Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-01 / 44. szám

Budapest, 1916. november 1. 5 hogy a bíróságnak csak igen kis részben sike­rült lefoglalni a hamisított lysoformot, mert még sokkal több is van és a titokzatos telefonáló bi­zonyos jutalom fejében, amelyet a kézrekerülő hamis lysoform mennyiségével arányosan kért, hajlandó a céget nyomra vezetni, illetve megje­lölni a helyet, ahol nagy tömegben van a ha­mis gyártmány. Az ügyvéd természetesen meg­csinálta az alkut, majd újabb bírói kiszállás kö­vetkezett és csakugyan jelentékeny mennyiségű bűnjelet sikerült találni. A bíró, aki immár másodszor járt el Dénes Aladárnak egy községi üzem vezetőjéhez nem méltó ügyében, nem mulasztotta el a Műszer- tizem igazgatójának megmagyarázni, hogy mi­lyen súlyos beszámítás alá kellene esnie bű­nének. — Tulajdonképen — mondta a biró — le kel­lene önt tartóztatnom, de egy szerencséje van, hogy a Keleti és Murányi cég följelentésében csak szabadalom-bitorlásról van szó, amely csak kihágásnak minősithető. Dénes Aladár azonban boszorkányosán ügyes és találékony ember volt. A lysoform-hamisitást nem merte tovább űzni, hanem fogta a sok ha­mis lysoformot és fölajánlotta azt a Keleti és Murányi cégnek, amely, némely anyagok hozzá­adásával, vagy a vegyitési arány megváltozta­tásával, — amely természetesen a gyár titka - igen egyszerűen és egész biztosan kitűnő lyso­formot tudott belőle csinálni. A sok anyag igy nem veszett kárba, de persze ai Keleti és Murá­nyi cégnek egészen jogosan meg volt az a ki­kötése is, hogy az igy valódivá tett lysoformot azután egész tömegben visszavásárolja a Fővá­rosi Müszerüzem. Minden igy is történt: Keleti és Murányiék megvették a Dénes-féle hamisítványt és jő lyso­formot készítvén belőle, azt visszaadták illő ár­ban a Fővárosi Müszerüzemnek. Ez az a szer­ződés, amelyet Dénes Aladár olyan büszkén emleget fölterjesztésében, ez az, amelyről azt mondja, hogy a Keleti és Murányi céggel elő­nyös egyezséget kötött és ez az a körülmény, amiről Murányi Iván dr.-nak kellett volna ta­núskodni. Az előzményeket, a lysoform-hamisi­tást, a bírói kiszállást, a szigorú bírói megintést azonban bölcsen elhallgatja. Talán Murányi dr. ezt is elmondta volna, ma azonban már ő is csendes ember lett, ezt a kis emléket nekünk kellett föl jegyeznünk. tfŰOGÁBUI KÖTVÉNYEK a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-^ betö­réses lopás elleni, üveg-, jég és állat­BIZTOSÍTÁSOKNÁL. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a HUNGÁRIA Általános BIZTOSÍTÓ Részvénytársaság igazgatósága : Budapest, VII., Károly-körut 3 sz. és a társaság képviselőségei az ország minden részében Telefon 153-98, 2-11, 2-12. Kartellen kivül. Összes biztonsági alapok . 23.720.000 korona Részvénytőke ....................... 6,000.000 korona (o sőMőNysic • • • Élelmiszer-közgyűlés. A főváros törvényha­tósági bizottsága november S-ikán közgyűlést tart és kizárólag Budapest élelmiszerellátásával fog foglalkozni. Erre az alkalomra a közélelme­zési ügyosztály terjedelmes beszámolót készit és addigra minden valószínűség szerint tisztá­zódik már a főváros és az uj közélelmezési hi­vatal viszonya is. Az eddigi megállapodás sze­rint a közélelmezési hivatal mellé szervezendő országos közélelmezési tanácsba a főváros két tagot fog kijelölni; az egyik Folkusházy tanács­nok lesz, a másik egy bizottsági tag. Kisiparosok hitelszövetkezete. A budapesti ipartestületek múlt héten közös értekezletet tar­tottak az Albrecht Hildegard hitelszövetkezet ügyében. Az ülés elhatározta, hogy Radócz Já­nos vezetésével járjon el egy bizottság a kor­mánynál az alapszabályok kisürgetése végett. Ezt a határozatot nem azért hozták, mintha a kisiparosság meg volna győződve arról, hogy érdekeit kellően megvédik az alapszabályok, hanem hogy az alakuló ülésen mielőbb alkalmuk legyen az alapszabály káros intézkedéseinek ki­igazítására. A bizottság már el is járt az illeté­keseknél. Megnyílik az Idegenforgalmi Iroda. Az Idegenfor­galmi Irodának tulajdonképen már hónapok óta van igazgatója, a kitűnő Zilahy Dezső személyében, akinek azonban eddig igen fontos teendői voltak. Előbb a Dunakonferencia szervezésével bízta meg a polgármester, majd pedig az igen szomorú idegenfor­galmat, az erdélyi menekültek ügyét vette pártfogá­sába. Az uj igazgató számára hatalmas vizsga volt mind a kettő és mint a két vizsgán kitünően meg­felelt. Most végre azután hozzáláthatott hivatala megszervezéséhez, amelynek eddig helyisége sem volt. Az Idegenforgalmi Iroda uj helyiségében, amely a „Harisbazár“ épületében lesz, most folyik a nagy berendezkedés és mihelyt az iparosok használhatóvá tették, azonnal megkezdődik benne a munka, amely­től mindenesetre szép sikereket várhatunk. Magyarevics Mladen dr. halála. Kedden he­lyezték örök nyugalomra Magyarevics Mladen dr.-t, Budapest székesfőváros nyugalmazott tiszti főorvosát, akinek a főváros közegészség- ügyének vezetése körül rendkívül értékes szol­gálatait mindenki ismerte és méltányolta. Ma­gyarevics nem élvezhette a jól megérdemlett nyugalmat, mert pár hét előtt betegen hagyta el hivatalát és a gyilkos betegség gyorsan vég­zett vele. Magyarevics kiváló adminisztratív munkása volt a közegészségügynek és egyéb­ként is mint a budapesti társaság rendkívül ked­velt tagja szerepelt. Harc egy főorvosi állásért. Tizenöt eszten­dőn keresztül volt alorvosa a Szent Margit-kór- liáznak Fejér Gyula dr. Kitűnő, szorgalmas or­vosnak ismerte mindenki, csekély fizetésért nagy munkát végzett, naponta kétszer járt ki Óbudára, a főváros kórházába. Most aztán al­kalma nyilt végre, hogy előrehaladjon pályáján. A kórház szemész-főorvosi állására kiírták a pályázatot és mindenki azt hitte, hogy Fejér dr. lesz az uj főorvos. De Ángyán Béla egyetemi tanár, kórházigazgató, azt a javaslatot telte a helyettes-főpolgármesternek, hogy nevezze ki ifj. Lieber maim Leót, ajd még fiatal ember ugyan, de viszont a papája Liebermann egye­temi ianár, Ángyán professzor kollégája, f.s most úgy áll a helyzet, hogy az uj főorvos ifj. Liebermann lesz és Lejér dr. továbbra is aloi- vos maradt. Házasság. Dr. Bálint Artúr hirlapiró és ügy­véd, a budapesti sajt- és vajnagykereskedők egyesü­letének jogtanácsosa, vasárnap házasságot kötött G r á b e r Erzsi kisasszonynyal, dr. Gráber Károly te­kintélyes fővárosi ügyvéd leányával. A dohánykisárusok ügyésze. A dohányinség vala­mennyiünket eléggé sújt, mégis kell, hogy valameny- nyien részvéttel és szánalommal gondoljunk azokra a szegény kistrafikosokra, akik ma szinte annak van­nak kitéve, hogy éhezzenek. A dohányinség igazi nyomorékjai nem a dohányzók, hanem a kistrafikosok. Es az élettel való viaskodásnak ebben a rettenetes helyzetében még ráadásul azokkal szemben is véde­kezniük kell, akikkel tulajdonképen együtt kellene dolgozniok. A nagytraíikosok nemcsak, hogy ahol le­het, ütnek a szerencsétleneken, de még kincs vádak­kal is illetik őket. Legutóbb is rájuk akarták kenni, hogy titokban a jogosnál magasabb áron adják cl szivarnemiijüket. A kistrafikosok egy önérzetes gesz­tussal íéligmeddig el is intézték a nagytrafikosokkal való vitájukat, amennyiben ajtót mutattak ügyészük­nek, Földes Árpád dr., fővárosi bizottsági tagnak, aki egyben a nagytrafikosoknak is az ügyésze. Az ügyész tir csodálatosképpen nem érezte a helyzet le­hetetlen voltát, amig érthetően meg nem magyaráz­ták azt neki. A dohánykisárusok pedig most már mégis csak könnyebben érzik magukat, mert, ha dohányuk nincs is, de legalább ügyészük sincsen. Uj városatya. A szerdai közgyűlésen B á r c z y István polgármester bejelentette, hogy az elhunyt dr. Adler Zsigmond bizottsági tag helyébe a Lipótváros soros póttagját, Sch langer Mórt, liivta he a meg­üresedett bizottsági tagságra. Schlanger Mór a Ke­reskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete ügy­vezető elnöke és az Országos Ipartanács tagja. A ke­reskedelmi alkalmazottak sorából most már Berger Simonnal együtt két tagja van a törvényhatóságnak. A Fővárosi Orfeum novemberi műsora minden vá­rakozást fölülmúl. Az uj vezetőség áldozatkészsége, amelylyel' a rekord-programmot összeállította, a leg­teljesebb elismerést érdemli meg. A Kristálypalota szezonjának eseménye: Else von Ruttersheimnak, az „erotische Dúsénak“ fel­lépte, A vörös hercegnő című varieté dráma né­gyes szerepében. A Télikert novemberi uj műsorának keretében kezdte meg a színpadi attrakciók felléptetését és pe­dig a világhírű Ida Rolan d-dal. Mulasztást követ el, aki nem siet öt megnézni. • • • Gazdasági győzelem. Az osztrák kormányváltozás ismét a gazda­sági kérdésekre terelte az ország figyelmét. Me­gint előtérbe nyomult a kiegyezés kérdése, mely a magyar politikának mindig súlyos problémája volt. Néhány hónappal ezelőtt bizonyos körök­ben tudni vélték, hogy az osztrák és a magyar kormány egy hosszúlejáratú kiegyezésben álla­podtak meg. Ezt a híresztelést a miniszterelnök a parlament legutóbbi ülésszakában megcáfolta és hozzátette, hogy az egyezmény még egyálta­lában nincs megkötve. Az uj ostzrák miniszter- elnök ebben a kérdésben még nem precizirozta álláspontját. Az osztrák lapok idevonatkozó fej­tegetéseiből azonban azt látjuk, hogy Kör bér nem hive a hosszúlejáratú kiegyezésnek és most csak egy provizóriumba hajlandó belemenni. A mi információnk az, hogy ezt az álláspontot a magyar kormány is akceptálta. Mi a kérdésnek ezt az ideiglenes megoldását csak helyeselni tudnánk. A mostani kiegyezés­nek két vagy három évre való változatlan meg­hosszabbítása a magyar érdekeket se sértené. Mert az bizonyos, hogy a háborús idők nem al­kalmasak arra, hogy kezünket hosszabb időre már most lekössük. Most még nem tudhatjuk, hogy a háború végeredményében miféle politi­kai csoportokat, illetve milyen gazdasági egysé­geket fog létrehozni. Már pedig gazdasági poli­tikánkat csak ennek ismerete mellett irányíthat­juk oly módon, hogy az az ország anyagi érde­keinek megfeleljen. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy gazdaságpolitikai előkészületeinket már most meg ne tegyük. Az a nagyszerű perspektíva, mely balkáni hódításaink következtében a magyar kereskede­lem és export előtt feltárult, arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy ezekkel a kérdé­sekkel már most a legintenzivebb módon fog­lalkozzunk. Az a kilátás, hogy a hatalmas Duna- folyam és torkolata teljesen a központi hatal­mak és szövetségeseik kezébe kerül, erős impul­zust kell, hogy adjon azoknak a törekvéseknek, melyek a magyar iparnak és termelésnek a Ke­leten igyekeztek piacot szerezni. A jövő ilyen perspektívája mellett a magyar nemzet most, a háború alatt, semmiesetre sem kötheti le a kezét. Meg kell őriznünk cselekvési szabadságunkat a békekötés idejére, amidőn ezek a fontos kérdések véglegesen rendeztetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom