Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-12 / 28. szám

6 s é r c. A Dunán a háború után meginduló forgalomba a bajor, a német, a bolgár és a román folyamhajózási vállalatok fokozottabb mértékben fogják érdekeiket képviselni és természetes, hogy ebben a törekvésben Magya^o r s z á g föl y'.a m h a j ó z á s i sze­repe predesztinált földrajzi fek­vése folytán jelentékenyen meg fog nőni. Ezen megnövekedő forgalom és egészen uj üz­leteknek a dunai útra való terelése indították az „A 11 a n t i c á t“ arra, hogy a folyamhajózást szintén felvegye üzletkörébe és a társaság egy modern, a mai, de különösen a legközelebbi időben elvárható folyam- hajózási technikailag megjavult helyzetre támaszkodó flottával fogja forgalmát lebonyolítani. A megszer­zendő hajóparkra és a már meglevő dunai hajógyáraié tuiságos igénybevételére tekintettek de különösen, hogy külföldi hajógyáraktól teljesen függetlenül beren­dezkedhessen, a modern hajóépítő technika magasla­tán álló hajógyárat fog létesíteni, amelyik részben sa­ját hajóparkjának szükségleteit fedezfi és ezenkívül az aldunai és annak közelji viszonylataiban levő országok hajószükségleteit fedezni fogja. Holland töke a monarchiában. A hollandéi bankok roppantul terjeszkedtek a háború alatt. Most velünk is szorosabb üzleti összekötésbe akar kerülni a R o t- terdamsche Bank ver e i nigu n g, amelynek nagy üzleti tervei vannak a monarchiában. Egyelőre még nem határozták el, hogy Bécsben, vagy Buda­pesten fognak-e külön fiókot nyitni, vagy pedig egyik pénzintézetünkkel érdekközösségbe lépni. Értesülésünk szerint, ez a rotterdami pénzintézet előbb a monar­chia pénzpiacain alapos tanulmányokat akar folytatni és csak azután fog szándékai felöl döntenji. A hollandi bankok különben briíliáns üzleteket csinálnának ve­lünk és persze nekik volna a legnagyobb hasznuk be­lőle. Ha csak idehozzák a hollandi forintot mihozzánk, már azon is roppant sokat keresnének, mert a valuta­üzlet soha ilyen előnyösen nem alakult Hollandia szempontjából, mint a mostani időkben. Vázsonyi Jenő kitüntetése. A király Vázsonyi Jenő államvasuti igazgatót udvari tanácsossá nevezte ki. Ez a kitüntetés ezúttal valóságos self made m a n-t ért, aki nagy szaktudásával, alapos technikai ismereteivel és lelkiismeretes munkálkodásával érte el előkelő pozícióját. Vázsonyi Jenőt uj méltósága bizonyára még fokozottabb működésre fogja serken­teni, amelyre háború után annál nagyobb szükség lesz, mert a Máv. sziikségszerii reorganizációja nagy feladat megoldását várja kiváló képességeitől. A központok köréből. Szorgalmasan rekvirálnak a központok, amelyeket Szterényi „közgazdasági ve- szedelemnek“-nek nevezett el. A Fémközpont eddig körülbelül 15—16 mjllió korona értékű fémet rek- virált. Rövidesen meg fog alakulni a Pamut-köz­pont is, amelyhez hasonló intézmény Ausztriában már működik. A gyapjuközpont is erős munkában van, mert most történnek a gyapjufelajánlások. A legtöbb gyapjút — mint szakkörökben beszélik — a Hitel­banknak Fleischl Sándor cégnek, Gutt- mann és Wahlnak és a Lichtenstein Miksa cégnek ajánlották fel a gazdák. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r.-t. VII. rendes évi közgyűlésén jóváhagyott 1915-iki mérleg és zárszámadás tanúbizonysága az agilis igaz­gatóság körűitek ntö munkájának, amelynek révén sikerült a vállalat konsolidációját még a világháború okozta rendkívüli és súlyos viszonyok közepette is előbbrevinni. Ez a siker mindenekelőtt a kiinnlévő- ségek jelentékeny részének realizálásában s ezzel párhuzamosan, az értékpapirállomány tetemes gyara­podásában jut kifejezésre, ami az aktívumok felfrissí­tésének elei meg. Ami a d jbevételt illeti, jó benyo­mást kelt azon körülmény, hogy ez irányban a hadi állapot csorbulást nem okozott. Érdemes itt a kár­esetekből eredő kiadásokat is megemlitén', amelyek a hadi kockázat dacára is megmaradtak a normális szerény határok között, jóllehet a „P a 11 a s“ igen elő­nyös viszontbiztosítási összeköttetései folytán fedezve van minden eshetőség tekintetében. Kedvező fényt vet a társaság vezetőségének üzleti elveire az intéző tényezők elhatározása, hogy az aránylag jelentékeny felesleg legnagyobb része leírásokra fördiítátott, s az ezek után fennmaradt tiszta nyereség uj számlára vi­tetett át. A társaság, a háború végével Ausztriára is ki fogja működését terjeszteni ami újabb, jelentős feladatok megoldását jelenti. A Bárdi József automobil részvénytársaság ez évi rendes közgyűlésén elhatározta, hogy a társaság eddigi 1,000.000 koronát kitevő részvénytőkéjét 2,000.000 koronára emeli föl. Ennek alkalmas időben valő^ keresztülvitelére az igazgatóságnak meghatal­mazást adtak. A közgyűlés köszönetét szavazott a társaság eddigi elnökének, Károlyi Imre grófnak, aki másoldalu elfoglaltsága következtében, a társa­ságnál eddig betöltött elnöki állásáról lemondott. A közgyűlést követő igazgatósági ülés a vállalat eddigi alelnökét, Kühner Jenő bárót egyhangúan elnökké választotta. A Magyar Földbérlök Országos Szövetsége a na­pokban tartotta évi közgyűlését György Endre volt földmivelésiigyi miniszter elnöklésével. A köz­gyűlés Dániel Gábor báró titkos tanácsos, ország­gyűlési képviselőt és Telegdi József országgyűlési képviselőt a Szövetség társelnökévé választotta. A Budapesti Husnagyvágó Rt. megalakulása. A Magyar Élelmiszer Szállító Rt. égisze alatt Budapesten uj nagyvágó alakult, amely pénte­ken tartotta meg alakuló közgyűlését. A Budapesti Husnagyvágó rt. három millió korona alaptőkével in­dult meg és célja a húsipar terén fennálló minden­nemű szükségletet kielégíteni. Hogy e célját elérhesse foglalkozni fog hizlalással (e célra előleget nyújt a gazdáknak), exporttal és importtal, hentesáruk gyár­tásával, stb. A társaság alapitói közt van néhány nagyvágón kívül az Általános Fogyasztási Szövetke­zet is, amelynek már eddig is nagyszabású húsüzeme volt. Az igazgatóság tagjai lettek: Stern Samu, a Magyar Élelmiszer-Szállító rt. vezérigazgatója, H o f f e r Gyula, az Általános Fogyasztási Szövetke­zet igazgatója. Pollák Simon, a Világosság-nyomda igazgatója, B r u s z t Sándor magánbizományos, Spitzer József magánbizományos, Horn Ignác kereskedő B e c z Mihály és H o r o v i t z Lajos. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Gróf Lajos bizo­mányos, Bállá Géza, a Kassai Jelzálogbank vezér­igazgatója, Weiser Kálmán bankigazgató. Ügyve­zető-igazgató: Singer Adolf. ^;ömea&JÍüZLZp = Ji magyar ß)ana = « 9 • A dunai fuvardíjak kérdése. A Duna jövője elsősorban attól függ, hogy a du­nai fuvardijak a jövőben miként fognak alakulni. A Dunát a fuvarozás szempontjából versenyképessé kell tenn(i avval a tengeri úttal, mely a Fekete tengertől a Földközi tengeren és az Atlanti Óceánon át Antwer­penig, Rotterdamig és Hamburgig vezet. Ha ez a cél el nem érhető, ha a dunaji fuvardijak nem mérsékel­hetők olyannyira, hogy például a román búza a Dunán felfelé épp olyan olcsón legyen száliitható Német­országba, mint Rotterdamon át Mannheimba, úgy min­den igyekezet a dunai hajózás fellendítésére hiábavaló lesz. Mert az ipar és kereskedelem a nyersanyagbe­szerzést, valamint az áruk elszállítását mindig azon az utón fogják eszközölni, mely a legolcsóbban fog fuva­rozni. A Duna tehát csak úgy válik teljesitőképes nagy hajózási vonallá, csak ügy lesz a középeurópai block igazi tengelye, ha a jelenlegi fuvardijak mérsékeltei­nek, vagy legalább is 1 a tengeri fuvardíjakkal össz­hangzásba hozatnak. Eddigelé a román és bolgár ga­bonát túlnyomó részben tengeri utón szállították Rotterdamba és Mannheimba. Vegyünk egy Turnsze- verin és Braila közt lévő román hajóállomást, például Turnul-Magarellét (fuvarszámitás Regensburg 1788 km.), számításunk alapjául és akkor egy tonna gabo­nára nézve a következő eredményeket kapjuk: a) A rotterdam—mannheimf tengeri ut használata mellett: Dunai fuva,r T.-Magarella—Braila 4 márka Tengeri fuvar Braila—Rotterdam 10 márka Rajna-fuvar Rotterdam—Mannheim 5 márka összesen 19 márka b) a dunai ut használatánál: Fuvardíj T.-Magarelle—Regensburg (Vaskapu illetéket ,is beleértve 33'80 márka Levonva 7 márka réfakcia, marad 26‘80 márka Megjegyezzük, hogy a réfakcia nagyobb uszály­rakományoknál mindig engedélyeztetik. Azt :is figye­lembe kell venni, hogy Passzauig a fuvar 2.50 már­kával olcsóbb, mint Regensburgjig. De a dunai ut még igy is jelentékenyen drágább, mint a tengeri ut. A fu­vart tehát okvetlenül olcsóbbá kell tenni. E végből a dunántúli államok váltsák meg a Vaskapu-illetéket, mely tonnánkint 1.70 márka, ezenkívül pedig a hajó­zási társaságok emeljék fel a refakciát 7 márkáról 10 márkára, vagy még ennél is magasabbra, mint aho­gyan az az előző években már többször megtörtént. Csak igy lehet majd a dunai utat a balkáni gabona ré­szére a tengeri úttal szemben versenyképessé tenni. A MFTR. alkalmazottak uj nyugdijszabályzaía. A M. F. T R. a háború dacára alkalmazottainak uj nyug- díjszabályzatot adott, amely július hó 1-én lépett életbe. A módosítások lényege általában az alkalma­zottaknak és azok családtagjainak a nyugdíjintézettel szemben támasztható ellátási igényeinek emelésében domborodik ki. Az alkalmazottaknál ugyanis a teljes- nyugdíj eléréséhez kívánt szolgálati idő leszámitta- (ott, s llakbérnyugdij létesittetett, a nyugdíjminimum megállapittatott és az adó- és illetékmentesség ki­terjesztetett. Az özvegyek ellátását és a gyermekek nevelési járulékát az uj szabályzat lényegesen föl­emeli. A módosítások között különösén kiemelendő Budapest, 1916. július 12. az, hogy az uj alapszabályokban a jogok, mint a kö­telezettségek szempontjából az összes alkalmazottak egyenlő elbánásban részesülnek és igy a régi nyug- dijszabályokhoz képest az altiszti és szolgai személy­zet is úgy a saját személyüket, mint családtagjaikat illetőleg a többi alkalmazottakkal teljesen azonos el­bánásban részesülnek. A Rajnától és Majnától a Dunához. A nemrégiben megalakult német-osztrák-magyar közlekedési egye­sülés közreműködésével „Vom Rhein und Main zur Donau“ cimmel a „Deutschland“ német folyóiratnak legközelebb egy külön száma fog meg­jelenni, melyben a Rajna-, Majna- és Dunavidékről történelempolitikai és földrajztechnikai cikkek fog­nak publikáltaim. A füzet a Rajna, Majna és Duna idegenforgalmát kívánja szolgálni. Uj Duna-gözösök. A Dunagőzhajózási társaság óbudai hajógyárában, ahol a legutóbb vizrebocsátott „Franz József I.“ hajó készült, még négy hasonló tí­pusú gőzös építését kezdték meg. Ezeknek a hajóknak az építését még ez év folyamán be akarják fejezni. Az uj gőzösök nevei lesznek: „Wilhelm II.“, Ludwig III.“, „Ferdinánd cár“ és „Mehmed szultán“. Az uj hajók, mely a hajóépitési technika legújabb vívmányaival lesznek felszerelve, az alsó és a közép Duna személy­forgalmát fogják lebonyolitanli. A M. F. T. R. és a pozsonyi Ludwig-gőzmalom. A Fővárosi Hírlap megemlékezett arról a harcról, amely Pozsony város előtt folyik a M. F. T. R, és a L u d w i g-g ő z m a 1 o m r.-t. között. Dunamenti te­lekeladásról és partbérletről volt szó a vitás ügyben,, amelyben most döntött a pozsonyi városi közgyűlés.. A Ludwig-gőzmalom telekügyében a tanács azt java­solta a közgyűlésnek, hogy a Téli kikötő-ut mentén adjon el a város 3000 négyzetöles telket a Ludwig-malomnak négyzetölenkint 40 koronáért. Az elevátor létesítéséhez szükséges 10 négyzeíölnyi part­területet az eddigi szokások szerint évi 60 filléres ölenkint való bér mellett kivánta a javaslat a ma­lom rendelkezésére bocsátani. A tanács ezenkívül azt is javasolta, hogy kötelezzék a részvénytársa­ságot az uj malomnak két éven belül való üzembe helyezésére. Hosszas vita után a közgyűlés névsze­rinti szavazás utján úgy határozott, hogy a Ludwig- gőzmalomnak a telket eladja, a partterület használa­tát pedig megengedi. A telek árát négyzetölenkint 40 koronában állapították meg és elhatározták, hogy az uj malom a békekötéstől számított két év múlva helyezendő üzembe. A Folyam- és Tenger- hajózási Részvénytársaság a hid alatt levő partterületből szintén 315 méternek a bérbeadá­sát kérte, a tanács azonban nem pártolta a ké­relmet és álláspontját azzal okol.a meg, hogy a AÍÁV. által birt 400 méteres partterületet amúgy is a MFTR. használja. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. BEKETOW-CIRKUSZ. VÁROSLIGET. TELEFON: 107-46. Ma és minden este 8 órakor nagy előadás a legmesésebb cirkuszi műsor. Uj ROLAND Uj hangutánzó m mikus. Csütörtökön d. u. 4 és szombaton d. u. 5 órakor félhelyárak mindenkinek, vasárnap d. u. 4 órakor gyermekeknek félárak. épitési vállalkozó vállal kőműves és ácsmunkákat. TELEFON 175-62. Ipartelep és indi: 91., Hungária-hörut 78. Uárosi iroda: Újpesti-rakpart 5„ I. em. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom