Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-03 / 18. szám
4 Budapest, 1916. május 3. A 158 milliós kölcsön kamatai évenkint mintegy 8 millióra rúgnak, amiből a félévi, július elsején esedékes kamat vagy 4 millió koronát tesz ki. A főváros pénzügyi ügyosztálya most úgy intézkedett, hogy a július 1-i kamatfizetés a 13 millió márkából történjék, ami a főváros számára igen jelentékeny megtakarítást nyújt az árfolyamkülönbség révén, ami ma a márka és korona között fönnáll. Hogy milyen igazán jelentékeny ez a megtakarítás, azt igen könnyen megállapíthatjuk egy kis számítással. A márka kurzusa ugyanis 1914-ben körülbelül 1*20 korona volt, mig ma circa 1 ‘45 koronán áll. Az árfolyamkülönbség tehát az 1914-iki és 1916-iki értékek között 25 fillért tesz ki. Egy milliónál ez az árfolyamkülönbség 250,000 koronát, a félévenkint fizetendő 4 milliós kamatnál kerek egy millió koronát tesz ki, mig az évi nyolc millió koronás kamatfizetésnél az árfolyamkülönbség révén az egyik márkakölcsönből a másikra való átutalás révén nem kevesebb, mint két millió koronát takarít meg a főváros. A költségvetés föntemlitett adatai tehát ma már nem állanak meg, mert az árfolyamkülönbség révén nem emelkednek a főváros terhei, hanem inkább évi 2 millió koronával enyhülnek. Némi rabulisztikával szinte azt lehetne mondani, hogy a főváros pénzügyeinek jót tett az uj kölcsön. Hadisefélyezés és Közélelmezés. Beszélgetés Reicke polgármesterrel. Berlin, április végén. A Fővárosi Hírlap munkatársa Hollandiába utazva, felkereste Berlinben Reicke titkos tanácsost, Berlin polgármesterét és megkérdezte a kiváló közigazgatási tekintélyt, hogy a háború következtében milyen uj feladatok előtt áll a berlini magisztrátus. A titkos tanácsos ur a következőkben volt szives válaszolni: — A városnak mindenekelőtt gondoskodnia kell Berlin polgárainak ama részéről, amelyet a háború az élet fentartásában megzavart. Gondoskodni kell aztán főleg a harctéren elesett hősök hátramaradottaikról és a munkaképtelenné vált katonák családtagjairól. Az állam is ad segélyt Németországban, ebből azonban nem lehet megélni. A város lakbértámogatásban részesíti a rokkant katonák családját és az elesett hősök özvegyeit és árváit. Berlinben minden kerületben úgynevezett lakbérkiegyeztetési hivatalok vannak. Mindenki, aki a háború következtében nem tudja kifizetni a lakbérét, jelentkezik ennél a hivatalnál. A hatóság feladata, hogy a lakbérhátralékosokat kiegyeztesse a ház- tulajdonossal. Ez rendszerint úgy történik, hogy a háziúr a lakbér egyharmadrészét elengedi, mire a város a fennmaradó kétharmadrészt magára vállalja. Természetesen ez az arány eset- ről-esetre változik. Vannak olyan adósok is, akik a lakbér bizonyos részét ki tudják fizetni. Ilyen esetben a város a hiányzó összeget leg- többnyire a községi kasszából pótolja. A városnak módja van arra, hogy a háziurat rákényszerítse a kiegyezésre. Annál is inkább, mert Berlinben rengeteg sok lakás áll üresen, különösen három-ötszobás lakások, úgy hogy a háziurai nehezen kapnak lakót és jobb kétharmad rész házbérD kapni, mint semmit.- Vannak olyan szegények is, akiket másféle támogatásban is részesít Berlin városa. Így például negyvenezer ember számára adunk naponkint ebédet. Természetesen egyébb nagy ter- heink is vannak a háború következtében. Hogy egyebet ne említsek, igen nagy mértékben támogatjuk bevonult saját tisztviselőink családtagjait és hátramaradottjait. Igen nagy feladat az élelmezési kérdés helyes megoldása. Ün tudja, hogy az élelmicikkek maximálása körül milyen körülményes eljárásra volt szükség Berlinben. Egy ideig eredménytelennek látszott a maximálás, mert az áru más piacokat keresett fel. Amióta azonban az egész birodalomra nézve megállapították a legmagasabb árakat, minden jól ment. Berlin egyébként nagy mértékben folyik bele a piaci árak kialakulásába azáltal, hogy rengeteg élelmiszer felett rendelkezik, amelyet akkor dob piacra, amikor a spekuláció a legerősebb. Egyszóval az élelmiszerek megdrágulását Berlin energikus eszközökkel képes megállítani. Nagy területeket vetettünk be hüvelyesekkel. Minden tehén után naponkint ötven pfennig prémiumot fizetünk, és egyébként is minden lehető eszközt felhasználunk spekuláció elnyomására. (V. M.) A Sárosfürdő berendezése Versenytárgyalási eredmények. A főváros fürdőügyi bizottságának Gellért- fürdő-albizottsága hétfői ülésében döntött a fürdővel kapcsolatos szálloda berendezéséhez szükséges tárgyak szállítására beérkezett s április í0-ikén felbontott ajánlatok fölött. Az ülésen Márkus Jenő dr. tanácsnok elnökölt, előadók voltak: Kemény Géza dr. tanácsjegyző és Hegedűs Ármin műszaki tanácsos. Az ülésterem ajtaja előtt mintegy ötven pályázó várta szorongva az eredményt. A bizottság lelkiismeretes gondossággal válogatta ki a sok és sokfajta ajánlat közül a legelőnyösebbeket, s különös elismerést érdemelt az az elhatározása, hogy a több százezer koronás munkát nem adta ki egy pályázónak, hanem arra törekedett, hogy a mai időkben lehetőleg mennél több iparos jusson keresethez, munkaalkalomhoz. A konyhaberendezési tárgyak szállítását felosztották Briindl János, Sperling Jenő és a Lakos Lajos-féle r. t. között; a butorberendezési tárgyakra megrendelést kaptak: Interieur-vállalat, But or csarnok-szövetkezet, Bartolfy János, Polgár Alajos, Keresztesi Ödön, Krámer Henrik és Kiss József. Elutasították többek között a Gelb M. és Fiai céget és a Miiasztalosok szövetkezetét, mert az árak tulmagasak voltak. A hajlított bútorokra tett ajánlatok között a győztes a Mundus r.-t. lett 28.659 koronával; vászonfüggönyöket Kelemen Adolf szállít 11,940 koronáért. Horváth Ákos ugyanezért a munkáért 21,050 koronát kért. A pihenő kerevetekre uj árlejtést írnak ki. A műmárvány-munkákat Ney Simon kapta meg 32,399 koronáért; a csillárokat a Magyar Fém- és Lámpaárugyár szállítja 144,014 koronáért, végül a kosárbutorokat Krausz Károlyiéi és az Országos Központi Hitelszövetkezettől szerzi be a főváros. Mindezeket a munkákat a legrövidebb időn belül fogják szállítani a vállalkozók, úgy, hogy ősszel elkészül a belső berendezés és tavasz- szal megnyithatják a Gellért-fürdőt a hozzátartozó szállóval együtt. Angyalcsinálók alkonya. A főváros a csecsemőkért* A székesfőváros tanácsa, bizottságai és közgyűlése rendkívüli gyorsasággal letárgyalták a csecsemőkórház megvalósításának ügyét. Természetes az, hogy ennek az akciónak a mai háború pusztításai és a jövő nemzedékről való gondoskodás volt az indító oka. A székesfőváros azonban nem tesz pontot a csecsemőkórház megalapítása után. Értesüléseink szerint nagyarányú csecsemővédelmi akció indult meg, amelynek szálai Bárczy István polgármester és Buzay Károly tanácsnok kezében futnak össze. A nagy akciónak csak első etappe-ja a most alkotandó csecsemőkórház, amely a maga szerény 80 helyével éppen csak a kezdeményezés lehet. Gyors szükség azonban erre a 80 ágyas kórházra leginkább azért van, hogy az angyalcsinálók manipulációival szemben megóvják az újszülötteket. A tervbe vett csecsemőkórház folytatásaként lassanként a többi kórházak is kapnak, csecsemőosztályt, igy legelsősorban a Szent István-kórház, majd pedig az Uj Margit-kórház. Mindez természetesen csak a kezdet és csak azt bizonyítja, hogy a székesfőváros az országban elsőnek veszi kezébe azt a nagyjelentőségű föladatot, hogy a gyermekhalandóságot minél intenzivebb módon megakadályozza és megadja a módját a jövő nemzedék egészséges fejlődésének. A nagystílű, hatalmas területet átfogó akció már a következő hetekben pozitív formát fog ölteni. / --------Új abb törlesztés a Magyar Villamosságira. Az Általános Villamossági megváltása küszöbön áll. Ez a kérdés aktuálissá teszi azt a másikat, hogy mennyire vagyunk a Magyar Villamossági Részvénytársulat megváltási összegének törlesztésével? Az Általános