Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-16 / 7. szám
I) Budapest, 1916. február 16, ban,hogy a mostani magánforgalom kibővítése a budapesti és bécsi tőzsdén azonos elvek szerint történjék. A főszempont az, hogy a spekulációt a háború alatt lehetőleg korlátozzák. A mostani teljésén magántermészetű forgalom félhivatalos jellegér fog ölteni, amennyiben az üzletek a tőzsdetanács és a giro ellenőrzése melllett fognak köttetni. Árfolyamjegyzés is lesz, de ez nem lesz hivatalos. A forgalom a tőzsde nagytermében fog lebonyolfttiatni. Csak kassza-üzletek lesznek köthetők. A forgalomban a bankok képviselői is részt fognak venni. Az értékpapir- kereskedők egyesülete nincsen nagyon megelégedve ezzel a megoldással. Be kell latinok azonban, hogy a háború alatt az értékpapírüzletet nagy óvatossággal szükséges kezelni. Gondoljunk csak arra, hogy egy kedvezőtlen harctéri jelentés milyen pánikot idézhet elő, ha a spekulációt szabadjára engednék. Az bizonyos, hogy az értéktőzsde normális funkcióját a háború alatt nem lehet teljesen helyre állítani. Viszont azt hegyeseibe tjük, hogy a magánforgalom keretei kellő ellenőrzés mellett kibővit- tetnek. Érdekes, hogy mihelyt a budapesti tőzsde megnyitási tervének hire ment, a semleges államokból sok ajánlat érkezett az itteni bankokhoz, melyek végeredményükben azt célozták, hogy a bankok ellenséges államokbeli cégek számlájára értékpapírokat adjanak el. Csakhogy a mi bankjaink átláttak a szitán és ezeket az ajánlatokat kereken visszautasították. ♦ A devizapiacon beállott enyhülés és ezzel kapcsolatban a koronértéknek a külföldi piacokon beállott javulása bizonyítja, hogy kellő intézkedésekkel, melyeket már rég meg kielett volna tenni, a valuta romlásának elejét lehet venni. Lényegesen hozzá fog- járulni a javuláshoz a kormánynak az a rendelkezése, mely egyes cikkeknek behozatalát eltiltja, más cikkeknél pedig a vámnak aranyban való fizetésé1 teszi kötelezővé. A német piacon felvett uj va- iútakölcsön is hozzá fog járulni a helyzet tisztázásához. De ez még mindig nem elég. Meg keld kezdeni nálunk is az aranygyüjtést a jegybank részére, mint ahogyan azt Németországban és Franciaországban teszik. A legradikálisabb módszer az volna, hogy mindenkit, akinek korona értékű aranypénze van, arra kényszerítenének, hogy azt hasonló értékű bankjegyek ellenében az osztrák-magyar banknak szolgáltassa be. Szelídebb mód1 volna az, hogy a beszo'ügátatott arany helyébe arany- cer ti fik át úrnők adatnának ki, amelyek a békekötés után aranyra visszaváltatnának. Végül célra vezetne az is, ha az arany tárgyak tulaj- • d-onosait rendeleti utón arra köteleznék, hogy ezeket a tárgyakat a jegybankban letétbe helyezzék. A jegybank pedig kötelezné magát, hogy ezeket a tárgyakat a békekötés után visszaadja. Ez az utóbbi mód azért is ajánlatos, mert csak a gazdagabb osztályt sújtaná, mely ezt az áldozatot könnyen meghozhatná. Cukortezaurálás Cukorjegyek lesznek. — A főváros cukorkészlete. — Lisztcukor. Csak elvétve lehetett hallani eleinte, később azonban egyre jobban terjedt el a hire, hogy kevés lesz a cukor. Kávéházban, ha két ember összebújt és titokzatosan beszélgetett, villamoson, ha szatyros asszonyok összekerültek, zugbörzéken, ha az ügynökök hangosan gseftel- tek. biztosan cukorról esett szó. Az utcán ha letakart kis kocsit toltak óvatosan sietve, ha családapák görnyedt háttal misztikus csomagok súlya alatt izzadtak, bizonyos, hogy egy édes, drága cukorüzlet került sietve lebonyolításra, A kis háztartások, éppen úgy mint a nagyobbak és vagyonosok, a füszerkereskedők, árspekulánsok, speditőrök, alkalmi vállalkozók, valamennyien a cukorra vetették magukat. Ez lett hamarosan a „titkos tip‘‘ a spekuláció kedvenc cikke, tulfizet- íék a maximálisárakat is, csakhogy nagy mennyiségű cukorhoz jussanak. Valósággal tezaurálták a cukrot és így történt, hogy öreg, már aranylakodalmukat is megült öreg házaspárok, akiknek napi szerény tiz kocka a szükségletük, métermázsa számra vásárolták a cukrot, cukorhiánytól való félelmében az élelmes, jó összeköttetéssel rendelkező spekulánsok vaggonszámra halmozták fel készleteiket a fővárosban, titkos, legtöbbnyire kültelki raktárakban. Most, hogy megalakul a cukorközpont és az egy métermázsán felüli készleteket rekvi- rální fogják, persze meg fog szűnni ez a lehetetlen helyzet. A felhalmozott cukor visszakerül hamarosan a cukorközponthoz, amely viszont a fogyasztóknak továbbítja. A cukorrekvirálás azonban még nem teremtene véglegesen konszolidált helyzetet a piacon, mert hiszen a rekvirálás után is megtörténhetik ugyanaz, ami most, hogy ügyes spekulánsok összehalmozzák a cukrot, ezért nagyon valószínű, hogy a cukorközpont nem fog félúton megállni és a rekvirálással megelégedni, hanem sz:bályozni fogja a belföldi fogyasztást cukor jegyek kibocsátása révén. Úgy értesülünk, hogy az eddigi tanácskozásokon fel is merült már ez a terv, amelyet szimpatikusán fogadtak, de megvalósítása fölött természetesen nem döntöttek. A főváros egyelőre még elég hosszú időre van ellátva cukorral. A készleteit ezidőszerint. körülbelül 25 vag- gonra. becsülik. Eddig a füszerkereskedőknek adta a főváros a cukrot, de a cukorközpont létesülése folytán ez is meg fog változni a jövőben. A 25 vaggont ugyan nem valószínű, hogy rekvirálni fogják, de ha ez elfogy, akkor majd a cukorközponttól kapnak cukrot a fűszer- kereskedők is. Persze a kockacukor és süvegcukor nem fedezi egyedül a nagy sziiségletet és ezért lisztcukrot is fognak forgalomba hozni ládáben és zsákban. Sok vidéki városban van is már lisztcukor forgalom- ban. így Szentes városában a lisztcukor árát 1.12 és 1.14 koronában maximálták. Érdekes még, hogy a legutolsó város, amely cukrot kapott a karteltől Kassa városa volt. Ez a város 40.000 kg. süveg és kockacukrot vásárolt a karteltől. Megalakult a Gyapjuközpont. A Magyar Szent Korona Országainak Gyapjuközpont ja it. február 15-én tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete üléstermében. A részvénytársaság 2 millió korona alaptőkével alakult meg; A részvénytőkének kétötödét a mező- gazdaság, kétötödét az ipari és egyötödét a kereskedelmi érdekeltség vette át. A Parcellázóbank uj vállalatai. Torontál-Almás községben tengení-keményitőgyárat és ezzel kapcsolatban sertéshizlaló telepet rendez be a ,Magyar Telepitő és Parcellázó BankL‘, ami kétségkívül jelentékenyen fog hozzájárulni nemcsak a község de az egész környék gazdasági felv.irágozásához. A terv megvalósításához az említett pénzintézet a napokban ,,Magyar keményitőipar r.-t.‘‘ címmel félmillió korona alaptőkével uj társaságot létesített, melynek elnökévé Jankó Ágostont, Torontál vármegye érdemdús alispánját választották meg. A Phoebus üzletei. A sok vihart látott Phoebus villamos- sági r t. sokféle üzleti vállalkozásba fogott bele, amelyek persze nem voltak jövedelmező vállalkozások, amiről főleg a Phoebus lebélyegzett részvénytőkéje tehet tanúságot. Egyik sokat szereplő vállalkozása volt a Phoebusnak a Tátrai h. é. villamos vasút r t„ amelynek állami megváltásáról is szó volt egyidőben. Erre a vasútra most végre jobb napok várnak, mert a Tátrában óriási mennyiségű szél- döntött fát fognak kitermelíni, amelyet a Phoebus villamos vasútja fog elszállítani. Erre való tekintettel a tátrai villamos vasút uj teherjár a tokát fog beállítani. A Phoebus vidéki viiHLánytelepei közül meg fogják váltani a székesfehérvári telepe t. Ebben az üzletben is most folynak a tárgyalások. A Magyar Bank 1915. évi mérlege. A Magyar bank. és kereskedelmi részvénytársaság igazgatósága február 12-én tartott ülésében állapította meg 25-ik üzletévének mérlegét. Az intézetnek ez a jubiláns mérlege egyszersmind rekordmérleg, melynek minden tétele a bank újabb megerősödése és üzleteinek nagymérvű fellendüléséről tesz tanúságot. Az 1915. évben elért tiszta nyereség 6.85 millió korona, vagyis 1.43 millióval több, mint 1914-ben. A nyereség legnagyobb részét az áruüzlet hatalmas fellendülése eredményezte. Ha a mérleget közelebbről vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a bank mobilitása az év folyamán jelentékenyen növekedett. A bank kihelyezett tőkéi csökkentek, viszont a betétek jelentékenyen emelkedtek. Ez a körülmény tette lehetővé, hogy a bank megszabadult egy 14 millió koronás tehertételtől, mely az előző évi mérlegben még benn foglaltatott. Kiemelendő az is, hogy az intézetnek a múlt évben semmi kétles követelése nem volt és ilyen címen leirás egyáltalában nem volt szükséges. Figyelemreméltó a banknak jóléti tevékenysége is. A jubileum alkalmából 1 millió koronát adott a tisztviselők nyugdíjalapjának, hadi jótékony célokra pedig a háború alatt mintegy 800.000 koronát, fordított. — Az egyes üzletágakat illetőleg kiemelendő a betétállomány jelenékeny növekedése. A betétek égy év alatt 63 és fél millióról 97 millióra, tehát 33 és fél millióval emelkedtek, ami annál figyelemreméltóbb, minthogy a jelentékeny hatósági betétek teljesen visszavonattak. A váltóleszámolásí forgalom csökkenést nem mutat, ezzel szemben azonban óriási emelkedést láttunk az értékpapírokra és árukra adott előlegek téelénél, mely 51.6 millióval emelkedett. Az áruüzletekben elért nyereség 3.66 milliót tett, vagyis 2.2 millióval többet, mint 1914-ben. Az igazgatóság a márc. 21-ére egybehívott közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy részvényenkint 30 korona, vagyis 7 és fél százalékos osztalék fizetessék, szemben 6 százalékkal a múlt évben, 435.209 korona a tartalékalpba helyeztessék, mely ezzel 20 millió koronát ér el és 1,239.738- korona uj számlára vitessék. Egyesült fővárosi takarékpénztár. Az Egyesütt Budapesti Fővárosi Takarékpénztár múlt évi mérlege 3,339.153 korona 67 fillér tiszta nyereséget tüntet ki. Az igazgatóság a február 19-ikére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja ,hogy a múlt évi tiszta nyereségből az alapszabályszerii levonások után részvényenkint száz koronás osztalék fejében 2.500.000 koronát fizessenek ki s a hivatalnokoknak adandó rendkívüli jutalomdij kifizetése után még fennmaradó 430.909 korona 39 fillérnyi nyereségmaradványt az 1916-ik üzletév javára folyik. Első magyar iparbank. Az Első Magyar Iparbank igazgatósági ülése megállapította, a közgyűlés elé terjesztendő 1915. évi mérleget. A lefolyt üzletév 806.949,27 korona fölösleggel zárul (az előző évi 794.744.09 koronával szemben), Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy mivel a tartalékok az alaptőke 35 százalékát már elérték, azoknak javadalmazása helyett 200.000 koronát belső tartalékokra fordítsanak. Osztalékul pedig 15 koronát fizessenek (a múlt évben 14 korona). A nyugdíj- és tisztviselői segélyalap javadalmazása, valamint az igazgatósági jutalékok levonása utáir fennmaradó 43.379.06 koronát uj számlára vigyenek át, A közgyűlést 1916 március 3-ára tűzték ki. Salgótarjáni köszénbánya. A Salgótarjáni Kőszénbánya r-t. mérlegének főtételei a következők: Vagyon: Bányák értéke 12,553.042, ingatlanok és anyagok, gépek 27.298.654. földbirtokok 1,987.183, erdők 650.748, üzemi anyagok 1,392,435. élelmiszerek 1,171.748, szénkészletek 83.100, pénzkészlet és értékpapírok 19 millió 812.732, adósok 47.735. nyugdíjalap 3,008.183, összesen 72. 568.616 korona. Teher: Részvénytőke 22.000.000, tartalékok 37.19^.818. hitelezők 3 millió 289.738, hátralévő munkabérek 275.618, hátralévő osztalékok 10.235, igazgatóság és hivatalnokok jutaléka 495.807, letétek 554.462, nyugdíjalap 3,083.147, alapítvány a háborúban elesett özvegyei és árvái részére 200.00, tiszta jövedelem az 1914. évi maradvánnyal együtt 5,459.787, összesen 72,568.616 korona. Az Ofenpester és a Hengermalom fúziója. Az Első budapesti gőzmalmi rt. és a Hengermalom rt, — mint Az Újság jól értesült forrásból jelenti — fuzionálnak és az erre vonatkozó tárgyalásokat az érdekeltek már be is fejezték A tőzsdén elterjedt hírek szerint a beolvadás oly módon fog történni, — s e részben a vállalatok igazg tóságai legközelebbi ülésükön véglegesen határoznak — hogy minden négy darab Hengermalom-részvénytulajdonos egy darab Budapesti gőzmalom-részvényt fog kapni. rE Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP" lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda. Havas és Lehner. MELOCCO PETER cementbeton építési vállalkozó Budapest. Központi iroda: Nagymező-utca SÍ. Telefon 166—52. T Vasbeton és betonIVlozzaik, terrazzo, építkezések keramit, mettlachiVárosok csatornálapok és fayence zása és ipari viz(csempe) burkotelenitése. latok.
