Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-29 / 48. szám
6 Budapest, 1916. november 29. 30.540 K-val; az asztal^0 munkákra: Ke-reszt es sy Ödön 64.020 K-ból 5 százalék engedménnyel, az előszobák falainak munkáira: Bányai Viktor 140.550 K-val. Verbói Ármin halála. A városház folyosója egy érdekes, kedves, munkás öreg úrral lett szegényebb. V e r b ó i Ármin, a N e u e s Budapestéi- Abend blatt fővárosi rovatának vezetője 71 éves korában meghalt. Az öreg ur utolsó percéig dolgozott, mindenkor szeretettel, tudással Írván a székesfőváros ügyeiről. Hosszú városházi működése alatt generációk váltakoztak, vezető egyéniségek távoztak, uj nagyságok növekedtek és ő még mindig a régi szorgalommal, a régi ügyszeretettel, dolgozott. Pályája kezdetén a Pester L 1 o y d rovatvezetője volt, de dolgozott Óráéban és Münchenben is. A Neues Budapestéi- Abend- blattnak -mintégv tiz év óta volt munkatársa. Nemrégiben ünnepelte hetvenedik születésnapját, amikor főváros főtisztviselői és kollégái meleg ünneplésben részesítették, lapja pedig örökös állást biztosított számára. A kedves öreg kolléga nyugalmas, szép halála mindnyájunkat őszinte részvéttel tölt el. Nász a Miiszerüzembeh. Végre a Müszerüzemről is lehet vidám esetet följegyezni. A botrányok színhelyén kedves, finom regény szövődött. Szenes Ferenc számtanácsos, aki Dénes Aladár távozása után, mint üzemellenőr kezdte meg működését a Műszer- üzemben és most eljegyezte egyik kolléganőjét. A jókedvű közegészségügyi ügyosztály mókásan, de meleg baráti érzéssel üdvözölte a számtanácsost. A csökönyös agglegények gyászkeretes papíron küldték el verses gratulációjukat, amelynek egyik strófát föl kell jegyeznünk: . . . De ha már sorsod keze igy levágott, Fogadd szívesen a nyájas kívánságot: Olyan hosszú, akár hétszáz vég mull pólya Legyen boldogságod és a nyájas gólya Legyen hozzád hü, mint .hozzánk a Dénes És annyit produkálj, mint cikket a Fénye s. Szénaszállitás. A tanács legutóbbi ülésén a szarvasmarhaközvágóhid és vásár által 1917-ben szükségelt széna szállításával a Stéger és O u 1t- m a n n céget a községi kenyérgyár és élelmiszerüzem szénaszükségletének szállításával pedig Sehr eye r Bélát bizta meg. Nevezettekkel 'ajánlatuk alapján a szerződést megkötötték. Betonburkolás. A Zita-kórház pavilonjainak betonburkoló munkálataira ifj. Walla József 11340 K-ás ajánlatot nyújtott be, amelyet a tanács elfogadott és a munkálatok teljesítésével az említett céget bizta meg. • • • Szemle. Az ötödik hadikölcsön — Átmenet a hadi- gazdaságról a békegazdaságra — A vasúti tarifák felemelése Az ötödik hadikölcsön kibocsátásával ismét megindult azoknak a millióknak a mobilizációja, melyek az ország gazdasági életének különböző csatornáiban -összegyűltek. A bankoknak az a nagy apparátusa, mely az előző négy hadiköl- csönnél oly fényes sikereket ért el, máris teljes munkában van és minden jel arra vall, hogy az ötödik hadikölcsön eredménye semmivel se fog a legutolsó emisszió mögött maradni. Nagybankjaink és fiókintézeteik óriási agitációt és propagandát fejtenek ki az ötödik hadikölcsön teljes sikere érdekében. Megteszik a kötelességüket a vidéki intézetek is, melyekre fontos feladat vár abban az irányban, hogy a hadikölcsön a gazdák és a parasztok között népszerűvé tétessék. A gazdák most értékesítették a termést és igy sok pénz felett rendelkeznek, melynek javarészét hadikölcsönjegyzésre kellene forditaniok, annál is inkább, minthogy biztosabb és jövedelmezőbb tőkebefektetés most amúgy sem kínálkozik. Biztos értesüléseink vannak arról, hogy a gazdáknál igen jelentékeny összegek vannak tezaurálva. Mindent el kell követni, hogy ezek a pénzek a nemzet exisztenciális küzdelmének győzelmes befejezésére megszereztessenek. Ebből a szempontból a vidéki pénzintézetek igen hasznos tevékenységet fejthetnek ki. Megelégedéssel látjuk, hogy a jegyzés olyan tempóban indult meg, mely arra a reményre jogosít, hogy az eredmény a két milliárdot jóval meg fogja haladni. Az bizonyos, hogy a bankok személyzete éjjel-nappal dolgozik azon, hogy a kölcsön sikere minél nagyobb legyen. Nagy elismerés illeti a pénzügyminisztert, aki különböző intézkedéseivel a lekötött tőkék mobilizációját és lehe- | tővé tette. Mindehhez hozzájárul hős katonáink győzelmes előnyomulása, mely bizalmat önt a lelkekbe és újabb erőt kölcsönöz mindenkinek itt a front mögött arra, hogy kötelességét a haza iránt teljesítse. Az ötödik hadikölcsön sikere egy újabb győzelemmel lesz egyenlő. Minden magyar embernek az utolsó fillérével is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt a diadalt elősegítse. A béke még nem érkezett el, de a kontúrjai már jelentkeznek. Nem annyira politikai, mint inkább gazdasági téren. Németországban már egy „Reichskommissär für Übergangswirtschaft“ neveztek ki azzal a feladattal, hogy a hadigazdaságról a békegazdaságra való átmenetet előkészítse. Nálunk még nem történt ngyan ilyenirányú intézkedés, de a sajtóban és a gazdasági érdekeltségek gyűlésein gyakran hangoztatják annak a szükségességét, hogy az átmeneti rendszabályok már most megbeszélés tárgyává tétessenek. Ezt a kívánságot mindenben honorálnunk kell. A hadigazdaság teljesen felforgatta nemzeti gazdaságunkat. Először is mélyreható változásokat idézett elő a termelés két nagy tényezője: a munka és a tőke terén. A háború alatt a munkaerők egy része elpusztult, másrészről pedig tőkéinket egés<z más csatornákba vezettük, egész más formákba öntöttük, mint a béke idején. Ma: tulajdonképen csak a háborúért dolgozunk. A tőkének egy olyan deplaszirozása állott be, aminőt a világ még nem látott. Minden pénzt a hadfelszerelési iparok nyelnek el, mig a békeiparok vérszegények és ezenfelül nyers- anyaghiányban szenvednek. A háboru lassanként felemészti az árukészleteket és minthogy uj áru nincs, az üzleti tőke likvid tőkévé, vagyis készpénzzé változik át és ez okozza azután azt a páratlanul nagy pénzbőséget, melynek manapság tanúi vagyunk. Nyilvánvaló, hogy a hadi- gazdaságból a békegazdaságra egyik napról a másikra nem lehet áttérni. Ez rettenetes megrázkódtatással járna, mely a legsúlyosabb krízisekre vezetne. Hogy ezt elkerüljük, már most gondoskodni kell olyan intézkedésekről, melyek a sima átmenetet biztosítják. Ehhez elsősorban szükséges az, hogy a hadigazdasági intézmények „lefaragása“, épp úgy, mint a moratóriummal történt — már most megkezdessék. * A postai tarifák felemelését a vasúti díjszabás felemelése követi. Mint értesülünk, a kormány a vasutakkal már meg is állapodott a tarifáknak mintegy 40 százalékos felemelése tárgyában. Ebből 20 százalék a vasutaknak, 20 százalék pedig a kincstárnak jutna. Ugyancsak döntött a kormány a refakciák túlnyomó részének a megszüntetése dolgában is. Ami a tarifaemelést illeti, ezt a vasutak a költségek, valamint az anyagok árának rendkívüli emelkedésével indokolják. Ez plauzibilis és azt is koncedáljuk, hogy a jelentékenyen megdrágult áru magasabb tarifát is elbír. A dolognak van azonban aggályos oldala is. Ugyanis a háboru után az áruk megint olcsóbbak leszpék, de a tarifa akkor is magas marad. Mert azt senki se hiszi, hogy az egyszer felemlt tarifát megint leszállítják. Sokkal igazságosabb a refakciák megszüntetése. Ezeket a díjkedvezményeket csupa gazdag és hatalmas ipari koncern és kartel élvezte, melyek a háborús konjunktúra behatása alatt amúgy is milliókat raktak zsebre. Nem volt tehát semmi szükség arra, hogy ezeket a díjkedvezményeket továbbra is fentartsák. Az államvasutak financiális érdekei pedig egyenesen követelik, hogy a refakciák végre-valahára megszüntessenek. Rendcsinálás a Gyapjuközpontban. A Gyapjuközpont központi hivatalnokainak összfizetése évenként meghaladja a hatszázezer koronát. Minthogy a sokkal nagyobb apparátussal dolgozó Korpaközpont évi büdzséje alig 350.000 koronára rúg, ez a feltűnő eltérés a Gyapjuközpont egyik legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésén napirendre került és több felszólaló indokolt kifogást emelt ellene. Elhatározták végül, hogy egy kisebb bizottságot küldenek ki annak a megállapítására, vájjon nem lehetne-e a személyzetet és az igy felrnrült költségeket redukálni? Továbbá ez a bizottság — és nem Hefty ügyvezető igazgató — fog dönteni az újévre térbevett fizetést avitások dolgában. Ebből az intézkedésből is látható, hogy a Hefty igazgató ur hatásköre csaknem minden ülésen megnyirbálást szenved, i A végrehajtóbizottsági ülésen felmerült az a kérdés is, hogy milyen díjazásban részesüljenek azok a tisztviselők, akiket a Kereskedelmi Bank delegált abból a célból, hogy a Gyapjuközpont kifogásolt adminisztrációja körül rendet csináljanak. A díjazásra nézve a kiküldött albizottság fog előterjesztést tenni. A Hitelbank uj textilipari érdekeltsége. Az Első gyulai kötött és szövött iparáru gyár r.-t., amely a szakmának egyik legelőkelőbb iparvállar lata, újabb és még fokozattabb fellendülés előtt áll, amennyiben szoros nexusba került a Magyar Általános Hitelbank textilipari érdekeltségével. Megbízható értesüléseink szerint ugyanis a Hitelbank megszerezte a vállalat részvénytőkéjét. .A kötőgyárnak két millió korona az alaptőkéje és a gyulai törzstelepen kívül Temesváron és Nagyváradon vannak fiókgyárai. A vállalat vezérigazgatója W e i s z Mór, aki továbbra is megmarad ebben az állásában, ami azért is örvendetes, mert -neki köszönhető, hogy a kezdetben kisarányu gyárat a mai.előkelő színvonalra emelte. A Hitelbank különben tervbe vette, hogy a vállalat alaptőkéjét rövidesen f e 1- e m éli. A balkán bankcsoportok vezetői. Az Orient- csoport igazgat ó j á n a k. mint értesülünk, B álint Imre min. osztálytanácsos van kiszemelve. Ez a választás igen szerencsésnek mondható, mert olyan férfiú kerül a bankcsoport élére, aki a keletet alaposan ismeri és ott éveken át hasznos működést fejtett ki. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a második keleti csoport (Magyar bank, Leszámitolóbank) igazgatója, Donner Gyula, a Magyar bank igazgatója lesz. Az Olajmiivek Rt. mérlege. Az Olaj mii vek R.T. Kohn Adolf és Társa Budapest, Kohn Ignác kereskedelmi tanácsos elnöklete alatt legutóbb megtartott igazgatósági ülésen előterjesztették a junius 30-ikával lejárt üzletév zárszámadásait, amelyek a tavalyi 11.513 K 24 fill, nyereségelővitel betudásával 1,095.898 K 38 f. tiszta nyereséget tüntetnek fel. Az igazgatóság elhatározta, hogy a december 6-ikára egybehívandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja,, miképp a fenti tiszta nyereségből az igazgatóság alapszabályszerii jutalékának levonása után 300.000 korona a tartalékalap javadalmazására, 200.000 K tisztviselő alap alakítására és 100.000 K hadijóléti célokra fordittassék, osztalék gyanánt részvényenkint 12 százalék, 420.000 K fizettessék ki, a femnaradó 21.679 K 12 fillért pedig uj számlára vigyék át. A Viktória-malom r.-t. hétfőn tartotta rendkívüli közgyűlését Bacher Emil vezérigazgató elnöklésével. A jelentés szerint a társaság megvásárolta a felsőbácskai gőzmai—; r.-t. keretében egyesített' szabadkai, bájai és bajmökí, valamint a kecskeméti József-gőzmalmot, érdekkörébe vonta továbbá a Héfner-féle újvidéki és a halasi gazdasági gőzmalmot is, úgy hogy a vállalat érdekkörébe immár 12 vidéki malom csoportosul. E lényegesen kibővített munkakörrel az eddigi 3.6 millió korona alaptőke nem áll kellő arányban, miért is az igazgatóság 8000 darab, egyenként 300 korona n. é. uj részvény kibocsátása által 6 millió koronára emelte fel oly módon, hogy' a régi részvényeseknek három részvényre két ui részvény jut darabonként 450 K árfolyamon, vagyis 50 százalék felpénzzel. Az 1.2 millió korona felpénz a tartalékalap gyarapítására fordittassék. Mindezzel kapcsolatban az igazgatóság a vállalat tartalékalapját is összhangba kívánta hozni a megnövelt alaptőkével, miért is javasolta, hogy a törlesztési alapból, a kirovandó adó megfizetése mellett, 1.5 millió s az 1914. évi már megadóztatott nyereségáthozatból 250.000 K a tartalékalapnak utaltassák át, mely ily. módon 4.2 millió koronára, vagyis a felemelt alaptőke 70 százalékára emelkedik. E tranzakciókkal kapcsolatban az alapszabályokat is módosítják, melyek közül bizonyára széles körben kelthet érdeklődést az a módosítás, hogy az igazgatóságot a tiszta nyereségből megillető jutalék az eddigi 12 százalékról 10 százalékára leszállítják. A közgyűlés az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A Spódimngyár közgyűlése. Az Első Pesti S p ó d i u m- és Euyvgyár Részvényt á. r - saság folyó hó 18-án tartotta az 1915—16. üzletévre vonatkozó közgyűlését. Az évi mérlegben kimutatott 891.806 korona nyolc fillér tiszta nyereségből a közgyűlés részvényenkint 15 korona osztalék fizetését határozta el, ami összesen 270.000 koronát vesz igénybe. A fennmaradó összeg tartalékolásokra fordittatott, illetve az az uj üzletév számlájára vitetett át. A vállalat részvénytöbbségét tudvalévőén az elmúlt üzletév folyamán egy a Magyar B"--'- és Kereskedelmi Részvénytársaság vezetése alatt álló szindikátus szerezte meg, melynek képviseletében a közgyűlés dr. Dobay Aurélt, Deutsch Sándort és Lobi Adolfot az igazgatóságba, Boros Gyulát és Magyar Pált és dr. Bokor Gusztávot pedig a felügyelőbizottságba választotta be uj tagokként. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az igazgatóság a végrehajtóbizottságot dr. Dobay Auréllal és báró Kornfeld Pállal egészítette ki. A Budapest-Szeutlörinci téglagyár R.T. nov. 21-én tartott közgyűlése elhatározta, hogy 6400 darab 200 K n. é. uj részvény kibocsátásával az alaptőkét 640.000 K-ról 1,920.000 K-ra felemeli. A régi részvényesek minden részvény után két uj részvényre, 230 K árfolyamon, december 5-ig elővételi joggal bírnak. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