Villamossági megváltási munkálatai már — mint a Fővárosi Hírlap megírta — lényegesen előrehaladtak, mindazonáltal nem valószínű, hogy ez a nagy apparátussal folyó munka még az 1916-ik évben befejeződjék. Információink szerint pedig a Magyar Villamossági Részvénytársulat megváltási ösz- szege még ebben az esztendőben kifizettetik. A székesfőváros az elmúlt év decemberében négy millió koronát fizetett ki a Magyar Villamossági Részvény társulatnak. Ezt követte most május 1-én 4.700,000 korona törlesztése, az utolsó 9 millió koronát pedig december hónapban akarja kifizetni a főváros. Ezzel azután a Magyar Villamossági R. T. minden követelése megszűnik a fővárossal szemben, hogy aztán az Általános Villamossági megváltásának újabb anyagi gondjai nehezedjenek a főváros háztartására. Mindenesetre fontos azonban az, hogy az esztendő végére a Magyar Villamossági teljesen tehermentes tulajdona lesz a fővárosnak. Közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága május 10-ikén tartja legközelebbi közgyűlését. A pénzügyi bizottság és a tizes-brzott- ság pénteken, május 5-ikén üléseznek. Festetits alpolgármester meggyógyult. Fes- tetits Géza gróf alpolgármester, akinek betegségéről hirt adtunk, múlt héten átvette hivatala vezetését. Az alpolgármester e héten több heti üdülésre BálatOnfüredre utazik. Kertészkedő iskolásíiuk. A Fővárosi Hírlap annak idején megírta, hogy a Dungyerszky Lázár és a Schreiber D. és fiai cég az idén még nem engedték át megművelésre azokat a földjeiket, amelyeket tavaly a budapesti iskolák megkaptak erre a célra. Bucsánszky Bertalan dr. tanácsjegyzőtől most arról értesülünk, hogy Dungyerszkyék és Schreiberék a fővárosnak már átengedték a kért telkeket és pedig két tagban 72 holdat, amely telkek a Körvasút, Rákospatak, Hajtsár-ut és Lőcsei-ut között fe- küsznek. A földeket a kis diákok fokozott művelésben részesítik és pedig több iskola vette azokat kezébe. Ezek az iskolák: az egresi-uti, Damjanich-utcai, Rottenbiller-utcai, Kertész- és Nagymező-utcai polgári fiúiskolák és a Gömbutcai elemi iskola. Ezen a telkeken 400 gyermek dolgozik, mig az összes budapesti földet művelő gyermekek száma 2500. Beketow kitüntetése. A király Beketow Mátyás budapesti cirkuszigazgatónak a hadiékitményes li. osztályú Vöröskereszt-díszjelvényt adományoz a díjmentesen. Miskolc hús- és zsirellátása. Miskolc városának vezetősége nagyobbszabásu sertéshizlalda felállítását határozta el. A tanács Gottfried testvérek sertéshizlalók bevonásával háromféle tervezetet dolgozott ki, amelyekre a vállalkozók most alternativ ajánlatokot nyújtottak be. Az i-ső tervezet szerint vállalkozók hajlandók lennének a város által élősúlyban kg.-ként 4 kor. 50 fillér átlagárban beszerzett sovány sertéseket hizlalásra átvenni, s azokat aztán kihizlalva minden 1 kilogramm sulyszaporulat után 2 kor. 60 fillér ár felszámítása mellett a városnak visszaadni, ez esetben a hizlaló takarmányt a város szerezné be, és azt legfeljebb métermázsánként 32 korona árban bocsájtaná rendelkezésükre — a hizlalásnál az esetleges elhullás vállalkozók veszélyére esne —- s tartoznak továbbá minden mm. takarmány után 17 kilogramm sulyszaporu- latot visszaszolgáltatni. A Il-ik és III-ik tervezet szerint a város házilag szándékozik a hizlalást teljesíteni a vállalkozók felügyelete mellett. A városnak a hús és zsir e tervezetek szerint átlag 4''/a koronájába fog kerülni. A város közélelmezési bizottsága javaslatot terjeszt a közgyűlés elé 400 darab sertés beszerzési költségeinek felvételére, amely kétszázezer koronát tesz ki. A kölcsönt a Miskolci Takarékpénztár adja a jelenlegi bankkamatlábnál egy és fél százalékkal magasabban. A Henry-aréna zsúfolásig megtelt előadásai bizonyítják a legjobban, hogy a volt „Barokaldi“ uj tulajdonosai a legjobb mutatványokkal kedveskednek a közönségnek. A legkitűnőbb bohócok állandó derültségről gondoskodnak, de a nívós előadás minden
