Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-19 / 29. szám

4

ff

Budapest, 1916. július 19.

— Mi pusztán regisztráló hivatal vagyunk és csak a múlt eseményeinek számszerű adatait csoportosítjuk áttekinthetően, hogy azokból következtetéseket vonjunk le, ha lehet, a jövőre vonatkozólag is. A háborúban azonban minden eddigi módszerünk csődöt mondott, mert a mostani helyzetben annyi előre nem látható és nem várt körülmény játszhat közre, amivel mi nem számolhatunk.

— Így vagyunk a lakáskérdéssel is. A háborús statisztikák adatait összehasonlítva azt következtethetjük, hogy az üresen álló lakások száma állandóan csökken és ha-a háború után a most hadbavonul- tak visszatérnek, valószínűleg lakáshiány fog mutatkozni, még abban az esetben is, ha azok, akik most Budapestről a vidékre költöztek, nem is térnek vissza. A fenti statisztikai adatokból világosan kitiinjik, hogy mint mindenünnen, úgy Budapestről is a lakosság közül a kislakások bérlői vonultak hadba legnagyobb számban, de az ő visszatértükkel ezek a lakások újból visszanyerik bérlőiket. Az egykét- esetleg a háromszobás lakások nagy keresletnek fognak örvendeni, mert a háború után a városi lakosság erősen meg fog gyarapodni az ipari fellendülés által ide vonzott munkásokkal.

— A nagy kereslet jelentékenyen megfogja növelni a lakások bérét, llj építkezések pedig most nem indultak meg — az utóbbi évben alig adtak kji építési engedélyt — és hogy a háború után lesz-e építkezés a szükséges mértékben, az igen sok körülménytől függ, amelyeknek mérlegelése már nem a statisztikai hivatal feladata.

— Egy azonban bizonyos, hogy a lakások drágábbak lesznek, nemcsak a nagy munkabérek és az anyagok túlságos drágulása miatt, hanem azért is, mert a tőke inkább a gyorsan és jobban kamatozó kereskedelmi ügyleteket fogja favorizálni, nem pedig az ingatlanba való befektetést, amely biztos ugyan, de nem forog és igy aránylagosan kevés jövedelmet hoz.

Fenyeget a lakáshiány.

Budapest lakossága meg fog szaporodni. — A munkabér és nyersanyag árának emelkedése: a lakbérek emelkedésének oka.

Vélemény az építési vállalkozók köréből.

Hogy mit várnak a háború utáni konjunktúráktól maguk az építési vállalkozók, ennek megállapítása céljából fölkerestük Edvi Illés Lászlót, a Budapesti Építőmesterek és Építési Vállalkozók Szövetségének titkárát, aki kérdésünkre a következőket mondta el:

— Mig a háború alatt az ipar amaz ágaiban, amelyek összefüggésben voltak a háború szükségleteivel, nagymérvű fellendülés mutatkozott, az épitőiiparban már a háború első évében olyan pangás volt észlelhető, ami a múlt esztendőben majdnem teljes bénulásra vezetett. Lehetetlenné tette az építkezéseket a körülmények szerencsétlen összejátszása, amely a vállalkozást megfosztotta minden jövedelemtől.

— így történt, hogy mig az 1914. évben 258, addig 1915-ben már csak 17 építkezési engedélyt adtak ki, ezeknek nagy részét azonban el sem kezdték, a legtöbbjét pedig időközben hagyták abba a kényszerítő körülmények miatt. Dacára az 1914-ben kiadott nagyszámú építkezési engedélynek, 1915. közepén, mikor a múlt évben megkezdett építkezéseket még javában folytatták — csak 87 építkezés volt foganatban, amelyek közül az év folyamán beszüntettek további 15 vállalkozási munkát.

— A helyzet a háború további folyamán csak rosszabbodik, az idén a hatóságok alig egykét építkezésre adtak engedélyt, mert az építkezési kedv lanyhult, dacára annak, hogy a háború után a legnagyobb mérvű lakáshiányra lehetünk elkészülve.

— Az építkezéseket azonban igen meg fogja nehezíteni a nagy tőkehiány. A bankok a hosszú lejáratú kölcsönöket, a jelzálogkfbocsájtást — már pedig az építkezéseknél erre van szükség- teljesen kikapcsolták üzletkörükből, a jövedelmezőség hiánya miatt. Készpénzt pedig senki sem fog belefektetni az építkezésekbe. A hadi- kölcsönök ugyanis felszívták a mozgatható tőke legnagyobb részét, mert 6°/o-ot még a legjobban jövedelmező ház sem hoz, még abban az '.esetben sem, ha teljes és tökéletes adómentességet élvez.

— Hozzájárul az építkezési kedv lanyhulásához a munkabérek és a nyersanyagok aránytalan drágulása is. Az építkezési munkálatoknál ugyanis — mivel az kizárólag testi munka — csak teljesen ép munkások alkalmazhatók, akiknek ázsiója pedig háború után tetemesen fel fog szökkenni. Csak részben csökkenti a várható munkásmizériákat az, hogy az épitőmun- kásoknál nem állhat be az az eset, ami más iparágnál máris gyakori, hogy a visszatérő munkás áttér más, sokkal jövedelmezőbb iparág üzésére.

— A nyersanyagok közül a nagy építkezésekhez szükséges v a s és ó n drágul hihetetlen mértékben, mig a cement és gjipsz már most is ered/eti árának többszörösére szállt fel. A háború alatt kipusztitott nagy erdőkben tönkrement1 nagymennyiségű fa nagyon érezhetővé fogja tenni az épületfa árának hirtelen felszökkenéséi

Mint a közgazdaság minden ágában, úgy itt is érvényesül az áthárításai elmélet. Ha drága nyersanyagok mellett vállalta az építő az építkezést, át fogja háritan,i költségeit az épit- tetőre, aki viszont a lakbérek felsró- folásával fogja visszaszerezni tulkjiadásait bérlőin. Ami egyszerűen és röviden azt jelenti, hogy a háború után a lakbérek nagy mértékben meg fognak növekedni.

— .’Még abban az esetben, ha — ami ugyan ki van zárva — tőkebőség lenne, a lakbérek akkor is tartózhatatlanul növekednének tovább, mert a főváros lakossága a háború után hihetetlenül meg fog szaporodni, ami pedig a lakások nagy keresletével és igy bér- emelkedéssel jár. Ez a szaporodás már most is érezhető, mert a sok bevonulókat máris helyettesíti a még nagyobb számú, vidékről bevándorolt elem, amely a háború után az ipar és kereskedelem fellendülése következtében az eddiginél is nagyobb mérvben fog a főváros felé gravitálmi. Az ő bevándorlásuk okozza például azt, hogy az üres lakásoknak a háború elején olyan ijesztő nagy száma rohamos mértékben csökken.

— Hogy ezek a visszás állapotok, amelyek most kezdődtek, a háború után is tovább fog- nak-e tartani és valóban azokkal a következményekkel járnak-e, amelyeket kifejtettünk, azt eldönteni most nem lehet. Mint minden, ami a háború utánra vonatkozik, úgy ez is nagyrészt feltevésen alapul és ezernyi ok és változtató körülmény befolyása alatt áll, amelyeknek — sajnos —- iegyikét sem tudjuk előre és teljes határozottsággal megállapítani.

Húsz percentes lakásdrágulás.

Ot-hat évi mulasztást kell pótolni az építőiparban. — A régi házak tulajdonosai is stájgerolni fognak.

— Kabdebo tanácsos nyilatkozata. —

Kétségtelenül kiderül abból a kis ankétből, amelyet a Fővárosi Hírlap ezeken a hasábokon közread, hogy a lakásdrágaság igen nagy mértékben fogja sújtani a főváros lakosságát. Kab- debó Gyula műszaki tanácsos, akinek építkezési kérdésekben többször kikértük nagybecsű véleményét, ezúttal már pozitív adatokkal szolgál. Színtiszta logikájával fejti ki munkatársunk kérdésére az itt következőkben, hogy milyen méretű lesz a háború után a budapesti lakbér- emelés:

— A fővárosi építőipar visszafejlődése már a háború előtt, 1912. év végén megindult és az épitezések innentől kezdve ne- gyedévről-negyedévre csökkentek. Ehhez képest az üres lakások száma is, amely az 1912. év folyamán meghaladta azt a normális átlagot, amit a külföldi városok mutatnak, ugyancsak kevesbedett. A legbeszédesebb bizonyítéka ennek az, hogy a téglagyárak néhány évi erős fellendülés után ismét súlyosabb helyzetbe kerültek.

— A háború kitörése azután majdnem teljes fennakadást okozott. Legalább az első hónapokban. Amint bizonyossá vált, hogy a normális viszonyok helyreállása hamarosan nem remélhető, eleinte bátortalanul, később kissé határozottabban megindult a munka, hogy legalább a félbe maradt építkezések befejezhetők legyenek. Az Országos levéltár, az igazságügyminiszterium, a központi járásbíróság, az állami számvevő- szék, a Pestvidéki törvényszék voltak a nagyobb állami, néhány iskola és kórház a városi munkák.

— A háború után tehát körülbelül az 1912. évtől elmaradt lakásépítkezést kellene megcsinálni. Ez előreláthatólag 5—6 évi mulasztás pótláséit jelenti. Feladat tehát volna, de vájjon lesz-e munkaerő, főleg pedig pénz.

— Az kétségtelen, hogy a hadikölcsön lejárta előtt annál olcsóbb magán-kölcsönök nem lesznek. Az uj bérházak jelzálogos terhei tehát a háború előtti 5*4 százalék helyett 7 százalék körül fognak mozogni, kamatot és törlesztést számítva. Ha csak az uj beruházások felét képzeljük adósságból létesítve (most ennél sokkal nagyobb az átlag, mert gyakran az egész bérház adósságra épül, a tulajdonosnak a telken kívül nem volt egyebe) akkor is körülbelül egy ötödrészszel több évi törlesztés fogja sújtani az uj házakat, mint a régieket. Az uj lakások tehát egyötöddel drágábbak lesznek a régieknél, vagyis egy 2000 koronás lakás 2400 korona lesz. Ezzel kapcsolatban a régi házak gazdid is arányosítani fogják a lakásbéreket. Illetve mindaddig steigerol- nak, mig az ő házaikban is ugyanazt a bért eléri ugyanaz a lakás, mint az újakban.

— Ez éppen igy volt a millenniumi kiállítás után bekövetkezett nagy építési pangás megszűnése idején, 1899-től kezdve épült uj házaknál is. Ezekhez szintén ará- nyosultak a régi házak lakásbérei.

— 1896. előtt épült bérház köbmétere 12 korona volt, 1899. utániaké 20 korona, a háború után pedig nem lesz bérház 30 koronán alul, a három szobás lakás pedig ugyanaz az ár mind a három csoportban épült házaknál, ha természetesen a helyük is szomszédos. A különbség csak az, hogy az évi törlesztés kifizetése után a háziúrnak annál több tiszta jövedelme maradna, minél régebben épült a háza. Ahol pedig nem igy van, ott az épület egyszer vagy többször már gazdát cserélt és minden eladó es- komptálta igen jelentős nyereség alakjában ezt az elvet. A legutolsó vevő talán ép olyan áron vette az olcsó időben épült házat, mintha a drága időben maga építtette volna. És ennek a körülménynek a felismerése fogja talán az építési tevékenységet a háború után megindítani. Serkenteni pedig egy pár, a főváros fejlődésének megfelelően megadott, adókedvezmény.

r

HENRY-ARENA

(BAROXALDI VÁROSLIGET)

Kitünően szellőztetett, hűvös, elsőrangú mulató és szórakozó hely.

Naponta d. u. 4 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 1/23 órától, meg esőben is:

fényes családi mulattató előadások mindenki számára csodásán olcsó helyárak mellett!!

Bemutatásra kerül: tornászat, lovaglás, idomított lovak és kutyák, bűvészet, egyensúlyozás, a legkitűnőbb magyar bohócok és Augusztok, nagy tánccsoportok, erő- müvészek, légtornászok stb. stb ezenkívül:

Szövetségi hűség a Kárpútokban.

Idill a táborban.

Háborús epizód az 1914/15. évekből.

I» Az utolsó előadás hétköznapokon este 8 órakor, j. \\ vasár-és ünnepnapokon este 9 órakor kezdődik. JJ