Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
vir Budapest, 1916. március 1. Rendőrök a jászol előtt. Rekvirálják az eltitkolt zabkészleteket. Néhány nappal ezelőtt a Hadliter meny részvénytársaság megbízottai és rendőrök jelentek meg a budapesti fuvarosoknál és a raktáraikban található zabmennyiségeket lefoglalták. A raktárakat lepecsételték, a fuvarosoknak kiadtak n élhány zsák zabot és szigorúan meghagyták, hogy a lepecsételt raktárhoz ne nyúljanak, mert ott a lefoglalt zab a Haditer- ményé, amelynek részére azt a megjelent rendőrök reikviráltéik. A fuvarosok természetesen nagyon megijedtek a rendőrség szokatlan és erélyes eljárásától, annál inkább, mert a legtöbb fuvarosnak még annyi zabja sincs, mint amennyire szüksége van és egyik sem redelkeziik lefoglalható vagy eltitkolt felesleggel. Sok fuvaros ijedtségében be sem várta az esetleg meginduló vizsgálatot, hanem maga vitte el a közraktárakban lévő zab- készletéről szóló letétjegyet a H. T.-hcz, mások pedig a büntetésektől való félelmükben gyorsan beszálliitiO'tták a raktárukban levő zabot a H. T. részére a közraktárakba. Akcióba lépett azután a1 Budapest Fővárosi Fnv a r o.s o,k I p a r t á r s u 1 a t a és az ipartársulat vezetőségének sikerült is a lefoglalt zabmennyiségek egy részét a zár alól feloldatni. Értesülésünk szerint ennek az ügynek az előzménye a következő: A múlt év október 29-én jelent meg a 3925— 1915. számú kormányrendelet, amely elrendelte többek között azt is, hogy a házi és gazdasági szükségleten felüli zabmennyiségeket november 28-igbekel! jelenteni. A fuvarosoknak ekkor még jóformán semmi zabjuk nem volt, mert' a fuvarosok ipar társulata csak novemberben szerezte be a városi zabiroda utján a tagjai részére, azok vásárlási engedélye alapján, a sziikeséges zabot, lovanként és naponként négy kilogrammot számítva. A zabot a közraktárakban helyezték el és minden fuvaros annyi zabot vihetett el időről-időre a közraktárakból, amennyit az ipar- társulatban előre kifizetett. Így tehát a fuvarosoknak feleslegük nem igen volt és a legtöbb fuvaros edldlig még az őt megillető mennyiséget sem száffiitotta el a telepére. Január 25-én azután megjelent a kormány 370/1916. számú rendelete amely többek között amnesztiát ád azoknak is, akik annakidején felesleges zab készleteiket nem jelentették be, azonban azt most a maximális áron átadják a Haditerménynek addig, amíg az ilyen eltitkolt tudományos épületeké 28, a színházak és mulatóhelyeké 38, a kórházaké 55, a gyáraké 375, a vasúti épületeké 136, a szállodáké és vendéglőké 70. Szinte nehéz lenne elhinni is, ha komoly statisztikusok nem mondanák, hogy Budapesten 379 vályog- és 430 fa-ház van, persze leginkább a Tabánban és Óbudán. A Tabán szabályozásával nagy részük el fog tűnni. A pesti tető leginkább cserépből való, bár mindinkább kevesebb lesz, mig a palával, bádoggal és egyéb anyagokkal borito'tt tetők száma állandóan emelkedik, a zsindely vagy d'eszkatető pedig lassan egészen kiveszik, bár még 1906-ban is az egésznek 15.4 százalékát tette ki. Budapest a földszintes házak sűrűsége tekintetében még mindig lényegesen elüt a külföldi, kivált az osztrák, német és francia nagy városoktól, noha ez a jelleg évről-évre fokozatosan csökken és a magánépitkezés előtérbe nyomulása szembetűnő. 1906-ban azonban csodálatosképen a főváros épületeinek nagyobbik fele (54.3%) földszintes volt. Ez az arányszám ma is csak jelentéktelen mértékben csökkent a magas építkezés javára, mert a külvárosokban ma is tömegesen épülnek a földszintes házák- Legkisebb a szeparáció az egyemeletes házakban. Budapesten ma vagy égbenyuló bérkaszái nyakat, vagy földszintes házakat építenek. Négy-öt emeletes házunk 1900-ig álig volt. 1855-ben mindössze ötöt bámulhattak ilyent az emberek, ez a szám harmincöt esztendő alatt emelkedett mennyiségeiket a rendőrség és a Haditermény emberei föl nem fedezik, a rendelkezések értelmében jutalom illeti azokat, akik eltitkolt készleteket fedeznek fel és juttatnak a hatóság kezére. így történhetett tehát meg, hogy néhány fuvarost i ejtett zabkész.