Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-23 / 34. szám

4 Budapest, 1916. augusztus 23. Beketow-cirkusz. A cirkusz augusztus második felébe is uj számokkal bővítette műsorát. Ezek közül első helyen említendő a török illuzionista Ben De­in n n é E f f e n d i. aki a legcsodálatosabb módon adja elő társnőjével, mm. B e n i t á v a 1 a 3 itokza- tos szabadulás c. jelenetet. A legnagyobb szenzációt kelti a 2 Camillos thelepáthiai mutatványa: Kontaktus a harcterekkel. A műsor többi része elsőrangú és az érdeklődést fenntartja, A bohó­cok kitűnőek. Jancsi, Budapest kedvence és Ró­la n d a kitűnő énekes komikus és hangszerutánzó, uj. aktuális dolgokat produkálnak. A karnagyok a Vll-ik ügyosztályban. A buda­pesti karnagyok eddig nem kevesebb, mint három ügyosztályhoz tartoztak. A várbeli és a lipótvárosi karnagyok, a szociálpolitikai ügyosztály főhatósága alatt állottak, viszont a belvárosi karnagy fölött a Xl-ik ügyosztály intézkedett. A polgármester most elrendelte, hogy az összes karnagyok, ének- és zene­karok egy ügyosztály, a tanügyi,- ügykörébe tartoz­zanak. Ez az intézkedés összefüggésben van a szak­oktatásnak a szociálpolitikai ügyosztályból a tan­ügyibe való áthelyezésével. — Halálozás. Melha Kálmán, a főváros nyugal- maott főügyésze, hatvanhat éves korában Budapesten meghalt. 1906-ban választották meg íöiigyészszé és ezt a tisztet 1914-ben történt ny. gdij.aztatásáig_ vi­selte. Henry-aréna augusztusi műsora állandóan telt házakat vonz. Kiváló számok: Altenburg és Hoffmann, létraegyensulyozók, G erar d, idomí­tott kutyáival, Pepi Blank a-c s a 1 á d, fantasz­tikus spanyol zenészek, A erő star a repülőgépen, P a n t z e r-csoport, Hardt m u t h, humoros szobrász J o s e p hi n e, á sodfonymiivésznő ■ stb-. Henr y igazgató kiváló és költséget' nem kímélő vezetését a közönség állandó tapsokkal honorá ja. legjobb pihenő Buda­pesttől két órányira Pompás strandfürdő. Kitűnő ellátás szo­bával 22—25 kor. Füpdöjgazgatóság fHENRY-ARENA (BAROKALPi VÁROSLIGET) Kitünően szellőztetett, hüvö*. elsőrangú mulató és szórakozó hely. — Dohányozni szabad ! Naponta d. u. 4 órától, vasár- és ünnep­napokon d. u. '/23 órától, még esőben is: Külön családias díszelőadások Az elképzelhető legolcsóbb helyárak! U J ! Először Budapesten ! Szenzáció ! U J ! gmr Mac Wilton ur *|qÄ Mac Wilton ur élő békákat és aranyhalakat nyel és azokat a legrövidebb időn belül újból a torkából elő­adja. Mac Wilton ur 10 percen belül 100 pohár sört képes meginni. Hartmuth a gyorsszobrász. Hortense és Willy Pantzer illuzionisták Egy hölgy el tüntetése a közönség szeme előtt. Az utolsó előadás hétköznapokon este 8 órakor, vasár- és ünnepnapokon este 9 órakor kezdődik '^^as j n ódik JJ nmon Untai és fiai út-, csatorna- és beton- épitési vállalkozók Telefon József 3-85. Budapest Vili., Futó-utca 10. szám. • • • A pénzbőség hullámverése A háború gadasági természetrajzához tarto­zik, hogy a semleges és az ellenséges államok egyaránt a pénzbőség dagályán úsznak az is­meretlen helyzet kialakulása felé. A pénzbőség- terén ma már ott tartunk, hogy az egyes ban­kok valósággal leeresztik a zsilipet, mert a vál­lalkozást tér nélkül lézengő töke oly arányokban keres náluk gyiimölcsözés céljából elhelyezke­dést, hogy maguk az intézetek is megsokalták. A hadseregszállitások finanszírozásának elosz­lása, az idők folyamán megszilárdult élelmiszer- üzleteket a folytonos támadás miatt a banktőke már nem igen óhajt vállalni, igy a sok trezor­ban összegyűlt felesleges pénz számára uj mű­ködési teret kellett biztosítani. Elvégre az inté­zetek nem várhatnak milliókra menő tőkefölös­legük kihelyezésével a béke bizonytalan táv­latból intő eljöveteléig, különben az interkalaris kamatveszteség nyomot hagyna a rendkívüli háborús nyereségekhez szokott mérlegekben. A banktevékenység, a banküzlet egyes felhagyott ágazataiban kezd visszatérni a régi nyomokra. Érdekes megfigyelni, hogy az utolsó időben a vidéki városok kölcsönszükségletének fedezésé­vel kapcsolatban minő komoly tőkemozgalom nyomai jelentkeztek. A pénzkihelyezés immár megindult verse­ny ébben nemcsak bank, hanem biztositó-társa- ság és pénzintézet került egymással szemközt. Biztositó-intézetnek, mint községi kölcsönadó­nak a megjelenése a szintéren, nem éppen ritka eset nálunk. Régebben, még néhány esztendővel ezelőtt, egyik nagy osztrák-olasz biztositó-tár- sulatnak rendkívül kiterjedt jelzálog-üzlete volt Magyarországon, amit természetesen a bankok és takarékpénztárak nenvAó szemmel néztek, úgy, hogy az illető trieszti társaság lassan visszavonult. Pedig nem lehet valami megnyug­tatóbb és csábítóbb a biztosított félre nézve manapság, mint ha éveken át befizetett dijainak garanciáját produktiv ingatlanokban látja le­kötve. A városi hiteléletre nézve különben a pénzintézet és a szóbaníorgó biztosító verseny- ajánlata már nem magában álló lokális ügynek te­kinthető, hanem a jövő tekintetében is általában kedvező konzekvenciákat jelent. A magyar bankkartcl vezető tagja a közelmúltban kény­telen volt kétszer egymásutánban ajánlatát meg­változtatni, csakhogy a pályázó osztrák bizto- sitó-intézettel szemben ne ő maradjon a vesz­tes. Nagyváradnak ez a kényszerült engedé­kenység 20,000 koronát eredményezett, mert a végül is győztes pesti takarékpénztár ennyivel enyhítette a másfélmillió koronás kölcsön folyó­sításáért követelt kamatigényét. Ez az ered­mény a háború eseménytelen pénzpiacán nem keltett különösebb érdeklődést. Pedig a pénzbő­ség folyamatának természetes rendje, ugyan­csak Nagyváradon, a banktőke alkalmazkodó irányzatának ismét újabb gyümölcsét érlelte meg. Alig pár héttel a bankkartcl vezető tagjá­nak kényszerült szerénysége után, magában a bankkartcl kebelében tört ki a verseny. A két legnagyobb fővárosi intézet licitálta tul magát a lehető legkedvezőbb kamatbázis fölkinálásá- val. Ajánlatot utóajánlat követett Nagyvárad város pénzügyi vezetőségének képzelhető örö­mére és ez a verseny annyira ment, hogy végül is a függő kölcsönt a mindenkori hivatalos ka­matlábnál mindössze háromnyolcad százalékkal magasabb alapon lehetett megkötni. Egyszóval ez a vidéki város kisebb keretben ugyan, de a fővárosi 6 százalékos kölcsönnel olcsóbb pénz­hez tudott jutni, mondhatni egyazon hitelforrás révén. Hogy ez a verseny kihatásában mennyire fogja a vidéki városok kölcsönére szervezkedett budapesti nagy intézetek összetartását megla­zítani, arra nézve minden következtetés csak hipotézis gyanánt vehető. A piac viszonya meg fogja mutatni a városoknak, hogy a helyzetet erről az oldaláról mérlegelve, mennyire haszno­síthatják javukra. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a Magyarországon végbement bankkon­centráció utórezegései még mindig folyamatban vannak, s a nagyüzemi! és tehetősebb magyar intézetek épp az egyre exorbitensebb arányú tőkefelhalomzódás folytán a kellő bankkulturá- val meg nem áldott helyeken igyekszenek gyö­keret verni. Egy-egy intézet letelepedésével kapcsolatos érdekek szálai túlnyomóan az illető törvényhatóság városházáján futnak össze. Mi­sem könnyebb azután, ha a törvényhatóság ve­zetője a városnak akár passziv támogatását az üzletet kereső uj intézettel szemben olyan fel­tételektől teszi függővé, amelyek az Illető város jövőbeni kölcsönsziikségletére prejudikálnak. A pénzbőségtől megduzzadt banktőke minden szervezettsége ellenére nem fog habozni bizo­nyos kedvezések előzetes lekötése tekintetében. Mint ahogy láttuk, hogy mikor egyik nagy né­met biztosító-intézet magyarországi megtelepe­dését megkezdette, az első dolga az volt, hogy egy magyar városnak 3 milliós, a viszonyokhoz mérten olcsó kölcsönt adott, csakhogy a város vezetőinek jóindulatát eleve biztosítsa. A nagy- ranőtt pénzbőség hullámai a kölcsönt kereső magyar városqk helyzetét sokban javította és ennek a jövőre nézve messzemenő kihatásai vannak, csak a törvényhatóságoknak azt kell szem előtt tartaniok, hogy a kínálat és a keres­let viszonya javukra változott. (B. J.) A Magyar Bank félévi mérlege. A fővárosi nagy pénzintézetek közül az idén elsőnek a Ma­gyar bank és kereskedelmi rí. publikálta félévi mérlegét, mely a múlt évi nyereségáthozattal együtt 4,436.296 korona tiszta nyereséggel zárul. Az eredményszámla minden tétele igen jelen­tékeny emelkedést mutat a múlt év első felének mérlegtételeivel szemben. A tiszta nyereség egymillió koronával haladja meg a tavalyi fél­évi mérlegét. A tiszta kamatjövedelem, mely 3'8 millió korona, 500.000 koronával magasabb a múlt évinél; a banküzleti nyereségnél 100.000 korona, az áruüzletnél pedig 483.000 korona nye­reségtöbblet mutatkOjZik. A betétállomány 40 millió koronával növekedett. A bank érdekkö­rébe tartozó iparvállalatok, elsősorban á Lip- ták-gyár, valamint a faipari és bőripari érdekelt­ségek is, bőven el vannak látva munkával és igy igen számottevő garanciái a második félév­ben várható hasonlóan jó üzleti eredménynek. A Magyar bank félévi mérlege fényes tanúságot tesz arról a széles látókörről és azokról a nagy­szabású koncepciókról, melyekkel Krausz Si­mon vezérigazgató az intézetet vezeti. A bank a háború alatt közgazdasági életünk egyik erős támaszának bizonyult és ezért megérdemli azt a bizalmat, melylyel a tőkeelhelyezést kereső közönség iránta viseltetik. Vidéki városok finánciái. A pénzintézetek mai pénzbőségét egyes városok arra óhajtották felhasz­nálni, hogy a háború előtt is fennállott és a háborús rendkívüli szükségletekkel gyarapodott függő köl­csönöket konvertálják, lehetőleg akként, hogy a mai kamattehernek megfelelő összeggel már a tökét is törleszthessék. Ilyen értelemben és szándékkal Győr város vezetősége is foglalkozik a konverzió tervével. — Kolozsvár három milliós kölcsön ügyében tárgyal. — Komárom az ottani intézetek­től félmilliós élelmiszerkölcsönt vesz fel. — Mis­kolc város hatszázezer koronás kölcsön ügyében tárgyal a helyi intézetekkel. Sertésvásárlás céljaira óhajtja felvenni a kölcsönt. A Triesti Általános Biztositó Társulat (Assucu- razioni Generáli) Bécsben f. hó 8-ikán megtartott igazgatósági ülésén az 1915. üzletévre vonatkozó ideiglenes mérleget előterjesztették. Az életbiztosí­tási tartalékok 20.742,104 koronával 439.773,715 ko­ronára emelkedtek, inig az elemi ágazat tartalékai 11,597,944 koronát tesznek ki. Ezenkívül a nyereség­es vagyontartalékhoz 2.303,504 koronát utaltak át és végül egy 4 millió koronás hadikártartalékot léte­sítettek. Ezen átutalások után, melyek folytán az intézet biztosítéki alapjai 512 millió 890,910 koro­nára emelkedtek, az igazgatóság elhatározta, hogy részvényenkint augusztus 16-tól kezdődőleg 680 ko­rona osztalékelőleget fizet. A kávéárak. A Kávéközpont folyó hó 16-tól biró érvénynyel egyhónapi hatálylyal a következő legmagasabb árakat állapította meg: Robusta nagy­ban 9 K, kicsinyben 9.80 K; Santos. Java nagyban 9.60 K, kicsinyben 10.60 K; finom, kék nagyban 10.90 K. kicsinyben 12 K; Maragopip nagyban 11.90 K. kicsinyben 13 K; finoman pörkölve nagyban 13.10 K. kicsinyben 14.40 K. Az árak Budapest fö- és székvá­ros, valamint Fiume és Zagreb területére érvénye­sek. A magyar szent korona országai egyéb helyein

Next

/
Oldalképek
Tartalom