Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-29 / 13. szám
Budapest, 1916. március 29. 5 hirdetett pályázatra nem érkezett be ajánlat. Erre a munkálatokra az ügyosztály szükebb versenytárgyalást fog tartani. A segítőbízottság működése. A háborús segítés nagy és nemes munkájának igen jelentékeny részét vállalta magára a székesfőváros, amely erre a célra a Budapesti Központi Segítő Bizottságot állította szervül. A bizottság Bárczy Isván dr. polgármester vezetésével igen becses és csendes, feltűnés nélküli munkát végzett, amit; számadatokkal illusztrálva csak most látunk először, amikor a bizottság nyilvánosságra hozta az 1914. szeptember 4-töl 1915. december 31-ikéig terjedő időt felölelő beszámolóját. Bárczy polgármester tevékenysége mellett minden elismerésre méltó az a munka, amelyet a bizottság főtitkára, Csergő Hugó dr. végzett, akiinek kezében az egyéb jótékonysági akció szálai is összefutnak. A segítő bizottság keretében működő tizenegy osztály különben igen nagy területen működött. A Hadihitelintézet kölcsönei, a kis- és középiparosoknak a hadimunkákban v. ló részeltetése, a sebesüllek ellátásának ellátás , a kisdedgondozó megalakítása mind igen üdvös eredménnyel járt. A Batthyány-szülőot'thon, a Márta- otthon, az iskolásgyerekek cipővel és ruhával való ellátása és t. műveltebb szegények diszkrét támogatása mind fontos kiegészitőrészei a nagyarányú akciónak. Legélénkebb világot azonban a sikerre néhány számadás vet. így például a következők: 30 étkeztető több mint három millió adag ebédet szolgált; tott ki, ebből egy és negyedmilliót! ingyen, ami 550.000 koronába kerül. A két télen 315.000 korona értékű holmit küldött a harctérre, főképpen a budapesti hadtestnek. Az irodalom és művészetpártoló osztály a háború sújtotta irók t és művészeket támogatta, még pedig összesen 13C.000 K-val. A műveltebb szegények diszkrét támogatására 210.000 koronát fordított. Ezek az adatok u legélénkebb argumentumok amellett, hogy a bizottságnak tovább is a régi intenzivitással és szeretettel kell munkáját végezni. Megalakult a Húskereskedelmi rt, A Budapesti állat v á s á r p é n z t á r minapi közgyűlésén napirendre került az igazgatóságnak az a javaslata, hogy 1 millió korona alaptőkével alakítson a pénztár húskereskedelmi v á 1 la latot, mert a vásárpénztár csak élőállatok bizományi közvetítésével foglal- kozhatik. Az uj részvénytársaság alaptőkéjének hatvan százalékát is a főváros veszi át, épugy, mint ez az állavásár-pénztárnál történt és negyven százalék az érdekeltség kezébe kerül. A közgyűlésen Bárczy polgármester több kikötést indítványozott, a melyeket a közgyűlés elfogadott. Vállalatba adott munkák. A Simor-utcai elemi iskola építésénél végzendő ácsmunkává a székesfőváros tanácsa a Wellisch Náthán utóda céget bízta meg 30.685 K ajánlata alapján. Ennek a cégnek mesés szerencséje van, mert a város ácsmunkáit állandó :n sikerül megkapníok. — A Gel- lért-gyógyfürdő és szálloda építésénél végzendő vasbeton munkával a székesfőváros tanácsa a március 14- én tartott szükebbkörü versenytárgyaláson a Magyar betonépitési vállalat Kemény és Tisza céget bízta meg 42.097 K ajánlata alapján. Az krematórium terv-pályázat. A székesfővárosi krematórium építési terveire kitűzött pályázaton a 2500 K első díjjal Hikisch Rezső, az 1500 K második díjjal Reiser J., az 1000 K harmadik díjjal Almási Balogh Lóránt építészek terveit ju- tamazták. Egyenkint 800 koronáért megvásároltattak: Árkay Aladár, Bálint József Kellen és Faragó, Pa- lóczi Antal, Rerrich Béla, Reichl Kálmán, Szende Andor és Tscheuke Hermann pályamüvei. Liget Klubház. Liget Klubház rt. céggel 160.000 K alaptőkével uj társaság alakult Budapesten (VII., Thököly-ut 80.). Az igazgatóság tagjai: dr. Márkus Jenő, (elnök), Rechnitz Béla, Breuer Lipót, Lingel János, Schuller Gusztáv, Deutsch Jenő Béla, Székely Ignác, Schweizer Henrik, Bründl János, Jungfer József, Gerléi Lajos, Grünfeld Miksa, Freddel D. András ée dr. Török Emil. Nyilatkozat, Kijelentem, hogy a Budapesten megjelenő Fővárosi Hírlap cimü hetilapnak 1914. julius 1-én és juíius 8-án megjelent számaiban dr. Neuschloss Kornél oki. építész, székesfővárosi törv. hatósági bizottsági tagra vonatkozó olynemü közléseim, mintha dr. Neuschloss Kornél ur a bizottsági tagságát üzlet- és vagyonszerzésre h sz- nálta volna fel, és továbbá, mintha ezen minőségben a városnál s az általa elfoglalt bizottságokb n eljárt volna azon célból, hogy közbenjárásával haszonhoz juttasson bárkit is és ez által magának :nyagi hasznot, közbenjárási dij formájában biztosítson, __ a valóságna k meg nem felel. A fentemlitett hírlapi cikkek — bár teljes jóhiszeműséggel Írtam meg, — mindazonált 1 téves információkon lettek közzétéve. A magam részéről dr. Neuschloss Kornél közéleti szereplését és a törvényhatóságnál, valamint .annak bizottságaién való közreműködését önzetlennek ismerem, ennélfogva a fentemlitett cikkek megjelenése és közzététele miatt dr. Neuschloss Kornél ur előtt őszinte sajnálatomat fejezem ki és bocsánatot kérek. Búd pest. 1916. évi március hó 1-én. Dr. Szilágyi Hugó. •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■». A TÖKE Szemle. A negyedik hadíkölcsön és az értékpapírpiac. — A tőkepiac a háború után. — A kereskedők a nyersanyag központosítása ellen. A negyedik magyar hadíkölcsön kibocsátása április hó második felére várható. A pénzügyminisztériumban és a bankoknál máris serényen folynak az előmunkálatai az uj emissziónak, mely igen kedvező viszonyok között kerül nyilvános aláírásra. Fényes harctéri helyzet, magasra törő gazdasági konjunktúra, nagy pénzbőség: mindezek olyan tényezők, melyek a kölcsön sikerét már eleve biztosítják. Az általános helyzet megítélésénél csak egyetlen zavaró momentum tűnik fel és ez az az őrüíetes hausse, mely most az értéktőzsdén orgiákat ül. A „Fővárosi Hírlap“ már rámutatott a veszélyekre, melyeket a spekulációnak ez a tulhajtása magában rejt. Ezúttal annak az aggodalmunknak akarunk kifejezést adni, hogy ez az irányzat a kadikölcsönkibocsá- tást hátrányosan befolyásolhatja. Mert az bizonyos, hogy a bank-, szén-, vas-, bőrgyári és más favorizált részvények iránt a rendkívüli hausse következtében nagy kereslet mutatkozván, eme papírok vásárlása óriási tőkéket köt le, melyeket indirekte a negyedik hadikölcsöntől vonnak el. Ez a folyamat pedig annál károsabb, minthogy az említett papírok olyan magas árfolyamon kerülnek piacra, mely belértéküknek egyáltalában nem felel meg. Kamatozás tekintetében ezek a papírok, melyek a mai kurzus mellett alig 4%-ot hoznak, messze mögötte maradnak a 6%-ot jövedelmező hadikölcsönnek, melyet az egész nemzet vagyonával garantál. Az illetékes tényezőknek, első sorban pedig a tőzsde vezető elemeinek minden eszközzel oda kellene hat- niok, hogy a féktelen spekuláció megzaboláztas- sék és a rendes mederbe tereltesék. Mert, ismételjük, a mai helyzet a negyedik hadíkölcsön sikerét veszélyezteti. Már pedig minden magyar embernek érdekében áll, hogy a hadíkölcsön eredménye méltóan kifejezze a nemzetnek azt a szilárd elhatározását, hogy a végleges győzelemért nemcsak vérét, de vagyonát is feláldozni kész, A mostani pénzbőség révén máris az a kérdés merül fel, milyen lesz a pénzpiac helyzete a háború után? Szükséges a tájékozódás ebben az irányban azért is, mert a békeidőkre való berendezkedést a háború alatt kell előkészíteni. Az már most is bizonyosnak látszik, hogy gazdasági életünk pénztakarója a háború után több éven át rövid lesz, bármilyen lassú tempóban történjék is az átmenet a hadiállapotból a békés viszonyokra. A hadikölcsönök nagy állaga, mely majd csak fokozatosan lesz csökkenthető, a megszaporodott adóterhek, a kíslakáshíány a városokban, a jelzálog-éhség és a háború alatt elmaradt kommunális invesztíciók olyan óriási pénzszükségletet fognak támasztani, melynek méreteiről a háború előtt fogalmunk sem volt. Kétségtelen, hogy a pénz a háború után jelentékenyen meg fog drágulni. A sok nehézség között azonban a békekorszak finánszirozásánál két dologról nem szabad megfeledkezni. Az egyik, amely reánk nézve előnyös, az, hogy az adósságok a háború alatt az országban maradtak, a jövő békés munkálkodás korszaka tehát nem fog a külföldre való kamatfizetés jegyében állani. A másik pedig, mely csak átmenetileg hátrányos, az, hogy a háború folytán a magyar ipar és kereskedelem részére megnyilt uj területeket a mi tőkéinkkel kell majd lábraállitani és fogyasztóképessé tenni. Ehhez pedig pénz, pénz és megint pénz kell, a melyet a saját közgazdaságunkból kell majd előteremteni. A békeidőkre való előkészítést célozza az az akció is, melyet a Gyáriparosok országos egyesülete egy nyersanyagbeszerzési központ létesítése iránt indított. A Gyosz, mint értesülünk, ebben a kérdésben legközelebb kimerítő előterjesztést fog tenni. Azonban máris le kell szögeznünk azt a tényt, hogy kereskedői körökben, első sorban pedig az üzleti világ vezetőköreiben ellenszenvvel és bizalmatlansággal fogadják a tervbe vett intézmény felállítását. Erőt ad az ellenmozgalomnak L á n c z y Leónak, a budapesti kereskedelmi és iparkamara illusztris elnökének állásfoglalása, aki nyiltan kijelentette, hogy a kereskedelem szabadsága érdekében tiltakoznia kell az ellen, hogy a kereskedelmet gúzsba kötő központok a háború után csak egy percig is fen- tartassanak. Maróti Fürst Bertalan, akinek szaktudását ezen a téren mindenki elismeri, erélyesen odanyilatkozott, hogy a háború után az ország és az ipar nyersanyagszükségletét a magyar import-kereskedelem szabad versenyével kell biztosítani. Megelégedéssel látjuk, hogy a két kiváló férfiú felfogása teljesen egyezik a „Fővárosi Hirlap“-nak már több ízben kifejtett amaz álláspontjával, hogy a szabad gazdasági fejlődés eminens érdekei követelik, hogy a központok megbénító uralmát a háború után azonnal megszüntessük. Hadimnnkások bére. Most érkezett le a . fővároshoz a honvédelmi miniszternek a hadiszolgáltatások érdekében az üzem folytatására kötelezett vállalatoknál alkalmazott munkások szolgálati-, bér- és munkaviszonyai tárgyában kiadott rendelete. A rendelet szerint azok a munkások, akik az üzem folytatására történt kötelezés idején a vállalat személyzetéhez tartoztak, kötelesek a vállalat igénybevételének idejére szolgálatban maradni. Kimondja a rendelet, hogy az üzem folytatására kötelezett vállalatok között az azonos munkáért járó munkabér tekintetében számottevő eltérésnek lennie nem szabad. Egyébként pedig a munkabér megállapításánál a megélhetési viszonyoknak a háború következtében beállott változást, illetve az elsőrendű életszükséglet! cikkek árának emelkedését figyelembe kell venni. Szakmunkások a szakmájuknak megfelelő munkakörben alkalmazandók. A közös egyetértéssel megváltoztatott akkordbérek a munkássággal Írásban közlendők. Megállapít a miniszteri rendelet túlmunkát is, amelyet külön kell fizetni. Az a munkaadó, aki a megállapodott munkabért, vagy a panaszbizottsági eljárás során létrejött egyezség 'értelmében járó munkabért ki nem szolgáltatja, kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A^z Ítéletet a közigazgatási hatóság, Budapesten pedig az államrendőrség hozza meg. Legfontosabb intézkedései a rendeletnek azok, amelyek a panaszbizottságokról szólnak. A budapesti panaszbizottság címe: „Munkásügyi panaszbizottság. Budapest, L, Honvédelmi minisztérium 20/b. osztály.” Tagjai a honvédelmi miniszter képviselője, a katonai parancsnokság egy-egy kiküldöttje, a munkaadók szakképviseletének két kiküldöttje, a munkások szakszervezeteinek két kiküldöttje. A bizottság érdem-i
