Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-04 / 14. szám
Budapest, 1917. április 4. 'Jmri/zosiJiißMP 5 sen 6 koirona volt, ezentúl a fogat 30 koronát, az automobil pedig 50 koronát fizet. A szökő- kutakn'ál az emelés átlagban 200 százalék lesz. Az átalányban leadott víznél ez a bevételi többlet 1,642.000 koronát tesz ki és a kétféle emeilés együttesen a vízmüveknek 3,000.000 koronás jövedelmi többletet biztosit. összehasonlítás a külföldi vizárakkal. Álljon itt néhány külföldi példa, amelyekkel a mi vizdijemelésünket egybevetve kiderül, hogy Budapest közönsége még ezentúl is igen olcsón jut a vízhez. Berlinben például minden ingatlan 4 korona alapdijat fizet, amiért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap. Ezenfelül minden köbméter viz 15 pfennigbe kerül. Ugyancsak 15 pfennig a viz köbméterje Münchenben is, de Lipcsében már ez az ár 18 pfennigre emelkedik. Engedményt egyik városban sem adnak. Vannak városok, ahol a fogyasztás mennyisége és az igénybevétel szerint adnak engedményt. Eszerint az árak a következőképen alakulnak: Bréma legmagasabb 19, legalacsonyabb 12 pfennig Drezda „ 15 , 13.5 „ Hannover „ 20 , 17 „ Breslau „ 23 , 12 5» Franki. a/M. „ 32 , 10 „ • • • Tanácsi jelentés a kereskedelmi kikötő ügyében. A főváros egyik múlt évvégi közgyűlésén Mavass Rezső bizottsági tag interpellációt intézett a polgármesterhez a kereskedelmi és ipari kikötő ügyében. Azóta ebben a kérdésben — mint arról a Fővárosi Hírlap időről-időre pontosan beszámolt — sok minden történt. Havass interpellációja azonban olyan természetű volt, amely nem pusztán polgármesteri választ kívánt, hanem tanácsi jelentést kért. Ennek a tanácsi jelentésnek előterjesztésére eddig nem volt mód, most azonban, miután >a főváros és kormány kiküldötteiből megalakult a kikötőbizottság, az albizottság pedig már munkáját is megkezdte, a tanács meg tudja adni a kívánt felvilágositásokat. Mint értesülünk, Bárczy polgármester a tanács jelentését az április 19-iki közgyűlés elé terjeszti. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülése. A közigazgatási bizottság minden hó második hétfőjén tartja havi rendes ülését. Minthogy a legközelebbi ülés husvét hétfőjére esnék, az ülést a következő hét hétfőjére, április 16-ikára halasztották. Bécsben kétféle vízvezeték van: haszonviz- vezeték és háztartási vízvezeték. A mi rendszerünknek a háztartási, az úgynevezett Hoch- quelle-vezeték felel meg. A háztulajdonos Bécsben mindenekelőtt alapdijként az ingatlan állami adójának 1 százalékát fizeti, amiért semmiféle- ellenszolgáltatást nem kap. Fizet azután a házban lakó minden lélek után évi 6 koronát és kap ezért lélekszám szerint 25 liter vizet. Az ezenfelül elfogyasztott minden köbméter vízért újabb 20 fillér jár. A különbség illusztrálására hasonlítsuk össze Budapest és Bécs néhány házát: Budapesten fizet Bécsben fizetne Andrássy-út 25. 5208 K-t 9130 K-t Teréz-körút 3. 2429 ■„ 4670 „ Király-u. 13. 1492 „ 3017 „ Rákóczi-út 30. 2535 „ 4818 „ József-körút 73. 2198 „ 4568 „ A vizmérö-órák dija. Magasabbak lesznek a vízmérőórákért fizetendő bérleti dijak is, de csak annyiban, hogy a főváros önköltségeit óhajtja megtéríteni. Tulajdonképen azonban még ez sem történik meg, mert a beszerzési és fentartási költségek több mint 100 százalékkal emelkedtek, amivel szemben az ügyosztály csak 48 százalékos emelést vett tervbe. A szabályrendeletnek egyéb általánosságban szükségesnek tartott módosítását •ezúttal azért nem javasolja láz ügyosztály, mert azt hiszi, hogy a két szolgáltatási mód egységárának eltérő emelése a vízmérő általánosítására fog vezetni, annak további következménye a vizmérő-órák kötelezővé tétele lesz, amikor az egész szabályrendelet mgyis általános revízióra szorul. Naiv megnyitó dísz-előadás I j Husvét vasárnap 2 előadás j d. u. V24 órakor I Husvét héttőn 2 előadás j Este x/28 „ Délután gyermekeknekfélárak. Jegyek válthatók naponkint a cirkusz-pénztárnál délelőtt 10-től este 6-ig és a városi előváltási helyeken. ; Elővételi dij nincsen. Rendeljen még ma egy sorsjegyet az uj 38-ik sorsjátékhoz. Levelezőlap elegendő. DORGE BANK R.-T. BUDAPEST, Kossuth Lajos-u.4 Sorsjegyek árai: Egész 12 K, tél 6 K, negyed 3 K, nyolcad 153 K. Uj szindikus. A Budapesti Napilapok Fővárosi Tudósítóinak Szindikátusa csütörtökön töltötte be az egyik megüresedett szindikusi tisztséget. Egyhangúlag Heged ii s Gyulát, a „Budapesti Hírlap“ és az „Esti Újság“ népszerű, közbecsül't fővárosi tudósítóját választották meg. A vidéki városok uj jövedelmi forrása. A jövedelmük emelésére fordítják a főgondjukat mostanában a vidéki városok. így Arad városa teleikértékadó, közlekedési, vigalmi és világítási adó behozatalát tervezi. Azonkívül a mozikat községesiteni, esetleg uj mozikat hatósági kezelésben akar létesíteni a város. Pozsony a városi népfürdő fürdődijait 25 százalékkal emeli. Az illemhelyek bérleti diját is felemelte azzal a kikötéssel, hogy a használati dijakat nem szabad felemelni. A világítási áram bérét 30 százalékkal, az erőáram bérét pedig 50 százalékkal fogja felemelni a város. A fuvartelep mérlege. A fuvartelep vezetősége bemutatta a tanácshoz az 1916. évi üzleti eredményéről szóló évzáró jelentését. A mérleg szerint a telep az elmúlt esztendőben 383.322 korona 14 fillér bruttó nyereséget mutat ki. Három város-sláger. Ha érdeme szerint akarjuk méltatni a Kristálypalota műsorát, akkor legjobb meggyőződésünk szerint ezt kell mondanunk: kedves közönség, siess a pénztárhoz és válts jegyet és nézd meg ezt a műsort, amelynél jobbat nagyon régen nem láttál és talán sohase fogsz látni pesti dohányos-színházban. Csak három úgynevezett slágert említünk föl csalogatásul: A „Schubert“- operett vérbeli művészi esemény. Több mint egy tucat Schubert-d'al, nagyszerű szövegkönyv, nagyszerű előadás. A Julius Spielmann Schubertje valósággal klasszikus, éneke ragyogó stilus, a Berti N a g e 1 m ti 11 e r minden szava gyújtó hatás. Aztán hallgasd meg azt az Armin Berg nevű komikust. Harsogó hahotát kelt minden szava, groteszk mozdulata. így és ennyit még nem nevettek pesti nézőtéren. És akarsz hallani egy exotikum számba menő művészi specialitást? Hallgasd meg azt a „füttyös- operát“, amit Herendi Hermann Manci ad elő. A Fővárosi Orfeum áprilisi műsora. Szombaton este mutatta be a Fővárosi Orfeum változatos és élvezetes áprilisi műsorát. A műsor elevensége, a nézőtér zsúfoltsága alaposan rácáfolt a hanyatló szezonra. Richard H ii 11 e r bécsi humorista, L e- w i s, a vársói Kaminszki-jargon-szinház jellemszi- nésze és Gogol drámai színész gondoskodtak a műsor külföldi számairól. A varietészámok között Kitty Traniey és Roston gorillautánzó tűntek ki. Kadelburg „Civilben“ cimü bohózatát az orfeum magyar művészei játszották el. Huszár Károly egy kutyamosó szerepében állandó derültségben tartotta a közönséget. Hollós Terus, Balogh Böske, M e z e y Ilonka és Hunyadi Emil szintén igen jók voltak. A Télikert áprilisban. Werbezirk Gizella, a bécsiek kómikája, saját társulatával eljátssza a Bécsben nagy sikereket elért Pfeffer un dl Salz cimü rendkívül kacagtató bohózatot. Willy Pan- t z e r, a legötletesebb artista, remek uj számát, melylyel most a központi hatalmak országaiba indul, a Télikertben mutatja be legelőször. Kabos Gyulával a címszerepben uj bohókás operette is színre kerül, melynek A kültelki hercegnő a cime. Április 30-ika, a fémbeszolgáltatás utolsó terminusa. Minden késedelmező, akinek még beszolgáltatásra kötelezett féméi vannak, a saját érdekében és a honvédelem érdekében cselekszik, ha féméit mielőbb beszolgáltatja a hivatalos fémbeváltóknál, amelyeknek ellenértékét rögtön készpénzben a hatóságok által ellenőrzött árakon kifizetik. • • • Földbirtok-politika. A földmivelési miniszter a képviselőházban bejelentette, hogy legközelebb törvényjavaslatot fog előterjeszteni, mely — mint a miniszter mondotta — a „káros birtokeltolódásnak lesz hivatva útját állani“. Ezt a célt a javaslat úgy kívánja elérni, hogy az Üzletszerű birtokküzve- titést engedélyhez köti, a közvetítőket arra kötelezi, hogy a nekik felajánlott birtokokat előbb a földmivelési miniszternek, vagy az altruista intézményeknek kínálják fel és csak ha ezek záros határidőn belül nem nyilatkozhatnak, lesz szabad majd a birtokot tovább eladni. Ezenkívül a javaslat azt az intézkedést fogja tartalmazni, mely szerint mindazok a birtokok, amelyek megszerzésüktől számított hat éven belül eldaraboltatnak, a telepítési alap javára az ártöbblet 75 százaléka erejéig megterheltessenek. Végül a törvényjavaslat felhatalmazást kér arra, hogy a kormány a háború kitörése óta pénzintézetek, egyletek és társulatok által megvásárolt ingatlanokat a beszerzési áron bármikor megvehesse. Azt már megszoktuk a háború alatt, hogy a gazdasági életben mindenütt az állam intervenciójával találkozunk. Azt azonban mégse mertük hinni, hogy majd akad egy miniszter, aki a földbirtokcserét törvénnyel akarja megakadályozni. Ez olyan retrográd intézkedés volna, melyhez hasonlót 1848. óta nem tapasztaltunk. Az ember alig hisz a szemeinek, amidőn a földmivelési miniszter legutóbbi beszédét olvassa. A miniszter maga beismeri, hogy a birtokcserék és eltolódások a háború alatt sokkal kisebb méretűek, mint a békeidőben bármikor. És mégis arra a konklúzióra jut, hogy a javasolt intézkedéseket a magyar földhöz fűződő nagy nemzeti és államérdekek parancsolják. Ezeket a frázisokat már jól ismerjük. Minden agrárius akció eme jelszavak alatt szokott útnak indulni. Csakhogy most, amidőn a nemzeti létért küzdünk és amidőn ez a küzdelem ösz- szes anyagi és erkölcsi erőnket leköti, az ilyen frázisokkal nem lehet hatást és népszerűséget elérni. Ma már más szelek fujdogálnak. Ezután majd inkább csak a földfelosztás jelszava alatt lehet híveket toborozni. Már pedig ehhez közelebb áll a bankok tervbevett parcellázási politikája, mint a földmivelési miniszter által propagált akció, mely a szabad birtokforgalmat akarja korlátozni. A földmivelési miniszter azt mondja, hogy a pénzintézetek földbirtokvásárlásait figyelemmel kell kisérni. Mi is ezt mondjuk, csakhogy nem olyan értelemben, mint a miniszter gondolja. Mi a bankoknak ezt az akcióját nagystílűnek és hasznosnak tartjuk, különösen az oly sokszor hangoztatott többtermelés szempontjából, amelynek a gazdasági élet reorganizációjában első sorban kell kidomborodnia. A háború utáni gazdasági helyzet képét most még megközelítőleg se vagyunk képesek megrajzolni. Az azonban bizonyos, hogy a bankok birtokvásárlásai nemzeti és közgazdasági szempontból nem árthatnak annak az uj kialakulásnak, amely a háború után fog bekövetkezni. De annál inkább árthatnának annak olyan intézkedések, mint amelyeket a földmivelési miniszter az ő törvényjavaslatával kíván megvalósítani. A gazdasági életnek a szabad mozgás képezi az alapját. Ezt az elvet a háború sem ingatta meg. Igaz, hogy a hadiállapot bizonyos kivételes intézkedéseket tett szükségessé, amelyek révén az állam nagyfokú ingerenciát nyert a gazdasági élet menetének az irányítására. Most már azonban ebben az irányban is tultengést látunk, aminek a káros hatásai máris mutatkoznak. Mindenesetre furcsa dolog, hogy mig Te- leszky pénzügyminiszter a főrendiházban az agráriusok ellen fordulva az állami be nem avatkozás mellett foglalt állást, addig a kormány egy másik tagja a képviselőházban az urbériség
