Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-08 / 45. szám

6 Budapest, 1916. november 8.. • • • Szemle. Az aranykérdés — Hivatalos árfolyamok — Magyar toxc a Keleten — Newyorki hiradás szerint az ottani bankárok arra kérték európai komittenseiket, hogy ne küldjenek többé aranyat Amerikába. Ezek a ko- mittensek most tudvalévőleg az ántánt-államok, amelyek olymódon tesznek eleget a yankeek kívánságának, hogy az amerikai piacon egymás­után kölcsönöket vesznek fel és ezekkel egyen­lítik ki ottani tartozásaikat. A svéd nemzeti bank az aranybeözönlést azzal igyekszik meg­akadályozni, hogy a kormány által hatályon kí­vül helyeztette a bankaktának azt a rendelkezé­sét, mely az intézetet a felajánlott aranynak bi­zonyos árban való megvásárlására kötelezi. A semleges államok arany-jóllakottságával szem­ben áll a hadviselő országok aranyéhsége, mely már Angliában is akut jelleget öltött. Az arany mindenütt eltűnt a közforgalomból és a jegy­bankok féltékenyen őrzik pincéikben a kincset, mely eddig a valuta alapját képezi. Máris uj- jonganak Knapp és hívei, akik tudvalévőleg a papírpénz uralmát propagálják. Azt hirdetik, hogy az aranyvaluta megbukott, mert a háború alatt kitűnt, hogy a pénzforgalom arany nélkül is lebonyolítható. Másrészről pedig utalnak Amerikára és Svédországra, melyek, mint fen­tebb említettük, az arany beáramlása ellen va­lóságos óvintézkedéseket léptettek életbe. Ér­dekes tünet, hogy a mostani papirpénzuralom behatása alatt a chartalista-elmélet nálunk is tért hódított és a napilapokban, valamint a szak­sajtóban gyakran találkozunk olyan kijelenté­sekkel, melyek a háború utáni időre az arany­valuta bukását helyezik kilátásba. Az bizonyos, hogy Németországban és Ausztria-Magyaror- szágban most a Knapp hívei vannak többségben. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a pénz- tudósok az aranynak túlságosan nagy fontossá­got tulajdonítottak. A háború az aranyat ledobta arról a piedesztálról, melyre azt a legutolsó bé­keévekben helyezték. Ne féltsük tehát a mi va­lutánkat se. A valuta jóságát nem a felhalmozott arany mennyisége fogja eldönteni. A legjobb valutájuk a győzelmes államoknak lesz, mert gazdaságilag is ezek lesznek a legerősebbek. A háború eddigi lefolyása pedig megszilárdít ben­nünket abban a hitünkben, hogy a győzelem a mienk lesz. A tőzsdei magánforgalomban jegyzett kur­zusok tudvalévőleg nem hivatalos jellegűek és nem is publikálhatók. Eszerint ezek az árfolya­mok hivatalos eljárás alapját se képezhetik. Minthogy azonban a vagyonadó kivetésénél az értékpapirtulajdont majd hatóságilag kell felbe­csülni, annak szüksége merült fel, hogy bizonyos hivatalos jellegű kurzusok állapíttassanak meg. Mint értesülünk, a pénzügyminiszter máris fog­lalkozik a kérdéssel, melyet olymódon akarnak megoldani, hogy a vagyonadókivetés alapjául szolgáló értékpapirárfolyamok egy bizottság ál­tal állapíttassanak meg, mely a tőzsdetanács, az értékpapirkereskedők egyesülete és a pénzügy­minisztérium delegáltjaiból állíttatnék össze. A pénzügyminiszter a revízió jogát magának tartja fenn. A hivatalos árfolyamlista az 1916. decem­ber 31-iki kurzusnivók alapján állíttatnék fel. Financiális körökben nagy érdeklődéssel néznek a pénzügyminiszter idevonatkozó döntése elé, annál is inkább, minthogy a miniszternek itt módjában -lesz redukálni azokat a magánfor­galmi kurzusokat, melyek az illető papír belér- tékének egyáltalában nem felelnek meg. A Balkánon és különösen Törökországban ed/lig a francia és angol tőke dominált. A jövő­ben erről természetesen szó se lehet, minthogy a 1 örökországgal való politikai szövetség a gaz­dasági együttműködést is magával hozta. Tö­rökországban nagy tere nyílik a magyar, osz­trák és német tőke tevékenységének és ezt a helyzetet a központi hatalmak ki is akarják használni. Ebből az intencióból fakadt az Osz­trák-magyar Orient pénzcsoport alakulása, melyben a vezető bécsi intézeteken kívül a Ma­gyar általános hitelbank és a Pesti magyar ke­reskedelmi bank vesznek részt. Ez a csoport karöltve fog eljárni a bécsi Rothschild-bankház- zal, melynek Törökországban eddig is nagy ér­dekeltsége volt. Megelégedéssel látjuk, hogy a magyar tőke a Keleten végre-valahára azt a szerepet fogja betölteni, mely azt méltán meg­illeti. Magyarország gazdasági érdekei a jövő­ben az eddiginél is nagyobb mértékben a Kelet felé fognak gravitálni. A Magyar általános hi­telbank érdeme, hogy felismerte annak a gaz­dasági akciónak a fontosságát, melyet a ma­gyar tőke a Keleten kifejteni hivatva van. Tö­rökország természeti kincsekben igen gazdag. Ezeknek kiaknázása tág teret biztosit a magyar nagybankok tevékenységének. Peaíra-Peíringenár. Az utóbbi időben az is­meretlenség homályából egy név bukkant elő: Petringenár. Ez a név mostanában sűrűn sze­repel a lapokban, egyelőre még csak a hirdetési részben. A hirdetésekből azt olvassuk ki, hogy Petringenár ur gründol. Petringenár János, aki - senki sem lehet próféta a saját hazájában - Nagyszebenből Budapestre költözött és itt, Ki­rály-utca 42. szám alatt cipőüzletet nyitott. Olyan terjedelműt, amilyen százszámra tengő­dik a fővárosban: ici-pici suszterboltot néhány tucat bagária-, box- és sevrócipővel, gummisa- rokkal, vagy anélkül. A cipőkereső vevők hol sűrűbben, hol ritkábban hozzá is bediiltek és ha elfogyott a cipőkészlet, a raktárt néhány tucat uj áruval felfrissítette. Eddig tehát hagyján a dolog, Petringenár ur éveken keresztül egész normális cipőkereskedelmi forgalmat bonyolított le. A háború konjunktúrája azonban a derék nagyszebeni vargát is elszéditette, bizonyára megálmodta, hogy a Király-utcai suszterbolt ed­dig kiaknázatlanul hagyott aranybányát rejteget. Ezt a mesés kincsét rrem lehet tovább heverni hagyni. És Petringenár ur, hirtelen elhatározás­sal, a modern aranycsinálás útjára lépett. Ott kezdte, hogy cipőüzletéből 300.000 korona alap­tőkével részvénytársaságot alapított, amelyet ,,Petringenár általános bőr- és cipőkereskedelmi r.-t.“ névre keresztelt. A részvénytársaság meg­alakult, de a céget bejegyeztetni is kell. Ehhez azonban az szükséges, hogy a részvénytőke, vagy annak legalább 30 százaléka be legyen fizetve. Az ilyen csekélységen egy nagy rész­vénytársaság alapításánál nem illik fennakadni, különönsen Petringenár Jánosnak, aki igazgató­sági tagja volt egy nagyszebeni oláh törpebank­nak is: a Peatra gazdasági, kereskedelmi és hi­telbank részvénytársaság-nak. (Részvénytőkéje =30.697 K.) Ezt a hatalmas pénzintézetet föl­hozta Budapestre, illetve fiókot nyitott neki a fő­városban és magát kineveztette a törpebank he­lyettes vezérigazgatójává. Ugyebár most már sejtik, hogy a Petringenár cipőrészvénytársaság megalakítása nem került valami herkulesi mun­kába. A részvénytőke befizetési helye ugyanis a Peatra budapesti fiókja volt és hogy a befize­tés pontosan megtörtént, arról tanuskadik a Pe­atra könyvkivonata, amely mellékelve van a Petringenár cipő r.- t. cégbejegyzési kérvényé­hez. Minthogy eddig minden szép rendben meg­történt, a Peatra-bank .és Petringenár r.-t. Pet­ringenár János vezérigazgató ur tervei és veze­tése alatt hozzáfogott a komoly munkához, fiát elsőbben megjelentek a hirdetések:... elfoga­dunk betéteket... szállítunk utánvéttel bőráru­kat ... áruosztályunk eszközli mindennemű áruk beszerzését... legolcsóbb áron adunk cipőket, csizmákat... elfogadunk tőzsdei megbízásokat., stb. stb. És ezeket a műveleteket nemcsak a Peatra-Petringenár r.-t. központja hajtja végre. Nem. A hirdetésekből kitűnik, hogy az ügyletek lebonyolítására a cég összes budapesti és vidéki fiókjai, (Wicnben és Nyitrán is) a nagyszámú raktárak, a még nagyobbszámu áruházak és a cég összes telefon-állomásai is jogosultak. Pet­ringenár vezérigazgató ur azonban nem elégszik meg a már működő szervezettel, elhatározta, hogy az egész országra kiterjedő, 200 fióküzlet­tel rendelkező Országos ipar- és kereskedelmi hitelintézetet is alapit. Az alakítandó vállalatok prospektusát már szintén közreadta. Azt mondja, az alaptőke 200.000 korona lesz. „Az intézet alaptőkéjét tagjai adják össze, még pedig minden tag 20 korona összeggel járul egyszer és mindenkorra az alapításhoz“. Mindenkinek jogában áll tehát 20 koronával az alapításhoz hozzájárulni. A pénz Petringenár János vezér- igazgató úrhoz küldendő. Mindezek után pedig lezárjuk a Petringenár-fóle alapítás aktáit, egy­előre más megirnivalónk nincsen, de azért zá­radékul leközlünk egy hirdetést, amely a Pesti Hírlap október 30-i számában jelent meg: Központi áruházunk részére és vidéken lélesitendő fiókok vezetésére keresünk üzletvezetőket, pénztarnokokat és ellenőröket, előbbieket 50,000, utóbbiakat 20,000 korona készpénzóvadékkal. Havi 1500 —3000 korona fix keresetet biztosítunk. Petringenár bőr­és cipőkereskedelnii r.-t Budapest, Király-utca 42., félem. Ehhez a hirdetéshez pedig kommentárt egy­előre szintén nem füzünk. Gyanús hirdetések. A vidéki lapokban gyakran le­het látni mostanában olyan hirdetéseket, amelyek ha­tósági beavatkozásokra adhatnának alkalmat. Egy ma ­kói lapban olvastunk legutóbb egy hirdetést, amely­ben ez a kitétel szerepel: „gyapjút a legmagasabb napi árban veszek.“ A gyapjú tudvalevőleg le van foglalva és be kell szolgáltatni a Qyapjuköz - pontnak. Hogy azonban ez a rendszer nem ve­zethetett eredményre, azt igazolja a fentebbi hirdet­mény és az a körülmény is, hogy Heftyék most mégis a gyapjú rekvirálására fanyalodnak rá. Előléptetések a H. T.-nél. A Hadi Termény R. T. igazgatósága legutóbb tartott ülésében Besse- nyey Ferenc. Prager Pál és Reiss Jenő dr. igazgatóhelyetteseket igazgatókká, Vük Alajos dr. cégvezetőt igazgatóhelyettessé, továbbá Berko- v i t s Árpád, D i ó s y Ödön Sándor, E r d é 1 yr Zsig- mond, Lamberger Lajos, hegyfalusi Sugár Géza, Schnabel Viktor, Vajda Sándor és Z á n k a i Vik­tor osztályfőnököket cégvezetőkké nevezte ki. A Magyar Forgalmi Bank Részvénytársaság Fiume—Budapest tőkeemelése. A Magyar For­galmi Bank Részvénytársaság Fiume— Budapest, mely a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó- bank alapítása, a napokban megtartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a folyó hó' 19-ére egybehí­vandó rendkívüli közgyűlésnek az intézet részvény- tőkéjének a jelenlegi 6 millióról 10 millió ko­ronára való felemelését fogja javasolni. A régi részvényeseknek az elővételi jog biztosittatik.. A vál.alat, mely az idén XVIlI-dik üzleti évét fogja le­zárni, már évek óta állandó fejlődésnek örvend s üz­letköre mindinkább terjeszkedik. Ez, valamint azon körülmény, hogy legutóbb Bécsben uj fiókot létesített és hogy további fiókok létesítése folyamatban van, szükségessé teszi, hogy az intézet nagyobb saját tőke felett rendelkezhessék, melynek előnyös kamatozta­tása a jövőre nézve is bizton remélhető. A tervezett alaptőkeemelés sikeres keresztülvitele az intézet fő­részvényese. a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó­bank által biztosítottnak tekinthető. Az igazgatóság egyúttal elhatározta, hogy lépéseket tesz aziránt, hogy az intézet részvényei a budapesti tőzsdén hi­vatalosan jegyeztessenek. Ugyanezen ülésen K r a h 1 Miksa és T r e u s c h Róbert cégvezetőket igazgató- helyettesekké nevezték ki. Az Egyesült Wernstadti és Győri Textilipar Rész­vénytársaság, mely tudvalévőén a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság ér­dekkörébe tartozik, elhatározta, hogy a november 14-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek java­solni fogja a társaság jelenleg 2 millió koronányi alaptőkéjének 4 millió koronára való fölemelését. A tőkeemelést a válialat állandó terjeszkedése és az a körülmény teszi megokolttá, hogy a társaság tárgyalást .folytat egy textilgyári vállalat megszerzése iránt. Ez a tranzakció már a le­kötés előtt áll. A H. T. beszámolója. A Hadi Termény R.-T. 1915. július 1-től 1916. június 30-ig terjedő eiső üzlet­évének mérlege szerint az 1915—1916. üzleti év 4.911 243 K felesleggel zárul, amely összegből az alapszabályok szerint a részvényesek csupán a be­fizetett tőkének, vagyis 6 millió K-nak 5°/o-ára tart­hatnak igényt, tehát osztalék fejében összesen 300.000 K, vagyis részvényenként 150 K lesz kifizetendő, mig a fennmaradó 4,611.243 K tartalékba helyezendő. Az ilykép fennmaradó feleslegek a társaság felszámolása után a kormány által megjelölendő közcélokra lesz­nek fordítandók. A társaság működéséről a legköze­lebb tartandó közgyűlés elé terjesztendő részletesebb jelentésben fog beszámolni. A Pénzintézeti Központ uj helyiségében. A Pénz­intézeti Központ folyó hó 5-én Deák Ferenc-utca 1. szám alatt levő végleges helyiségébe — a volt Angol Királynő-szállodába — költözik át s ez időtől kezdve működését ott folytatja. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom