Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-06 / 36. szám

Budapest, 1916. szeptember 6. ff 3 Deresre a kávésokkal! Hol késik az egységes étlap ? A minap bírói ítélet hangzott el egy limonádé körül. Mellékes, hogy kicsi volt-e vagy nagy a bün­tetés, amit kiróttak egy kávésra, akinek a bíróság abban a cselekedetében, hogy a limonádét koronájá­val mérte, árdrágítást látott. Tiszteletteljesen meg­kell minden kinzsorázott budapesti polgárnak nyu­godni a bírói bölcsességben, amely okos és termé­szetes érvvel csinálta meg a számvetést, hogy mibe kerül pár szem cukor, egy fél citrom, mi esik a kávé­ház béréből és más üzemköltségekből egy limonádéra. Hol van mindez a koronától! Sajnos, a bíróság elé csak szórványosan kerül­nek az ilyen esetek. Sőt merjük állítani, hogy ember­emlékezet óta ez volt az első limonádé, amely a vád­lottak padjára került. Oka pedig maga a közönség. A bíróság csak följelentés alapján itélkezhetik, mi­után azonban mi lusták vagyunk az ilyesmire, nincs följelentés, nincs ítélet, ellenben isszuk minden kávé- házban a koronás limonádét, isszuk nyilván tovább ugyanabban a kávéházban is, amelynek tulajdonosát most elitélték. Végre is azt a huszonötkoronás ítéle­tet csak le kell nyúzni a közönségről. De ne gondoljuk, hogy csak a limonádéról van szó. Szó van minden kávéházi ételről és italról. Va­lamennyiről meg lehetne papíron és ceruzával állapí­tani, hogy árdrágítás van jelen. Árdrágítással mérik a kávét, a teát, a pálinkát, a bort, az ételt, mindent, ami a kávéházban kapható. Éppen ezért tisztelettel megtesszük a föl­jelentést az ö s s z c s b u d a p e s t i k á v é- s o k ellen, akik v a 1 a m ennyie n m e g n e m engedett ha s z n o t húznak m i n den e 1- adásra kerülő cikkből. Tessék valamennyit megvizsgálni, hogy nem bünösek-e az árdrágításban? Azt hisszük, hogy valamennyit .nyugodtan el lehet ítélni akkor, amikor ma már egyetlen darabka kávé­hoz való süteményt 40 fillérbe számítanak. Általában a fővárosnak is nagyobb gondjának kellene lennie azokra a helyekre, amelyeken a kö­zönség étkezik, pihen és a tűrhetetlen árakon elvér­zik. F o-l k a s h á z y tanácsnok ur is gondosan meg­ígérte, hogy megcsinálja az egységes étlapot, sza­bályozza az árakat, megszünteti a vendéglőkben való pazarlást és sok minden más szépet és jót. Tár­gyalt is a vendéglősökkel, addig tárgyalgatott azon­ban velük, amig alighanem levették a lábáról. Úgy tudnak ezek a derék emberek sírni, hogy szánalom rájuk nézni, de a könnyeken keresztül a rideg, a bi­zonyító számadatokat kell néznünk, akkor mindent világosan látunk. Az egységes étlap komédiáját to­vább játszani nem szabad. Igenis helyes ilyen kérdé­sekben szóbaáilani az érdekeltekkel, de nem szabad mindent, amit mondanak, szentirásnak venni. Ha Folkusházy tanácsnok ur nem igy cse'eke- dett volna, akkor már régen rendb: jöttek volna a vendéglői árak, amelyeknél többek között meg kell említeni azt is, hogy a vendéglőben kisebb pénzű ember nem is étkezhetik. Ha valaki megelégednék hústalan, de tápláló étellel, akkor ne menjen be ven­déglőbe. mert ott elvből csak húst tömnek az em­berbe. Mire való a hústalan nap is a vendéglőkben? Az egész nem más, mint kegyetlen csúfolódás. Csúfo­lódás, amely abban áll, hogy a hústalan napon kény­telen az ember horribilis áru libát és csirkét enni. Valahogy kissé körül kellene nézni a vendéglők és kávéházak körül. f HENRY-ARENA (BAROKALDI VÁROSLIGET) Kitünően szellőztetett, hűvös, elsőrangú mulató és szórakozó hely. — Dohányozni szabad ! Naponta ti. u. l/a4 órától, vasár- és ünnep­napokon d. u. ‘/a3 órától, még esőben is: nagy, fényes családi előadások. Még csak néhány napig Budapest szenzációja : Mac Wilton az élő aquarium és az egész nagy Henry-müsor. Az utolsó esti előadások naponta '/.28 órakor, vasánapokon 8 órakor kezdődnek. Olcsó helyárak. rlP • • • A családi pótlék. Két hónap múlt cl azóta, hogy a főváros közgyűlése a belügyminiszter által visszautasított drágasági pótlék némi re- kompenzációjaképpen családi pótlék kiutalását és rendszeresítését határozta el. Két hónap múl­tán aztán megjött a belügyminiszteri döntés és bár lényegében jóváhagyja a miniszter a családi pótlékot, mégis olyan kifogásokkal teliti ezt a jóváhagyó határozatot, hogy a családi pótlék ki­utalásának újabb akadályai vannak. A legna­gyobb méltánytalanság ez a tisztviselőkkel szemben, akik bámulatos türelemmel és nemes önfeláldozással viselik a’háború súlyos terheit. Kétszer ád, aki gyorsan ád, mondja a közmon­dás. Nos, a főváros tisztviselőinél megfordítva történik: olyan lassan jön minden segély, min­den előleg és pótlék, hogy mire kiutalják a csa­ládi pótlékot, már régen elköltötték a tisztvise­lők a fizetési előleget is és most újra és a leg­sürgősebben aktuális az uj komoly drágasági pótlék, vagy állandó jellegű fizetésjavitás. Uj kórházi főorvos. Búrczy István dr. polgár- mester helyettes főpolgármesteri minőségében pályázatot irt ki a főváros által létesített uj cse­csemőkórház főorvosi állására. A pályázat ha­tárideje szeptember 10-ike, de biztos értesülé­sünk szerint a kiírás csak formaság, mert a fő­orvos-igazgató személye régóta ki van szemelve heim Pál dr. magántanár személyében. Háromezer ingyenebéd naponként. Azok ko­zott, akik legelsőkként siettek a világháború ki­törése után az éhezők segítésére, ott volt cse­peli Weiss Manfréd is, aki 1914. augusztusában megalapította nagyszabású népkonyháját. Az­óta a szegényebb néposztályok számára bőven nyílt keresetforrás, de a nyomorgók ma sem vesztek ki, aminthogy sohasem pusztul el a föld sziliéről a szegénység. Így történt, hogy a háború elején fölállított több jótékony intézmény betöltvén feladatát, megszűnt. Weiss Manfréd szegényei azonban ma is együtt vannak és nap­ilap után Ízletes és tápláló eledelhez jutnak a Váci-ut 89. szám alatt levő népkonyhában. Két éves nemesszivü hivatást töltött be az irgalom ez intézménye, olyan jubileum, amelyhez nem kell a dicséret kongó szavait fűzni. Elegendők a számok, amelyek azt mondják, hogy a nép­konyha két év alatt egymilliónál több ebédet osztott ki és ezzel naponta 3000 embert jutta­tott ételhez. Egy nemes emberi szív dobogását érezzük a nagyméretű jótékonysági akció mö­gött. Egyetlen egy szivét, amely iránt ezer és ezer szív van hálával eltelve. Beketow-cirkusz. A Beketow-cirkusz már csak szeptember hó 10-ig tart előadásokat. Ennek dacára B e k e t o w igazgató uj attrakciókkal gazdagította műsorát. Nagyon tetszettek az uj műsorban, Bill- w a r d. a világhírű excentrikus zsonglőr, P e t r á s sportjelenete, a két nymph a plasztikus jelenetei lóháton, megmaradtak közkívánatra a nagyszerű mű­sorban a 2 Camillos, kiknek thelepátiai szeánsza iránt már az egész ország érdeklődik és Del aun é effendi csodálatos jelenete, Jancsi, Rolland, Franz és Zoli komikusok. Ismét drágítani akarnak a konflisok. A kon­flisok megint taksaemelést kérnek. Tehetik, jól teszik. A kocsis, akit árra akarsz räbirni, hogy tízperces útra elvigyen, félórái előadást tart, mi­közben te lekésel utadról, hogy korpán élő ló nem bir annyit, mint a zabonélő. Hát ez igaz, de lassan már olyanok lesznek a konflis-utak árai, mintha a jámbor gebe nem is korpát, ha­nem gyémántot zabálna. Már nem is tudjuk, há­nyadszor kérnek megint taksaemelést, de mind­egy az, mert újra fognak kérni. Nem lesz ennek vége soha. A szegény lovacskák — taksaeme­lésbe fognak belegdögleni, mert nem birják el az utasok szivének keservét, hogy mennyit kell fizetni. Végül pedig olyan lesz maholnap a taksa, hogy a szegény taxamérök sem tudják mutatni. Összerogynak a teher alatt. £s akkor uj taxamérőket kell beszerezni. Hát azoknak az árát kin hajtják be? Talán csak nem a közön­ségen? llona-artézi víz. Annakidején bérbeadta az artézi viz árusítását az A r t é z i a r.-t.-nak, amely azt 1 ! o n a-a r t é z i víz névén árulta. Most azután, hogy a főváros palackozó üzemet létesit, hat hónapra föl­mondták a szerződést. A felmondás szeptember else­jén lejárt, de az Artézia még ma is szorgalmasan árulja az llona-vizet. A főváros gondoskodni tartozik róla, hogy a szerződés lejártával a víz árusítását be­szüntessék. A Dunakonlerencia és a Városi Könyvtár. A Dunakonfereneia alkalmából a Városi Könyvtár összegyűjtötte és jegyzékbe foglalta a Dunára vonat­kozó magyar és külföldi irodaimat és ezt a jegyzé- kot most csinos füzetben kiadta. Együtt van a jegy­zékben a Dunával kapcsolatos utazási, hajózási, sza­bályozási. forgalmi, csatornázási, nemzetközi jogi kérdéseknek válogatott irodalma s így egészen két­ségtelen, hogy akik a Dunakonferencián szerzett út­mutatások alapján fogják tanulmányozni a dunai hajózás kérdéseit, nevezetes segédeszközre találnak a Városi Könyvtár jegyzékében. A jegyzékben fel­sorolt könyvek megtalálhatók a Városi Könyvtárban, ((iróí Károlvi-u. 8. alatt) A jegyzék ára 50 fillér és kapható minden könyvkereskedésben. Fővárosi Orfeum. Uj vezetés alatt csütörtökön nyilott meg a Fővárosi O r i e u m, a budapesti családok előkelő szórakozó helye. A megnyitó mű­soron nyilvánvalóvá lett, hogy az uj direkció meg- taitóttá továbbra is a Fővárosa Orfeum szín­padát a rendelkezésre álló külföldi varicte-attrakciók találkozóhelyévé, viszont a műsornak dominálóan ma­gyar jelleget adott; külön pompás kis művész­gárdát szervezett, amelynek tagjai: Huszár Ká­roly, a népszerű Pufi; azután Mezei Ilonka, K a b o s Gyula, Hunyadi Emil, Farag ó Sári, M i h á 1 y f i Juliska és Hollós Teri. A külföldi variete-attrakciók is kivétel nélkül elsőrangua-k. Henry-aréna szeptemberi műsora ismét tanúságot nyújt Hen ry igazgató költséget nem kimélö áldozat- készségéről és kiváló képességeiről, amelylyel a re­mek programmot összeállította. A H c n r y-a r é n a a iegelsöbbrangu szórakozóhely, ahol kicsiny és nagy egyaránt megtalálja a maga mulatságát. Mindehhez még az olcsó helyárak járulnak, ami viszont azt is eredményezi, hogy minden előadás zsúfolt házak előtt folyik le. • • • A Duna hivatása és fejlesztése Irta: Sándor Lajos kir. műszaki tanácsos. A gazdasági élet rendkívüli és mélyreható átalakulásának küszöbén állunk s mindenki érzi, hogy a most dúló hadizajnak lecsillapultával a gazdasági életre lidércnyomásként nehezedő ál­lapot után egészen uj életnek kell következnie. Az életre ébredő gazdasági törekvéseknek határozott céljuk, a gazdasági és ipari termelés növekedésével, a termékeknek uj piacot s a gaz­dasági tevékenységnek uj teret nyitni, mely célra azonban az áruforgalom eszközei mai meglevő terjedelmükben nem elegendők. Min­denki érzi és tudja, hogy a legközelebbi jövő feladatait oly közlekedési eszközök és útvonalak teremtése fogja képezni, amelyeknek teljesítő­képessége kell, hogy arányban álljon a mozgó­sítandó tömegekkel s egyúttal képesek legyenek olcsóságukkal nemcsak korlátolt távolságokra szállítani, hanem a termékeknek a nagy nem­zetközi világversenyben is a kellő helyet bizto­sítani. A viziutak jelentősége. Ez önkéntelenül támadt szükségérzetből megnyilvánuló törekvések közepette, mindin­kább ama meggyőződés is kezd gyökeret verni, hogy kizárólag vasutakkal nemzetközi forgalmi politikát csak korlátolt határok között lehet csi­nálni, miután egyedül a vasutak, technikai ki­váló fejlettségük dacára sem szolgálhatnak ki­elégítő eszközül ama nagy árutömegeknek nagy távolságra való szállítására, amelyekkel a jövő forgalomban okvetlenül számolnunk lehet, sőt számolnunk is kell. A nagy világforgalmi poli­tika eszközeit a nagy árutömegeknek egyszerre s egyidőben való mozgósítására egyedül alkal­mas viziutakban — tengeren és belvizeken — kell keresnünk és fogjuk meg is találni. Viziuton a Keletre. A világháború tapasztalatai már is fényesen bi­zonyítják a viziutak nagy forgalmi jelentőséget, aminek igazolásául szolgálhat a viziutak kiterjeszté­sét célzó, már eddig is megnyilvánuló hatalmas- moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom