Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-05 / 1. szám
Budapest, 1916 január 5, 99 MP roksári dunaági és a csepel'szigeti kikötőknél hamarabb véli befejezhetni. — A kérdés az előzetes tárgyalások stádiumában van s azt hiszem, az érdekelt körök is hozzá fognak szólhatni. Városi tisztviselők vesszőfutása Katzenjammer a választások után. Ha két városi tisztviselő találkozik a fehér asztalnál, még ma is öt perc alatt a választásokra terelődik a beszéd. Úgy megbolygatták a tanácsjegyző-válasz- tások c z egész tisztviselői kar lelki nyugalmát, hogy még azok is megriadtan tekintenek a jövő elé, amely a kortes-bravurok karszakán k ígérkezik, akik szerencsésen gázoltak át a fölállított csapdákon. A választásokat követő katzenjammer túl jdonképen most tör ki és hátborzongást kelt még azoknál is, akik tu- lajdopképen szerencséseknek érezhetnék magukat. Ma azonb.n az egész városháza józanon látja a dolgokat és tudja, hogy a mai választási rendszer mellett jogbiztonságról szó sem lehet. Körülbelül meg lehet állapitanji, hogy egyöntetű a vélemény, hogy ezeknek az állapotoknak az elfajulását nem lehet tűrni. Mindenkinek szeme a polgármesteren függ, hogyan tud gátat vetni a kortes-garázdálkodásoknak és hogyan tudja a személyi kérdésekben a gyeplőt a saját kezével kormányozni. ' » Néhány jellemző mondatot jegyeztünk le futtában, amint két urat hallottunk beszélgetni a fehér asztal mellett. Az egyik ur nyugodtan ül valahol egy bankban vagy minisztériumban, nem szól közbe egy szót sem, de látszik rajta, hogy minduntalan libabőrös lesz a háta. A másik fővárosi tisztviselő.. Tanácsjegy- ző, akit most újra megválasztottak. Ö beszél; az ő szájából lestük el ezeket a szelíd kifakadásokat, amelyek azonban elegendők arra, hogy egy másik rendezett viszonyok között élő emberből szörnyülködést váltsanak ki: — Köszönöm pajtás a szives gratulációt, de nem kérek belőle. Hát persze-persze megválasztottak, de ép- pepugy ki is buktathattak volna. Ez most már majd igy megy. Különben, köszönöm kérdésedet, jól ve gyök, hiszen csak csekély kétezer korona adósságot csináltam azért, hogy megmaradjak a régi helyemen. Ezt máshol sehol a világon nem ismerik, csak a főváros nál. Benneteket kineveznek és ültök nyugodtan, melegen a helyeteken. Mi akárhogy teljesítjük is a kötelességünket, ha agyon dolgozzuk is magunkat, az nem számit, nekünk kétezer koronányi adósságot föl kell vacsoráznunk, mert másképen talpunk alá köthetik az utílapot. •—• Akinek nincsenek közöttünk családi összeköttetései, annak egyetlen remediuma a vacsora. Minden este máshol. Néha akár kétfelé szakadjon az ember. Hétfőn Erzsébetvárosi kör, bár néha n",pjánj ezen az estén jó betekinteni az elsőkerületi szabad polgárokhoz is. Kedden egyszerre kell vacsorázni a Lípót- és Ferenc-városokban. Csütörtökön a Krisztinaváros van soron. A legnehezebb nap rzonban a szombat, amikor sem a központi demokratakört, sem a józsefvárosi kört nem szabad elhanyagolni. El lehet-e képzelni, hogy egy családos városi tisztviselő ezt a töméntelen vacsorát kibírja adósságcsinálás nélkül? El lehet-e képzelni, hogy én az én kétezer koronás vacsora adósságomat hat év előtt ki tudom fizetni, amikor viszonjt újra kezdődik az uj adósságcsinálás? Végül el lehet-e képzelni, hogy egy tisztviselő, aki imigyen kénytelen a saját exisztenciáját megvédeni, másnap komolyan dolgozni tudjon a hivatalában? — De még nagyobb anomália az, hogy a fiatalok ambíciója és cípőtalpa mindig jobban bírja a vacsorázásokat, mint az öregebbeké. így esik meg, hogy a legtöbb esetben csupa fiatal kerül az öregebbek elé. Képtelenség, hogy az öregebbek az igy nyert előnyöket behozzák. Ha valakit nem tartanak arravalónak, hogy elöljáró vagy tanácsnok legyen, legalább engedjék meg, hogy a főjegyzőséget sorrend szerint érjék el, hogy se erkölcsi, se anyagi károsodást ne szenvedjenek. A nagy közönség nem ismeri ezeket a belső viszonyokat és igy nem az a véleménye, hogy az illetőt az összeköttetések hiánya miatt mellőzték; hanem igen könnyen abba a tévedésbe eshetik, hogy vagy szorgalom, vagy tehetség dolgában nem vagyunk megfelelők. — Ha ez igy fog menni, nem lehetetlen, hogy a városházán és az elöljáróságokon nem is lehet majd munkát követelni a tisztviselőktől, hiszen este vacsorázunk, városatyáknak udvarolunk, a hivatalos óra alatt pedig azon törjük a fejünket, hogy milyen körülmények kozott és kik által juthatunk be egy-egy nagyobb párt- ogon. a egyeibe? Ha radikálisan nem segítenek ezeken a bajokon, akkor odajutunk hogy a főváros tisztviselőinek főfoglalkozása tulajdoképen az úgynevezett társadalmi érintkezés" lesz, nem pedig a hiv.talos kötelesség-teljesítés. Eladott telkek. A főváros mint hitelező.-v luvaiosnaK nemcsak hatalmas adósságai vannak, hanem jó követelései is. Eladott ingat- lanok vételárából pl. nem kevesebb, mint 11,045.919 K 99 fillér volt a főváros ovetelese s a hátralék a mai napig mintegy 9 és fél millió koron a. A főváros ezt meg kell állapítani — a legtiirel- mesebb hitelező, amit az is bizonyít, hogy az 1916. évre a hátralék törlesztésére csak 1.840.760 koronát iiányoz elő, úgy hogy a követelések legnagyobb része a jövőben fog csak törlesztetni. A főváros telekeladásból származó követelései között a következő érdekesebb tételek szerepelnek: A vevő neve Ingatlan helye Vételár Edd/'g fizetett Hátralék Máv. Ferencvárosi rendező p. u. 257112 248588 8524 Schlesinger Alajos Baross-tér 138096 100952 37143 n n 151200 108160 43040 Máv. Közp. szerrakt. 833748 679740 154008 Kincstár Üilői-ut 515328 — 515328] Nicholsori-gyár Váci-ut 100000 66666 33334 Gr. HadikB.-né Városmajor 28210 26460 1750 Kegyes Tanitó- rend Városháztér 125000 37500 87500i . . . (Hiányzik) Kerepesi-ut 127800 — 127800' Gróf Károlyi Mihályné Egressy-ut 704170 179170 525000] Piatnik Nándor Hungária-körut 399160 160412 239748 Neuschioss Kornélné Gyorskocsi-.' 10736 6960 3776, Kőbányaisertés szál. tulajd. Kőbánya 450391 164325 286065 Kincstár Klotild-u. 6101467 2000000 4101467 Máv. Zimonyi vonal 148000 — 148000 Kőbányai Polg. Serfőző Kőbánya 192841 — 192481 A város nemcsak követei, hanem tartozik is ingatlanokért. A ,,tartozik“rovatban szerepel (iregerse n Guilbarandl, akitől a főváros a Vizafogón 467.516 koronáért vásárolt ingatlant, anélkül, hogy törlesztett volna valamit a vételárból. A Máv.-nak is tartozik a főváros 15.000 koronával '»■■■■■iHBsaBBaauiaBBBBMiaawHHaaMaKiHaiiiHBaaBa» Vájná tanácsjegyzo és a Efirpesti szolgabiró. A fejtől kapja illatát a hal. A közélelmezési ügyosztály a legfényesebben igazolja ezt a tétéit, mert az a szellem, amelyet Folkusházy tanácsnok inauguráít, megmételyezte úgyszólván az egész ügyosztályt. Példa rá Vájná Ede tanácsjegyző esete. Vájná, aki egyébként rendkívül lelkiismeretes, szorgalmas és puritán tisztviselő, nem kaphatna kitűnő osztályzatot az emberekkel váló bánásmód tudományából. Száraz, rideg hivatalnok- ember és ez a tulajdonsága nemrégiben kellemetlen konfliktusba sodorta Bárcz)y István polgármesterrel. Úgy történt a dolog, hogy a .pestmegyei főispán, Ráday Gedeon gróf. megbízta a kispesti főszolgabírót, hogy tárgyaljon valamilyen ügyben a közélelmezési ügyosztállyal. A főszolgabírót a városházán Vájná tanácsjegyzőhöz utasították. Illedelmesen bekopogtatott hozzá, bemutatkozott neki, de a ta- nácsjegyző bosszúsan rámordíilt: — Várjon, míg sor kiér ül önre! A főszolgabíró hivatkozott a főispánra, akinek a megbízásából' jött, majd amikor ez sem használt, Bárczy polgármesternél jelentke/-cii aucnenciara es elpanaszolta, milyen sérelem érte. A polgármester nyomban magához hivatta Yajnát és megrótta eljárásáért a ta- nácsjegyzöt. Az ügy ezzel a lovagiasság szabályai szerint elintéztetett... Elítéltek tizenegyezer élelmiszeruzsorést. A rendőrség munkája a közélelmezés javítása érdekében. Harsonával szálljon a hir, pengő sarkantyúval vágtasson, az uj esztendőben tudja meg mindenki, amit áhítozva várt: az élelmiszerekkel ebben a nagy városban már csak nagyon kevesen uzsoráskodnak ... Háború volt a pesti fronton is, verekedés az itthenmaradottak ellenségeivel. Fekete ördögök tűntek föl Pesten és a várost gyászba borították. A háború teremtette meg őket, valameny- nyit, hiszen a háború előtt nem volt tulajdonképen élelmiszeruzsora, csak első sorban némely esetben hamisítás, vagy csalás a mennyiséggel. De ki hallott valaha titkos raktárakról, összevásárlóki ól. árdrágítókról, akik pedig a háború első hónapjában már mutogatták magukat, rémületet keltve pincékben és palotákban. Az élelmiszeruzsora minden cikkben roppant arányokkal terjeszkedett, elképzelhetetlen irammal növekedett és teljes másfél esztendőre volt szükség, mig letörni sikerült. Szinte hihetetlenül hangzik: a budapesti rendőrség tizenegyezer eset b,e.n indított k i h á g á s i eljárást élei műszer u z s o r a miatt. A háború megteremtette az élelmiszerekkel üzérkedők seregét, olyan társadalmi rétegek kezdtek foglalkozni üzletszerűen az élelmicikkek összevásárlásával, amelyeknek a kereskedettemhez azelőtt semmi ütöziik sem volt. így magyarázható meg, hogy a rendőrség tizenegyezerszer Ítélkezett az élelmicikkekkel uzsoráskodók fölött. És mindössze körülbelül négyezer esetben Ítélkezhetett a rendőrség enyhébben, minthogy az uzsora és az árdrágítás tipikus esetei nem voltak pontosan megállapíthatók. De érdekes és jellemző megfigyelés, hogy e négyezer elsőfokú enyhe Ítélet közül egyetlenegyet sem felebbeztek meg. az elitéltek mindenkor megnyugodtak az aránylag jóindulatú büntetésben. Ä Második fokra, a főkapitányság illetékes osztályához, Kaveggia Béla rendőrkapitányhoz, aki a kérdés közgazdasági vonatkozásaiban is egyike a legkiválóbb szakértőknek, körülbelül hétezer megfelebbezett ité- .1 e t került. Szintén jellemző az árdrágítók vakmerő üzelmeire, hogy a hétezer ítélet közül egyetlenegyet sem változtatak meg, valamennyit helybenhagyták. 1914. év végén, és 1915. év elején az eljárásokra, különösen a lisztkérdés adott okot. Hiába következett el a kormány rendelete a liszt maximálásáról, a kereskedők és fűszeresek nem tudtak liszthez jutni. Igen sokan tehát a maximált áron felül, sőt jóval magasabb öszegekért vásárolták a lisztet, hogy részben kielégíthessék közönségüket. Amíg a rendőrség az eljárások folyamán föl n,em ismerte a helyzetet, minden esetben elitélte azokat a kereskedőket is, akik a maximális árnál drágábban árusították portékáikat. Amikor azonban az árdrágítás oka az volt, hogy a kiskereskedő — ha csak tönjkre nem akaita tenni az üzletét — a maximális áron felül is vásárolt a hiány miatt és adott el, a rendőrség fölmentő Ítéleteket hozott. Ugyanez volt a helyzet márciusban a zöldséggel, amikor az óriásig árakat a teljes hiány idézte elő. Ez esetektől eltekintve, a rendőrség teljes szigorúsággal járt el az árdrágítók ellen. Jött az uj termés, az uj organizáció, a galicziai zsidók eltávolítása, a radikális eszközök, egyes nagykereskedők pellengérre állítása, a rekvirálás, a titkos élelmiszer-raktárak rendőri felkutatása, az elkobzást elrendelő bírói Ítéletek s az erős kezekkel irányított és lelkiismeretesen végrehajtott munkának íme eredménye van: a szakvélemény megállapítja, hogy az élelmiszeruzsora a fővárosban már nem epidemikus, mint tavaly volt. csak kisebb mértékben fedezhető még fel. * A legfontosabb élelmicikkel, a liszttel volt csak némi
