Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
Ötödik évfolyam Budapest, 1916. március hó 1-én. 9. szám imiaiiimiiaiiimimiiimiiaiiiaiiiDiiiomaiiiDiiiDiiiEiiiiniiiaiiiDijiaiiimiiQiiiDiiiaiiiaiiiatiimiimiiBiiiDiitc ELŐFIZETÉSI &JMK: Égési évre 20 K Fél évre ........................ IO K Eg yes számok kaphatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap FctetKs *zepfte*z(3 Dacsó Emil, T<&msszer>ficsaí& dr. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán, Szerkesztőség és kiadóhivatal: VJ. kér., Sziv-utca ...... IS. szám Telefon .............. 137-15 Boldogságos jő időben deficit csurgóit a fővárosi vízvezeték valamennyi csapjából s még a Vérmező fűszálaira is kamat rakódott, le harmatnak- Ebben a boldogságom jó időben száz közvetítő járt száz paktáskával a bankokhoz, s minit akikénysze- ritett vőlegényt, szekérlőcshöz kötve szállították a fátyollal lebontott türelmetlenkedő menyasszonyhoz: a főváros is verejtékezés árán köthetett frigyet egy-egy uj kölcsönnel- Az ilyenfajta lakodalmi dáridóknál sokszor volt vőfély Polónyi Géza, ezidő szerint kitessékelt törvényhatósági bizottsági tag, egy a miniszterségből a képviselőségbe visszagurult képviselő, akinek a kölcsön-csatákban semmi része s tanácsadó érdemeiért nem tűzhet kokárdát keblére. Emiatt duzzog, dörmög, ez az ami lelkének sima tükrén gyűrődést loccsant, aminőt a vízbe dobott kő s amelytől a sistergő fodrok a közigazgatás partjának lendülnek, hogy azt alámossák. Fáj neki a könnyen szerzett postatakarékpénztár kölcsön. Az, amelyet bankok szállítanak ugyan, mert a közvetlen kölcsönadást tiltja a törvény, de amely mégis annak demonstrálása, hogy az óvatos kincstár a legbiztosabb befektetésnek tartja, ha pénzét olyan adósnál helyezheti el, aminő ma a székes főváros- Polónyi interpellációban szállította panaszát a képviselőház termébe. Nem a kölcsön fájt neki, — hiszen sok községi kölcsönnek büszke kortársa —- hanem bosszút akart áll an i a jelenen amely a fővárosnak ilyen jelentős aktusainál mellőzi az ő szeretetreméltó részvételét, tanácsait s útmutatását, hogy melyik is az a bank, a melyik a főváros bizalmára a legméltóbb Néki, — s több szőrös fájdalmai között is ez a legtiszteletreméltóbb — a legerősebb fájdalmat az szerzi, hogy már éjjeliőrnek sem állhat a főváros kölcsönügyletei mellé, bár sokan, a Kossuth Lajos-utca déli le- és felmenői, akik a városi ügyek támasztékát még mindig az ő elméjénél keresik, még lefelé került állapotában is tőle kérdik: Excelenz, mi lesz az uj fővárosi kölcsönnel. Kérdi a Kossuth Lajos-utcán tuil még más is. Csák Bárczy nem kérdi. Ezért dörög most hirlapi nyillteret a polgármesterre, hogy a pénzügyi bizottságban elmondott beszédjeinek szövegét szó szerint közölje véleMert ő nem akarja elmulasztani a kedvező alkalmat, hogy egyszer, ha újságban is, dis- kurálhasson Bárczy Istvánnal. Véle disku- rálván: elveszett tekintélyéből tán megtérül annyi, a mennyiből kitelik egy belvárosi bizottsági tagság. Három kölcsönt vesz igénybe közel egy időben a főváros. Az egyiknek a neve márkakölcsön és az a rendeltetése, hogy Németországba vándoroljon vissza. A másikat úgy hívják, hogy folyószámla-kölcsön, ebből fizetik ki a függő kölcsönt és marad még belőle forgótőkére is. Ennek a két kölcsönnek tehát legalább hozzávetőleg ismerjük a célját, fel- használását, de a harmadik ,időrendi sorrendben első kölcsönről csak annyit tudunk, hogy élelmiszerekre kell és hogy 12 millió korona. Közelebbi felvilágosítással nem szolgál a tanács, pedig ezt a kölcsönt nagyrészben már igénybe is vették és az élelmiszer-akció már közel két esztendős múltra tekint vissza. Abban az egy dologban következetes a tanács: a világért sem árulja el, mennyi a nyeresége, mennyi a vesztesége a főváros élelmiszer-akcióiának. Nem lehet tudni, minek a bevallásától fáznak annyira: oly nag$ a veszteség, vagy Ö.ya-H horribilis a fogyasztók bőrén szerzett nyereség? * A tisztviselők három hónapi késedelemmel juthatnak csak a régen megszavazott drágasági pótlékhoz. Az ok pedig az, hogy a közoktatásügyi minisztériumban felébredt a jogegyenlőség nemes vágya. A Kultuszban kultuszt űznek a főváros bosszantásából és most azt találták ki, hogy amig a fővárosi se- gédtanitónők rangviszonyai nincsenek rendezve, addig a kormány nem folyósíthatja a drágasági pótlékot, mert megtörténhet az a hallatlan méltánytalanság, hogy a fővárosi segédtanitónő két korona és tizenhárom fillérrel többet kap, mint az állami tanítónő. Ha ez a szempont kulturális és szociális szempont, akkor — de csak akkor — megérdemli a nevét a kultuszminisztérium. a Galamb- és nyulpecsenye ínyenceknek való, de talán nem betegeknek. Ezt mi sem tudjuk, de nem tudja a székesfőváros tanácsa sem. Bizonyára meg kellett volna kérdezni az orvosokat, akik értenek hozzá. Az orvostudomány ezer és ezer esztendős praxisa, amelyet mi csak magunkon tapasztalunk, még senkinek sem irta elő, hogy nyulon vagy galambon táplálkozzék Ezek az élelmek mindig az ínyencek falatjai voltak. Ilyen előzmények után csak természetes, hogy a főváros, amely nemcsak szaktudás nélkül szűkölködik, de negligálja is a szaktudást, kimondja a római pápa csalhatatlan- ságával, hogy ezentúl betegeit nyulon-galambon tartja. Persze ahol ujszentjánösi események fordulnak elő, ott nem baj, ha ej betegek szelídek, mint a galamb és félénkek, mint a nyúl. Az ötlettel különben karöltve jár a községesitési düh is. Községi nyulat és községi galambot a betegeknek, — ez ma a jelszó. Mert mindennek közs- séginek kell lenni Budapesten, ami a szerencsétlen ötletek anyaméhéből született. * . Pénzbőség a városházán. Bérezel tanácsnok nyilatkozata A főváros legközelebbi közgyűlése minden valószínűség szerint egyhangúlag fogja elfogadni az uj kölcsönökre vonatkozó s a pénzügyi bizottság által apprabált előterjesztést. Ezzel azután a főváros pénzügyei egy kis időre nyugvóponthoz érnek. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag Bérezel Jenő dr. tanácsnokhoz, a pénzügyi ügyosztály vezetőjéhez, akinek vállaira nehezedik a főváros pénzellátásának snlyos gondja. A tanácsnok felvilágosításai a következők: — Nagy megkönnyebbülést jelent mindenesetre a 'kölcsönök megszerzése, mert ezzel a főváros pénzszükségletét egv esztendőre minden körülmények között biztosítottuk. Természetes, hogy ezzel csak prolongáltuk a nagy, végleges pénzügyi tranzakciót, amely a háború utáni elsőrendű feladat lesz. A főváros most igen jelentékeny pénzkészletek föllött fog rendelkezni. A 30 milliós folyó- számlakölcsönből a függőkölcsön kifizetése után maradi még vagy nyolc millió, az élelmiszerakcióban mintegy tíz millió koronánk fekszik, hatalmas betéteink vannak a bankoknál1 és jó pénz az a négy millió korona is, amelyet a tisztviselők drágaság! pótlékára előlegezünk s amelyet feltétlenül visszakapunk a kormánytól. Természetes, hogy nagy fizetési kötelezettségeink is vannak: többek között ebben az esztendőben kell kifizetni a Magyar Villamossági r. t. megváltási összegének hátralékát, ami kb. tiz millió korona, azonkívül gondoskodni kell minden eshetőséggel szemben arról, hogy a város pénztára mindig el legyen látva hosszabb időre pénzzel. 1—- Mi történik az angol és francia kölcsönök amortizációjával, kamatfizetésével? Vájjon ezt a pénzt letétbe helyezi a város? — Természetes, hogy ezeket az összegeket nem fizetjük ki, de nem is helyezzük őket letétbe, hanem csak a költségvetésbe állítjuk be, mint kiadásokat. Bizonyos, hogy a háború végéig sok millióra szaporodnak fel a visszatartott részletek, de hát a háború után amúgy is rendet teremtünk a főváros pénzügyeiben. Egyelőre tehát nincsen baj, van pénze a fővárosnak, telük bőven a folyó kiadásokra, sőt némi beruházásokra is. Bérezel tanácsnok kétségen kívül snlyos feladatot oldott meg a kölcsönmíiveletek előkészítésével. Nyilatkozatának legérdekesebb pontja az, hogy nagy tartalékai vannak a fővárosnak és hogy a francia és angol kölcsönök amortizációjára egyelőre nem teszik félre a pénzt. Feltűnő, hogy a tanácsnok nyilatkozata szerint az élelmiszer üzembe, illetőleg az élelmiszer akcióba tiz millió korona van befektetve. Joggal merül fel tehát az a kérdés, hogy hol van a 22 milliós folyószámlaköl- csön hátralevő része? Vagy talán mindössze tiz milliót vett igénybe eddig az ételmlszerüzem a 22 milliós hitelből?
