával szemben ezúttal 1,000.000 koronával, vagyis 860.000 koronával nagyobb összeggel dotálta. Az igazgatóság foglalkozott továbbá a nyugdíjalap növekedésének kérdésével is és elhatározta, hogy a közgyűlésnek javaslatot fog tenni oly irányban, miszerint — a mérlegben kimutatott tartalékoknak igénybevétele nélkül — az évek során át e célra gyűjtött intern tartalékból két millió korona a nyugdíjalapba helyeztessék. A Magyar-Francia Biztositó közgyűlése. A Magyar-Francia Biztositó Részvénytársaság hétfőn tartotta közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentés szerint a tűz-, betörés- és gégágazatokban a díjbevétel az előző évihez képest 1,821.504 korona 72 fillérrel emelkedett s az uj szerzemények összege és száma lényegesen meghaladta az előző évi produkciót s az év végével 45,323.244 korona 95 fillér tőkéről és 5431.20 korona járadékról szóló biztosítások voltak érvényben, ami az 1915. évhez képest az üzletállomány 6,479.009 korona tőkével és 1140 korona járadékkal való szaporodását jelenti. A közgyűlés elhatározta, hogy a 662.239.06 korona tiszta nyereségből az alapszabályszerü levonások eszközlése után az 5,000.000 korona részvénytökének megfelelő 5°/o osztalék fejében, vagyis részvényenként 10 K, tehát összesen 250.000 korona fizettessék ki. A fennmaradó 233.434.52 K-ra nézve elhatároztatott, miszerint az különféle alapok növelésére fordittas- sék. Uj tagul az igazgatóságba Mihályi Zoltán választatott be. A' közgyűlés után megtartott igazgató- sági ülésben Mihályi Zoltán igazgatósági tag, mint vezérigazgató bízatott meg továbbra is az ügyek vezetésével. Az Első biztositó intézet katonai szolgálat esetére (élet- és gyermekbiziositó-társaság m. sz.) közgyűlése tudomásul vette a múlt esztendő fejlődéses eredményeit, intézkedett, hogy a 110,162 K 96 f-nyi feleslegből 59,497 K 77 f a felek osztalékalapjába utaltassák, amelylyel az osztalékalap 476,000 K 42 f-re emelkedik. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, niint Krausz L. Pál vezérigazgatónak 'és a tisztviselői karnak köszönetét szavazott fáradhatatlan munkásságáért és szívesen járult az igazgatóság bejelentéséhez, hogy a tisztviselőket hadipótlékban részesíti. A Nemzeti Baleset-Biztosító r.-t. a napokban tartotta közgyűlését Ormódy Vilmos elnöklete alatt. Az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak együttes indítványát, hogy az 1916. évi 370.583 korona 09 fillér nyereségből osztalékul minden részvény után 15 korona = 7p2 százalék, azaz összesen 150.000 korona fizettessék ki, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Á Hazai általános biztositó r.-t.-nak 1916. évi mérlege szerint volt az összes bevétel 11.602.795 K; ebből a viszontbiztosított kár 1,957.128 K-t, a díjtartalékok áthozata 1,844.893 K-t, a viszontbiztosítóknak 1916. évi dijtartaléka 1,502.906 K-t, a múlt évi kártartalék 487.357 K-t, a viszontbiztosítók 1916. évi kártartaléka 441.598 K-t, a díjbevétel a törlés levonása uátn 5,207.391 K-t, az egyéb bevétel 161.519 K-t tett ki. Ezzel szemben kárfizetésekre 2,456.634 K, viszontbiztosított dijakra 3 910.421 K, üzleti költségre 564.191 K, be nem hajtható követelésekre 4.877 K, a viszontbiztosítók múlt évi kártartalékára 364.906 K, a függő károk tartalékára 589.990 K, díjtartalékokra 2.084.713 K, a kifizetett 6 éves jégdij- tartalékokra 3.699 K, a viszontboztositók múlt évi dijtartalékára 1,361.234 K kellett, úgy hogy 262.124 K az évi fölösleg. Az Unionbank osztaléka. Az Unionbank zárszámadása 7,822.711 K tiszta nyereséggel zárul, amelyből részvényenkint 30 korona (81/2°/o) osztalékot fognak fizetni. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. H nagy jutalmai 600.000 koronát és sok más jelentékeny főnyereményt tudvalevőleg ismét a Dörge Frigyes bank rt.-nál (Budapest, Kossuth Lajos-utca 4.) vásárolt sorsjegyek ütötték meg. Ajánlatos az uj sorsjátékra szóló megrendeléseket (húzás már 1917. április 13. és 14.) azonnal feladni. Levelezőlap elegendő. Az I. osztályú sorsjegyek ára: egész 12 K, fél b K, negyed 3 K, nyolcad 1.5Ö K. HANTOS TESTVEREK ===== Költségvetés dijtala*.. — festő, mázoló és ártényezők Budapest, oil., Rózsa-utca 34. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivitelben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon: József 46—34.
