Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-11-10 / 46. szám

2 tudni szerette volna, mi az ok,a. mellöztetesének. EHmieniíi tehát W il d n e r Ödön di. tanacsnok- hoz, a szoeiálpolíikai ügyosztály vezetőjéhez, aki a munkálatokat kiadta, hogy legalább Mvi- lágosMIást, magyarázatot kapjon, W il diner dr. azonban egyszerűen nem fogadta, hanem tit­kárához, ti a b e r dr.-hioz utasitioitÄ aki végig is hallgatnia a vállalkozó panaszát. Meg is ígérte, hogy majd megvizsgálják az ügyet és kilátásba helyezte, hogy a versenytárgyalást esetleg stor- mnozni is fogják. Ez azonban, sem a vizsgálat, sem a stqrnirozás mind a mai napig meg nem történt. A népkonyha berendezésénél azonban nem áli egyedül a főzelék- és tészta-gépek esete. Ugyanilyen furcsa eljárásban részesültek ,a vál­lalkozók a főzöiisltlök beszerzésénél is. Itt a leg­drágább ajánlattevő, a németországi K up­per sb use h őc Söhne, akiket Magyarorszá­gon A r n s te i n S. mérnök képvisel, kapta meg a munkát 85,790 karon a árban, holoftl két ma­gyar cég is tett olcsóbb ajánlatot és pedig a M a yer és H i r s c h 1 e r cég 59,000 koronáival és a May erh offer és Ne menyi cég 65.970 kckonával. Mind a kiét eset alkalmas arra, hogy a magyar vállalkozók között méltó elkeseredést szülijöm és hogy' a fővárosi munkálatokra önérzetes, kipró­bált vállalkozók ne pályázzanak. A Fővárosi H i r 1 a p már számtalan esetben kifejtette 'ag­godalmait a szükebbkörü pályázat elfen, de ha már a szükebbkörü pályázatokat nem hajlandók a várokázán beszüntetni, akkor az elbírálásban kell más, föltétlenül igazságos eljárásnak érvé­nyesülnie. Hiszen a szükebbkörti pályázatoknak az az alapelve, hogy azokon már ab ovo ki­próbált, megbízható cégek vehetnek részt, akik­nél erkölcsi kifogások nem emelhetők. Ha pedig ez igy van, akkor más irányadó szempontnak nem szabad érvényesülnie, csak annak, hogy ki az olcsóbb. A központi népkonyha berendezésé­nél történtek, ennek az elvnek egyenes fölrugá- sát jelentik és újabb súlyos bizonyítékát szeálgál- itlatják annak, hogy a magyar vállalkozók nem: ok nélkül vannak elkeseredve a módszer ellen, ahogyan a városházán kezelik őket. Közlekedés a teremben — kötögetés a karzaton' Julius közepétől november elejéig türtőztet­ték a városatyák a buzgalmukat és mindössze egy rendkívüli közgyűlésre jöttek össze, hogy ünnepélyesen demonstráljanak az élelmiszer- drágaság ellen. Négy álló hónapon által nem volt alkalmuk a városatyáknak indítványozni és in­terpellálni és közbeszólni és a tárgyhoz hozzá- szólani és a tárgytól eltérni. Négy hónapig volt kénytelen K á 11 a y Gyula bátyánk sajátmaga elfogyasztani a cukorkáit, amíg végre ismét összeült a t. Város-Ház és a városatyák ismét kifejthették atyai működésűket. Nem csoda- hogy ilyen körülmények között ugyancsak felszapqrodták a városatyai gondok. R e i c h e n f e 1 s íz or a tisztviselők előtt nép­szerűvé tette a nevét, mert drágasági pótlékot kért számúikra. Ifj. Stern Sándor okosan in­dokolt, komoly indítványt tett, hogy a villamo­sok is szállítsanak szenet. Bittner János jóvá akarta tienni a zsiirügyek körül kifejtett buzgal­mát és a budapesti rokkantak városi elhelyezé­sét ■ ajánlotta a tanács figyelmébe, Her ez La­jos -a ferencvárosi vérgyár illata ellen tiltako­- zott' és olyan hosszú indítványt nyújtott be, ; hogy miközben Márher tanácsnok felolvasta, .' minden két ki'ós szalámiméból fél kiló víz pá- .. rolgott el; Ami elég kár Hcrcz Lajosnak, de ' tanulságnak hasznos.’ ■ T<- ^ á r .e z y- polgár-mester a restaurációra vo­natkozólag- tc.te előterjesztést. E szerint'novem­- ber .17-i,kcn választanak polgármestert a város- • •atyáta- — • természetes, hogy a választás na­gyon-egyhangú-Tesz; mcxtP a polgármesternek nem . les^ eüenjeliiltjc. Naiv bizottsági tagok fyttyomíhán a .fHűikéit törteik, begy is lesz az, ami- d\Oi rtóvcmbö; V2-cn delhin szerény6fi cs niá~ Elismerés a nagy porért. Buzáth tanácsnok és Szabó főügyész jutalma. A Fővárosi Hírlap két héttel ezelőtt hosszabb cikkben világított bele annak a 7V2 milliós pörnek a rejtelmeibe, amelyet a trieszti légszeszgyár! társulat indított a főváros ellen. Köztudomású, hogy e perben áriról volt szó, kit illessenek meg a régi gázgyári telkek s a Kúria jogerős ítélete úgy hangzott, hogy a triesztiek nemcsak a telkek jogától üdítettek eb hanem még ők tartoztak a fővárosnak mintegy 60.000 koro­nát és a perköltségeket megfizetni. A triesztiek nem hagyták magukat végrehajtatni, hanem pontosan megküldték a pénzt a fővárosnak. A pénzügyi bizottság múlt pénteken meghall­gatta Szabó főügyész jelentését a pór eldöl- térői és különös elismerésének úgy adott kire' je zést, hogy a triesztiek pénzéből Buzáth ta­nácsnok és Szabó főügyész számára 15-15.000 korona rendkívüli tisztel etd íjat sza­vazott' meg. Erre a megkíilönböz'tbtett kitünte­tésre méltán rászolgált mind a két főtiszt-viselő. Peeköl'tségek fejében mindössze kb. 12.000 koronán állapított meg a bíróság, ami nevetsé­gesen csekély összeg nemcsak a 714 milliós szubsztrátumot tekintve, hanem a pörvezetés, tárgyalás, eljárás nagy száma miatti^ is. Csak­hogy ennek részben a tiszti ügyészség az oka, miért merő lojalitásból, szolidságból nem is kért többet a bíróságtól. A 12.000 korona a tiszti ügyészség közös pénztárába került és egyformán részesülnek belőle az ügyészség tagjai. SBBBBBBBBSBBB-BBBBBBBBBBBBBBMBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBEa Küzdelem a drágaság ellen Megbüntetik az árdrágító közönséget. A drágaság kérdésének megoldása körül állandóan újabb ideák merülnek föl. A közélelmezési iigyosztály nem tud semmiféle komoly eredményt fölmutatni az élelmiszerek beszerzésű kcívü.l A tanács és a közgyűlés tehát úgy látta, hogy legalább a visszaéléseket kell a lehetőséghez mérten megakadályozni. Erre vonatkozott a rendőrség akciója, amely a piaci árusok árdrágítását próbálja lehetetlenné tenni. Kétségtelen azonban, hogy a drágaság növelésében zatosian bekopogtat a főpolgármesterhez és be­nyújtja pályázatát a polgármesteri állásra. — Hogy lesz az, kérdezték a városaítiyák, hiszen a polgármester a főpolgármester és a föpolgár- mestefr a polgármester? Hát éppen ezért nem lesznek különösebb kcmiplikációk, mindössze annyi fog történni, hogy Bárczy podeszitia a tü­körbe fog nézni és az alteregójáti főpolgármes­ternek kinevezvén, megkéri, vegye tudomásul, hogy Budapest első polgára újabb hat eszten­dőre ő marad. Rózsavölgyi tatát agy néz­tek a városatyák, mintha hattyúdalát zengte vo|1ma az elnöki székben és a fantázia: szem­üvegén keresztül már is ott látták az atyák Bódy Tivadart Bárczy polgármester jobbján, F e s t) e t i c h Géza grófot a polgármester bal­ján és Déri — alpolgármestert azon a helyen, aho.1 eddig Fesitetich gróf ült. De nem volt sok idő az ábrándozásra, mert Gálos Kálmán vizes lepedőt lobogtatott a ke­zében, aztán ráborította a lepedőt kitűnő bará­tainkra, a bérkocsisokra. Váz'Sonyi Vilmos ráduplázott Gálosra és a pesti ember szivéből beszélt, amikor a kocsisok szemérmetlen visel­kedését vázolta. Hirtelen különös és szokatlan jelenség tűnt fel a karzaton. Egy hölgy — Balzac korának . duplája nyomta vállait — belibbent, körülnézett a teremben,, helyet foglak , a baloldalon, majd gyors elhatározással bosszú, hegyes kötőtűket ragadott a kezeibe, pamutot, gombolyított, az­tán szép lassan a terem irányába kezdte sii- lyesgtcni azt a harisnyát, amelynek kötését be­fejezni óhajtotta. Hosszú volt a harisnya, majd néni a .városatyák tar koponyájáig .ért. Nem kö­zönséges halandó számára készült a harisnya, .annyi bizonyos. Mondatták is -a sajtókarzaton, hogy .alkalmasint Toldi Miklósnak nagy tisz­telője a karzat hölgye, Toldi Miklóst akarja me­leg harisnyával ellátni, mivelhogy kellemetlen Budapest, 1915 november 10. jelentékenyen részt vesz mrga a közönség is, amely hogy árut kapjon, inkább magasabb árakat fizet, mint amit a vásárfelügyelőség a piacokon kiír. Szóba került ez Vázsortyi Vilmos indítványa kere­tében a főváros közgyűlésén is. Most aztán a tanács a közgyűlés határozata alapján föliratban kérte a bel­ügyminisztert, hogy hozzon olyan intézkedést, amelynek alapján necsak az árusokat de magát az árdrágitó közönséget is meg lehessen büntetni, amikor olyan esetek fordulnak elő, hogy a közönség segíti elő az árak felhajtásával a drágaságot. A belügyminisztéri­umban már folynak is a tárgyalások a megoldási mó­dok iránt, * Hasonlóképen áll ez a fuvarosokra is. Igen sok ke­reskedő volt, akik egymásra ígértek rá, hogy ígaerőhöz jussanak. így történt azután az, hogy ma már egy napi fuvarbér elérte a 40 koronát. Természetesen igen nagy része van ebben annak is, hogy nincs igaerő, de mégis kétségtelen, hogy a belügyminiszter rendelkezése a íu- varbéreket fölhajtó kereskedőkre is ki fog terjeszkedni. Hogy különben milyen nagy a fuvarhiány, annak egyik legfőbb bizonyítéka az is, hogy maga a fővárosi gázgyár sem tud a maga számára elegendő igaerőt biztosítani a koksz kiszállításához. A gázgyár ma leg­szívesebben úgy ád kokszot a közönségnek, ha az az elfuvarozásről maga gondoskodik. Ennek oka az, hogy nem kevesebb mint ötszáz waggon hátraléka van a gázgyárnak, amit csak fokozatosan tud kielégíteni. A koksz szállítása körül különben hiány van munkások­ba is, úgy hogy Ripka dr. vezérigazgató most erre a célra a kormánytól orosz foglyokat kért. Ezt a kíván­ságot vnlósziniileg már legközelebb honorálni is fogják. «BiailIBBBBIUBHHIimillllIBBBBIIUlIBBBflBIlilBa Furfangos vendéglősök s,A nyomtatott árak nem érvényesek1* Rési panasza a budapesti közönségnek, hogy mióta a háborús dirágaság beköszöntött, igen sóik vendéglős föliirja étlapjára, hogy a nyom­tatott árak nem érvényesek. Termé- szetesen ebből igen sok viszaélés keletkezett, mert a kávésok és vendéglősök ezen az alapon úgy számítottak, ahogy nekik jóíjeseittö, holott a venidéglősi szabályrendelet nyíltan kimondja, hogy a vendéglői árak világosan ki­tűnt e t e n d ő k és a kiír ott áraknál magasab­bakat számítani nem szabad. őszi sz-elek fujdogálnak a Muzeum-köruton és Miklós — szivének bálványa — fagyott lábuk­kal lesz kénytelen a frontra menni, ha majd miinidtn vájunknak el kell menni... De Kató — nevezzük a hölgyet egyszerűség kedvéért Katónak — nem tágított. Egyre na­gyobb tűzzel költtögetett, közben pedig szemé­nek villámaival sújtotta a városatyákat és az újságírókat. A napirenden véletlenül érdekes tárgy szerepelt: az autotaxik ügye. De ki törő­dött most az auto'taxival, kit izgatott a benzin­illat, amikor Kató strimfliífc kötött, kacér pillan­tásokat váltott és egyre jobban közeledett a centrum felé, az elnöki székkel szemben. Las- san-lassan a városatyák figyelmét, érdeklődését teljesen abszorbeálta a különös Kató, a st'rimfli is egyike hosszabb' lett, Rózsavölgyi tata ijedten menekült az elnöki emelvényről, H a- 1 á s z József városházi főigazgató pedig azt mondta egy városatyának: — kötve h i- s z e m, hogy a hölgyet a tisztujitás előszele haj­totta ide. ^ ^ A napirendet régen letárgyalták márka derek A 1 m á d y tanácsnokot régen elbucsuztatták már, sőt már az interpe'lációk.kal is végeztekés •a polgármester Vázsonyi Vilmos kívánsá­gára elrendelte máir, hogy ismét ki gy utján ajk az ivlámpák: — de Kató rendíthetetlenül kötöge- lietHj tovább és csak akkor távozott, amikor sűrű sötétségbe borult á terem. Távozása előtt — a tanács uiíusitása szerint —- rendbehozta- To'di Miklós ruházatát és Kammer maye.r Károly szobrának megígérte, hogy legközelebbv újra .cl" jön, hogy tanúja legyen annak az ünnepélyes percnek, amikor Bárczy' István polgármesterből — polgármester lesz’. Pontes idő:- 1915 növem- • bar'17. Délután 4 óra 68 percr. Megjelenés frakk •néliviij, -rendjelek ncíkiik — A hölgyek .kérelmek strimflikötés . nélkül megjelelni,. Kivé,ve .Katót, Toldi Miklós Katóját.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom