Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-06 / 49. szám
Budapest, 1916. december 6. 5 (oseMéfíysic • t A Közgyűlés. Az aj adók jegyében fog lezajlani a főváros törvényhatósági bizottságának szerdai közgyűlése. A vigalmi adóra, a gáz és elektromos áiam megadóztatására és a világítás árának emelésére 'vonatkozó javaslatok kerülnek tárgyalásra. Bizonyos, hogy heves vita lesz és aligha végez a közgyűlés a napirend összes pontjaival. A kórházi költségvetés, nevezetesen az ápolási dijak felemelése sem olyan téma, amely fölött egyszerűen napirendre lehetne térni. Márkus tanácsnok a legélesebben szállt síkra a pénzügyi bizottságban a belügyminisztérium indolenciája ellen és példáját bizonyára követni fogják a közgyűlés tagjai is. A hajóközlekedés sürgős rendezésének tárgyalásánál talán megtudja végre a nyilvánosság, hogy a propeller-forgalom helyébe melyik hajózási társaságnak a vállalkozásai fog lépni. A- dús pro- grammot egész sereg költségfedezeti, kisajátítási. szabályozási ügy tarkítja; lesznek interpellációk is és interpellációs válaszok. Feljelentés egy bizottsági tag ellen. Bayer Antal bizottsági tag ellen feljelentést tettek a belügyminiszternél, mert állítólag törvénybe és rendeletekbe ütköző súlyos kihágásokat követett el. A vád szerint Bayer egy vaginal nevű fogamzás elleni szert hozott forgalomba,ami tilos, azonkívül a szert nem is ő találta fel, hanem egy külföldi gyógyszerész. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület, amelynek Bayer az elnöke, múlt héten igazgatósági ülést tartott ez ügyben és úgy határozott, hogy „a vádakat ezidőszerint Bayer Antal magánügyének tekinti“ és bevárja a miniszter döntését. Választások. A szerdai közgyűlésen tesz jelentést a polgármester azoknak a pályázatoknak az eredményéről, amelyek december 2-ikán lejártak. Közölni fogja, hogy a tiszti főorvosi állás egyetlen jelöltje Szabó Sándor főorvoshelyettes, akit a legközelebbi közgyűlés (december 13. vagy 20.) egyhangúlag fog megválasztani. Az ezután következő közgyűlésen választják meg Végh Jánost helyettes főorvosnak és H u n y a d y Jánost tiszti orvosnak, Q ö m ö r y Albertet pedig tanácsjegyzőnek. Nemesitett városatya. A Miagyar Siemens-Schu- ckert-müvek villamossági rt. ügyvezető vezérigazgatójának, Stromszky Sándor udvari tanácsos, főv. biz. tagnak, valamint törvényes utódainak, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseid, a magyar nemességet Nemeskoltai előnévvel díjmentesen adományozta az elhunyt király. Thallóczy Lajos hagyománya. A múlt napokban tragikus körülmények között elhunyt Thallóczy Lajos. Szerbia polgári kormányzója, végrendeletét még nem bontották fel. de mint illetékes forrásból értesülünk, a végrendeletben mintegy 20.000 kötetes, n agyérté kü könyvtárát a székes- fővárosra hagyományozta. A tudós, a nagyobbrészt történelmi müvekből és monográfiákból álló, szép könyvtárát már életében elígérte a Fővárosi Könyvtárnak, most, hogy ez az ígéret, szomorú aktualitást nyert, a Fővárosi Könyvtár megtette az előkészületeket a bőkezű ajándék elhelyezésére. A tanácsból. A tanács legutóbbi ülésén a következő vállalkozási megbízásokat erősítette meg: Az V. és ól. kei. makadám-utak jckarban tartásához 1917-re szükséges zúzott kő és zúzalék szállításával a K o n- dor és Feledi céget bízta meg. — Az 1., II., V., VI., VII., IX. és X. kér. makadám-utak jókarbantartásához 1917-ben a bazalt terméskövet a Kori át i bazaltbánya r.-t. fogja szállítani. I. kér. ’Villány i-u t rendezéséhez szükséges szegélykövek szállításával részben a Kissebesi gránitkő r.-t.-ot. részben az Obendorf er József által képviselt Poschacher Antal bécsi céget bízta meg. Az I„ Il lik, VII., VIII., IX. és X. kér. makadamutak jókarbantartásához 1917-re szükséges trachit zúzott kő és zúzalék szállításával a Lucenbacher Pál céget bízta meg. A Sárosfürdö szállodája. A Sárosfürdőt minden valószínűség szerint tavasszal átadják rendeltetésének. A fürdővel kapcsolatos szállodát a városgazda- sági ügyosztály bérbeadás utján kívánja értékesíteni. Az értékes üzletre máris többen pályáznak. Ezek között a leghevesebb ostromot N e m é n y i, a Fővárosi pavilion vendéglőse intézi a városgazdasági ügyosztály ellen. Nagyon természetes, hogy suba alatti bérletkiadásról itt szó sem lehet, csakis nyilvános árlejtés döntheti el, hogy ki legyen a Sárosfürdö szállodájának a bérlője. Nyilatkozat. A „Fővárosi Hírlap" ez évi február 9-iki, 16-iki és 19-iki számában a Pécsi Gyula tulajdonát képező „Mozgókép-Otthon" elnevezésű mozgó- szinházról olyan tudósítást közöltünk, meynek tartalma, amint erről utóbb meggyőződtünk, helyesbítésre szorul. Különösen meggyőződtünk arról, hogy a kérdéses mozgónak tűzbiztonsága ellen semmiféle kifogás nem tehető, hogy abban a közönség biztonsága a legtávolabbról sincs veszélyeztetve és hogy abból az esetből kifolyólag amelylyel kapcsolatban tudósításainkat megírtuk, sem az igazgató ellen, sem más ellen semmiféle hatósági eljárás folyamatba téve nem volt, de ilyesmiről szó sem lehetett, mert erre ok fenn nem forgott. Minthogy nincs rá ok az annak idején téves információ alapján közölt tényeket továbbra is fentartani és mithogy Pécsi Gyula személyét, vagy mozijának kifogástalan biztonságát bántani nem akartuk, kötelességünknek tartjuk ezen a helyen, ahol a közlemények megjelentek, ezt kijelenteni és ezzel Pécsi Gyula igazgatónak az elégtételt megadni. A Kristálypalota decemberi műsora ezúttal is rendkívül nagyszabású és kétségtelenül művészi értékű. A kabaré rész számára a bohémek dédelgetett kedvencét, Claire W a 1 d o f f-t, a világhírű dizözt szerződtette M é r e i Adolf igazgató. Nagy sikere van a L r i n z R a p p a p o r t cimii német operettnek, amely annyiból azonban magyar, hogy Hol it scher Félix irta nagyhatású zenéjét és a címszerepet Újvári Károly játssza. A partnere Aline Pawis a Ronacher-Theater kitűnő primadonnája és a csodálatos hangú Joseph Weisse udvari operaénekes, a drezdai és müncheni operaházak volt tagja. Szezon- slagerül F e r e n c z i Károlylyal egy magyar revü, a Mi boldog pestiek szerepel a műsoron, amelynek 9 képe csupa nagyszerű móka, nóta, tánc és attrakció. Gazdag varieté rész egészíti ki a műsort, amely pont 7aA-kor kezdődik. • • 9 Szemle. A hadiköltségek — A külkereskedelmi szerződések *— A devizapiac A háború á legnagyobb erőkifejtéssel folyik tovább. A hadiköltségek napról-napra szaporodnak és a kormány első kötelességének tartja, hogy azok fedezetéről gondoskodjék. Erre szolgál a most kibocsátott ötödik hadiköicsön, amelyre az aláírók nagy számban jelentkeznek, úgy, hogy remélni lehet, hogy az eredmény a 2 milliárd koronát ezúttal is meg fogja haladni. Magyarország eddigi hadiköltségei kerek számban 14 milliárd koronára rúgnak. Részletes adatokkal nem rendelkezünk. A pénzügyminiszter egy ízben csak annyit mondott a képviselőházban, hogy a havi költségek 5—600 millió között mozognak. Kívánatos volna, ha a kormány az indemnity-javaslat tárgyalásánál, aminek még ebben a hónapban kell megtörténnie, végre-valahára részletes felvilágosításokat nyújtana a hadiköltségekről és azok mikénti fedezetéről. A titoktartásra semmi okot se látunk. A magyar nemzet tudni akarja, hogy melyek azok az áldozatok, amelyeket ebben a háborúban eddig hozott és még hoznia kell. Erre nézve az összes hadviselő államokban tájékoztató jelentések tétettek közzé és nem értjük, hogy a magyar kormány miért zárkózik el egy olyan kötelesség elől, melynek teljesítését alkotmányunk minden körülmények között - tehát a háborúban is — megköveteli. Ha ai kormány a parlamentben folyton uj adókkal hozakodik elő, akkor legyen bátorsága megmondani a nemzetnek azt is, hogy mennyibe került és mennyibe fog kerülni ez a háború, melyet exisztenciánkért és állami függetlenségünkért viselünk. A magyar nemzet nem riad vissza semmi áldozattól, hogy a győzelmet és a becsületes békét a maga részére biztosítsa. Ezzel szemben azonban igénye van arra, hogy vezetői részről tájékozást nyerjen arról, hogy milyen gazdasági erőkifejtésre van szükség ahhoz, hogy ebben a világviaskodásban a helyét méltóan megállhassa. A külkereskedelmi szerződések a jövő év végén járnak le és a folyó év végén kell azokat felmondani, minthogy különben automatice 1918. végéig hatályban maradnak. Itt első sorban a Németországgal való szerződés jön tekintetbe, mely most a háború alatt fokozott jelentőségre emelkedett. Bizonyos oldalról intenzív akció indult meg abból a célból, hogy a monarchia az eddiginél szorosabb gazdasági viszonyba lépjen Németországgal és hogy erre nézve már a háború alatt végleges megállapodások létesittessenek. Érdekes, hogy ezzel a tervvel szemben a hivatalos körök úgy Németországban, mint Magyarországban meglehetős hűvös álláspontot foglalnak el. Csak Ausztriában van egy hatalmas frakció, mely a Németországhoz való gazdasági közeledést forszírozza. Nálunk ennek a politikának csak kevés hive van. A különböző német-magyar-osztrák középeurópai egyesülések, amelyek legközelebb Budapesten fognak ülésezni, eddig kevés vizet zavartak. Nekünk az a nézetünk, hogy most a háború alatt piacunkat semmi irányban sem szabad lekötnünk. Valószínű, hogy a háború után Európának egészen más gazdasági konfigurációja lesz, mint ma. Erre az időre fenn kell tartani cselekvési szabadságunkat. Különben is a mi iparunk még nincsen olyan fejlődési stádiumban, hogy a hatalmas német ipar mellett egy vámunióban megállhatna. Az egész akciónak most nincsen nagy értelme. Mi nem akarjuk az ántánt-hatalmakat utánozni, amelyek folyton gyüléseznek, azért, hogy a békekötés utáni gazdasági háború körvonalait fixi- rozzák. Ez amúgy is meddő munka. A háború után a gazdasági politika egészen uj irányokba fog terelődni. Ráérünk majd akkor dönteni. * A devizapiac az utóbbi időben az osztrák- magyar valutára nézve kedvezőtlen fejlődést mutat. A devizaárfolyamok most igen magasak, de devizát még ezeken a magas árakon se lehet kapni. Nem titok többé, hogy a Devizaközpont a kereskedők szükségletét nem tudja ellátni. Különösen áll ez a hollandi, svájci és svéd devizákra, melyekben még mindig nagy kereslet mutatkozik. Természetes, hogy a kereskedők más utón igyekeznek devizát szerezni, vagy pedig ennek hiányában a külföldön koronát adnak el, miáltal a korona árfolyamát ott még jobban lenyomják. Természetes, hogy ilyen körülmények között illegitim devizaüzlet is virágzik, mely a külföldi fizetési eszközöket sokkal magasabb árakon forgatja, mint a Devizaközpont, melynek hivatalos jegyzéseit csak néhány nagybank ismeri. Gyakran megesik, hogy a kereskedők például a svájci frankért, melynek árfolyama a Devizaközpont jegyzése szerint 155, 180 és 185 fillért fizetnek. Amióta a Devizaközpont a piac szükségletét nem képes kielégíteni, azóta a devizapiacon ismét olyan anarchikus állapotok vannak, mint közvetlenül a központ felállítása előtt volt. Az illetékes körök belátják, hogy itt tenni kell valamit, hogy ezek a tarthatatlan állapotok megszűnjenek. Mi azt hisszük, hogy itt az Osztrák-magyar banknak kell akcióba lépnie és megtennie a valuta érdekében azokat az intézkedéseket, melyekre a bankszabadalom értelmében kötelezve van. A jegybank a béke idején igen helyes devizapolitikát folytatott, melyet egész Európában mintaszerűnek ismertek el. Miért nem tud most a háborúban feladatának magaslatára emelkedni? Tőkét emel a Kereskedelmi bank A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága december 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy a folyó hó 21-ére összehívandó rendkívüli közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az intézet alaptőkéje 65 millió koronáról 80 millió koronára felemeltessék. A legutóbbi tőkeemelés óta, mely 1912-ben efíektuáltatott, a Pesti magyar kereskedelmi bank fejlődése rendkívüli arányokat öltött, különösen ama nagy Hadatok következtében, melyeket a világháború folyamán közgazdasági érdekekből vállalt magára. A fejlődést a legjobban illusztrálja az a tény, hogy mig az 1911. év végén a bank által kezelt idegen pénzek összege 368 millióra rúgott és az egy évi gyarapodás 50 millió koronát tett ki, addig most a banknál elhelyezett tőkék összege az 1100 milliót jóval meghaladja. A forgalom nagyarányú emelkedését mutatja az a tény, hogy mig az összforgalom 1911-ben 19.4 milliárdot tett addig az idén október végéig már a 30 milliárdot meghaladta. Hogy prdig a magyar állam hitelének kielé-
