Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-13 / 50. szám

6 sokkal „házalni“, úgy a sok millió sapka, egyenruha, köpeny, sátorvászon, stb., nem lett volna a kellő idő­pontra előteremthető. A províziók exorbitáns magas­sága viszont a gyárosok kényszerhelyzetéből magya­rázható. Ugyanis a vállalatok szívesen odaadták az ügynököknek a haszon jelentékeny részét, csakhogy újabb megbízásokat kapjanak és üzemüket folytat­hassák. A tulajdonképeni kereskedelmi haszonból szár­mazó hadinyereségek lényegükben az árukészletek csökkenésére vezethetők vissza. Bizonyos nyersanya­gok, melyeknek behozatala a háború következtében megszűnt, valóságos ritkasági árnivót értek el. Egyes kereskedők bizonyos cikkeknél óriási nyereségekre tettek szert. Az általános felfogás az, hogy' a mező- gazdasági termelők a hadikonjunktúrát a legjobban használták ki. Az bizonyos, hogy egyes vidékeken a gazdák még sohasem látott pénzbőségben úsznak. Az adókivetés szempontjából nagyon fontos, hogy ezek a hadinyereségek milyen méreteket öltöttek. Ál­talánosságban túlságosan nagy összegeket szoktak említeni. Uton-utfélen azt halljuk, hogy' a milliomosok gombamódra nőnek ki a földből. Hogy ebből mennyi igaz. azt majd a statisztika fogja bizonyítani. Egy előkelő német pénzügyi szakíró azt állítja, hogy egye­dül a hadseregszállitók nyeresége a hadvezetőség összes kiadásainak körülbelül egyharmadát teszi. Ha ez a tétel áll, akkor a hadsereg részére szállító és dolgozó magyar kereskedők, cégek és gyárak eddig 3 milliárdot kerestek. Mi azt hisszük, hogy ez a számítás egy' kissé túlzásba esik. Azt tudjuk, hogy a gazdák, malmok, bőrgyárak, konzervgyárak, municiógyárak, vasgyá­rak stb., óriási összegeket kerestek. Azonban a hadi­nyereség felbecslésénél itt is tekintettel kell lenni arra, hogy mindezek a vállalatok fokozott ter­melési költséggel is dolgoztak. Másrészről azonban nem kell hitelt adni az agráriusok siránkozásának, akik lapjaikban azt állítják, hogy egyes szükségleti cikkek drágasága miatt a gazdák aránylag nem so­kat kerestek. Mert ha a gazda egy pár csizmáért 120 koronát fizet is, akkor még mindig erősen kiveszi a részét a hadikonjunktúrából, amidőn egy pár ökörért, melyért békében legfeljebb 1000 koronát kapott, ma 5—6000 koronát tesz zsebre. Hogy ezeknél a hadinyereségeknél nem bagatell összegekről van szó, az bizonyos. így például a m a 1- m okról tudják, hogy métermázsánkint legalább 1 K-val magasabb őrlési dijat szedtek, mint amennyi nekik a nagyobb költségek beszámításával járt volna. Az ezen réven elért nyereség havonkint több millióra rúg. Ugyanezt mondják a bőrgyárakról, melyek horribilis nyereségeket értek el. De ez csak néhány példa a sok közül. Látnivaló, hogy az igazi hadinyere­ségek megállapítása nem lesz könnyű dolog. Annál is inkább állítható ez, minthogy a hadinyereségekről szóló, törvény idevonatkozó szakaszai meglehetősen homályosak,-amire a képviselőházi tárgyalások során is rámutattak. Kívánatos, hogy a pénzügyminiszter a végrehajtási rendeletekben, oly utasításokat adjon kö­zegeinek, hogy a valóságos hadinyereségek teljes megadóztatás alá kerüljenek. A főváros 6°/o-os kölcsönének rekordkurzusa. A íix kamatozású dinietek piacán az általános árjavulás közepette is nagy feltűnést kelt a fő­város legutóbbi, 6 százalékos kölcsönének erő­teljes áremelkedése. A vételkedv olyan nagy iránta és áru oly kevés kerül belőle a piacra, hogy árfolyama ennek következtében a leg­utóbbi napokban már elérte a 102 százalékos cir- iotyamot. A főváros kölcsönének nagy népsze­rűsége mutatja legjobban, hogy milyen biza­lommal van a pénzpiac a főváros kibocsátmá- nyai iránt. Spekuláció a villamos részvényekkel. Az elmúlt tőzsdei hét legérdekesebb tünete kétségkívül a Köz- nti részvények áremelkedése volt. Egy hét alatt 50 koronával ugrott föl a kurzusuk, amely meghaladta már a 630 koronás árnivót. A spekuláció, úgy látszik, ezen,a héten eszkomptálta a tarifaemelésből várható hasznot. A Városi villamosvasút. elhanyagolt részvé­nyei iránt is végre érdeklődés mutatkozott. A részvé­nyek kurzusát 20 koronával nyomta föl a spekuláció. A Búr-vasut részvényeiben nem volt jelentősebb ár­folyameltolódás. Téglában is hiány van. Mint. építőipari körökből halljuk, az utóbbi időben téglahiány jelei mutatkoznak a fővárosban, annak dacára, hogy alig építkeznek. A gyárak közül ugyanis több, a csekély készletre való- tekintettel nem szállít téglát. Az idén csak rövid ideig tartott a téglagyártási kampány, amelyet a szokottnál jóval korábban fejeztek be. Így természetesen nem is rendelkezhetnek jelentősebb készletekkel a gyárak, amelyek a gyártelepen történő átvételnél 85—86 koronáért adnak csak téglát, de az is előfordul, hogy még ilyen magas ár mellett sem haj­landók szállítani. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank igaz­gatósága báró M a d a r a s s y-Beck Miksa elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy folyó hó 19-re rendkívüli közgyűlést hiv egybe és annak a bank alaptőkéjének felemelését fogja indít­ványozni. Az igazgatóságot ezen indítvány meg­tételénél az a megfontolás vezette, hogy egyrészt szükségesnek látta hogy a jövő nagy közgazdasági feladatai tekintetében a bank megfelelő saját anyagi felkészültséggel rendelkezzék, másrészt a legutolsó tőkefelemelés óta 130 millióról 350 millióra felszaporodott reábizott idegen tőké­ket összhangba kívánta hozni saját tőkeerejével. De ezenkívül indokolttá teszi a bank alaptőkéjének felemelését a közelmúltban már foganatosított és már tervbe vett ama transakciók, melyekben a bank nagyobbmennyiségü részvények átvételével érdekelve van. Ezek közül kiemeljük a m. kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t., a Magyar Forgalmi Bank r.-t.. a Magyar Te­lepitő- és Parcelláz ó-B a n k r.-t., a M a- gyar Általános Ingatlanbank r.-t., a Dél­magyarországi Cukoripar r.-t. alaptőke felemelését, valamint a Q i z e 11 a-m alom r.-t. és a „Bóni“ Gyártelep és Mezőgazdasági r.-t. részvényei átvételében való részvételt. A Ma­gyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank üzletkörének folytonos nagyobbodása előreláthatólag biztosítja a megnövelt alaptőke megfelelő előnyös kamatozását. A Hazai Bank tőkeemelése. A Hazai Bank is felemeli az alaptőkéjét. Az igazgatóság a rendkívüli közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy 50,000 darab 200 korona névértékű uj részvény kibocsátása által emeljék fel az intézet negyven milliót kitevő alaptőkéjét ö t v e n millió koronára. A részvé­nyesek minden négy régi részvényre egy uj rész­vényt kapnak 285 koronás árfolyamom A Hazai Bank uj részvényeinek átvételét a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár vezetése alatt álló szindikátus garantálja. A Triesti általános biztositó társulat (Assicura- zioni Generali) az ötödik hadikölcsönre ismét 23 millió koronát jegyzett és pedig 8'millió koronát a magyarra és 15 millió koronát az osztrák hadiköl­csönre. Ezzel a jegyzéssel a Generáli összes jegyzései 77.500.000 koronát értek el, mely összegből 21,500.000 korona esik Magyarországra és 50,000.000 Ausztriára. Magyar vas- és Sémárukereskedelmi r.-t. cég alatt uj vállalat létesült Budapesten 300.000 K rész­vénytőkével. Az uj részvénytársaság vasnagykeres­kedést akar folytatni. Az igazgatóság tagjai: Arányi Ignác (elnök), Beregi Lajos, A c z é 1 Zsigmond és Arányi Adolf. A felügyelő-bizottságban helyet fog­lalnak : Berger Izidor. Sehlanger Mór és R a d ó Vilmos. A társaság vezérigazgatója Arányi Ignác, ügyvezető-igazgatója Beregi Lajos ügyésze pedig dr. Kádár Gyula ügyvéd lett. A Skodamüvek részvénytársaság Pilsenben de­cember 6-án tarott igazgatósági gyűlésén elhatározta, hogy december 22-re rendkiviili közgyűlést hiv egybe az alaptőke fölemelése céljából. Az alaptőkét 45 millióról 72 millió koronára emelik fel olyképpen, hogy a tőketartalékból 27 millió koronát hasítanak ki és ennek fölhasználásával a forgalomban levő 225.000 darab részvény névértékét az eddigi 200 ko­ronáról 320 koronára emelik fel. A Cserzőkivonat Részvénytársaság a napokban tartotta alakuló közgyűlését. Az uj vállalat, amely 1 millió korona alaptőkével alakult, a legelőkelőbb hazai cserzőgyárak egyesülése. Igazgatósági tagokul Rosenberg Ármint, a Nasici r.-t. vezérigazgatóját, Guttmann Arthur bárót ,az S. H. Guttman beliscei cég tagját, Binder Mór a zupanjei Tölgyfakivonat r.-t. el­nökét, Cerych Ferencet a mitrovicai Tölgyfakivonat- gyár társtulajdonosát és Schnabel Viktort, a sisaki Cserzőkivonatgyár igazgatósági tagját, a felügyelő- bizottságba Haberfeld Miksát Lendvai Samut. Wein­berger Józsefet, Pawlik Stanislavot és df. Kun Tibort választották meg. A társaság jogtanácsosa dr. Egr.y Aurél udvari tanácsos lett. Elhalasztott közgyűlés. A Bárdi József automobil r.-t. november 30-ra egybehívott rend­kívüli közgyűlését az országos gyász miatt ugyan­azzal a napirenddel december 14-é n tartja meg. Budapest, 1916. december 13. A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-. likőr- és rum- gyár r.-t. november 20-án tartott közgyűlése elhatá­rozta az alaptőkének 1 millió 200.000 K-ról 6 millió K-r a való fölemelését, 3000 darab 400 K n. é. uj részvény kibocsátása utján. Az uj, ipari árfolyamon kibocsátott részvényekre a régi részvényesek részvé­nyeik arányában december 22-ig elővételi joggal bírnak. Az Union-Bank részvényeseit az alapszabályok 29. §-a értelmében rendkívüli közgyűlésre hívták egybe, amely 1916. évi december hó 20-án d. e. 11 órakor lesz az intézet épületében, Wien, I., Renn- gasse 1. Napirend: 1. Az igazgatóság indítványai: a) az alaptőke fölemelése iránt; b) az alapszabályok vonatkozó rendelkezéseinek módosítása iránt. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Ha katonáinknak szaratatadományt küldünk, ne feledkezzünk meg ar­ról, hogy nemcsak köz­vetlenül ellenségeink fe­nyegetik hőseink életét, hanem más ezernyi lát­hatatlan veszély, fertőző baj, gyötrő fáradság sor­vasztja állandóan erejü­ket. Egy tábori posta­csomagunkból se hiá­nyozzék tehát a Díano-sösborszesz mely nemcsak enyhíti a fájdalmakat, csökkenti a náthát, megelőzi a meg­hűlést, (fölfrissiti a fáradt testet és az idegeket, ha­nem a legtökéletesebb fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő szer és szájvíz. Legszebb arany cigaretta-tárcák legnagyobb választékban Schönwald Imre ékszerésznél Budapest, Deák Ferenc-utca 21. Alapítva: 1852. T5rzstelep: Pécs. jfe Szt-Lukácsfürdő téli és nyári gyógvhely, Budán, C9UZ, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. 1TRIQTÄ I V foiíásásványviz étvágyat javít nniDltillI gyomorrontást megakadályoz, • Óvszer fertőző betegségek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom