Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-11-24 / 48. szám
4 fizetett .volna, ennyit a városnak. És -'tekintetbe kell venni még, hogy az elektromos müvekbe fektetett összeg csaknem negyv en m i 111 o korona, úgy hogy az amortizációt és az JegyéH szolgálltatásokat .'számítva is kevésnek mondható az elektromos müvek tiszta hoza- díélka A gázgyár • óriási emelkedésével, renta- Mlkfrsával szemben ,m egál la pijtlha tjük» hogy a villamos üzem kevésbbé jól prosperál. A silány költségvetés kiadási tételei között kétszer szerepelnek közlekedés i k öl t sé g elk: az áf ramél osztás főcímnél fuvarozás és közlekedés cimén 62,000 koronát vettek fel, amiből 13.000 korona esik autókra, a központi kiadások között pedig egyszer 5432 korona, egyszer pedig 23.000 kor. irányoztatok elő a u t o- tart-ásra. Engedelmetl kérünk, de ezt a luk- szust nem engedheti meg magának egy ilyen fiatal üzemi. Jól emlékszünk arfra az időre, amikor Star k vezérigazgató ur nem ragaszkodott még feltétlenül két-három autóhoz, villamos autotartáshoz, hanem beérte vifemios- vasuttal. Az autotartás csak kiszakitoitt része a költségvetésnek, de az irányzat realitására, az üzemvezetés szolidságára egyaránt jellemző. A közgyűlés hihetőleg redukálni fogja Stark vezérigazgató ur autogyüjtési szenvedélyét. ;; ' A1 gázgyár költségvetése. Ripka Ferenc dr. vezérigazgató előterjesztette a tanácsnak a gázgyár jövő évi költségvetését. E szerint a gázüzem a főváros háztartásának beszolgáltat: a községi aiapba felesleg gyanánt 600.000 K-át, megtéríti a községi alapnak az üzemmel kapcsolatos köz- igazgatási költségeket 40.000 K-át, fedezi a községi alap rendelkezésére bocsátandó újítási alapot 900.000 K-át, viseli az utcai gázvilágitás tényleges kezelési költségét, mint valóságos kiadást 1,126.860 K-át, ellenérték nélkül szolgáltatja a közvilágításhoz és a városi épületek világításához szükséges gázt 1.777.932 K-át, jókarban tartja a városi épületek gázmérőit 15.000 K-át, vagyis 4,459.792 K-át. Tehát a gázüzem azonfelül, hogy maga viseli a teljes befektetett tőke kamatát és törlesztését, 1916-ban részint készpénzben, részint ellenérték nélkül való szolgáltatásokban és vagyonszaporulatban 4,459.792 K-át ad » székesfőváros háztartásának. Vér az iskolákban. A tanács az összes fővárosi iskolák számára megvásárolta Hevesi József írónak: Vér cimü költeményfüzetét. A jeles munkát az iskolaigazgatók átvehetik a tanügyi osztályban. A gyömröi uti telkek. Megírtuk, hogy a Gyosz. a1 X. kerületben a Győm- rői-ut mentén letelepedett gyárak érdekében előterjesztéssel fordult a fővároshoz és a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, hogy a tervezett keresztutcák, amelyek által a gyári telkek több részre osztatnának, a szabályozási tervből töröltessenek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az előterjesztéshez hozzájárult s hasonló értelemben foglalt állást ebben a kérdésben a főváros közgyűlése is. Védekezés a tejhiány ellen. Temesvár városa a kormányhoz feliratot intézett aziránt, hogy az egész ország területén tiltsa meg a tej felhasználását bármely más tejtermék (túró, vaj, sajt stb.) előállítására. Feliratát pártolás végett meg- kuldötte a székesfőváros tanácsának, valamint a többi törvényhatóságoknak is. Német útmutató Budapestről. A hires lipcsei Woerl's Reisehandbücher gyűjteményben most jelent meg egy kis füzet, amely Budapestről szól és a cime Illustrierter Führer durch die honig, liehe Haupt- und Rezidenzstadt Budapest und Umgebung. A füzet mindenre kiterjedő figyelemmel és Budapest teljes ismeretével kalauzolja az idegent a magyar fővárosban. A főváros tanácsa a füzet kiadásában szubvencióval támogatta a Woer/-céget. aminek ellenében jogot nyert a könyv anyagába,' való betekintéshez. így történhetett, hogy megszületett az első idegennyelvü kalauz, amely mentes a tudatlanságtól és baklövésektől. A TŐKE Kényszeregyezség. A magyar minisztérium a kivételes törvények alapján rendeletén adott ki a csődön kívüli egyeztetési eljárásról. A kormányt a rendelet kiadására kétségkívül az indította, hogy a háború következtében tömegesen lépnek fel a fizetésképtelenségi és csődesetek és azért I szükség van olyan eljárásra, mely jobban védi úgy az adós, mint a hitelező érdekeit, enyhébbé, könnyebbé teszi az insolvent adós ügyeinek rendezését. Ám a rendelet maga, ha egészében tekintjük, nem. látszik ideiglenes intézkedésnek. Kész kodífikatorius munka ez, 1 melyet nyomban be lehet illeszteni törvénytá- írunkba. A kormány, a mikor a rendelet íor- i máján választotta és egyelőre nem viszi ezt a munkát, mint törvényjavaslatot a képviselő- ház elé, kétségkívül arra gondolt, hogy most nincs ideje a hosszas jogi vitáknak, amely pedig elkerülhetetlen volna, főleg a mi parlamentünkben, a hol olyan sok a jogász és ügyvéd képviselő. A rendeletet jogi szempontokból nem a mi hivatásunk megvitatni, de közgazdasági szempontból értékes, sürgős és szükséges alkotásnak tartjuk. A rendelet tulajdonképen a csődön kívüli egyezségi eljárást szabályozza és annak az elvnek szerez érvényt, hogy a hitelezők kétharmad1 része, mint többség, az egyezségi megállapodást a kisebbségre bízza. Ez a rendszabály már miaga is vívmány, mert megakadályozza azt a tapasztalai'; szerint gyakori kisé)rietet, hogy a kisebb hitelezők terrorizálják a nagyokat, saját követelésük teljes, vagy jogtalanul nagy hányaddal való honorálását kívánják abban a feltevésben, hogy a nagy hitelezők, akik a mai csődeljárás mellett a csődöt minden áron el akarják kerülni, ebbe kénytelenek beletörődni. Ezt a tisztességtelen alkut az uj eljárás teljesen kizárja, mert érvényt szerez annak az elvnek, hogy az egyezségi kvóta minden hitelezővel egyenlő tegyen. De nem ebben, vagy legalább nem egyedül ebben van az uj .eljárás vívmánya. Itt nemcsak kényszeregyezségről, itt tulajdonképen uj» méltányos, humánus, gazdaságos csőd eljárásról van szó, mely a régi csődeljárás barbár kegyetlenségeit úgy szünteti meg, hogy a hitelezők érdiekéit a réginél sokkal hatályosabban óvja meg. Eddig a fizetési zavarokba jutóik adlós. ha nem tudott minden hitelezőjével csöndben éis barátságban megegyezni, kénytelen volt maga ellen csődöt kérni, a végrehajtást és árverést kérő hitelezők miaitít. Megtörtént Igen gyakran, hogy az adós súlyos kényszer- helyzetében és abban a feltevésben, hogy valami csoda segit irajta, kielégítette ezeket a hitelezőket és ezzel egyrészt károsította a többit, másrészt magát a legsúlyosabb kailamitásnak tette ki. Most az adós, áki természetesen irtózik a csődtől, mely a mai eljárás szerint a teljes vagyoni összeomlást jelenti, nem kénytelen tűrni ezt a terrort. Nem csődeljárást kér maga ellen, hanem egyeztetési eljárást és pedig bírói közbenjárással. Akkor a hitelezőik összeülnek, mgvizsgálják a státust, megkísérlik az adós ügyeinek legcélszefrübb rendezését és ez alapon döntenek az egyezség felett. Vagyongond- nokot rendelnek ki, de ennek nem kell ügyvédnők lenni. Kinevezhetnek erre alkalmas szakembert. Gondoskodnak róla, hogy az adós üzletiét tovább vezesse, aktíváit legelőnyösebben értékesítse. Az egyeztetési eljárás nyomban felfüggeszti az összes végre,hajtásokat és árveréseket. Az adós lélegzethez jut. Az egyes hitelezők terrorja megszűnik. És megszűnik a irégi tömggondhokoik aranykora, is. Méltányosság és igazságosság jellemzi az. uj eljárást úgy az adóssal, mint a hitelezővel szemben. Az adósnak nem kell az utolsó pillanatban szalmaszálakba kapaszkodni, a hitelezőknek nem kell attól (tartani, hogy a csődeljárás követelésük utolsó maradékait is felemészti, Budapest, 1915. november 24. _________________________________ . . - --------A rendelet után az üzleti világ immár sokkal nyugcdtalbban nézhet ama következmények elé, melyet a háború okozott. A háború sok exisztencia és főleg sok cég vagyoni helyzetét ingatta meg, de a kibontakozás ezekből a zavaróikból most könnyebb és nyugodtabb lesz. Két milliárd. Amig vitéz hadseregünk az egész fronton győzelmesen halad előre, addig itthon, a front mögött egy újabb csatát nyertünk meg. Magyar- ország pénzügyi és gazdasági ereje aratta a diadalt a harmadik hadikőIcsönnel, melynek fényes eredménye a legmerészebb várakozásokat is felülmúlja. A háború nemcsak a nemzeti erényeket juttatta érvényre, hanem elősegítette az ország gazdasági erőkifejtéséit! is. Mindenki sietett jegyezni tehetsége szerinti azzal a szilárd elhatározással, hogy anyagi eszközeivel is hozzájárt!'jón a háború győzelmes befejezéséhez. A nemzet .minden, [rétege áldozott! a. haza oltárára, első. sorban a-kereskedelem, az ipari vállalatok .és a pénzintézetek. A nagybirtok azonban .még mindig nem vette ki a jegyzésből az őt megillető részt, dacára annak, hogy külön rendelet intézkedett a hitbizomá- nyoknak e célra való megterhelt ebese iránt. Az eredmény azonban így is impozáns. A két milliárd arany betűkkel lesz bejegyezve Magyarország pénzügyi történetébe és örökre tanúságot fog tenni a magyar nemzet páratlan erőiki,fejtéisérölí — A budapesti pénzintézetek nagy érdemeket szereztek a kölcsön körül. Ezeknél a harmadik hiaidikölcsönpe 1894 miiüiót jegyeztek, vagyis 860 millióval itlöbbet, mint a második hadikölcsönnél. A pénzintézetek és biztosító társaságok saját számlán 302 milliót jegyeztek!, szemben a második hadiköícsön 109 milliós jegyzésével. Körülbelül ilyen arányban növekedett az tira.ikodócsaiád, az egyház, a vállalatok és miagánosok jegyzése. Örvendetes jelenség a kisemberek tömeges jegyzése, minek azért is nagy jelentősége van, miért a jövőben garanciát nyújt arra, hogy államköl- csöneink ezentúl iiüthon is lebonyoáthatók lesznek. Készül a kisiparosok bankja. Ipari szakkörökben már régóta tudnak arról, hogy a városházán tervbevették az Albreceht Hildegará- alapnak intenzivebb kihasználását. Most azután a terv abba a| stádiumba jutott, hogy kezd testet ölteni. Hogy milyen módon fog az megtörténni, arról egyelőre semmiféle pozitívumot nem lehet följegyezni. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy dr. Vita Emil tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetője az illetékes szakköröket, többek között a szaksajtó utján is fölhívta, hogy jelöljék meg a módokat, mint képzelik az Albrecht Hildegjard-ialapnák nagyobbterjedelmil kihasználását. A tanácsnok fölhívása azonban teljesen eredménytelen maradt, mindmáig egyetlen választ, egyetlen ötletet nem bocsátottak rendelkezésére azok a szakkörök, amelyek tulajdonképen a saját érdekeiket képviselték volna, ha kívánságaikat, terveiket előadják és érdekeiknek megfelelő megoldási módokat tudnak szolgáltatni. Az Albrecht Hildegard-alap- ból eddig évenkint mintegy százezer koronás kamatmentes kölcsönt kaptak a' budapesti kisiparosok és tény az, hogy alig volt az alapnak vesztesége, az iparosok még ma a háború idején is szorgalmasan fizetik vissza a kölcsönöket. Most amikor az alapot kezelő bizottság a kisiparosok más módokon való segélyezését is tervbe vette, fölmerült a kérdés, hogy ezek az uj módok nem ütköznek-e az alapító által fölállított föltételekbe. Illetékes helyen azt a fölvilágo- sitást kaptuk, hogy az alapítás kikötései csak magára a tőkére vonatkoznak. Afölött az összeg fölött, amely- lyel a tőke idők folyamán megnövekedett,, a bizottság szabadon rendelkezhetik. Miután a szakkörök semmiféle előterjesztéssel nem éltek, a bizottság Vita dr. tanácsnokot bízta meg, foglalkozzék az Albrecht Hildeg. rd-alap intenzivebb fölhasználásának tervével. A tanácsnok most dolgozza ki előterjesztését, amelyet a bizottság legközelebbi ülésén fog tárgyalni. Úgy tudjuk, az előterjesztés egy iparos-pénzintézet alapítását fogja javasolni, ahol a budapesti iparosok olcsó kölcsönöket kapnának:,.
