Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-20 / 38. szám
4 a Dunának körülbelül a közepén terül el és végül a Dunatorkolatnál találkozik Európa és Ázsia kereskedelme. Értesülésem szerint a tanácsos értekezett Weis- kirchner polgármesterrel és ekkor szóba került a hajózási központok kérdése is. Egy-két napig itt marad még Bécsben a tanácsos, aztán visszautazik Hamburgba. Juhász Árpád. • • • Titkos értekezlet a müszerüzem dolgában. Az elmúlt kedden, szeptember 12-ikén, az esti órákban igen fontos, bizalmas értekezlet volt Bárczy István dr. polgármester hivatalos helyiségében, amelyről mindössze annyit lehet sejteni, hogy összefüggésben volt a közegészség- ügyi ügyosztályban, illetve a müszerüzemben előfordult visszaélésekkel. A merészebb fantáziák természetesen már uj visszaélésekről, uj botrányokról álmodtak, de egészen valószínű, hogy nem történt más, csak a polgármester tájékoztatni kívánta a tekintélyesebb bizottsági tagokat a megindult fegyelmi és bűnügyi visz- gálatokról. Az eszmecsere kedden este fél hat órakor kezdődött és meglehetősen hosszan tartott. Ott voltak többek között Preyer Hugó, Glücksthal Samu, Márkus Miksa és Székely Ferenc bizottsági tagok, továbbá Márkus Jenő dr. tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály uj vezetője, valamint Szabó Imre dr. tiszti főügyész. Márkus tanácsnok és Szabó főügyész jelenléte az egyetlen beszédes ismertetője a konferencia tárgyának. Maguk a bizottsági tagok, akik a polgármesternél megjelentek, igen begombolóz- tak és egyhangúlag kijelentették, hogy az értekezleten történtekről semmit sem közölhetnek. A mi értesülésünk szerint a tanácskozás során a polgármester be akarta avatni az események fejlődésébe az egyes kerületek tekintélyes képviselőit, akikkel kimerítően megismertette a Zita-kórházban és a Müszerüzemben történt dolgokat. Az értekezleten határozták el, hogy Buzay Károly tanácsnok, valamint Kobler üyörgy számtanácsos üzemellenőr és az üzemhez kirendelt Horpátzky Dezső számvevőségi tiszt ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot megindítják. A vizsgálat vezetésével a polgár- mester Déri alpolgármestert bízta meg. Uj állások. A belügyminisztérium szeptember végére ígérte a tisztviselők folytatólagos státusrendezéséről szóló közgyűlési határozat jóváhagyását. Októberben tehát egész,csomó uj állást tölt majd be részben a tanács. Jó volna, ha mennél előbb túl volnának rajta, mert különbem az esztendő javarésze, éppen úgy, mint tavaly, kilincseléssel, protekciószerzéssel fog eltelni.. Inspekciós tanácsnokok a pályaudvarokon. B á rczy polgármester az erdélyi menekültek fogadásánál és ellátásánál a pályaudvari ellenőrzési szolgálatot tanácsnokokra bízta és kirendelte: Rákosrendezőre dr. B u z á t h Jánost, a rákosi és a kőbányai felső pályaudvarra dr. Bérezel Jenőt, a keleti pályaudvarra dr. Csupor Józsefet, a nyugati pályaudvarra dr. D e m j é n Gézát és a ferencvárosi pályaudvarra dr. Bukovszky Viktort. A polgármester azonkívül az elöljárókat is felhívta, hogy a saját kerületükben a pályaudvarokat ellenőrizzék. Fővárosi számszék fölállítása. Kállay Dezső fővárosi bizottsági tag, a legközelebbi közgyűlés elé indítványt terjeszt, amelyben autonom hatáskörű fővárosi számszék fölállítását sürgeti. Az indítványt Marker Aladár tanácsnok-főjegyzőhöz hétfőn nyújtotta be, a következő szöveggel: „A háborús viszonyok következtében az egyes tanácsi ügyosztályok üzemeik révén számos milliót forgatván, a fokozatos ellenőrzés sürgős szükségként jelentkezik. Utasítsa ennélfogva a közgyűlés a polgármestert, hogy függetlenül a készülő fővárosi törvénytől, a fővárosi számszék felállítása iránt soron- kiviil intézkedjék.“ Elhalasztják az iskolaszéki választásokat. A tanács a jelenlegi időt nem tartja alkalmasnak az iskolaszéki tagok választásának a megtartására, ennélfogva a fővárosi igazoló választmányhoz fordult, hogy tegyen intézkedést arra nézve, hogy az iskolaszéki tagokat a közigazgatási bizottság nevezze ki. GfXJVAEOMJliJZMP A húsellátás. A Budapesti húskereskedelmi részvénytársaság folyó hó 13-ikán M e 11 y Béla dr. elnökigazgató vezetésével igazgató- sági ülést tartott, amelyen számot adtak az intézmény szervezési munkáiról, működésének letelt két első hónapjáról és üzemi szempontjairól. Az uj intézmény forgalma fokról-íokra fejlődik. Az igazgatóság elnökévé M e 11 y Béla drt, alelnökeivé Folkusházy Lajos drt. és D e m k ó Dezsőt választotta meg az alakuló igazgatósági ülés. a felügyelő-bizottság elnöki tisztségét pedig Bukovszky Vilmosra ruházták. Ügyvezető igazgatóvá az első igazgatósági ülés F u c h s Izsót, az állatvásárpénztár husbizományi üzletének vezetőjét tette meg, a műszaki igazgatást Kohornyik Józsefre, a budapesti hentes-ipartestiilet alelnökére bízták, az üzletek és fiókok felügyeletét pedig Schwarcz Jakabra, az állatvásárpénztári husbizományi üzlet intézőjére ruházták. A részvénytársaság az állatvásárpénztár husbizományi üzletét átvette és hentesiizemének kifejleszthetése céljából megvásárolta Schenk János kolbászáru-gyárát ingatlanaival és beruházásaival együtt 140,000 koronáért, A marha-köz- vágóhidon az uj hűtőben 8 fülkét bérelt, a sertés-köz- vágóhidon pedig a Károly i-íéle feldolgozó helyiségeket bérelte ki. Eddig 9 detaillirozó fióküzlet üzembe helyezése iránt intézkedett. Közülük 5— a Központi Városháza fedett csarnokában, a tisztviselőtelepen és az újpesti Wolfner-gyárban levők — már megnyíltak; három —a Klauzál-téri, Rákóczi-téri és Hunyadi-téri vásárcsarnokokban levők — e hónapban kezdik meg üzemüket, egy pedig, a Baross-téri, a folyó év november havában kezdi meg a kimérést. Levágtak és értékesítettek saját számlára az első 2 hónapban 69 drb marhát, j600 drb juhot és 3012 drb sertést. Bizományi, beküldött áruból való forgalmuk szintén nagyobb volt. Több nagyobb cég és két vidéki város sertések levágásával és zsiradékaik kitermelésével bízta meg a húskereskedelmi részvénytársaságot. A téli hónapokra számottevő sertésmennyiségeket kötöttek le a cég számára. Az erdélyi menekült marhák értékesítési akciójában, ha nem is közvetlenül, de közvetve az anyaintézet révén a húskereskedelmi r.-t.-nak is szerep jut. Megalakult a burgonya-központ. Az Országos burgonyaközvetitő iroda a múlt héten Ghillány Imre báró föl dmiv elésügy i miniszter elnöklete alatt megalakult. A bizottság elnökévé Ősziről u c z k y Miklós nyugálmazott főispánt, az O. M. G. E. alelnökét, elnökhelyettesekül pedig Nagy Ferenc dr. miskolci polgármestert és F 1 e i s c h 1 Sándort, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttjét választotta meg. A bizottságnak rendes tagjai: Szila s s y Zoltán orszgy. képv., szövetségi titkár, H o r- v á t h Mihály, a Hangya szövetkezet h. igazgatója, Stern Samu igazgató, S á n d o r István kecskeméti polgármester, Bérezel Jenő dr. székesfővárosi tanácsnok, Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgató, póttagok: Hlatky Endre, a Háztartás szövetkezet főnöke, D u k e s z Ármin, Gombos Lajos dr. ceglédi polgármester, Szabó Ferenc vásárigazgató. Az intéző bizottságba a földmivelésügyi miniszter R e u s z Andor dr. miniszteri osztálytanácsost, a belügyminiszter K i s z e 1 y Gyula miniszteri osztálytanácsost és a kereskedelemügyi miniszter V écsey Kálmán miniszteri titkárt küldte ki. A Burgonyaközvetitő Iroda mü- dését G e r 1 ó c z y-u t c a 11. szám alatt, Miklós Jenő igazgató vezetése alatt már megkezdte. Színpadi hatások a Fővárosi Orfeumban. Az orfeum elsőrangú szeptemberi műsorából többek között kiemelkedik a ,,M u z s i k a s z ó“ cimii Harsányi- Márkus-íéle dal- és tánckettős is, amelylyel a budapesti közönség két kedvence: Mezei Hona és Kabos Gyula nap-nap után óriási sikert aratnak. A mii- vészpár pompás játékát .hatásosan egészíti ki a jelenet valóban művészi dekorációja, mely a budapesti állatkert pá’amaházát a terraszszal és a tórészletet megkapó esti világításban varázsolja az orfeum közönsége elé. Úgy ez, mint általában a műsor minden számának dekorativ kerete a legkényesebb ízlést is kielégíti. Henry-arénában a beállott hűvösebb napok dacára is állandóan zsúfolt házak vannak, ami a felülmúlhatatlan, remek műsornak tulajdonítható. Henry igazgató szezonzáró műsorával' kellemes emléket akar nyújtani a közönségnek, hogy az elkövetkező tavasz- szal már mint régi ismerősét köszönthesse, aki az arénát a főváros legkellemesebb szórakozóhelyévé tudta avatni. A Kristálypalota zsúfolt házai. Az a páratlanul gazdag műsor, amelyet a Kristálypalota megnyitóul adott s amelyhez foghatót a főszezonban se nyújtott még budapesti dohányos színház, zsúfolt házak előtt kerül esténként színre. Gyárfás a Télikertben. A nyári szezon egyik leg- nagyobbsikerü bohózatát, a „L i p i és L u p i t“ e hó 2(J-ától kezdve újra műsorára veszi a Télikert. A két címszerepben Gyárfás és R á t k a i, a Télikert állandó vendégei lépnek fő! Somogyi Nusival együtt. Budapest; 1916. szeptember 20. A szeptemberi ponpás műsor a „Das muss man s e h’n !“ cimü reviivel együtt továbbra is a játékrenden marad, Lissy J ungkurthal, Mizzi Prokschal és Gusti Wernerrel a főszerepekben. A műsor többi pompás száma között különösen Szalontai Ferike nézőtéri mókái keltenek viharos derültséget. • a • Pénz és áru A pénz értéke a háború alatt az összes hadviselő államokban csökkent. A pénz — mint a közgazdasági tudósok mondani szokták — beteg lett. Ez a devalváció kifelé a magas deviza- árfolyamokban, a belföldön pedig az áruk árának emelkedésében jut kifejezésre. A pénz értékcsökkenését a bankjegyforgalom jelentékeny szaporítása és a pénzforgalomnak gyorsabb tempóban való lebonyolítása okozza. Minél több a pénz, annál magasabbak az árak. Erre nézve a történelem is elég példát nyújt. Így Francia- országban az asszignátákkal való gazdálkodás idején egy almát 50 frankkal, egy ebédet 300 frankkal fizettek. A pénz értékcsökkenésének azonban más okai is vannak. Ma a termelési processzus sokkal gyorsabban megy végbe, mint béke idején. A hadifelszereléseket előállító gyárakban éjjelnappal dolgoznak. A javak előállításának gyorsítása viszont a gyorsabb tőke-, illetve pénzforgalmat vonja maga után. Fokozza ezt a gyorsaságot a hitel korlátozása (a kölcsönrendszer kiküszöbölése) és a készpénzzel való üzletrendszer meghonosodása. Hasonló hatást gyakorol a közvetitő-kereskedelemnek majdnem teljes kikapcsolása és a központoknak erősen centralizált működése. Ma a pénz gyakrabban változtatja tulajdonosát és gyorsabban kerül vissza a pénzcentrumokba. Forgalmi gyorsasága növekedett. Már pedig a gyorsabb cirkuláció a pénzelmélet szerint éppen olyan hatásokat vált ki, mint a pénz direkt szaporítása. A pénz elszaporodása csak abban az esetben nem emelné az árakat, ha párhuzamosan haladna vele a javak előállításának a fokozása. Csakhogy a háború alatt ez nem következett be. A javak előállításában csökkenést látunk. Ebben ne tévesszen meg bennünket az a fokozott termelés, melyet maga a háború megkövetel. Azonban a hadi javak óriási termelése nem fedezi azt a hiányt, mely a hadköteles férfiak behívása következtében az össztermelésben beállott. Köztudomású, hogy a háború alatt a széntermelés, a nve.rsvasprodukció stb. csökkent. Hogy nálunk ez a csökkenés milyen méreteket öltött, arra nincsenek adataink; Németországban, ahol pedig a termelés nagyszerűen van organizálva, az össztermelés a háború alatt a normálisnak 75 százalékára szállott alá. Bizonyos tehát, hogy a megszaporodott pénzmennyiséggel a javak kisebb mennyisége áll szemben, E szerint a pénz értékének a rosszabbodását három körülmény idézte elő; 1. a fizető eszközök szaporodása; 2. a cirkuláció tempójának a fokozása; 3. a termelés csökkenése. A két előbbi az áruk iránti nagyobb keresletet, az utóbbi a kínálat csökkenését jelenti. Az Osztrák-Magyar Bank feladata, hogy a monarchia pénzforgalmát szabályozza. Más szóval: a banknak az a hivatása, hogy a pénz mennyiségét a termeléssel, illetve az árucserével összhangzásba hozza. Béke idején ez a kiegyenlítés a pénzkészlet és a javak között simán és nehézség nélkül ment végbe. Ha az iparnak a jó üzletmenet következtében több fizető- eszközre volt szüksége, úgy megindították a bankóprést és a nagyobb szükségletet kielégítették. Ha a termelés nagyon gyors tempót vett, akkor a bank felemelte a kamatlábat, korlátozta a hitelt, megfékezte a konjunktúrát és igy megakadályozta azt, hogy a javak termelése a pénz előállításának mértékét meghaladja. Ha viszont a pénz volt nagyobb mennyiségben, úgy az a külföldre vándorolt, pénzfeszültség esetén pedig külföldről szereztünk be tőkéket. Ezzel a valutakurzus is a jegybank ellenőrzése alá ke-
