Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-05 / 14. szám
Budepjejst, 1916. április 5. nyi tanácsnok röviden nyilatkozott s kijelentette, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni. Kollár bizottsági tag interpellációja aktuálissá tette a gőzsikló megváltásának dolgát. A sikló koncessziója eredetileg gróf Széchényi Ödöné volt, tőle később megvette a Budai Hegy pálya r.-t., amelynek szerződése 1910-ban jár le. A szerződés feltételei szerint négy esztendő múlva teljesen ingyen kerül a sikló a főváros tulajdonába. Ha azonban a főváros nem akarja a há- ramlási időt bevárni, bármikor megválthatja a siklót, még pedig úgy, hogy megfizeti a vállalatnak az eredeti beruházási tőke — 383.981 korona 40 fillér __ kétszeresét, levonva belőle a beruházo tt tőke 5 százalékát annyiszor, ahány esztendő 1890 óta eltelt. Ha tehát a fővárosnak már most jutna eszébe a megváltás, úgy (19.000X26= 494.000; 383.981X2=767.962—494,000=273.962) 273.962 koronát kellene fizetnie, amit azonban a hátralévő négy esztendő alatt nem tudna behozni, mert a vállalat tiszta nyeresége 40.000 korona körül forog, négy esztendő múlva azonban teljesen ingyen jut a főváros a sikló tulajdonához és akkor első dolga lesz, hogy a gőzjármüvet villamos üzemre alakitsa át. Városi adminisztráció a meghódított Belgrádban, Belgrád, április 2. (Kiküldött munkatársunktól.) Nem egészen hat hónap alatt az osztrák-magyar közigazgatás csodát müveit Belgrádban s ezt a két hatalmas vérzivatart átélt várost uj játeremtette. Közigazgatási szerveink a legprecízebben dolgoznak és ma Belgrád városában tökéletesnek mondható a rend egy várost illető vonatkozásban. Néhány hét előtt az eddigi polgármester, dr. Lévay lemondott állásáról s helyét dr. Veljkovics volt államtitkár foglalta el', aki mellé kormányzóságunk csupa szerb polgárokból álló községtanácsot nevezett ki, hogy ily módon is dokumentálja jóakaratát. Ma már ez a községtanács látja el a város vezetését, természetesen a kormányzóság ellenőrzése mellett. Veljkovics dr. polgármester helyettese, akit megkérdeztem a városi ügyek vezetéséről, a következőket mondotta nekem: — Még nem régen vagyunk hivatalban, de mondhatom,, hogy minden« a legjobb utón halad. Ha körülnéz a városban, láthatja, hogy mindenütt a legnagyobb rend van, a város utcái tiszták és rendezettek, azonki- vül a városi üzemek nagyrészt már megkezdték működésűket. Nagy gondot okozott nekünk a szegények ellátása, de hála annak a jóakaratnak, amelyet az önök kormányzata tanúsít, ezeken a nehézségeken is átesünk. Azt hiszem,, nemsokára mintaszerű lesz az adminisztráció. Útépítés, vízellátás, csatornázás. Belgrádnak erősen elhanyagolt utcái sok gondot okoztak a katonai hatóságok épitő-osztáiyá- nak. Külön munkásosztagokat rendeltek ki a munkák elvégzésére és ma már a legtöbb utca oly állapotban van, mint soha azelőtt. Eddig körülbelül húszezer négyzetméter utcát köveztek újra, azonkivül rendbehozták a rakodópartot, a hadihidhoz vezető útvonalat, a Karagyorgyevics jNemania és Knez Mihajlovícs utcát. Uj burkolattal látták el azonkivül a Skudeníca és Kronska ulícát, valamint a Milán-utcát. A vízmüvek is megkezdték működésűket és a legutóbbi napokban már a legkülsőbb városrészekben lévő vízvezetéki csöveket is megigazították. Ma már egész Belgrádban hibátlanul funkciónál a vízvezeték és üzemzavar hetek óta nem volt. A vízvezetékkel kapcsolatban a katonai épitőosztály Belgrád csatornázását is rendbehozta és nem kevesebb, mint harminchat csőtörést igazított meg. A munkák elvégzésére háromszázharmincnégy méter uj csövet kellett lerakni. Számos utcában a tüzérségi lövedékek a bombázás alkalmával leszakították az úttestet, de ezeket a károkat is már rendbehozták. Ma Belgrád egész csatornahálózata, kisebb hiányoktól eltekintve, tökéletesen működik. Villamos világítás és közlekedés. A városi elektromo s-m ü v e k e t a bombázás alaposan tönkretette, amikor csapataink bevonultak a városba, az teljesen sötétben volt, de a katonai épitöosztályok, élén F. alezredessel, hamarosan rendbehozták a villamosüzemet. Rövid időn belül a főutcán kigyulladtak a lángok és nemsokára a mellékutcákban is kifogástalan volt a villamosvilágitás. Ma az üzem sokkal pontosabban működik, mint békeidőben és a villamosüzemek legnagyobb része teljesen aktiv. Jelenleg hatvan katonai parancsnokságon, és kilencszázhatvan magánházban, összesen tizennyolcezer lámpa ég. Az utcákat kétezer lámpa világítja. A Zimony és Belgrád között épült uj vasúti hidat ugyancsak villanyvilágítással Látták el. Csapataink a város megszállása óta nyolcvan kilométer kábelt és drótot helyeztek el. Sok iskolában, kórházban, barakkban ugyancsak víllamosvilágitást vezettek be. A tiszti- kaszinóban százhatvan villamoslámpa ég. A vil- lamosüzem központja, amely az első bombázásnál is szenvedett, a második ostrom alkalmával szinte teljesen elpusztult. Ilymódon az összes gépeket ki kellett javítani, vagy újakkal pótolni. A mai központon kívül még két kisebb központot is létesítettek. A világításért a magánosok átlag napi két koronát fizetnek, a katonaság természetesen ingyen veszi igénybe az áramot. Belgrád utcáin a villamosközlekedés is megindult. Összesen öt relációban közlekednek a kocsik, amelyeken szerb kalauzok teljesítenek szolgálatot. Karjukon a fehér karszallag: ,,k. u. k. Strassenbahn" felírással. Az ellenőrzést katonák végzik, ugyancsak karszallaggal. Minden egyes ut ára tiz fillér. Csapataink két vonalat: a Kalimegdán felé vezetőt és a Toriak felé elágazót kiépítették, úgy hogy Belgrád vil- lamosvonal-hálózata ma jelentékenyen megnövekedett. A villamos reggel hat órától este kilencig közlekedik, meglehetősen jól. Katona- és népfürdők. A katonai hatóságok arra is nagy súlyt fektettek, hogy minél több fürdő álljon rendelkezésre. A fürdők ugyanis különösen szükségesek Szerbiában. Egyelőre a katonaság részére állítottak fel két zuhanyfürdőt, mindegyikben naponkint ezer ember fürödhetik meg. A katonai épitőosztály azonkívül a belgrádi lakosság részére népfürdőt létesített, itt naponta/ négyezer ember fürödhetik meg. A katonai kórházakban melegvíz-készüléket is berendeztek, úgy hogy a frontról sebesülten, vagy betegen érkező katonák ezekben a fürdőkben valósággal jótéteményhez jutnak. Közélelmezés. Apia c o k o n — két nagy piac látja el a város élelmezését __ mindenütt hatósági ellenőrzés al att árusítják a cikeket. Minden élelmicikknél tábla van kitéve, rajta a kormányzóságtól megállapított, fíxírozott ár. Ezek a piacok elég nagy, forgalomnak örvendenek, reggel hat órakor kezdődnek és délelőtt tizenegykor is még számos vevő van. A katonai hatóság természetesen minden segédkezet megad, hogy a szükséges árucikkek piacra kerülhessenek. Az árak mérsékeltek. A hatóságnak külön közegei állandóan ott járnak a piacokon részben azért, hogy segítségére legyenek a vevőknek, részben azért, hogy esetleges áruuzsorát meggátolhassanak. Építkezés, parkírozás. Egyáltalában a ^aros képe teljesen megváltozott, a lefolyt háborús hónapok nyoma már alíf látszik meg. A megrongált házak már nagybai épülnek, törött ablak pedig alig akad Belgrádban. Egész utcasorokon végig alig látja az ember hogy itt valamikor bombázás volt. A parkokat is rendbehozták, a Kalimegdán régi; parkja ma any- nyíra rendbe van hozva, hogy élvezet benne sétálni. A város többi részében is rendbehozták a parkokat, igy a Gracanícska- és Lazaréva- utcákban, ahol a kis parkokat a kertészet gyönyörűen feldíszítette, A Toplítsi-Venacen van egy park, amely évek óta el volt hanyagolva, ma már itt is minden szép díszes és minden viruló. Elmaradt haszonért 150)000 koronára perlik a fővárost. A cukor árának maximálása nagy harcot idé>- zett elő. A harc a város és a fűszeresek között indult meg és annak első következménye, hogy a fűszeresek bepanaszolták a várost a kereskedelemügyi miniszternél, második következménye pedig az, hogy a füszerkereskedök a városi tanács közélelmezési ügyosztályának helytelen ármaximálása következtében elmaradt haszon címén 150.000 korona erejéig polgári pert indítanak a város ellen. A harc előzményei rendkívül érdekesek és felette jellemzők a városi hatóságra. Február végén jelent meg a 714- -1916. M. E. számú miniszteri rendelet, amely a cukor árát tudvalévőén felemelte 14 koronával. Ez a rendelet intézkedik a cukor nagybani és kicsinybeni eladási áráról is, amennyiben kimondja, hogy az ármegállapítás tekintetében az 1915. szeptember 23-ikán kiadott 3465. M. E. rendelet 3. szakaszának intézkedései a mérvadók. A hivatkozott paragrafus szerint az alapárnál két koronával követelhető több 100 kilogrammonként a nagybani forgalomban, a kís- kereskedési forgalomban pedig a nagykereskedési árhoz még kilogrammonként 8 fillért szabad hozzászámítani. A rendelet alapján a „Magyar Füszerkereskedök Orsz. Egyesületéinek titkára, Farkas Vilmos kiszámította a cukor detailárát, az egyesület a számítás alapján február 29-ikén plakátokat nyomatott és azokat megküldötte valamennyi füszerkereskedőnek. Március 4-ikén a főváros is kiadott egy plakátot a cukor árakról, azonban ennek a plakátnak a számadatai nem egyeztek a füszerkereskedök plakátjának a számadataival, a város az egyes cukorfajoknál egykét fillérrel olcsóbb árat állapított meg a kormány által engedélyezett árnál. Már most az történt, hogy egy csomó füszerkereskedő ellen, — akik az egyesület plakátján feltüntetett áron árulták a cukrot — a rendőrség eljárást indított, sok embert lebüntettek és több fűszeres nem is felebbezte meg a marasztaló ítéletet. Mivel a fűszeresek a rendőrségen arra hivatkoztak, hogy ők az egyesület számításai értelmében adták el a cukrot, árdrágítás miatt eljárás indult meg a füszerkereskedök egyesülete, illetve Farkas Vilmos ellen. Ebben az ügyben a VII. kerületi kapitányság előtt három héttel ezelőtt tartották meg az első tárgyalást, ahol a miniszteri rendeletek alapján Farkas Vilmos bebizonyította, hogy a főváros a maximális árak megállapításánál tévedett. A rendőrség azonban nem hozta meg az Ítéletét és ebben az ügyben még ma sincs ítélet. Közben a füszerkereskedök jártak a kereskedelmi minisztériumban is, ahol az ügy referense, Búd János miniszteri tanácsos nagy megütközéssel vett tudomást a főváros maximálásáról és a helytelen maximálás miatt bekövetkezett dolgokról. A tanácsos megígérte, hogy a minisztérium haladéktalanul intézkedni fog, miszerint a főváros hibás plakátját helyessel cseréljék föl. Úgy tudjuk, hogy ez ügyben illetékes helyen kérdést Intéztek a vásárigazgatósághoz, hogy milyen alapon maximálta helytelenül a cukor árát? A vásárigazgatóság a kérdésre igy válaszolt: — Ezt a kérdést Folkusházy tanácsnok ur tartotta fenn magának. A fűszeresek most nagyon el vannak keseredve és nem hajlandók megelégedni azzal, hogy a város egy uj plakát kibocsátásával reparálja a hibáját. A napokban értekezlet volt a füszerkereskedök egyesületében és ezen a gyűlésen többen azt indítványozták, hogy a város helytelen ármaximálása következtében a fűszereseket ért károsodásért a város ellen polgári pert kell indítani. A pert úgy akarják megindítani a fűszeresek, hogy az egyesület minden füszerkereskedőtől bekéri a cukorvásárlásokról szóló számlát és ezekből állapítja meg, hogy a füszerkereskedök menynyi cukrot fogyasztottak el február 27-ike, vagyis a miniszteri rendelet megjelenése óta és igy a város helytelen ármegállapítása következtében