étért följelentettek- A följelentett fuvarosoknál jelentek meg azután a íendőiök és a H. J . emberei, akik nem kutatva, hogy a fuvarosnak mennyi zab dukál, egész egyszerűen lepecsételték a raktáraikat és lefoglalták az abban lévő zabkészleteket. Kérdést intéztünk ebben az ügyiben S c h ö n Ignác fővárosi bizottsági taghoz, a Budapest Fővárosi Fuvarosok Xpartársulatának elnökéhez, aki munkatársunk előtt így nyilatkozott:- Az ipartársulat annakidején 180 waggon zabot vásárolt tagjai számára a Strass er és König cégtől. Ennyi zab kell a budapesti fuvarosoknak a naponként és lovanként engedélyezett négy kilogramm alapul vétele mellett. A rendőrség és a Haditermény megbízottjai nem tudhatták azt, hogy a fuvarosnak mekkora mennyiséget szabad odahaza tartani és lefoglaltak olyan zablké szí eteket is, amelyek még az igények kielégítésé re sem elegendőek. A fuvarosok nagy része ebiből a 180 wagg,ónból nyer kielégítést és sok fuvarosnak még van. készlete a közraktárakban. Ilyen fuvarosoknál is pecsételtek le raktárakat. Fn, mint az Ipar társulat elnöke természetesen azonnal eljártam a főkapitányságnál, ahol megmagyaráztam a helyzetet és intervenciómnak az eredménye az volt, hogy a rendőrség a további foglalásokat beszüntette és a lefoglalt zab készletek egy részét máris feloldották. A fuvarosok ipar társulatának vezetősége egyébként most tagjait a közélelmezési ügyosztály által kiállított tanúsítvánnyal llátja dl, ez a tanúsítvány feltünteti, hogy melyik fuvaros mennyi zabot tarthat odahaza és ha a jövőben a rendőrség emberei, jutalmakra utazó feljelentők adatai alapján, házkutatást vagy vizsgálatot tartanak a fuvarosoknál, akkor a fuvarosok a tanúsítványokat felmutatva, kikerülhetik a kellemetlenségeket. Természetesen mind ez. a baj elkerülhető lett volna, ha Folkusházyék értesítik' megfelelő időben a rendőrséget arról, hogy — a rendelkezésükre álló kimutatás szerint — minden fuvaros mekkora zabmennyiséget tarthat odahaza és ebben az esetben a rendőrség is sok felesleges munkától megszabadult volna. 83-ra, a következő tíz évben vagy háromszáz ilyen ház épült s azóta is mindig emelkedik a számuk. A magasépitkezés csupán csak a legutóbbi időben lett népszerű. A legtöbb földszintes ház ma is Óbudán van, no meg Kőbányán,, de itt sem annyi, mint amott, a belvárosban, pedig már tiz év előtt is csak 26 földszintes házat lehetett összeolvasni. Olyan házat, amelyben csak egy lakás van, 2147-et tüntet föl a statisztika. Legtöbb a 6—10 lakással bíró ház,, de olyan, amelyikben száznál több partájcsalíádnak van helye, csak 5-öt lehetett megszámlálni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek Pesten bérkaszárnyák. Hiszen 50—100 pártái család is igen sok egy bérházban, ilyen pedig 32.6 van Budapesten. A házaknak körülbelül fele most is oly kis épület, amelyben 1 égtőlebb öt lakás van. Az utolsó tíz esztendőben az ötven lakásnál többet tartalmazó házak száma hetven százalékos emelkedést mutat, ami azt bizonyítja, hogy ebben az időben keletkezett az az áramlat, amely a bérkaszárnyákon való meggazdiagodást tűzte ki céljául. Van Budapesten öt olyan ház is, amelyben 300-nál több szoba van, legtöbb pedig olyan, amelyeknek szobaszáma 6—10. Ilyent 3115-öt számolhatunk össze. Unikumszámba megy az az egyetlen pesti ház, amelynek annak dacára, hogy ötemeletes, csak 40 szobája van), ellenben van nyolc négyemeletes ház, amelyben csak két szobát használnak lakásul. Ellenben szintén nem megvetendő érdékosségü az a nyolc földszintes Központilag igazgatják a közlekedési üzemeket Hetek óta a legnagyobb komolysággal be* szé liek a városházán egy tervről, amely ha valóra válik, mélyreható adminisztráció és sze- mélyi változásokat idéz elő. Arról van szó, hogy a főváros közlekedési vállalatai és üzemei, tehát a Városi Villamos, az omnibusz, az autóbusz és a fuvartelep közös vezér- igazgató, központi vezetés alá kerülnek. A cél az volna, hogy a főváros ily módon egységes közlekedési politikát folytathatna és a közlekedési üzemek egymás közötti versenyét, irányi thatná. A központi vezérigazgató személye körüli kombináció előterében B ó d y I ivadar alpolgármester áll. Egészen bizonyos, hogy ha Bódy Tivadar komolyan ambicionálja ezt az állást, úgy vele szemben senki sem jöhet tekintetbe. Biztos tudomásunk szerint az alpolgármester, aki a háború alatt hihetetlen munkát végez, már akkor szeretett volna jelenlegi díszes, de súlyos terhekkel járó állásáról lemondani, amikor Rózsavölgyi Gyula alpolgármester nyugdíjazásáról volt szó. Bódy akkor tüstént felajánlotta, hogy Rózsavölgyi helyett, ő távozik, de polgármester, aki jól ismeri és kellőképen méltányolja helyettesének óriási munkabírását, nagy képességeit, hallani sem akart erről a szándékról. A kerületek vezérei is tudtak a dologról, de valamennyien kérték Bó d y Tivadart, hogy legalább a háború végéig maradjon hivatalában. Ebben aztán meg is állapodtak és éppen ezért tartjuk korainak a helyettes polgármester személyére vonatkozó kombinációt. Sokkal reálisabb a, másik hir. Arról szól, hogy F estetich Géza gróf az év végén nyugalomba vonul, die megmarad a világítási üzemek élén, mint a gázgyár és villamos világítási direktóriumok elnöke. Ennek a kombinációnak tényleg fennáll az a tárgyi alapja, hogy F e s t e t i c h gróf szeptemberben tölti be a fővárosnál teljesített szolgálatának 31-dik esztendejét. A millenáris év beszámításával tehát elérte a teljes nyugdíjfcép esség idejét, jóllehet még meglehetősen távol van a hatvanadik életévtől- Róla tudja mindenki, hogy a csendes, békési, nyugalmas munka embere és hogy hivatali ambíciókkal nem igen törődik. Abszolút ur a főváros második alpolgármestere, aki irtózik a klikkektől, a nyilvánosság előtt való szerepléstől, de teljes és csorbítatlan épségii a munkaereje és munkakedve még. úgy hogy mindén valószínűség szerint a 35 ________________________________ 3 ház, amelyek 50—100 lakószobával bírnak, aztán van egy egyemeletes házunk, amely háromszáz szobát rejteget. Az egy házra eső átlagos lakószám 47.05 lélek- A házak lakottsága mind' nagyobb mértékben fokozódik, ami biztos jele annak, hogy az újabb építkezések folytán mind) sűrűbbekké váltak a népes, nagy házak. A legnépesebb házak a IV— IX. kerületben vannak, mig a többi kerületekben egy-egy épület átlagos lakottsága 20—27 között ingadozik. A legerősebb a sűrűsödés a Vili. és IX. kerületekben, amelyekez még a VII. és I. kerület csatlakoznak, ahol a házak lakottsága tiz év alatt 50%-kal fokozódott. A földszintes házak zömében 3—30 ember él, az egyemeletes házak között már nagy számmal vannak olyanok, amelyekben 10—100-an laknak, a kétemeletes házak zömében 50—150 ember huzza meg magát, a három és több emeletes házakban pedig tnlnyomólag 50—200 ember, egész kis kolónia lakikA legkevésbbé népes, tehát legkisebb házak a jobbparton csaknem háromszor olyan gyakoriak, mint a pesti oldalon. A bérkaszárnyák közül tizszer annyi van Pesten, mint Budán. Ezek a viszonyok természetesen mindkét részre rányomják saját külön bélyegüket és a pesti ember nem kis joggal sóhajt át a Dunán: óh, ti boldog budaiak!
