Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
A TÖKE A háborús mérlegek. A mostani (konflagiráctónaik egyik meglepetés- szerű jelensége a háborús konjunktúra, mely első sorban a pénzintézetek mérlegében jut kifejezésre. Ha az eddig publikált mérlegeket bíráló szemmel vizsgáljuk, azt látjuk, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki bankok olyan nagyfokú mobilitást értek el, mélyre nálunk még alig volt példa. Mindenesetre érdekes dolog, hogy az á likviditás, melyről a finánc tudósok a háborút közvetlenül megelőző pénzfeszültség idején annyit prédikáltak, most a nemzeti létért folytatott küzdelem tetőpontján következet í be. Nem követjük azokat, akik ebből a rendkívüli tőkemobilitásból a jövőre nézve pesszimiszti- kus következtetéseket vonnak le. Ez a háború annyi teóriát borított fel, hogy a jövendő gazdasági alakulásra nem lehet biztos prognózist íöl- áHitani. Most azonban tényként kell megállapítanunk, hogy a pénzintézetek mérlegeiből olyan pénz bő s é g árad ki., mely a legmerészebb várakozást is felülmúlja. Különösen feltűnő a készpénzkészletek elszaporodása, a betéteknek a három hadifcölcsön dacára való jelentékeny megnöveked é,s e, a tartalékok emelkedése és az intézetek tehertételeinek csökkenése. A háború természetesen nagyban befolyásolta a pénzintézetek üzleti politikáját. Az eszkompt- és a jelzálog-üzlet pangása következtében az áru-üzletre vetették magukat és ezen a réven nagy nyereségeket értek el. De jelentékeny az a haszon is, amelyet a bankoknak a hadsereg- száüitások financirozása hozott. Amíg a konzor- ciális üzletek teljesen, szüneteltek, addig a lom- bard-üzlet óriási lendületet vett. Itt a mérlegtételek óriási emelkedést mutatnak a korábbi évekkel szemben. Mindez igazolja,, hogy a pénzintézetek, de különösen a fővárosi nagybankok idejekorán megérezték a háborús konjunktúrát és üzleteiket erre az alapra bazirozták. A kormánynak az a rendeleté, mely az osztalékoknak és a tantiémeknek határt szabott, arra ösztönözte az intézeteket, hogy a mérleg fölállításánál bizonyos korlátozásokat eszközöljenek. Ez a törekvés határozottan meglátszik a mérlegeken. A restri.ngáliásokhoz hozzájárult az a tudat is, hogy a háborús nyereségek megadóztatása küszöbön áll- Ennélfogva bizonyosra vehető, hogy a latens tartalékok a pénzintézeteknél a háború alatt erősen megnövekedtek. Ezt azonban nem Írjuk az intézetek rovására. Ellenkezőleg, csak helyeselni tudjuk, hogy a pénzbőséget arra használták fel, hogy a jövő minden eshetőségeire rezervákat gyűjtsenek. A mi bankjaink erősségére és mobilitására vall az a körülmény is, hogy az úgynevezett hadi alapítások, mint a hadikö 1 csönpénztár és a hadi hitelintézet a hitelkereső közönség részéről alig vétettek igénybe. A hadi klcsönpénztár, mely Németországban egy milliárdnál többet, Ausztriában százbatvanmi'lió K-át forgalmazott, nálunk csak alig egy millió koronára való üzletet bonyolított le- Ami pedig a hadi hitelintézetet illeti, erről a hitelkeresök még tudomást se vettek. Ez azt bizonyltja, hogy a mi bankjaink a háború alatt megállották helyüket és a hitelkereső feleiknek minden igényét ki tudták elégíteni, úgy hogy ezeknek nem kellett az említett hadi alapításokhoz íordulniok. Mint már fentebb mondottuk, nem akarunk a jövőre nézve jóslásokba bocsátkozni. Azt azonban már most lehet állítani, hogy a pénzbőség, illetve a bankok mostani példátlan mobilitása a jövőre nézve kedvezőtlen eredményeket nem szülhet. A háború után ugyanis minden téren óriási tőkeszükséglet fog beáílani, minthogy pedig a külföldről jövő tőkeimportra több éven át számítani se lehet, a magyar gazdasági élet kizárólag azokra a tőkékre lesz utalva, melyeket a pénzintézetek a háború alatt felhalmoztak* Ebből a szempontból kell tehát megítélni azt a mobilitást, mely a bankok háborús mérlegében megnyilvánul Budapest, 191o. március l' Mi történt a Pesti Hazai közgyűlésén? A Pesti hazai első takarékpénztár ez idei rendes évi közgyűlése nem volt olyan sima lefolyása, mint más években. Enyitzkey Gábor részvényes az évi jelentéshez feltűnést keltő beszédben szólt hozzá és kiemelte, hogy a takarékpénztár túl sokat tartalékol az ázsió-tartalékalapra. Szerinte, az előirányzott egy millió korona helyett elegendő volna félmillió korona erre a célra és inkább fizessenek 750 koronás osztalékot az előirányzott 700 korona helyett- Rámutatott továbbá Enyitzkey arra. hogy a íoldgazakcióban csak akkor vehet részt az intézet, ha módosítják az alapszabályokat. Végül a leírásokról pontos és részletes kimutatást kért. Az interpellációra Wälder Gyula vezér- igazgató válaszolt és kifejtette, hogy a mai magas külföldi váltóárfolyamok mellett az ázsiótartalékalapot nagyobb összeggel kell dotálni. Még nem bizonyos, hogy a Pesti hazai részt- vesz a földgáz-akcióban. De ha erre rá kerül a sor, akkor természetesen ilyen értelemben módosítják is az alapszabályokat. Ami a leírásokat illeti, mindegyik részvényes bármikor betekinthet az üzleti könyvekbe, amelyekből kiderül, hogy milyen kétes követeléseket irt le a takarékpénztár. A vezérigazgatói szónoklat aligha fog nagy örömet kelteni a részvényesek soraiban, akik az elmúlt esztendőre most már csak 700 koronás osztalékkal kénytelenek megelégedni. Készül az állami lutri. Az osztálysorsjáték társaság szabadalma, jobban mondva monopóliuma, melynek alapján a magyar játékos közönséget 20 éven át megnyomorították, 1917-ben lejár. Mint biztos forrásból értesülünk, a magyar kormány ezt a privilégiumot semmi körülmények között se szándékozik megújítani és az osztáilysorsjátéküzletet, mely Ausztriában az államnak 12 millió tiszta hasznot hajt, a saját re ginjében akarja folytatni. A társaság a kormány intencióiról már hivatalos formában is értesült- Bizonyos oldalról azt a hirt lanszirozzák hogy a kormány az állami sorsjátéküzletnél Serényi Samu titkárnak vezető- szerepet szánt. Ezzel szemben a mi értesülésünk az, hogy erről a kandi diád óról kormánykörökben szó sem volt. Hazai Fülöp vezérigazgató felől pedig azt hallottuk, hogy visszamegy Hamburgba és megint beltagja lesz az ottani K o h n bankháznak. Sok szerencsét kívánunk neki! Mielőtt azonban a sátorfáját tőlünk elhordaná, még egy támadást szándékozik intézni a magyar közönség zsebe ellen. Ugyanis a társaság az eddigi évenkint rendezett két sorsjáték helyett négyet akar a háború által amúgy is megterhelt nép nyakába sózni. Reméljük, hogy a kormány ehhez a tervihez hozzájárulását nem adja meg- Nem lehet tűrni,, hogy a közönség játékszenvedélyét fokozzák olyan időben, amidőn a honvédelem nehéz harcában a legnagyobb takarékosság van a helyén. Összeírják a burgonyakészleteket. Gazdakörökben elterjedt hírek szerint, a kormány meg akarja állapítani a burgonya-készleteket és ezért elrendeli a burgonya össze- i r á s á t. Sok szállítási igazolvány s p ek u 1 á n- s o k kezére jutott és ezért az az idea merült fel, hogy burgonyára a régebben kiadott j szállítási engedélyek érvényét megszüntessék. A jövőben csakis olyanok kapnának szállítási igazolványt, akik iparigazolványukkal igazolják, hogy kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznakMilliós barakképitkezés Szabadkán. Mint értesülünk, a közös hadügyminisztérium 1.6 millió korona költséggel nagyszabású barakktábort fog létesíteni Szabadkán. Az építkezési munkálatokkal a budapesti F o cl o r és R e i s i n- g e r céget bízták meg. Előléptetések az Egyesült Fővárosinál. Az Egysülf Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgatósága legutóbbi ülésében Péteri János és Iványi Gyula igazgatókat ügyvezető-igazgatókká, Khayll hlemér és Zechmeister Nándor aligazgatókat igazgatókká, Károly Henrik, Paulay Viktor, Harsány Lajos, Jely János, Becht Albert és Backer Zoltán cégvezetőket aligazgatókká nevezte ki. 5 Beszámolók és közgyűlések. Kereskedelmi Bank. A Pesti m agyar keres k edel mi bank 1915. évi mérlege 15,618*959 K tiszta nyereséggel zárul, amely összeg az előző évi eredményt 549,137 K-val haladja meg. A tiszta nyereség a részvénytöke 24.99%-os kamatozásának felel meg. Az igazgatóság a t. évi j március 14-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy részvényenkint 170 K (1914-re 150 K) osztalék fizettessék ki. 1.750.000 K az osztalék-tartalékba helyeztessék, 8,333.000 K leírásokra íordittassék. és 2,563.291 K u.i számlára vitessék át. A bank összes tartalékai ma 106 millió K-ra rúgnak, ami a részvénytőke 169-6 százalékút teszi. Az igazgatóság a mérleget a nála megszokott tradicionális óvatossággal és körültekintéssé] állította föl. számon tartva a háborús viszonyokat, amelyek a rendesnél nagyobb mérvű tartalékokat tettek szükségessé, így például a balkáni kintlevőségekre megfelelő tartalék alakíttatott. Az intézetnek hadijótékonysági kiadásai eddig mintegy 21 o millió K-ra rúgnak. Az intézet vezetősége céltudatos üzleti politikájának tudható be, hogy a bank hozama a rendkívüli viszonyok dúcára nemcsak fenntartatott, de még növeltetett is, anélkül, hogy a tartalékokhoz Kellett volna nyúlniÁltalános takarékpénztár A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság 1915-iki üzletéve 3,001.346 korona 76 iiilér tiszta nyereséggel (tavaly 2,490.150 korona 04 fillér), tehát a tavalyinál 511.196 korona 71 fillérrel nagyobb haszonnal zárul. A közgyűlésnek az igazgatóság java- ! solni fogja 33 korona — 6.6% (tavaly 27 korona = 5.6%) osztalék fizetését, a tartalékalapba 300.000 koronának beutalását, ezzel az 7.500.000 koronára emelkedik és 258.381 korona 54 fillérnek átvitelét a jövő évre. A mérleg szerint a takarékbetétek 16 millióval emelkedtek. Zálogkötvényt 3 millió korona értékben lehetett elhelyezni. A költségszámla a tisztviselőknek juttatott nagyobb hadipótlékok folytán lényegesen emelkedett. Az értékpapírokat a tavalyi redukált árfolyamokon vették fel a mérlegbe. Fabank. A Magyar Fakereskeaők Hitelintézetének igazgatósága február 25-én tartott ülésén megállapította az 1915. évi mérleget és elhatározta, hogy a március 12-én tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a kimutatott 807.321 korona 28 fillér (a múlt évben 541.268 korona 37 fillér) tiszta nyereségből 450.000 koronát a szelvényeknek 15 koronával (hét és fél százalék a múlt évi öt és fél százalékkal szemben) való beváltására forditsanrk, 150.000 koronával dotálják a tartalékalapot és az alapszabályszerü levonások után fennmaradó 113.402 korona 40 fillért uj számlára vigyék át. Elhatározta továbbá az igazgatóság, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja az alaptőke felemelését hat millió koronáról húszezer darab részvény kibocsátásával tiz millió koronára, olyképen, hogy a régi részvény után egy uj részvényt, összesen tízezer darab részvényt, 230 koronás árfolyamon engedjenek át, mig tízezer darabnak szabad kézből való eladására adjanak felhatalmazást az igazgatóságnak. A részvények mai árfolyama 266 korona. Belvárosi takarékpénztár. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság szombaton tartotta XXIII. rendes közgyűlését Székely Ferenc udvari tanácsos elnöklete alatt. A zárszámadások megfelelő leírások után 1,354.930.44 K tiszta nyereséget eredményeztek, melynek felosztására vonatkozólag az igazgatóság javasolja, hogy az alapszabályszerü levonások után fenmaradó összegből 100.000 K a rendes és 100.000 K a külön tartalékalaphoz csatoitassék (miáltal az összes tartalékok 5,200.000 koronára emelkednek), az 1915. évi 23. számú szelvény részvényenként 27.50 koronával való beváltására 880.000 K, köz- és jótékony célra, az év folyamán már kifizetett ösz- szegeken felül további 10.000 K fordíttassék, míg a fenmaradó 82,805.85 K uj számlára vitessék át. A kilépő igazgatósági tagokat újra megválasztották. Moktár. A Magyar országos központi takarékpénztár 1915. évi zárószámadása a 368.355 K (1914-ben 931.206 K) áthozrttal együtt 2,907.784 K tiszta nyereséget mutat ki az előző évi 2,466.602 K-val szemben. Az igazgatóság a közgyűlésnek 70 K = 112L% osztalék kifizető-
