Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-19 / 3. szám
4 Budapest, 1916 január 19. jedelmü/niek készül az ui adó. Majd ha a székesfőváros feliratát megkaptuk, akkor fogunk hivatalosan foglalkozni a dologgal és akkor foglaljunk állást obion a kérdésiben. Beöthy László, a Király- és a Magyar Színházak igazgatója, hosszabb cikket irt a vigalmi adó behozataláról a Fővárosi Hírlap számára. Miután a cikk későn! érkezett, jövő számunkbvn közöljük. Mérei Adolf a Télikert igazgatója — Ha a főváros vigalmi adót tervez, természetesen semmit sem tehetünk ellene. — Ha a terv megvalósul, nincs módunkban azt megakadályozni. Ellenjben, úgy tu- Idom, az indítvány megokolásából is kiérezhető volt az, hogy az emberek a háború dacára sem mondanak le az 'élvezeteikről és hogy ilyenformán a mulatóhelyek állandóan tele vannak és nagy nyereségeket vágnak zsebre. Akik azonban erre hivatkoznak, nem tudják, hogy a kiadásaink rendkívül emelkedése lényegesen ílluzó- riussá teszi üzleti nyereségeinket. Mindenekelőtt az or- feumi számok lettek drágábbak, ma minden attrakcióért száz percenttel többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Ami a mulatóhelyek úgynevezett „konzum" részét illeti, ebbe ugyan ninysen beleszólásunk, de minden laikus tudja, hogy mindennek az ára kétszeresre, háromszorosra emelkedett. Nemcsak a zsíré, de a pezsgőé is. Ha ezt a két dolgot megfontoljuk, akkor az orfeumok helyzete épenséggel nem olyan rózsás, hogy az uj adóval való sujtásuk valami nagyon megokolt lenne. Décsi Mór a kinemafotografusok egyesületének elnöke, a ,,Mozgókép Otthon“ tulajdonosa. ■— Csak tévedés lehet, hogy a főváros a mulatókat -s mozikat vigalmi adóval akarja megterhelni, Hiszen a vigalmi adó Budapesten évek hosszú sora óta meg- Van. Csak a cime más. Valamikor, amikor még csak vándorkomédiások és vándor-cirkuszok jártak Budapestre és nehánjy napig, nehány hétig mulattatták a közönséget, egész okosan abból indulva ki, hogy mire a tulajdonosra adót vethetnének ki, már a hetedik vármegyében jár, városi és rendőri dijak címén szedték be az adót tőlük. Meg sem volt szabad üzletüket nyitni addig, ■amíg ezeket a díjakat le nem fizették. A vándorkomé- tíiások a múltéi, de a rendőri dijak megmaradtak, persze tetemesen felemelve. Az állandó mulatóhelyeket és mozikat természetesen jövedelmük után is alaposan megadóztatták úgy az államkincstár, mint a város javára. — Nem szívesen hivatkozom a bécsi mulatók és mozik megadóztatására, de rá kell mut tnom, hogy Bécs- ben a mozik havonta 3—4 korona engedélydijat fizetnek, addig nálunk a rendőri díjak havonta 100—1000 koronát tesznek ki. A mozikat azonban nálunk mindenki aranybányának tekinti, de senki sem tudja, hogy az utolsó két év alatt ötven ilyen aranybánya csukta be kapuját. Az erős látogatottság persze erős jövedelemmel is jár, de ha csak egyetlen kérdést intézünk a mozisokhoz, hogy mi a különbség a mai filmárak és a nehány év előttiek között — és itt nem tisztán a háború okozta anyagdrágulásról van szó, — akkor az fogjuk tapasztalni, hogy a legkisebb moziban is 100—300 percenttel emelkedett a műsor ára, ezzel szemben a mozik megtartották régi helyáraikat, mert rájöttek arra, hogy az áremelés nem szaporítja a bevételt, mert csökkenti a látogatók számát. Ha tehát még egy illetékkel adóztatnánk meg a mozit, ezt a mozisok kénytelenek áthárítani a közönségre, amivel egyszerűen kizárnák éppen a legszerényebb osztályt egyetlen szórakozásából, a tehetősebb közönséget pedig az olcsóbb, vagyis rosszabb helyekre szorítanák. — Az ilyen vigalmi-adó kísérletek Németországban ezer és ezer exisztenciát tettek tönkre. Hogy érdemes-e és szabad-e ilyen kockázattal a fővárosnak uj jövedelmi forrást teremteni, lehetetlen, hogy bárki is nyugodtan igennel feleljen. Ungerleider Mór, a Projectograph r.-t. vezérigazgatója. (A vállalat: a Royal-Apolló, Rákóczi-uti Apolló Tivoli, Odeon és Tátra mozik tulajdonosa.) A moziadó teljességgel jogtalan, igazságtalan do- log. Nem is érheti a moziszinháztulajdonsokat az uj adó: ez csak a közönséged- érheti, mert természetszerűleg fog áthárulni. Már pedig kikből áll nagy hányadában a mozik közönsége? A legszegényebb emberekből mert hiszen, a mozik helyáraí tíz fillértől két koronáig terjednek, a mulatók tiz-husz-harminckoronás helyárai- val szemben. A mozi nem mulatság. A mozi szükségesség a mai nagyvárosi embernek, akinek egyetlenegy, szegény embernek is megfizethető szórakozóhelye. Vétek a mozik közönségét megadóztatni. Ha azonban már mégis meglesz az uj adó: arra vigyázzanak, hogy progresszív legyen, hogy az olcsó helyek közönsége ke- vésbbé érezze meg, mint a drágább helyeké. Elvárhatja továbbá a mozik közönsége, hogy a mozibajárás megadóztatása. még arányban se álljon a mulatóhelyek belépődíjai utáni adóval, hanem sokkal alacsonyabb legyen. Ha a főváros háborús deficitjének elhárítására elengedhetetlen szükség lesz a mozíadó behozatala is, úgy az ügy érdekében remélem, hogy a dolog technikai keresztülvitelének módozataira vonatkozólag meg fogják halig,. tni az érdekelt mozgóképszínház-tulajdonosokat is. Bizom azonban benne, hogy az intéző fórumon be fogják látni az egész megadóztatási forma igazságtalanságát és mint sok más rossznak bizonyult idea, ez is a papírkosárba kerül. A jövedelmet kell megadóztatni és nem a bevételeket. Ha a fővárosnak deficitje van, ám lássunk hozzá annak eltüntetéséhez, de abból minden üzem, minden ipar, minden vállalat és minden egyes polgár vegye ki a részét! Dr. Sziics Ernő az ,,Omnia“ társtulajdonosa. —- A vigalmi-adó a mozikkal szemben igazságtalan és minden jogos indokot kizár. Köztudomású az is, hogy a mozik, mint mondani szokás, már rég megszűntek ar.nybányák lenni, mert a mozi fejlődésével, fejlődött a közönség ízlése és igénye is, ami viszont a mozik fenntartási költségeinek aránytalan fokozását idézte elő, anélkül, hogy a belépődíjakat csak megközelítő arányban is emelhették volna. Innen van az, hogy a fővárosban alig egy pár mozi képes rendes haszonnal vezetni üzemét, mig túlnyomó része csak tengődik és azon való reményben tartja még magát, hogy talán akad vevő, skí befektetésének egy kis töredékét megtériti. Egyébként a főkapitányságnál nyilvántartják az összes engedélyeket és ezekből is látható, hogy az utolsó időkben, a moziknak több, mint egyharmada kénytelen volt üzletét teljesen feladni. — Mindezekből természetesen következik, hogy a mozik egy netáni vigalmi-adó által okozott költségtöbbletet el nem bírnának és kénytelenek volnának azt a közönségre, vagyis a népre hárítani, akinél minden fillér súlyos."n jön számításba és bizonyára sokakat vísz- szatart a mozi látogatásától. Az első pillanatra a laikus előtt ez hihetetlennek látszik, de ha elképzeljük, hogy egy családapa negyed, ötödmagával megy a moziba, ennél már tényező a négy, ötszörös vigalmi- dij és inkább lemond a mozi élvezetéről. Már pedig éppen, azért kellene mindent elkövetni, hogy a nép minél nagyobb tömegekben látogassa e mozit, ahol tanul bővíti ismereteit és a mellett szórakozik, ami által a mozi a népet elvonja a károsabb élvezetektől, a korcsma járástól. •—■ A vigalmi-adó már elnevezésénél fogva is csak ott jogosult, ahol a jövedelem a nép könnyelműségén, léha mulatságán alapult, tehát ahol merő luxus a szórakozás, Ezért teljesen jogtalan a mozikat a vigalmiadó alanyául kiszemelni és újból hangsúlyozom, hogy felette igazságtalan, mert csak a népet sújtja. — A kereseti adóról' nem szólva, amit egyik-másik mozi bármely színháznál is többet fizet, a nagyobb mozik engedély-díj cimén a fővárosi szegényalapra és a rendőrségnek saisonban 12—15.000 koronát fizetnek és fizetik ezt a kisebb mozik is, bár mérsékeltebb de nekik nagyon terhes összegekben. Statisztika Mit dolgoznak Folkusházyék ? A liszt- és kenyérjegyekböl a lisztbizottságokhoz ösz- szcsen 940.000 darabot szállítottak cl, és ez a három hétre kiosztott jegymennyiség, beleszámítva a szállodák részére kiosztott napi jegyeket is, összesen 6,309.400 kg. kenyér vásárlására jogosítja a közönséget, amely ke- pyérmennyiség több mint 3 m íllió korona értéknek felel meg. Ez az óriási kenyérmennyiség 631 vasúti vaggonban fért el, tehát 20 olyan tehervonatot tölt meg, amelynek mindegyike több mint 30 kocsiból (all. Ez a kenyér mennyiség 2 kilós kenyerek alakjában egy vonalba kirakva, 2022 kilométer hosszú vonalat íidna, úgy, hogy az egész útvonalat Budapesttől Nisnij- N ougorodig) vagy Budapesttől a Szuezi-csatornáig megszakittatlan kenyérlánccal lehetne kirakni. Ha pe- 'dig a kenyér jegyeknek nem kevesebb, mint 78,960.000 szelvényét sorakoztatnék egy sorba, ez a szelvénysorf tekintve hogy egy szelvény 22 milliméter hosszú, Budapesttől Edinburgig érne. E nyomtatványok előállítására 260 rizsma, vagyis 260 000 ív papírra volt szükség; ezeknek az iveknek sorba rakása egy 63 centiméter szélles sávot í dna, amely 2600 kilométer hosszú volna, tehát Budapesttől az északi fokig érne. ci° Most már tudjuk, mire jó a közélelmezési ügyosztály. Olvasóink azonban kínos kérdéseket intéztek hozzánk, amelyekre nem tudunk felelni. A kérdések a következők: 1. Hány kenyérj egy van egy kenyerláncban és mi drágább: a platinalánc. vagy a kenyérlánc? 2. Mi történik akkor, ha Folkusházy tanácsnok kö- ivetí a kenyér jegyeket Budapesttől Nisnij-Novgorodig? Elfogják az oroszok, vagy visszaküldik Budapestre? 3. Nem szakad el a kenyérlánc, ha a Budapest—Szuezi vonal mentén tiz-husz kenyér] egy véletlenül a tengerbe esik? 4. Mit keresnek a budapesti kenyérj egyek szelvényei — Edinburgban? Talán csak nem — kenyeret? 5. A közélelmezési ügyosztály statisztikája szerint a kenyérj egynek előállításához szükséges papiriveknek a fossza 2600 kilométer, tehát ez az iv Budapesttől az északi-fokig ér. Ez a számítás sehogysem stimmel. Mi csak 2590 kilométert tudtunk kimérni a papirivekből. 'Kérdjük tehát, hajlandó-e az ügyosztály még tíz kilo- Iméter p:pírt utánunk küldeni, vagy pedig szégyenszemre visszaforduljunk-e tíz kilométernyire az északi foktól? 6. Egyik olvasónk a másik végletbe esett. Számítása 'szerint a papirszeletek hossza 2608 és fél méter. Vagyis ’meghaladja a Budpest—Északi-fok távolságot Termé- /szetesen nem mer nekivágni a nagy útnak mert 8 és fél kilométernyi járásra már nincsen kenyérjegye. Quid nunc? 7. Igaz-e, hogy egy kalandos véríi ifjú a közélelmezési ügyosztály által jelzett nyomon haladva, a Budapest—Északi foki vonalon eljutott Rákospalotáig, ott azonban éhenhalt, mert kenyér helyett kenyérjegye volt? 8. Hány karéj kenyeret lehetett volna vásárolni azért o: pénzért, amibe a fővárosnak a kenyérj egyek statisztikája került? 9. Ha a közélelmezési ügyosztály azalatt az idő alatt, amíg statisztikával foglalkozott, Budapest élelmezésével Törődött volna inkább, hány kilogramm zsirja, babja, rizsje, húsa, cukorja, hány liter teje volna mindenj pesti polgárnak? 10. Ha a közélelmezési ügyosztály statisztikát csinál, várhatunk-e helyes közélelmezési politikát — a statisztikai hivataltól? Villamárammal a&arják a deficitet kivégezni. A ni ült szerdai közgyűlés Glück sthal Samu bizottsági tag indítványára utasította a tanácsot, hogy dolgozza ki a z elektromos áram megadóztatásának tervezetét. Az uj adó leginkább a fővárosi kereskedőket sújtja, akiket Budapest világvárosi mivolta arra kényszerít, hogy üzleteiket pazar fénnyel világítsák ki. Többek között a konkurrencia is lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedők az adózás behozatala után se mérsékeljék tizle, teik és kirakataik világítását. A kereskedők körétől élénk panaszok hallatszanak emiatt. Nem kevésbbé érdekes az a kérdés sem, hogy a villamossági adó magát a székesfőváros egyik jelentékeny üzemét nem sujtja-e érzékenyen? Ma ugyan a főváros a lakosságnak csak egy részét látja el villamos árammal, de előreláthatólag nem messze esik az idő sem, amikor az Általános Villamossági megváltása is bekövetkezik és akkor a székesfőváros monopolizálja a villamos világítást. Fontos kérdés az is, hogy a fogyasztás nemi csökkenik-e az uj adó behozatalával és igy nem jár-e úgy a főváros, hogy amit az egyik zsebébe beletesz, ugyanazt a másikból kell kivenni? Megeshetik azonkívül az is. hogy a villanyáram, megadóztatása révén a közönség a villany fölött a gáznak ad előnyt. Ebben az esetben azonban a konkurrenciában a főváros másik monopóliumos üzeme, a gázgyár jutna nagyobb fogyasztáshoz. Ezeket a kérdéseket tisztázandó, a Fővárosi. Hírlap Stark Lipótnak, Budapest
