Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-30 / 35. szám
Budapest, 1916. augusztus 3«». ff • • Összeül a Dunakonferencia Magyar-osztrák-német tanácskozás a Duna jövőjéről rom színházát ugyanazzal a szín- társ u \ a t t a 1 akarja benépesíteni. Ez pedig minden szociális elvnek olyan merész pofoncsa- pása lenne, hogy a fővárosnak ilyesmit tűrnie nem szabad. Elég szégyenletes volt az, amit tavaly a Vígszínház véghezvitt a főváros szárnyai alatt. Eiatal színészeit minden pótdiij nélkül átvezényelte a Népoperába és „ón érvényesülni engedlek benneteket' kiáltással kihasználta a fiatal ambíciókat. Nem is szólva az igy keletkezett vidékinek is harmadrendű előadásokról, ez magában is elég szégyen volt. Jó lesz az idén jobban vigyázni, mert ha Beöthy ezt a rendszert akarja folytatni, botrány lesz a dologból, amelyben többé nemcsak a bérlő, de a főváros is szerepelni fog. Elkésett felebbezés Az iparosok hitelszövetkezete eMen A főváros Julius 15-ikén tartott közgyűlése egyhangúlag elfogadta Vita Emil dr. tanácsnoknak a kisiparosok hitelszövetkezetének alapítására vonatkozó előterjesztését. Az eredeti szövegen mindössze két nevezetesebb változtatás történt. Thék Endre bizottsági tag ugyanis az Országos Iparegyesület megbízásából hozzászólt a javaslathoz es indítványára a közgyűlés elejtette az alapszabálytervezet 26. és 42. paragrafusait, amelyek lehetővé akarták tenni, hogy a szövetkezet ipari vállalkozásokat finanszírozhasson. A közgyűlési határozat ellen a „b u d a p e s t i ipartestül e t e k és országos kis- és középipari szabad érdekképvisel e- t e k" terjedelmes felebbezést nyújtottak be. A felebbezés kedves naivitással teszi túl magát a felebbe- zési határidőn. Azt mondja: „Habár a törvényszerű fölebbezési határidőn talán túl is vagyunk, mégis arra való tekintettel, hogy a közgyűlés határozatáról csak napok múlva értesültünk, másrészt meg, hogy a különféle testületek és érdekképviseletek közös akcióba vonása és ezek során ülések tartása is hosszabb időt kívánt, e körülmén3rek igazolásul leendő elfogadása mellett e felebbezésiinket mél- tóztassék a nagyméltóságu belügyminiszter úrhoz felterjeszteni.“ érdemben pedig kifejti a felebbezés hogy „Ezt a szövetkezetei tehát kizárólag a mi részünkre, vagyis a kis- és középiparosok részére óhajtja felállítani a tekintetes Tanács. Sajnos, a Tanács nemes és szociális érdekű intencióit a nagyiparosoknak a közérdek jelszava alatt történt közbelépése úgy az Országos Iparegyesületben tartott előkészitö-gyülésen, mint különösen a törvényhatóság közgyűlésén, megakadályozta azáltal. hogy ezeket a paragrafusokat törölte. Mig tehát ekként, a nagyiparosoknak módjukban volt és éltek is az alkalommal, hogy az alapszabátytervezet- nek az ő tetszésük szerinti módosítását keresztül vigyék, — addig mi, kis- és középiparosok vagyis a legközvetlenebbül érdekeltek, nem jutottunk hozzá, hogy az alapszabáljTervezetre vonatkozó bármilyen észrevételünket megtehessük, helyesebben, minthogy a tervezet bennünket általában kielégített, nem is észrevételeink megtételére, mint inkább arra lett volna szükségünk, hogy a nagyiparosok reánk nézve ártalmas törekvéseivel még a közgyűlés határozata előtt szembeszállhattunk volna. Kénytelenek vagyunk tehát utólag hangoztatni tiltakozásunkat és kimutatni, hogy a nagyiparosok álláspontja mellett felhozott érvek mennyire tarthatatlanok.“ Hosszasabban magyarázza ezután a felebbezés, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet 22 milliós veszteségének mik voltak az okai, majd igy végződik: .Mindezek után kérjük egyrészt az alapszabálytervezet 26. §-ának és a 42. §. g) pontjának az alapszabályokba való felvételét, valamint az első §-nak a következőképpen leendő kibővítését: „A szövetkezet célja rendes tagjai anyagi helyzetét a kölcsönösség és önsegély elvei alapján javítani, vállalkozásaiban és a kiadásra kerülő közmunkák elnyerésében segíteni és azok hiteligényeit a szövetkezet üzletkörét meghatározó intézkedések keretében kielégíteni.“ A felebbezés benyújtását a julius 21-ikén megtartott értekezleten határozták el az érdekképviseletek. Az értekezleten heves kifakadásokkal illették az Országos Iparegyesületet, Sajó János bizottsági tag pedig kijelentette, hogy a főváros közgyűlésén — tévedésből szavazta meg az előterjesztést. Bleyer regensburgi poigármester ez év április havában levelet intézett Bárczy István dr.- hoz, Budapest székesfőváros polgármesteréhez. Lehet, hogy Magyarország közgazdaságának történelme nagyjelentőségű fordulópontként fogja tekinteni ezt a levelet. Magja, csirája volt ez a levél annak a hatalmas akciónak, amely szeptember 4-ikén a budapesti Duna,konferencia napján éri el első, komoly sikerét. Amit a magyar hadak a harctereken, a magyar politikusok a közjogi érvényesülés terén kivívtak, azt a pompás győzelmet fogja kiegészíteni gazdasági téren a .dunai központnak Budapestre való helyezése. Valljuk be, igen kevesen voltak akkor, amikor Bleyer levele megérkezett, akik egész nagyságában átérezték volna azokat a gondolatokat, amelyek központjába nekünk oly kedves vonzódással állította be a regensburgi polgármester. Tudjuk valamennyien, hogy a magyar közvélemény nem látott többet egy győzelmi parádénál abban a tényben, amikor Mackensen diadalmas fegyverei nyomán az első magyar hajó befutott a bolgár kikötőbe. Szerencsére itt voltak a bajorok, akik III. Lajos királyival élükön leginkább fölismerték a Duna gazdasági szerepének fontosságát és igy már az Alduna fölszabadi fásának napja óta intenzív munkát fejtettek ki, hogy a Duna hasznosítását, a hatalmas viziutnak tökéletes kiépítését, a szövetséges államok szoros gazdasági kapcsolatának egyik alapjává tegyék. Józan és jóindulatú volt a bajorok indítványa, hogy Budapest legyen a dunai központ. A most összeülő Dunakonferencia hivatása lesz, hogy Budapestnek dunai köponttá való emelésére rányomja a hivatalos pecsétet. Azért mondjuk igy, mert mindazok a faktorok, akiktől ez függ, elvileg kötelezték már magukat, nem kell tartani tehát Weiskirchner cselétől sem és a Dunakonferencia ezen a téren már csak formalitás lesz. Ezen a napon fogjuk azonban megismerni a dunai központ szervezetét, amely tulajdonképen a „Duna nemzetközi parti bizottsága“ -nak kezébe kerül. Ennek a parti bizottságnak székhelye Budapest lesz. A bizottság egyelőre három szakértőből fog állani. Egy magyarból, egy németből és egy osztrákból. Budapesten székelő központi irodánk is lesz, de maga a bizottság is évenként többször ülésezik Budapesten. A háború után természetesen ez a szervezet a megfelelő változásokon fog keresztülmenni. Ezek azok a kérdések, amelyeket a konferencia tárgyai között mint országközi jellegű dunai jogi kérdéseket tüntettek föl s amelyeknek előadója Bleyer József, Regensburg város első, jogi képesítésű polgármestere lesz. Magyar előadója (és pedig Fociz Ede székes- fővárosi tanácsnok) lesz azoknak a kérdéseknek, amelyek a szabad hajózás érdekében kifejtendő műszaki munkálatokra vonatkoznak. Ez a legfontosabb problémája az egész konferenciának. Állandó és egyenletes hajóközlekedést keli a Dunán csinálni, hogy a nagy folyam gazdasági értékét egész nagyszerűségében kihasználhassuk. A cél, -— egészen szemléltetően kifejezve — hogy Ulmtól a Fekete-tengerbe való torkol- lásig két méteres merülésű hajók közlekedhessenek. A létesítendő .újítások és átalakítások természetesen óriási pénzt emésztenek fel. Különösen nekünk, magyaroknak a vállára kerül hatalmas teher, de nem csekélység az sem, amit Budapestnek vállalnia kell nemcsak azért, hogy a dunai központ cimmel együtt a valóságban is az legyen, hanem azért is, mert a szükséges újítások és alkotások nélkül merő lehetetlenség lenne Budapestnek a mérhetetlenül fokozódó dunai forgalomból megszereznie az őt megillető hasznot. A feladatok egész sora hárul ezen a téren a szövetséges államokra, de mindenekfe- lett Magyarországra és ezek azok a nagy problémák, amelyeket Fock tanácsnok nagyméretű, mindent átölelő előadásában részletezni fog. Az osztrák előadóra, Loebl Richárd dr. ügyvédre, az aussigi Elbe-Egyesület elnökére, szintén fontos feladat vár. ő ismerteti ugyanis a belvizhajózási magánjogi kérdéseket. Ennek az előadásnak célja, hogy alapot adjon ama törekvéseknek, amelyek az egyes országok hajózási szabályait akarják egységesíteni, vagy ha ezt nem is lehet, összhangba hozni. Az egyes kérdésekhez természetesen mások is hozzászólnak. így hivatalos szónokok még Reich Rudolf cs. és kir. miniszteri tanácsos, az osztrák Dunaszabályozó bizottság folyamépité- szeti igazgatója és Wiedermann Ágost bajor királyi építészeti tanácsos, a bajor királyi ut- és folyamépitészeti hivatal vezetője Deggendorí- ból. Természetesen a konferencia magyar előkészítő bizottsága mindent elkövet, hogy minél több legyen a magyar fölszólaló, akik azonban szakértésükkel is kiváljanak. Legfőbb igyekezetük most arra irányul, hogy megnyerjék We- kerle Sándort, hogy szintén díszéül szolgáljon annak a kiváló csoportnak, amely a magyar dunai szakértőkből fog állani. Ezek sorában többek között szerepelni fognak Hoszpotzky Alajos és Kvassay Jenő miniszteri tanácsosok, Kovács Sebestyén Aladár és Zielinszky Szilárd műegyetemi tanárok, Batthyány Tivadar gróf, az Országos hajós Szövetség elnöke, Havass Rezső kir. tanácsos, főv. bizottsági tag, Gonda Béla miniszteri tanácsos és mások. A magyarság és Budapest érdekét tehát a Dunakonferencián méltóképen fogják képviselni. Ami a legfontosabb, a szövetség Magyarország és Budapest teljes érvényesülésével fog megszületni, emellett pedig a magyar szakértők fölvonulása mindenesetre hatalmasan fogja emelni a konferencia nívóját. A magyar bizottság munkája A Dunakonferencia anyagának előkészítését egy magyar, egy bajor és egy osztrák bizottság végezte. Helyesebben a szószoros értelmében vett bizottság csak Budapesten alakult, inig Ausztriában és Bajorországban az anyag előkészítését maguk az előadók végezték. A magyar bizottság ülésein rendesen megjelentek: Matlekovits Sándor v. b. t. t., Lers Vilmos államtitkár, Kvassay Jenő és Hoszpotzky Alajos miniszteri tanácsosok, B á r c z y István polgármester, Déri Ferenc alpolgármester, Fock Ede és Vita Emil tanácsnokok és Miklós Elemér tanácsjegyző. A magyar bizottság munkájára vonatkozólag illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk: — A magyar bizottság szorgalmasan dolgozik és nemcsak abban a részben, amelynek előadója magyar, készítette el előterjesztését, de körvonalozta álláspontját azokban a kérdésekben is, amelyeknek külföldi előadójuk lesz. Állandó érintkezésben voltunk a külföldi előadókkal és büszkén és önérzetesen állíthatom, hogy a magyar álláspont minden tekintetben győzedelmeskedett. Ha hozzáveszem. hogy a jelentkezők állandóan szaporodnak, akkor biztosra vehetjük, hogy a Duna- kom'erenciának jelentékeny sikere lesz.-- Tcimészeies törekvésünk az, hogy a komé encia résztvevői között legalább két- szera.myi legyen a magyar, mint a külföldi. Ez is sikeuilni fog és arról is meg vagyok győződve, hogy igen kiváló magyar szakemberek előadásaival tudunk majd fölvonulni. A vendégek tömege is impozáns lesz. Nagyon sok bajor érkezik és még több osztrák, itt lesz maga Weiskirchner két alpolgármesterével és Bécs város huszonegy tagú küldöttségével. Hallom, hogy ismét fölmerült a gyanú, hogy a bécsi polgármester ellenkonferenciát akar Bécsben rendezni. Tényleg lesz Bécsben egy tanácskozás, amely azonban kizárólag az osztrák érdekkörbe tartozó kérdésekkel foglalkozik. Az osztrák csatornák építése fölött végre is nem határozhat a budapesti Dunakonferencia, ez Ausztriának egyszerű bel- ügye. Egyébként mi, ha igazak lennének is a gyanakvók aggodalmai, akkor is csak azt mondhatom, hogy Weiskirchner tehet, amit akar, az igazi Dunakonferencia Budapesten lesz szeptember 4-ikén.
