Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-18 / 42. szám
Budapest, 1916. október 18. 5 lin városa gondol arra is, hogy holnap mi történik. . . . Nem tudom, gondoltak-e nálunk is erre a lakásveszedelemre, amely nekünk különben nem újság, de amely a háború után bizonyára nálunk is akkora erővel fog kitörni, hogy még a mi nyomorult pesti lakásviszonyainkhoz képest is tűrhetetlen állapotokat fog teremteni. Nem tudom, a telek és lakásspekulánsokon kívül gondolt-e nálunk is valaki erre az aktuális kérdésre, de úgy sejtem, hogy nem ártana, ha megszívlelnénk a berlini példát. Déri Imre. Közgyűlés. A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart, amelyen előkészítik az e hó 25-i közgyűlésre kerülő tárgyakat. A legközelebbi közgyűlés különben a múlt közgyűlésről visszamaradt tárgysorozatot fogja letárgyalni, továbbá szavazni fognak Vcízsonyi Vilmos indítványa fölött, amely a fővárosi törvény revíziójáról, a vi- rilizmus eltörléséről és az általános, egyenlő, titkos választójog behozataláról szól. A képzőművészeti iskola telke. A kultuszminisztérium a képzőművészeti iskola céljára monumentális palotát akar építeni a Gellérthegy aljában lévő Kerkápolyi—Bodor-féle alapítványi telken. Minthogy azonban a fővárosnak erre a telekre szüksége van, mert a Gellért- fürdővel kapcsolatban rendezni akarja a fürdő környékét is és a hegyoldal rendezésének tervét már el is készíttette egy fővárosi tájkertésszel, — érintkezésbe lépett a kultuszminisztériummal más, megfelelő telek átadása iránt. A tárgyalások ebben az irányban folynak. Platthy betegsége. Városházi körökben nagy érdeklődéssel találgatták, vájjon Platthy György a szabadpolgári párt duzzogó vezére, felfüggeszti-e duzzogását a nagy közgyűlésre. Platthy nem jött el, ennek azonban az az oka, hogy vesekőképződésben megbetegedett. Orvosai bíznak mielőbbi teljes felépülésében. Melkó jegyzőkönyve. Vértes Emil a főváros közgyűlésén felolvasott egy szenzációnak szánt jegyzőkönyvet, amelynek aláírói tanúsítják, hogy Buzay tanácsnok előttük igy nyilatkozott: — Nem baj, ha Dénes 5—10 százalékos províziókat szed. Fődolog, hogy a fővárosnak még igy is haszna van ezekből az üzletkötésekből. Módunkban van erre vonatkozólag Buzay tanácsnok nyilatkozatát közölni. A tanácsnok már korábban, mikor ezt az állítólagos kijelentést szóvá tették előtte, szemenszedett hazugságnak mondotta a három ur állítását. Az aláírók közül az egyik maga Melkó bizottsági tag volt, a másik kettő pedig Keleti és Nagy műszerészek, tehát a müszeriizem kon- kurrensei és haragosai. Hösökfalva. A rokkantak ellátásának problémájához uj és eredeti hangon szól hozzá Lendl Adolf dr. egyetemi tanár, az állatkert kitűnő igazgatója most megjelent tanulmányában. A könyvnek „Hösökfalva“ a cime, az Országos Hadsegitő Hivatal adta ki és B á r c z y István dr. polgármesternek ajánlotta tudós szerzője. A tanulmányban egy kész, pompás, az utolsó apró részletig kiszámított terv van: egy falu terve, melyet Budapest alapit, hogy kétszáz rokkantról gondoskodjék, de e gondoskodása nem könyöradomány, hanem munkaalkalom, még pedig olyan, amely a főváros lakosságának érdekét szolgálja. A földműves- családok; Hösökfalva lakói Budapest számára dolgoznak, hiszen a föld, melyet müveinek, a ház, melyben laknak, az állatok, melyeket nevelnek, Budapest tulajdonai; ők abból csak részesedést kapnak, mig a falu termékei Budapest lakóihoz kerülnek. A termelést Budapest irányítja, a maga érdekeinek megfelelően, úgy hogy Hösökfalva produkciója bizonyos cikkekben csakugyan árszabályozóan hathat a budapesti piacra. A befektetés, melyet ez a nagyszabású terv igényelne, tízmillió korona, de Lendl számítása szerint bőségesen meghozná a kamatát, tehát a főváros amellett, hogy leróná kötelességét a rokkantellátás terén, még kitűnő üzletet is csinálna. Lendl a tudós gondosságával, de a praktikus üzemigazgató ezerféle tapasztalatával is dolgozta ki tervét, amelynek annál inkább hihetünk, mert látjuk, mit teremtett az állatkertben. A tanulmányhoz Kirchner Hermann altábornagy, az Országos Hadsegitő Hivatal főnöke irt előszót, amelyben Lendl tervének megvalósítását nemcsak Budapestnek ajánlja, hanem a nagyobb vidéki városoknak is, hiszen Hösökfalva lehet kisebb vagy nagyobb, a szerint, amint az alapitó kívánja. A tanulmány, amely mint olvasmány is rendkívül érdekes, három koronába kerül, a Hadsegitő Hivatal javára. Gyógyszertár a főváros kezelésében. A J u s t i- t i a cimü budapesti gyógyszertárba, amelynek pőréiről és botrányairól nemrégiben megemlékeztünk, a polgármester további intézkedésig Scha i í e r Sándor okleveles gyógyszerészt és fővárosi számtisztet nevezte ki hatósági kezelőül. A Fővárosi Orfeum műsorán az elsőtől az utolsóig elsőrangú és különös gonddal összeállított számok szerepelnek és ennek tulajdonítható, hogy a közönség már pont nyolckor megtölti az orfeum helyiségét. Régi orfeumjárók, akik az előadás kezdete után egykét órával jöttek, teljesen szakítottak ezzel1 a szokással, mert nem akarnak az érdekes műsorból egy számot sem elmulasztani. A Kristálypalota vezet. Hogy a Mérey Adolf igazgatása alá került Kristály palota mint a legkitűnőbb müsoru és legelőkelőbb dohányos színház versenytárs nélkül vezet: azt immár nemcsak a pesti közönség bizonyítja, hanem a császárváros is. A legelőkelőbb bécsi varieték egyike ugyanis jövő szezónra, három hónapra leszerződtette a Kristálypalota teljes együttesét és pedig túlnyomó részben magyar műsorral. A nemzetközi részben a fenomenális Anna Mülle r-L i n c k e falrengető komikuma a legvidámabb produkció, ép úgy, mint a 2 Blessing páratlanul szenzációs szalon-akrobata mutatványai, a Kara I k i káprázatos bűvészkedése és a Smaragd a cica színháza szintén elsőrangú attrakció. A Télikert műsora nap-nap után zsúfolt házakat vonz. Az attrakciókon kívül, amelyek között D e- mokratios, Dick Ardea és Max és Móric a legkiválóbbak, nagy hatása van a Rátkai és Somogyi Nusi fellépésével színre kerülő operettnek, melynek Faraó leánya a cime. Magánszámaikkal S z a 1 o n t a i Ferike és Borbély Lili aratnak naponta nagy sikert. A közönség elragadtatással tapsolja Fehérváry Juliskát is, aki Bródy Istvánnak A határon cimü szkeccsében lép föl. Kovács Lili, M á n y o k i Gizi, V i r á g h, Pásztor, K ö- vesyné és a Télikert uj kitűnő akvizíciója. Vargha Béla egészítik ki a magyar együttest és viszik sikerre a mulató októberi műsorát. • • • Szemle. Az ötödik hadikölcsön — A bankok áruüzletei — Az őszi kompány A hágai békepalotának 1913. szeptemberében történt felavatása alkalmából tartott interparlamentáris kongresszuson a belga delegáltak azt indítványozták, hogy a semlegesség megsértésének tekintessék az, ha a háborúban részt nem vevő államok, vagy ezeknek bankjai és kapitalistái a hadviselő országoknak kölcsönöket adnak. A javaslat éle — mint később kitudódott —- Ausztria-Magyarország ellen irányult. És ime, a világháborúnak most az a legnagyobb iróniája, hogy mig az indítványt forszírozó hatalmak: Anglia, Franciaország és Oroszország Amerikában koldulnak milliárdokat, addig a monarchia a hadviselés költségeit a legnagyobb köny- nyedséggel itthon képes fedezni. Ausztria-Magyarország gazdasági ereje a világháború folyamán igazán impozáns módon nyilvánult meg. Eleinte magunk se hittük, hogy pénzügyileg ilyen erősek vagyunk. Most már tudjuk, hogy bennünket financialiter legyőzni nem lehet. A magyar nemzet kifejezésre fogja ezt juttatni az ötödik hadikölcsönnél is, mely november hó első felében fog kibocsátásra kerülni. Most is, mint az előző hadikölcsönöknél, járadékkötvények és pénztárjegyek fognak emittál- tatni. Bankkörökben tudni vélik, hogy ezúttal ujtipusu járadék fog kibocsáttatni. Azt azonban már nem tartják valószínűnek, — mint azt némely oldalról lűresztelik — hogy a pénzügy- miniszter egy sorsjegykölcsönnel is megpróbálkozzék. Az bizonyos, hogy az országban a legutóbbi hónapok alatt óriási tőkék halmozódtak fel, melyek szolid elhelyezésre várnak. Különösen sok pénz gyülemlett össze a gazdáknál, akik a háborús konjunktúrából leginkább vették ki a részüket. Ezt a tökét valamelyes módon az ország gazdasági körforgalmába kell visszaterelni. A legalkalmasabb erre az ötödik hadikölcsön. A kormánynak, a hatóságoknak és a pénzintézeteknek a legnagyobb agitációt kell kifejteniük arra, hogy a gazdák minél több hadikül- esönt jegyezzenek. Ehhez természetesen intenzív felvilágosító munka szükséges, mint az Németországban történt, ahol minden egyes faluban öles plakátok magyarázzák a hadikölcsönök erkölcsi és anyagi előnyeit. A magyar nemzet minden rétegének ki kell vennie a részét ebben az óriási küzdelemben, melyet hazánk területi épségéért és nemzeti életünk függetlenségéért folytatunk. * Sok embernek — főkép az agráriusoknak — még mindig nem megy a fejébe, hogy a bank is csak olyan üzlet, mint minden más kereskedés, mely a befektetett tőke megfelelő fruktifi- kálását célozza. A banknál ez a törekvés még inkább kidomborodik, minthogy itt nemcsak a saját tőke, hanem idegen tőkék gyümölcsüzteté- séről is van szó. A háborús viszonyok következtében egyes banküzletágak (váltó-, jelzálog-, konzorciális stb. üzletek) csaknem teljesen stagnálnak, úgy hogy a nagy pénzbőség következtében felgyülemlett jelentékeny tőkék részére más üzletágakat kellett keresni. Erre különösen az áruüzlet kínálkozott alkalmasnak, melyet egyes intézetek a béke idején is erősen kultiváltak. Az a nexus különben, mely a bankok és a nagy ipari vállalatok között fennáll, a pénzintézeteket már természetszerűleg is az áruüzlet felé terelte. Az az erős koncentráció pedig, mely a háború alatt a gazdasági élet minden terén mutatkozik, szintén a bankok malmára hajtotta a vizet. A nagybankok áruüzletei ellen a képviselőházban és egyes sajtóorgánumokban erős kirohanások történtek. A vádak túlzottaknak, sőt egyes esetekben alaptalanoknak bizonyultak. A legeklatán- sabb erre nézve a Hitelbank esete. Erről az intézetről azt hiresztelték, hogy óriási zsirkészle- teket halmozott fel. Most egy polémia alkalmából olyan kompetens ember, mint a miniszter- elnök, mondja, hogy hogy üresen látta egyik banknak 150.000 métermázsa befogadására képes zsir- és szalonnaraktárát. Azt is kijelentette, hogy alkalma volt a Hitelbank zsirüzle- tének adatairól meggyőződni és konstatálni, hogy a bank legnagyobb zsirkészlete 800 mázsa volt, mely azonban rövid idő alatt teljesen elfogyott, úgy, hogy amidőn a bankokat az áruhalmozás vádjával illették, a Hitelbanknak már semmi készlete nem volt. # Normális időkben az őszi kampány mindig bizonyos pénzfeszültséget idézett elő, mert a termés értékesítése óriási tőkék mobilizálását tette szükségessé. Most, a háború alatt, ez a pénzfeszültség nem tapasztalható, sőt azt kell látnunk, hogy az uj hadikölcsön közeledése dacára is állandó pénzbőség uralkodik, ami a piaci kamattételek szokatlan alacsonyságában is kifejezést nyer. Budapesten a magánkamatláb a 3°/o-on alul mozog. A pénzbőség jeléül tekinthetők a különféle tőkefelemelési akciók is. Az iparvállalatok tőkefelemelései után most már a bankok hasonló akciói fognak következni. Most, hogy a hadinyereségadó tető alá hozatott, a kormány is engedékenyebb és nem gördít akadályo- lünk, a hadikölcsönjegyzés befejezése után két lünk, a hadikölcsönjegyzés befejezése után hét nagybank azonnal hozzálát a már régebben elhatározott tőkeszaporitáshoz. Megjegyzendő, hogy a részvénypiac hangulata elég kedvező az uj kibocsátások 'iránt. Az illetékes köröknek azonban — nagyon helyesen — az a véleménye, hogy előbb a hadikölcsön sikerét kell biztosítani és majd csak azután következhetnek a bankok uj részvénykibocsátásai. Nekünk is az a nézetünk, hogy a hadikölcsön elhelyezése iránti akciót más emissziókkal nem szabad megzavarni. Mi az oka a sajt- és rizshiánynak? Utaznak, jönnek-mennek, járják a külföldet a Haditermény hatalmas urai, de a költségjegyzéknél egyebet nem igen produkálnak. Dr. Reiss Jenő, a százkezii és mindenhez értő igazgató, Diósi Ödön, a szófiai szaktudós és Präger direktor ur hiába próbálkoztak meg a svájci behozatal
