Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-11-10 / 46. szám

rint pályáztat nélkül is pályázónak tekintetik a tanácsjegyzői állásra. Városatyai körökben sok szó esett még az elniuMi beten Schubert Ernő fogalmazó jelöléséről is. Schuberth a ka­tonai ügyosztályban dolgozik és páratlan szor­galommal és ügyességgel segítette Csupor tanácsnokot súlyos munkájában. Bizonyos, hogy a tanácsjegyzőségre sok sansza van. Városatya-kinevezés. A polgármester Czóniczer Márton dr. gyakorló or­vost a háború tartamára a IX. kér. elöljáróságnál a hadbavonult tisztiorvos helyettesítésére napidijas ki- egitő orvosként alkalmazta. Czóniczer dr. fővárosi bi­zottsági tag. a Ferencvárost képviseli a közgyűlésen. Segély szabóiparosoknak. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a kezelésé­re bízott Schwarz Lajos alapítvány kamataiból elaggott és elszegényedett, saját hibájukon kívül keresetképte­lenné lett kisiparosok részére nyújtandó segélyre pá­lyázatot hirdet. E segélyre pályázhatnak elsősorban férfiszabók s csak ha ezek között segélyre méltók nem találtatnnak. részesíthetők e segélyben más iparosok. Megkivántatik. hogy a pályázó magyar honos< buda­pesti lakos és iparában legalább 20 éven át akár segéd vagy önállóan működött iparos legyen. Pályázhatnak önálló szabóiparosok özvegyei is, ha kiskorú íy21 ine­keik vannak Az okmányokkal (igazolvány, szegénységi bizonyítvány stb.) felszerelt bélyegtelen kérvények a kamaránál (V., Szemere-u. 6.) 1915. november 15-ig nyújtandók be. A TÖKE ÄZ Illőjeó hét. Egy rövid lié't' még és a harmadik magyar há­borús kölcsönre az aláír ás okát lezárják. Eszünkbe jutnak a sorsjátékok ismert rek­lámjai: „Az utolsó hét“. Ne halassza el senki a szerencséjét, nie mulassza el senki a főnyere­ményt. Tapasztalat szerint az ilyen felhivások- nak megvan a sugalló ereje. Az utolsó hét még a közömbösekben, a takarékosakban is feléb­reszti a játékszenvedélyt. Hátha a valóságban is a szerencséin, a főnyereményt szalasztják el, ha nem ragadják meg a kínálkozó alkalmait. És a socrsjegyárusitók rendszerint a húzást meg­előző héten csinálj,ák a legjobb üzleteiket. Most nem rikttlanak ezek a szines felírások az üzlejtiek kirakatain és a hirdető táblákon. Most nem fenyegetik a babonás, habozó lelkeket a2 el szalasztót ti szerencsével. Az arany és bankjegy halmazok rajzai most nem csábítják a kétkedő­ket és számdtókajti. De azért meg kell értleni min­denkinek széles ez országban, hogy ezt az utolsó hetet nem szabad elszalasztani. Akinek felesleges pénze van, siessen vele valmelyik aláiró helyre, amelyik legközelebb esik, vagy a melyikkel összekötltieltésben van és írjon alá a magyar hadfik öl csönre annyit, amiennyi csak telik tőle. Mert ezúttal csakugyan végzetes mulasztást követi el, aki ebben a kölcsönjegyzésbem ereje é.s tehetsége szerint nem. vesz (részt. És ezt a mulasztást számion fogja tőle kérni, ha más nem, a saját lelkisinKerete. Itt nincs helye sem foszlá­ny05 cinizmusnak, sem ostoba skepszisnek. Az állaim 6 százalékos adósságleveleit kínálja fel a nemzetnek. Minden vagyonával, jövedelmével, jogával, hatalmával, ezeréves múltjával garan­tálja ezt az adósságot. Minden bank majdnem a télies értékig ad1 rá kölcsönt. Van-e érték, mely jobban kamatozó és nagyobb biztosságot adó? Van-e jobb elhelyezése a feleslegesnek:, ,a megta­karításnak? Ez a kölcsön jövedelmezőbb, mint a legjobb kamatozású takarékbét élt és olyan biz­tos, mint maga a pénz. Az államnak pénzre van szüksége, hogy a hadviselés költségei«) előteremtse, hogy kato­náinkat élelemmel, ruhával, fegyverrel ellássa. Ezt a pénzt nem kényszer utján szerzi be a pol­gáraitól bár erre joga is, hatalma is volna. Bí­zik és joggal bízik polgárainak áldozatkészsé­gében és józan értelmében. A pénz, amit nyúj­tunk az államnak, jó és biztos. A cél, melyre Budapest, 1915 november 10. szolgál, mindnyájunknak szénit: a győzelmes béke. Ez a cél mindnyájunknak több a legrneg- álmodoítitabb szerencsénél, mert nyugalmat, jó­létet, életet jeleníti. Kinek a lelknsmeretével fér össze, hogy ezt a célt ereje és tehetsége szerint elmulassza szolgálni ? Magyarország e háború alatti tette meg az első kísérletet arra, hogy állami hitelszükség­letét úgy fedezze, hogy ne külföldi bankár-cso­portokhoz, hanem közvetlenül saját polgárai1- , hoz forduljon. Ez a kísérlet fényesen sikerült. Az első két kibocsátás harmadfél mllliárdot adott, olyan összeget, amilyenről béke idején nem is álmodtunk. A harmadik kölcsön eredménye, a mennyire, miár felbecsülhető, eddig, is felülmúlja az első kettőt. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy azokon a csatákon kívül, melyeket a ma­gyar fegyverek a különböző frontokon vívnak, egy nagy és végleges háborút nyertünk. Le­küzdöttük a pénzügyi kiskorúságot és az ország beilépett Európa pénzügyi hatalmainak sorába. Ez a győzelem a boldog és büszke jövendőnek egy gazdag perspektíváját nyitja meg. Minden napnak, amely még hátira van, tetézni kell ezt a sikert. Itt az iiolsó hóit. Siessünk a jegyzéssel. Az osztálysorsjáték. A Fővárosi Hírlap már több alkalommal rámu­tatott ann?k a monopóliumnak a visszáságaira és köz- gazdasági hátrányaira, melyet a külföldi tőkével ala­pított és dúsan jövedelmező osztálysorsjáték részvény- társaság Magyarországon élvez. Ez a társaság a há­ború alatt is folytatja önző üzleti politikáját, mely a közönség érdekeit mindig lábba] taposta. Mindjárt az­zal kezdte, hogy a háború kitörésekor — szerződése idevonatkozó határozmányai ellenére — a húzásokat beszüntette, amíáltal az államot és a közönséget érzé­kenyen megkárosította. Most azután — mint a Világ­piac értesül — az osztálysorsjáték újabb trükkel akar az államon és a közönségen eret vágni. Eddig tudva­levőleg 110,000 egész sorsjegy került húzás alá, ame­lyeknek körülbelül a fele külföldi kezekbe jutott. — Minthogy a külföldi pice túlnyomóan ellenségessé vált s nem lehet megfelelő kvantumot elhelyezni, az osz­tálysorsjáték igazgatósága úgy döntött, hogy a kibo­csátandó sorsjegyek számát megtartja, de csaík a felét bocsátja ki, tehát minden egész sorsjegyből csak egy felet, vagyis nyolc nyolcad helyett csak négy nyolcadot. Az igazgatóságnak ez az intézkedése sérti a játékos közönség érdekeit, mert egy sereg ember rendszeresen egész sorsjeggyel játszik, mások pedig babonásan ra­gaszkodnak ugyanazon számhoz. Bizonyos, hogy az osztálysorsjátéknak ez az eljárása elégedetlenséget fog kelteni a közönség körében. Sérti ez az intézkedés az állam és közvetve az adófizet.'ők érdekeit is, amennyi­ben az osztálysorsjáték a kikötött bérösszegnek csak a felét fizeti, amit pedig annál inkább kell kifogásolnunk, minthogy az osztálysorsjáték a húzások szünetelése következtében mintegy 350.000 korona kamatnyeresé­get zsebelt be. Az osztálysorsjáték szabadalma 1917-ben lejár. Va­lóságos merénylet volna a magyar állam pénzügyei ellen az, ha a társaság szabadalma meghosszabbittat- nék. Az osztrák példa mutatja, hogy az állam ebből az üzletágból legalább is ötször a;nnyi jövedelmet érhet el, mint amennyi bért az osztálysorsjáték fizet. A há­ború után az államnak amúgy is uj bevételi forrásokra lesz szüksége, minélfogva elsőrendű államfiánciális érdek, hogy az osztálysorsjáték vagy állami kezelésbe vétessék, vagy pedig a megfelelő bérösszegért egy tisztán magyar társaságnak adassék bérbe. Nem tűr­hető, hogy a m. kir. osztálysorsjátékot továbbra is az a külföldi tőkecsoport monopolizálja, mely az állac mot és a közönséget egyaránt megkárositotta. Hadseregszállitó kisiparosok. A főváros közgazdasági ügyosztálya tiszteletre­méltó munkát végzett, amikor arra á szociális állás­pontra helyezkedett, hogy ki kell eszközölni, hogy necsak a nagyipar, de a budapesti kisipar is része­sedjék a hadsereg számára való munkálatokban. Vita Emil dr. tanácsnok közbenjárására már több iparág jutott ilyenformán hadseregszállitásokhoz. A szabó- kisiparosok azonban csak most kaptak hadimunkát. A főváros már megkapta a kormány leiratát, amely­ben tudatja, hogy a szabók kisipari érdekcsoportjait szintén részesíti megrendelésekben. A leirat szerint a kővetkező megrendeléseket teszi a hadügyi kormány; Az Országos Központi Hitelszövetkezet szabóipari csoportja 30^000 köpeny, 35,000 nadrág, — a Budapesti Férfiszabó Ipartestület érdekcsoportja, a Budapesti Nőiruhakészitők Ipartestületének érdekcsoportja és a Szabómunkások Országos Szövetsége egyenként 30— 30.000 köpeny, 17.500—17.500 zubbony, és ugyanannyi nadrág. Az egyes érdekcsoportok már be is szerezték a szükséges cérna és bélésanyagot, de ezideig a szük­séges posztót nem kapták meg a hadvezetőségtől. A kormány egyben felhívta a főváros tanácsát, hogy a munkálatok szétosztását és végrehajtását esetleges visszaélések elkerülése céljából ellenőriztesse. A tanács ezzel a föladattal a közgazdasági ügyosztályt bízta meg. A MFTR. szociálpolitikája. A M. kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. igazga­tósága, amely a háború folyamán nagy jóindulattal látta el alkalmazottjait a legszükségesebb élelmisze­rekkel és az élelmiszerek árának levonását rendkívül kis részletekben állapítottál meg, most újabb kedvez­ményben részesítette alkalmazottjait. Beszerzési előleg címen jelentékeny összeghez juttatja és pedig nemcsak az alkalmazott személye, hanem felesége és 24 évnél nem idősebb gyermekei után is. Hogy milyen jelenté­keny ez az összeg mutatja, hogy például a tisztikar­ban a családfő a maga személyére 200, a felesége személyére 150, minden gyermeke számára pedig 100 K-t kap. Ezeket az előlegeket majd csak a háború után minden más előleg, tehát a hadíkölcsön és élel­miszer előleg levonása után kell kis részletekben le­róni. Az alkalmazottak azonban ismerve a társaság, de különösen Domony Mór dr. vezérigazgató egész­séges és jóindulatú szociális érzékét, azt sem tartják lehetetlennek, hogy a háború befejezése után a be­szerzési előleget le fogják irní. A Lipták-gyár tőkeemelése. A Dr, Lipták és Társa Építési és Vasipari R.-T. igaz­gatósága e hó 8-án tartott ülésében elhatározta, hogy a folyó hó 20-ára| összehívandó rendkívüli közgyűlés­nek a társaság alaptőkéjének ötmillió koronáról húsz­millió koronára való felemelését fogja javasolni A ki­bocsátandó uj részvényeknek átvétele a Magyar Bank- és Kereskedelmi Részvénytársaság vezetése alatt léte­sült szindikátus által biztosítva van. A részvénytársa­ság már a háború kezdete óta nagyarányú hadiszállí­tásokkal foglalkozik. Az üzem rendkívüli ígéybevétele folytán a vállalat már eddig is körülbelül 15 millió korona uj tőkét fektetett be, úgy hogy most tulajdon­képpen egy egyszerű műveletről van szó. amikor ennek az uj tőkének ellenében részvények bocsáttatnak ki. A „Marta * tranzakciója. Pénzügyi körökben az elmúlt héten nagy feltűnést keltett a hivatalos közlés, hogy a mannheimi Benz und Cie. Rheinische Automobil- und Motoren-Fabriks A. G. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal egyetemben megszerezte az aradi Marta Magyar Automobil R.-T részvényeinek túlnyomó többségét a Magyar Ruggyanta árugyár R.-T.-tói, amely ezen vállalatnak annakidején történt szanálásával a hazai automobilipar érdekében érdemeket szerzett. A részvények birtokában beállott ez a változás nemcsak az eddig is szép fejlődésnek in­dult aradi gyárra nézve nagy jelentőségű, hanem egy­szersmind fontos haladást jelent a magyar automobil­ipar szempontjából is, mert alapos kilátás van arra, hogy ez uj alapon ez a hazai automobílgyár további nagy fejlődésnek néz elébe s gyártmányaival a külföldi elsőrangú automobilgyárakkal egy színvonalra fog emelkedni. A Pénzvilág értesülése szerint a részvény- érdekeltség átengedése azért történt, mert a Magyar ruggyantaárugyár nem foglalkozik automobilüzlettel s eredetileg azért vállalt részt a „Marta"-nál, hogy ezen a révén pneumatikgyártmányainak biztosítson átvevő­ket. A Kereskedelmi Bank és Benz a Marta fejlesztését elsősorban repülőgépek és teherautók gyártásával fogja megkezdeni. Az uj érdekeltség a legközelebb tartandó rendkívüli közgyűlésen kiküldötteit beválasztja az igaz­gatóságba. Arad városa megtartja részvényérdekeltsé­gét és továbbra is képviselve lesz a direkcióban. — A „Marta kipróbált vezetőségében változás nem fog be- állani és a vezérigazgató tisztségét ezentúl is Halten- berger Samu fogja betölteni. Értesülésünk szerint leg­közelebb a céget is meg fogják változtatni: Magyar Benzmüvek r.-t. névre. Az >,Első budapesti* uj malma. Mint értesülünk, az Első budapesti gőzmalom tár­gyalásokat folytat a mezőtúri Ösztreicher-féle gőzma­lom megvétele végett. Az Első budapesti a malom át­vételére külön részvénytársaságot fog alapitaifl és ta­vasszal a régi malom helyére uj, modern gőzmalmot! fog építeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom