Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-27 / 52. szám

■ Budapest, 1916. december 21. lekedett, udvari bizonyitványnyal igazolta, hogy a két zsák liszt tényleg a Várba ment és ott nem ad­tak róla kenyércédulát. Beadványára két nap múlva megérkezett a kö­vetkező válasz: Budapest Székesfőváros Központi Liszthivatala Budapest, 1916 X1I/16 38 000/1916. szám. Tekintetes Horváth Nándor urnák Budapesten. Hivatkozással a Központi Liszthivatalhoz intézett bead­ványára, van szerencsénk érte - siteni, hogy a közélelmezési ügyosztály utasítása következ­tében azt a két zsák lisztet, amit üzletében lisztjegyek nél­kül szolgáltatott ki, nem pó­tol h a t j uk . KÖZPONTI LISZTHIVATAL dr. Itlyefalvi igazgató-helyettes. Most lesz udvari szállít□ a város! Horváth Nándornak nyomban gyanúsnak tiint fel ez a levél, felkereste tehát báró Prileszkyt, az udvari gazdasági hivatal főnökét, ezt a kiválóan korrekt gondolkodású főurat és elpanaszolta neki, hogy miként járt el vele szemben a város. Prileszky báró azonnal leült az asztalhoz, levelet irt Bódy Tivadar dr. alpolgármesternek, akit személyesen is jól ismer és megkérte az alpolgármestert: segítse hozzá Horváth Nándort azokhoz a cikkekhez, amiket nála az udvar rendelt és amiknek beszerzése egyéb­ként nehézségekbe ütközik. A lisztafférra a báró ki sem tért, természetesnek tartotta, hogy a levél után a fővárosnál ezt a dolgot simán fogják elintézni. Horváth Nándor sietett a levéllel az alpolgár­mesterhez, Bódy dr. nagyon szívásén fogadta és megígérte, hogy a hibát reparálni fogják. Megkér­dezte Horváth Nándortól még azt is, hogy mire van szüksége, illetve, hogy melyek azok a cikkek, ame­lyeket az udvar nála rendelt és amelyeknek be­szerzésében a főváros segítségére lehet. A kereskedő erre elmondotta, hogy rendeltek nála többek között a koronázásra húsz zsák lisztet, három mázsa babot, ezerötszáz kilogramm cukrot, ötven kilogramm szilvát, azután rizst és borsót. Ezek a cikkek neki nincsenek raktáron, kéri tehát a vá­rost, hogy az udvar részére adja ki neki ezeket az árukat. Az alpolgármester mindent megígért kérte még Horváthot, hogy mutassa be neki az udvar ere­deti rendelőlevelét is. Horváth Nándor örömmel tett eleget a kérésnek és nagyon örült, amikor .az alpol­gármester azzal bocsájtotta el, hogy két nap múlva mindent meg fog kapni. A két napi terminusra azért van szükség, mert a dolgot a tanács elé kell vinni, ugyanis csak a tanács adhatja ki Horváth Nándornak az említett élelmiszereket. F o 1 k u s h á z yhoz a közélelmezési ügyosz­tályba került fel az akta és a Löwenstein-cég két nap múlva tényleg meg is kapta az értesítést. Röviden ennyit: a főváros segíteni akar rajta és hogy ne legye­nek gondjai a nehezen beszerezhető élelmiszerekKel, hát majd a főváros é 1 e 1 m i s z e r á r u s i t ó üzeme gondoskodik arról, hogy az u d- v a r a lisztet, a rizst, a babot, a borsót., a cukrot és a szilvát megkapja. A községi kenyérgyár is Hofliferant! így lett udvari szállító Reich Samuból! De a községi kenyérgyár sem maradt mögötte városi kollégájának. Kálix Ödön Dembinszky-utcai pékmester öt év óta szállít kenyeret az udvarnak. A ele teljesen ugj jártak el, mint a Löwenstein-céggel. Amikor őfelsége legutoljára itt volt, a Kálix-cég szállította a kenyeret a Várba. Természetesen kenyérjegyek nélkül. A hiányzó kenyérjegyet kérte a liszthivataltól. Kérvé­nyére azt a választ kapta, hogy a jövőben sohse fá­radjon, nem iparos embernek való a mai nehéz idők­ben kenyérjegy nélküli szállításokkal bajlódni, majd szállít helyette a városi kenyérgyár! Kálix szintén elesett a szállítástól, helyette majd községi kenyeret visznek fel a Várba. Kérdés azonban, hogy az udvari gazdasági hiva­talnak tetszik-e ez a csere. Beszélnek ugyanis arról, bőgj az udvar a tisztességes kereskedőket meg­szokta becsülni, de ezeken kivid némi aggodalmai is vannak a városi üzemekkel szemben. Az említett cé- gek ugyanis évek óta szállítanak már a Várba, a sze­mélyzetük régi és megbízható, mig ugyanezt nem le­het elmondani a fővárosi vállalat személyzetéről. Ott folyton változnak az emberek és az udvarnál erre igen sokat adnak! Meg azután a fővárosi vállalat por­tékája ellen sok volt már-a panasz, az udvarnál jól tudják, hogy Bárczy István dr. nem teheti meg azt. amit meglesz Horváth Nándor és Kálix Ödön: ö nem nézhet meg minden csomagot és minden kenyeret, amit ezek az urak évek óta megtesznek. Kíváncsian várja tehát mindenki a kényes kérdés elintézését és sokan azt sem tartják kizártnak, hogy a városházán korai volt még az öröm. Talán kár lesz még megcsinálni a hangzatos táblákat! Déri alpolgármester a főváros közgazdasági és szociális prob­lémáiról. A kai ácsonyt, az esztendő végét, az újév fordu­lását^ most éri meg először Déri Ferenc dr, az al­polgármesteri székben. Nem érdektelen ennek a ki­váló férfiúnak első alpolgármesteri évén végigtekin­teni. Déri Eerenc dr. munkáját mindenkor a vas-szor­galom, az alkotó-tevékenység jellemezte, ezt láttuk ebben az esztendőben is, amikor pedig az ő dolgos kezeire is bilincseket vert a háború. Déri Ferenc sze­rénysége iránt való tisztelettel óvatosan adtuk föl neki a karácsonyi kérdést: mondja el a régi és uj esztendő mesgyéjén az első alpolgármesteri év törté­netét. A szavak, amelyek válaszként hangzottak el, mesterséges szürkeséggel akarják bevonni a.jeles férfiú tevékenységét, amelynek nemes fénye e szürkeség alól is kicsillan. A letelt esztendőben, — mondta kérdé­sünkre Déri alpolgármester — alpolgármestersé- gem első évében, irányításom és felügyeletem alá a legkülönbözőbb ügyosztályok tartoztak, többnyire olyanok, amelyekben azelőtt nem mű­ködtem s igy az első időnek egy részét termé­szetesen az illető ügyosztályok ügymenetének a megismerésére kellett fordítanom.- Alpolgármesteri csoportomba tulajdonké- pen a közgazdasági, közjótékonysági, szociálpo­litikai és jogügyi osztályok tartoznak. De azon­kívül az év legnagyobb részében föliilvzsgdla- tom alá tartozott az úgynevezett műszaki cso­port is. Az Albrecht Hildegarde-alap. — A közgazdasági ügyosztály körében a leg­jelentősebb munka volt egy olyan intézménynek a tető alá hozása, amely hivatva lesz a kisipa­rosok és kiskereskedők hiteligényeit szolgálni. Ezt az intézményt az Albrecht Hildegarde-alap tartalékalapjából sikerült megcsinálni. A kor­mányhatósági jóváhagyás ugyan még nincsen meg, de, reméljük, hogy meglesz a béke elkövet- keztéig, amikor ennek az intézménynek a tulaj - donképeni jelentősége kezdődik, amennyiben a háborúból visszatérő kisemberek talpraállít ását, az újból berendezkedő kisiparosokat és kiske­reskedőket kell majd segíteni. A Duna-konferencia és az idegenforgalom. — Ugyancsak a közgazdasági ügyosztály körében sok munkát adott a Duna-konferencia előkészitése. Fáradoztunk azonkívül a külföldi idegenforgalmi intézményekkel való összekötte­tésen. Felállítottuk az idegenforgalmi irodát, amely már eddig is igen jó szolgálatot tett a Duna-konfcrenciánál, a Bajtársi Szövetség meg­alakulása alkalmával és most, a koronázási ün­nepségek idegenforgalma körül. A Népjóléti Központ. — A közjótékonysági és részben a szociál­politikai ügyosztály körében a legjelentősebb alkotás volt a főváros népjóléti igazgatásának újjászervezése és a Népjóléti Központ megszer­vezése. Ennek az uj intézménynek az a nagy jelentősége, hogy összehozza a hatóságnak és a társadalomnak a jótékonysági és általában a népjóléti munkáját és a társadalomnak e téren sokszor rendszer nélkül szétágazó működését irányítani lesz hivatva. A munkaközvetítés. — A szociálpolitikai ügyosztály körében azonkívül a munkaközvetítés kérdésével foglal­koztunk, aminek a háború után szintén elsőrendű jelentősége lesz. Ebben a tárgyban a kormány­hoz memorandumot intéztünk, s legközelebbre várjuk a munkaközvetítés megszervezésére, vagy abban való közreműködésünkre vonatkozó döntését a kormánynak. A jogügyi osztály a különböző ügyosztá­lyoknak hozzá utalt és jogi természetű ügyei­vel nagy mértékben el volt foglalva. Az adminisztráció gyorsítása. Az úgynevezett műszaki csoporthoz tar­tozó ügyosztályok felülvizsgálata csak helyct- tesitésképen tartozott hozzám s azért itt na­gyobb kezdeményezésekre nem éreztem maga­mat följogosítottnak. Itt leginkább csak az ad­minisztráció lehető gyorsítására fektettem a súlyt s e téren, különösen pedig a vállalkozók járandóságainak a gyorsabb folyósítása körül, azt hiszem, sikerült is némi eredményt elérni. A jövő feladatai.- A jövő évben feladatunk lesz az idén meg­alkotott és megszervezett intézményeknek az életbe való átvitele. Azonkívül a közgazdasági ügyosztály körében különösen a budapesti ke­reskedelmi kikötő kérdésével, a szociálpolitikai ügyosztály körében a rokkant-ügy megoldásá- sával és a kislakások dolgával, a közjótékony­sági ügyosztályban pedig az árvaházak kérdé­sével kívánunk foglalkozni. Megvilágított világitás Az uj rend előkészítése. — Mentesség és kedvezmény. — A saját villanyfejleszto- telepek ellenőrzése, — Az Általános villa­mossági megváltása. Buzáth tanácsnok nyilatkozata Január elsejétől kezdve drágább lesz a villany és a gáz, ráadásul pedig világítási adót is fizetni, fogunk. A csütörtök esti közgyűlés hosszú és bonyolult kava­rodásnak az aktáit zárta le. Rengeteg érdek csatázott az uj adó és áremelés körül. Még a magánember ala­kult bele legfrisebben, hogy ezentúl egy címen két lyukat fognak ütni a zsebén. Annál hevesebb és da­cosabb volt a küzdelme az iparnak és a kereskede­lemnek, színházaknak, mulatóknak, kávéházaknak és vendéglőknek, amelyeknél igen lényegesen esik szá­mításba a főváros jövedelmének ilyetén szaporítása. Nem lelkesedtek az uj adóért és az áremelésért ma­guk a termelő-üzemek sem és az ügyosztály sem. A nyár táján még erőteljes volt az ellentét a világitás és a pénzügyi ügyosztály között is. Az előbbi, ha már elkerülhetetlen, az áremelés mellett foglalt ál­lást, az utóbbi viszont az adó hive volt. Később azonban a városháza vezető elemei úgy döntöttek, hogy a háztartási mérleg helyreállításának parancsoló érdeke mind a kettőt kívánja. így jutottunk el a világitás költségeinek kétsze­res emeléséhez, amelyről egyelőre még nem tudjuk, nem lesz-e visszahatással a fogyasztásra. Ma azon­ban ez sem baj, mert hiszen a háborús konjunktúrák között még jobb is, ha a fogyasztás csökken. Az ár­emelés keresztülvitele mellett azonban a Xll-ik ügy­osztály feladata lesz az adó életbeléptetése is és igy az ügyosztály terhesebb, nagyobb munkája csak most következik. Buzáth János dr. tanácsnokhoz, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetőjéhez fordultunk a kérdéssel, mik a feladatai most a közgyűlés határo­zatának végrehajtása körül? A tanácsnok válasza a következő volt:- Az ujesztendő első feladata számunkra a gáz- és elektromosáram áremeléséről, vala­mint ezeknek megadóztatásáról szóló közgyű­lési határozat végrehajtása. — Az árak fölemelése nem okoz különös gondot. Ez egészen simán fog menni. Annál körülményesebb lesz azonban a gáz- és elek­tromosáram megadóztatásáról szóló szabály- rendelet végrehajtása. — A közgyűlés anyagi mentességet és ked­vezményt statuált és igy az eleinte egészen egyszerűnek látszó adókezelés helyett — fő­ként az első időkben — a mentességek meg­állapítása miatt nagyon is komplikált eljárás­sal lesz dolgunk. —- Különösen sok munkát ad az elektro­mosáram adójának megállapítása. Sok bajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom