Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-08 / 45. szám
6 Budapest, 1916. november 8.. • • • Szemle. Az aranykérdés — Hivatalos árfolyamok — Magyar toxc a Keleten — Newyorki hiradás szerint az ottani bankárok arra kérték európai komittenseiket, hogy ne küldjenek többé aranyat Amerikába. Ezek a ko- mittensek most tudvalévőleg az ántánt-államok, amelyek olymódon tesznek eleget a yankeek kívánságának, hogy az amerikai piacon egymásután kölcsönöket vesznek fel és ezekkel egyenlítik ki ottani tartozásaikat. A svéd nemzeti bank az aranybeözönlést azzal igyekszik megakadályozni, hogy a kormány által hatályon kívül helyeztette a bankaktának azt a rendelkezését, mely az intézetet a felajánlott aranynak bizonyos árban való megvásárlására kötelezi. A semleges államok arany-jóllakottságával szemben áll a hadviselő országok aranyéhsége, mely már Angliában is akut jelleget öltött. Az arany mindenütt eltűnt a közforgalomból és a jegybankok féltékenyen őrzik pincéikben a kincset, mely eddig a valuta alapját képezi. Máris uj- jonganak Knapp és hívei, akik tudvalévőleg a papírpénz uralmát propagálják. Azt hirdetik, hogy az aranyvaluta megbukott, mert a háború alatt kitűnt, hogy a pénzforgalom arany nélkül is lebonyolítható. Másrészről pedig utalnak Amerikára és Svédországra, melyek, mint fentebb említettük, az arany beáramlása ellen valóságos óvintézkedéseket léptettek életbe. Érdekes tünet, hogy a mostani papirpénzuralom behatása alatt a chartalista-elmélet nálunk is tért hódított és a napilapokban, valamint a szaksajtóban gyakran találkozunk olyan kijelentésekkel, melyek a háború utáni időre az aranyvaluta bukását helyezik kilátásba. Az bizonyos, hogy Németországban és Ausztria-Magyaror- szágban most a Knapp hívei vannak többségben. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a pénz- tudósok az aranynak túlságosan nagy fontosságot tulajdonítottak. A háború az aranyat ledobta arról a piedesztálról, melyre azt a legutolsó békeévekben helyezték. Ne féltsük tehát a mi valutánkat se. A valuta jóságát nem a felhalmozott arany mennyisége fogja eldönteni. A legjobb valutájuk a győzelmes államoknak lesz, mert gazdaságilag is ezek lesznek a legerősebbek. A háború eddigi lefolyása pedig megszilárdít bennünket abban a hitünkben, hogy a győzelem a mienk lesz. A tőzsdei magánforgalomban jegyzett kurzusok tudvalévőleg nem hivatalos jellegűek és nem is publikálhatók. Eszerint ezek az árfolyamok hivatalos eljárás alapját se képezhetik. Minthogy azonban a vagyonadó kivetésénél az értékpapirtulajdont majd hatóságilag kell felbecsülni, annak szüksége merült fel, hogy bizonyos hivatalos jellegű kurzusok állapíttassanak meg. Mint értesülünk, a pénzügyminiszter máris foglalkozik a kérdéssel, melyet olymódon akarnak megoldani, hogy a vagyonadókivetés alapjául szolgáló értékpapirárfolyamok egy bizottság által állapíttassanak meg, mely a tőzsdetanács, az értékpapirkereskedők egyesülete és a pénzügyminisztérium delegáltjaiból állíttatnék össze. A pénzügyminiszter a revízió jogát magának tartja fenn. A hivatalos árfolyamlista az 1916. december 31-iki kurzusnivók alapján állíttatnék fel. Financiális körökben nagy érdeklődéssel néznek a pénzügyminiszter idevonatkozó döntése elé, annál is inkább, minthogy a miniszternek itt módjában -lesz redukálni azokat a magánforgalmi kurzusokat, melyek az illető papír belér- tékének egyáltalában nem felelnek meg. A Balkánon és különösen Törökországban ed/lig a francia és angol tőke dominált. A jövőben erről természetesen szó se lehet, minthogy a 1 örökországgal való politikai szövetség a gazdasági együttműködést is magával hozta. Törökországban nagy tere nyílik a magyar, osztrák és német tőke tevékenységének és ezt a helyzetet a központi hatalmak ki is akarják használni. Ebből az intencióból fakadt az Osztrák-magyar Orient pénzcsoport alakulása, melyben a vezető bécsi intézeteken kívül a Magyar általános hitelbank és a Pesti magyar kereskedelmi bank vesznek részt. Ez a csoport karöltve fog eljárni a bécsi Rothschild-bankház- zal, melynek Törökországban eddig is nagy érdekeltsége volt. Megelégedéssel látjuk, hogy a magyar tőke a Keleten végre-valahára azt a szerepet fogja betölteni, mely azt méltán megilleti. Magyarország gazdasági érdekei a jövőben az eddiginél is nagyobb mértékben a Kelet felé fognak gravitálni. A Magyar általános hitelbank érdeme, hogy felismerte annak a gazdasági akciónak a fontosságát, melyet a magyar tőke a Keleten kifejteni hivatva van. Törökország természeti kincsekben igen gazdag. Ezeknek kiaknázása tág teret biztosit a magyar nagybankok tevékenységének. Peaíra-Peíringenár. Az utóbbi időben az ismeretlenség homályából egy név bukkant elő: Petringenár. Ez a név mostanában sűrűn szerepel a lapokban, egyelőre még csak a hirdetési részben. A hirdetésekből azt olvassuk ki, hogy Petringenár ur gründol. Petringenár János, aki - senki sem lehet próféta a saját hazájában - Nagyszebenből Budapestre költözött és itt, Király-utca 42. szám alatt cipőüzletet nyitott. Olyan terjedelműt, amilyen százszámra tengődik a fővárosban: ici-pici suszterboltot néhány tucat bagária-, box- és sevrócipővel, gummisa- rokkal, vagy anélkül. A cipőkereső vevők hol sűrűbben, hol ritkábban hozzá is bediiltek és ha elfogyott a cipőkészlet, a raktárt néhány tucat uj áruval felfrissítette. Eddig tehát hagyján a dolog, Petringenár ur éveken keresztül egész normális cipőkereskedelmi forgalmat bonyolított le. A háború konjunktúrája azonban a derék nagyszebeni vargát is elszéditette, bizonyára megálmodta, hogy a Király-utcai suszterbolt eddig kiaknázatlanul hagyott aranybányát rejteget. Ezt a mesés kincsét rrem lehet tovább heverni hagyni. És Petringenár ur, hirtelen elhatározással, a modern aranycsinálás útjára lépett. Ott kezdte, hogy cipőüzletéből 300.000 korona alaptőkével részvénytársaságot alapított, amelyet ,,Petringenár általános bőr- és cipőkereskedelmi r.-t.“ névre keresztelt. A részvénytársaság megalakult, de a céget bejegyeztetni is kell. Ehhez azonban az szükséges, hogy a részvénytőke, vagy annak legalább 30 százaléka be legyen fizetve. Az ilyen csekélységen egy nagy részvénytársaság alapításánál nem illik fennakadni, különönsen Petringenár Jánosnak, aki igazgatósági tagja volt egy nagyszebeni oláh törpebanknak is: a Peatra gazdasági, kereskedelmi és hitelbank részvénytársaság-nak. (Részvénytőkéje =30.697 K.) Ezt a hatalmas pénzintézetet fölhozta Budapestre, illetve fiókot nyitott neki a fővárosban és magát kineveztette a törpebank helyettes vezérigazgatójává. Ugyebár most már sejtik, hogy a Petringenár cipőrészvénytársaság megalakítása nem került valami herkulesi munkába. A részvénytőke befizetési helye ugyanis a Peatra budapesti fiókja volt és hogy a befizetés pontosan megtörtént, arról tanuskadik a Peatra könyvkivonata, amely mellékelve van a Petringenár cipő r.- t. cégbejegyzési kérvényéhez. Minthogy eddig minden szép rendben megtörtént, a Peatra-bank .és Petringenár r.-t. Petringenár János vezérigazgató ur tervei és vezetése alatt hozzáfogott a komoly munkához, fiát elsőbben megjelentek a hirdetések:... elfogadunk betéteket... szállítunk utánvéttel bőrárukat ... áruosztályunk eszközli mindennemű áruk beszerzését... legolcsóbb áron adunk cipőket, csizmákat... elfogadunk tőzsdei megbízásokat., stb. stb. És ezeket a műveleteket nemcsak a Peatra-Petringenár r.-t. központja hajtja végre. Nem. A hirdetésekből kitűnik, hogy az ügyletek lebonyolítására a cég összes budapesti és vidéki fiókjai, (Wicnben és Nyitrán is) a nagyszámú raktárak, a még nagyobbszámu áruházak és a cég összes telefon-állomásai is jogosultak. Petringenár vezérigazgató ur azonban nem elégszik meg a már működő szervezettel, elhatározta, hogy az egész országra kiterjedő, 200 fióküzlettel rendelkező Országos ipar- és kereskedelmi hitelintézetet is alapit. Az alakítandó vállalatok prospektusát már szintén közreadta. Azt mondja, az alaptőke 200.000 korona lesz. „Az intézet alaptőkéjét tagjai adják össze, még pedig minden tag 20 korona összeggel járul egyszer és mindenkorra az alapításhoz“. Mindenkinek jogában áll tehát 20 koronával az alapításhoz hozzájárulni. A pénz Petringenár János vezér- igazgató úrhoz küldendő. Mindezek után pedig lezárjuk a Petringenár-fóle alapítás aktáit, egyelőre más megirnivalónk nincsen, de azért záradékul leközlünk egy hirdetést, amely a Pesti Hírlap október 30-i számában jelent meg: Központi áruházunk részére és vidéken lélesitendő fiókok vezetésére keresünk üzletvezetőket, pénztarnokokat és ellenőröket, előbbieket 50,000, utóbbiakat 20,000 korona készpénzóvadékkal. Havi 1500 —3000 korona fix keresetet biztosítunk. Petringenár bőrés cipőkereskedelnii r.-t Budapest, Király-utca 42., félem. Ehhez a hirdetéshez pedig kommentárt egyelőre szintén nem füzünk. Gyanús hirdetések. A vidéki lapokban gyakran lehet látni mostanában olyan hirdetéseket, amelyek hatósági beavatkozásokra adhatnának alkalmat. Egy ma kói lapban olvastunk legutóbb egy hirdetést, amelyben ez a kitétel szerepel: „gyapjút a legmagasabb napi árban veszek.“ A gyapjú tudvalevőleg le van foglalva és be kell szolgáltatni a Qyapjuköz - pontnak. Hogy azonban ez a rendszer nem vezethetett eredményre, azt igazolja a fentebbi hirdetmény és az a körülmény is, hogy Heftyék most mégis a gyapjú rekvirálására fanyalodnak rá. Előléptetések a H. T.-nél. A Hadi Termény R. T. igazgatósága legutóbb tartott ülésében Besse- nyey Ferenc. Prager Pál és Reiss Jenő dr. igazgatóhelyetteseket igazgatókká, Vük Alajos dr. cégvezetőt igazgatóhelyettessé, továbbá Berko- v i t s Árpád, D i ó s y Ödön Sándor, E r d é 1 yr Zsig- mond, Lamberger Lajos, hegyfalusi Sugár Géza, Schnabel Viktor, Vajda Sándor és Z á n k a i Viktor osztályfőnököket cégvezetőkké nevezte ki. A Magyar Forgalmi Bank Részvénytársaság Fiume—Budapest tőkeemelése. A Magyar Forgalmi Bank Részvénytársaság Fiume— Budapest, mely a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó- bank alapítása, a napokban megtartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a folyó hó' 19-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek az intézet részvény- tőkéjének a jelenlegi 6 millióról 10 millió koronára való felemelését fogja javasolni. A régi részvényeseknek az elővételi jog biztosittatik.. A vál.alat, mely az idén XVIlI-dik üzleti évét fogja lezárni, már évek óta állandó fejlődésnek örvend s üzletköre mindinkább terjeszkedik. Ez, valamint azon körülmény, hogy legutóbb Bécsben uj fiókot létesített és hogy további fiókok létesítése folyamatban van, szükségessé teszi, hogy az intézet nagyobb saját tőke felett rendelkezhessék, melynek előnyös kamatoztatása a jövőre nézve is bizton remélhető. A tervezett alaptőkeemelés sikeres keresztülvitele az intézet főrészvényese. a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltóbank által biztosítottnak tekinthető. Az igazgatóság egyúttal elhatározta, hogy lépéseket tesz aziránt, hogy az intézet részvényei a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyeztessenek. Ugyanezen ülésen K r a h 1 Miksa és T r e u s c h Róbert cégvezetőket igazgató- helyettesekké nevezték ki. Az Egyesült Wernstadti és Győri Textilipar Részvénytársaság, mely tudvalévőén a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság érdekkörébe tartozik, elhatározta, hogy a november 14-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek javasolni fogja a társaság jelenleg 2 millió koronányi alaptőkéjének 4 millió koronára való fölemelését. A tőkeemelést a válialat állandó terjeszkedése és az a körülmény teszi megokolttá, hogy a társaság tárgyalást .folytat egy textilgyári vállalat megszerzése iránt. Ez a tranzakció már a lekötés előtt áll. A H. T. beszámolója. A Hadi Termény R.-T. 1915. július 1-től 1916. június 30-ig terjedő eiső üzletévének mérlege szerint az 1915—1916. üzleti év 4.911 243 K felesleggel zárul, amely összegből az alapszabályok szerint a részvényesek csupán a befizetett tőkének, vagyis 6 millió K-nak 5°/o-ára tarthatnak igényt, tehát osztalék fejében összesen 300.000 K, vagyis részvényenként 150 K lesz kifizetendő, mig a fennmaradó 4,611.243 K tartalékba helyezendő. Az ilykép fennmaradó feleslegek a társaság felszámolása után a kormány által megjelölendő közcélokra lesznek fordítandók. A társaság működéséről a legközelebb tartandó közgyűlés elé terjesztendő részletesebb jelentésben fog beszámolni. A Pénzintézeti Központ uj helyiségében. A Pénzintézeti Központ folyó hó 5-én Deák Ferenc-utca 1. szám alatt levő végleges helyiségébe — a volt Angol Királynő-szállodába — költözik át s ez időtől kezdve működését ott folytatja. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
