Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-19 / 16. szám

4

ff

Budapest, 1916- április 19.

vezet végig, a másik pedig a Nordwestha- feirnak, Berlin nagy kikötőjének az építkezése, Hogy a Friedrichstrasse alatt elvezető Untergrundbahn építkezését a háború alatt a legnagyobb gyorsasággal folytatjuk, annak nem csak az az oka van, hogy a legfontosabb közlekedési problémák egyikét oldjuk meg ezáltal, hanem az is, hogy miután a háborús utcai forgalom jelentékenyen kisebb, mint amilyen békeidőben van ezen az útvonalon, a közlekedés legkisebb zavarása nélkül fejezhetjük be ezt az építkezést, Rendes körülmények között roppant kellemetlen lett volna a közönségre az, hogy épen a Friedrichstrasse alatt elvezető földalattit esztendőkig épitik és ezáltal a forgalmat zavarják ezen a fontos útvonalon, — most meg kellett ragadni az alkalmat, hogy ,a közönségnek legkisebb molesztálásával csináljuk meg a legfontosabb közlekedési vonalak egyikét. Ugyancsak nem lehetett halasztani a nagy Nord- westhafennak az építkezését. Az uj kikötőnek a megépítése azt jelentené, hogy Berlinnek meglesz a közvetlen összeköttetése Stettinen keresztül Dániával és Svédországgal- A legnagyobb közgazdasági érdekek egyike ez a kikötő és az ilyen nagyfontcs- ságu dolognál semmiféle takarékoskodásnak helye nincs.

— Ezzel szemben jelentékenyen korlátoztunk minden olyan kiadást, amelynek csak valamennyire is luxuskiadás jellege van. így például a parkok karbantartására a háború előtt több, mint három millió márkát fcrditcttunk évenként, most ennek az összegnek csak a kétharmadrészét vettük be a költségvetésbe. Ugyarigy igyekeztünk takarékoskodni a világítással is, egyszóval mindenütt, ahol csak nagy érdekek megsértése nélkül takarékoskodni lehetett.

—* Ami általában a rendes köRségvetést illeti, a bevételek jelentékeny részét nem adókból, hanem a városi müvek jövedelméből fedezzük. A gázmüvek, vízmüvek, villa- mosmüvek, villamos és földalatti vasutak jö,védelméből a költségvetésnek közel háromnegyed részére van fedezet, úgy hogy adókból csak 108 millió márka bevételre van szükségünk. Természetes, hogy ezeknek a városi üzemeknek a föntartása is nagyon sokba kerül, de még mindig jobban jár vele város is, közönség is, mintha ezek az üzemek magánkezelésben lennének. Az idei költségvetésben ezek mellett a kiadások mellett a következő fontosabb tételek szerepelnek:

Közoktatásügyre kiadtunk 37.8 milliót. Szegényügyre 23 „

Kórházakra 19.5 ,,

Rendőrség, közbiztonsági kiadásokra 13 ii

Tűzoltóságra 8 ,,

Ezek a rendes kiadások jelentősebb tételei, amelyeknél amennyire csak lehetett, igyekeztünk takarékoskodni. De ezek mellett Berlinnek rengeteg kiadásai voltak, a melyek úgyszólván és kizárólag a háborúval voltak összefüggésben és amelyeket már csak azért sem lehetett beállítani a rendes költségvetési keretekbe, mert hiszen ennek a háborúnak a súlyos terheit nem lehet egyetlen generációnak a nyakába varrni,

A háború kitörésétől kezdve a múlt év decemberéig ezek a rendkívüli háborús kiadások 352 millió márkára rúgtak

Milyen tételek vannak ezek között a rendkívüli kiadások között? Leginkább természetesen az élelmiszerrel való ellátás költségei, amelyek igen nagy összegeket emésztettek föl, azonkívül azok az összegek, amiket a hadbavunultak családjainak adunk. Ezenkívül Berlinnek minden nap negyvenezer embernek kell ételt adni, ingyen, negyvenezer éhes szájat kell betömnünk. Most is folytonosan vásárolunk élelmiszereket, annyit, amennyit csak kapunk, azonkívül magunk is termesztünk és termelünk any- nyít, amennyit csak lehet. Itt vannak továbbá Berlin hivatalnokai és alkalmazottai- Ezeknek is kellett drágasági pótlékot adni, mert bizony az élet nagyon drága. Mi különbséget teszünk hivatalnokok és alkalmazottak között. Alkalmazottnak azokat tekintjük, akik az üzletszerüleg vezetett városi müveknél dolgoznak; ezek valamivel kevesebb drágasági pótlékot kapnak, mint a hivatalnokok. De a legkisebb drágasági' pótlék, amelyet 18 éven aluli alkalmazottak és munkások kapnak, havonként tiz márka. Már most tessék e’képzelní, mennyit tesz ki a drágasági pótlékok egész összege. Nem tudom most hamarjában megmondani, de annyit mondhatok, hogy sok millió márkánkba kerül a drágaság.

—- Mindezeket a kiadásokat külön kezeljük és egyelőre függő adósságból fedezzük- A háború után, ahogyan az államnak egyik legnagyobb gondja lesz, hogy miképen fedezze a hadikölcsönök kamatait, úgy nekünk is azon kell majd törnünk a fejünket, hogy mibő1 törlesszük ezeket a függő adósságokat? De nem szabad elfelejteni, hogy Berlin gazdag város és ahogyan eddig megbirkózott a háború nehézségeivel, úgy meg fogja tudni oldani a négyszáz milliós függő adósság pénzügyi megoldásának kérdését is.

, , , Csöngettek, a szolga jelentette, hogy a kegyelmes urat várják a bizottsági tárgyalásnál és az audiencia véget ért, A kegyelmes ur néhány kedves szóval vett búcsút tőlünk és annak a reményének adott kifejezést, hogy Budapestnek is sikerül megbirkóznia a háború súlyos terheivel.

Déri Imre.

á Közúti megváltása.

Bódy alpolgármester nyilatkozata.

A Közúti vasút megváltásának ügyében az ismert levélváltás óta nem történt lényeges lépés. Egyedüli fontosságú a polgármester nyilatkozata, amely aláhuzottan hangsúlyozza, hogy ennél a tranzakciónál semmi sem fog történni a nyilvánosság tudta és ellenőrzése nélkül. A legközelebbi jövőben megindulnak a számitások, pár hét alatt megtudjuk tehát, vájjon egyáltalában tárgyalás alá kerül-e a megváltás. Abban az esetben, ha a közgyűlés a tranzakciót elfogadja, a Közúti üzemét valamelyes módon egyesitik a Városival. És természetes dolog, hiszen a főváros kalkulációjának többek között az a bázisa, hogy ha egy kézbe kerül a két üzem, úgy a kettős adminisztráció rengeteg költségét felényire lehet redukálni. Az egyesitett, hatalmas üzem élére minden valószínűség szerint Bódy Tivadar alpolgármester kerül, akinek a szava már csak ezért is szigorúan esik majd a latba az eljövendő tárgyalásoknál. Az ügy mai állásáról Bódy alpolgármester igy nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt:

— Nem lehet vitatkozni a tranzakció fölött mindaddig, amíg pontos számadatokat nem ismerürk. A kalkuláció nem olyan nehéz dolog, amilyennek gondolják. Mi- nékíink, mint a Városi villamos vezetőinek, hajszálnyi pontosságú adataink vannak arról, mennyibe kerül az üzem. mennyi az üzemköltsége egy-egy kilométernyi villamos vonalnak. Egészen biztosan és pontosan ki tudjuk tehát számi tani, mennyit jövedelmezhet. a mi kezelésünkberj a Közúti vasút. Mi tehát cs-akis azt vizsgáljuk meg, hogy szigorú, lelkiismeretes kalkulálás mellett tudunk-e a Közúti üzeméből mintegy 11 százalékos gyümölcsöztetést, jövedelmet elérni. Erinél a számításnál az alap a mi tapasztalatunk, vagyis mi nem fogadjuk el készpénz gyanánt a Közúti eddig eredményeit, mert nem lehet ebből világosan látni, mennyi haszon esik voltaképen csak a villamos üzemre és mennyi a vállalat egyéb vagyonára. Ismétlem, nagyon egyszerű a számításunk és nagyon hamar leszünk tisztában a mi álláspontunkkal.

/

Ez a nyilatkozat megerősítése annak, amiből kiindultunk. Tisztára kalkuláció, számítás dolga, hogy a főváros mit tegyen. Ha kifizetődik a dolog, akkor még a világháború sem lehet akadálya a terv keresztülvitelének.

Óvóintézkedések

a vanersás betegségek elfojtására

Az országos mozgalom, amely a venereás betegségek elfojtására irányul, Budapest székes- főváros tanácsát is foglalkoztatja. Természetes, hogy a nagyvárosi élet forgatagában és züllött viszonyai között hatalmasodtak el leginkább ezek a bajok, sőt az is megállapított tény, hogy az első és radikális segítségnek is éppen itt kell megnyilvánulnia.

Tudatában van ennek a székesfőváros tanácsa is, amely ilyen körülmények között elsőrendű kötelességének ismeri, hogy az amúgy is elégtelen kórházviszonyok között, egy hatalmas kórházat építsen a venereás betegek számára, akiket bizony manapság egyik kórházból a másikba utasítanak, a végén pedig hely hiján szabadon járnak és szabadon terjesztik tovább a betegségeket.

A fővárosnak tehát most az a terve, hogy olyan kórházat építsen, amelyben

legalább 600, de ha lehet, 1000

venereás beteget ápoltasson.

A venereás betegek kórháza azonban annyira országos érdek, hogy a tanács úgy véli, hogy a költségek fedezése teljesen az államkincstárt illeti. A. főváros kórházainak föntartásában az állam úgy is csekély részt vesz és igy a városházán most minden követ megmozgatnak, hogy legalább ezt az egy kórházat teljesen az állam pénzén építsék föl és tartsák fönn. A főváros, amely közegészségügyi célokra amúgy is erején fölül áldoz, jogai reméli ennek a kívánságának méltányos elintézését,

Ezzel kapcsolatban azonban egy hasonlóan fontos és eredményesnek Ígérkező ideát akar a közegészségügyi ügyosztály sürgősen megvalósítani. Módot akar adni a fennjáró betegeknek, hogy amellett, hogy napi munkájukat végzik, gyógyíthassák is magukat. A. venereás betegségekben szenvedő munkások legnagyobbrészt azért hanyagolják el betegségüket, mert nincsen idejük gyógykezeltetni magukat. Kora reggel és késő este egyetlen orvos sem áll rendelkezésükre. A közgészségügyi ügyosztály ezen az állapoton úgy óhajt segíteni, hogy már legközelebb a város különböző öt-hat helyén ambulanciát állíttat föl a venereás betegek számára. Ezeken a helyeken azután késő este és kora reggel is lesz orvosi rendelés, úgy hogy a munkába járók is gyógyulást kereshetnek anélkü1, hogy keresetükről kénytelenk lennének lmondaní.

(DS^MŐNySJZ,

Uj bizottsági tag.

Retter Gyula műépítész, fővárosi bizottsági tag, aki a közgyü'ésen a IX. kerületet képviselte, múlt héten meghalt. Helyébe a legtöbb szavazatot nyert póttagok sorából Damjanovich László kerül.

A palackozóüzem vezetője,

A. múlt szerdai közgyűlés tudvalevőleg nagy többséggel elfogadta a városgazdasági ügyosztálynak azt az előterjesztését, amely a főváros ásványvizeinek forgalomba hozásáról, illetve a községi palackozó-üzem alakításáról szól. A közgyűlés határozatát felterjesztik a belügyminiszterhez, akiinek jóváhagyása után az üzem megkezdi működését. A főváros eme legújabb vállalatának vezetője Igali Kálmán dr. tanácsjegyző lesz, aki eddig a városgazdasági ügyosztálynak volt értékes tagja.

A Kolegerszky-kíoszk bérlője.

Múlt heti számunkban megírtuk, hogy a Ste- fánia-uti kioszkot a városgazdasági ügyosztály bérbeadta. Közlésünkbe azonban hiba csúszott be, mert az utolsó pillanatban Weingruber lg-