Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-09-29 / 40. szám
Negyedik évfolyam Budapest, 1915. szeptember hó 29-én. 40. szám UihHíf-UJ jgtjjninauiaíhanKM»aiiiamniuoniaiiiamyiiiami KC.ÖF1XKTÉS! JÍRTtKi Mjgész évwm.................16 K ¥41 évr*a .................... & jg Mg jyes számot* ftapft m- M* a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap FmimtOm Dacsó Km ti. MihwAmkí dr, Szilágyi Hugó Mmgfmtmnlh mindenszer dón. Szerkesztősét/ és kiadóhivataí i V/. iker., Sziv-utca • • • 19. száma Telefon ••••••• í3T-TJ Estenden amikor már lehanyatlik a nap és vörös korongja ébresztőnek borul a közigazgatási lápra, jelölők és jelöltek együttese hangzik, bevezetése a nagyszerű szimfóniának, a mely a választásokat megelőzni szokta. Tenort brekeg a várományos, telitve gyöngéd szerelmi vallomással s várja a választ a túlsó partról, ahol a főváros képviselete kisebb-nagyobb csoportban együtt tanyáz. Megüresedik egynéhány tanácsosi fészek. A java fészkek, amelyek mögött rendre sorakoznak más fészkek. Pihenője sok vágyakozásnak, amely a tulajdon bozótba rejtett fészekből sudár nyárfán rakott fészekbe vágyik. Megkezdődik az udvarlás. Ezt a kerek erdőt járom én, járod te- Megmozdul valamennyi fa, amely derekán, koldus csipa helyett protekciót izzad. A bátyámat küldöm az ángyomhoz, a fiamat a keresztapjához, a keresztapámat a temetőbe, hogy koszorút helyezzen arra a sír- halcmra, amelynek lakója atyafia annak az elsőnek, aki az összekötte'és csirizével alapozta meg a városi ellátás polcát. Ennek, annak. vagy amannak. Az összeköttetés és az atyafiság termékenybe esőjére van ilyenkor szükség. Száz szemre, száz fülre. Egyikre se azért, hogy a közjólétre figyeljen; valamennyire azért, hogy a mindenütt ot; botorkáló ellenfél mozdulatát lesse, fortélyait kifürkéssze és ellenőrizze, Kí Iá.ja meg ilyenkor a közélelmezési pocsolyát, a közjótékonysági tehetetlenséget. Ki hallja az ínség fáklyavivőinek gyászdalá:, mikor minden erőt leköt a köztülekedésre való készülődés s az ajkak, kezek, lábak a protekció municiógyárában foglalatoskodnak nappal és éjjel. A háborús korszak a jóhiszemű bírálat elé állította a főváios közigazgatását, amelyen csak javítani lehet, rontani már nem. A restaurációra vár a javítás munkája. Mert meg- eshetik, hogy a fölháborodott közhangulat maga veszi kezébe a restaurálást s azokat restaurálja, akiket ő ruházott fel a restauráció hatalmával. A főváros a közgyűlést tiszteli pártfogójának- Hite, hogy akiket! vezetékül állít, a közgyűlés akaratának végrehajtói csupán. A közgyűlés akaratát közegei cselekedete tükrében látjuk s hiába mondják nekünk, hogy a 1 (,! - f. 0 v. Íoaícsor jó, mikor a tükör torzot mutat. Közeledik a tisztujitás. Megszűnik egy ügyosztály. Nubia párduca ma 1boldog volna, ha gyáva nyulat tudna szülni. Pestre hozná a nyulat és nyolc koronát kapna érte. Megértük hát azt az időt, amikor sírva megy el a szegény ember a vásárcsarnok előtt, mert hat koro. nás marhahúst és nyolc koronás vadhúst mérnek ki benne. A drágaság hova-tovább kezd speciálisan budapesti jelenséggé fajulni- És a helyzet nem javul, sőt mindig rosszabb lesz. Csak a liszt-hiány terén tapasztalható némi enyhülés, hála a jó magyar földnek, amely nem akarta dezavuálni F ol- kusházyékat. De a hús, a zsír, már-már j minden időkre biztosítani akarja a maga számára a magassági világrekordot. Nem is lehsit rossz néven venni az uzsorásoktól, hogy kihasználják a konjunktúrát, amikor látják, hogy maga a főváros is egyik hét. ről a másikra negyven fillérrel drágtja a zsír árát s amikor tudják, hogy a főváros maga sem respektálja a maximális árakat, a főváros szívesen fizet jóval többet a maximálisnál. Ez pedig büntetendő cselekmény és súlyos megi ilés alá esik, mert az ország első törvényhatósága követi el. A tizes bizottság már-már oszlásnak indult, de közben injekciót kapott és úgy látszik, tovább téngeti életét. Kinek van tulajdonképpen szüksége erre a bizottságra\? A közönségnek bizonyára nem, mert hiszen a közönség, ha mással nem is, de a bizottsággal jóllakott már, a közönségnek tisztre, húsra, főzelékre van szüksége, ezt pedig nem várhatja semmiféle bizottságtól. A tanácsnak talán jól esik az a tudat, hogy átháríthatja a felelősségnek legalább egy részét a tízesekre, de a tanács erősen téved, mert a közönség nem is veszi tudomásul a tízes bizottság lé. tezését és a közönség ma már tisztában van azzal, hogy mennyire meddő egy hatalom nélküli bizottságnak a munkája. Semmiféle szankciója nincsen a tizes bizottság határozatainak, a végrehajtás joga és kötelessége a tanácsé, az ellenőrzés jogát pedig maga a közönség gyakorolná, ha nem korogna a gyomra és ha a közönségnek nem volna mindegy, hogy kinek köszönheti a gyo- morkorgást. A pozsonyi .. . találka hírének nem kell feltétlenül örülni. Szép, hogy Budapest és Bécs polgármesterei jó barátságban élnek. De a legújabb közös ügynek csak akkor lehetne Budapes. ten is örvendeni, ha a múltak tapasztalatai azt mutatnák, hogy az ilyen közös akciókból Magyarországnak, Budapestnek is van némi haszna. Azonban . . ■ azonban, — félünk, hogy ezúttal is előnyöket akar kicsikarni a. bécsi sógor a fehér asztalnál, pedig Budapest ma nincsen abban a helyzetben, hogy ajándékot osztogasson. Adja vissza Bécs Budapestnek, amit elvont tőle, akkor Budapest is rendelkezésére állhat Becsnek. De ha ezúttal is egyoldalú üzletre gondol a bécsi polgármester, akkor maradjanak csak szépen odahaza a polgármester urak éc ápolják a barátságot az eddigi módon. A tisztújító közgyűlés, amelynek az edd:gi dis- poziciók szerint novemberben kellett volna meglennie, december végére marad. Azok az érdekes változások tehát, amelyeket ettől a közgyűléstől várnak a. városházán, némi halasztást szenvednek. A halasztás azonban nem jelenti egyszersmind azt is, hogy a kombinációk áradata ezáltal csendesebben folyna medrében. Mindenekelőtt legizgatóbb kérdés a városházán az, amit már régóta teljes bizonyossággal kolpor- tálnak, nyugalomba megy-e Rózsavölgyi Gyula I. alpolgármester, vagy sem? Olyan határozott formában volt szó Rózsavölgyi távozásáról szóbeszédben és sajtóban egyaránt, hogy magához az alpolgármeterhez fordultunk fölvilágositásért. — Anny hirt hallottunk, pro és contra __ mon_ do t tűk — a polgármester ur nyugalombavonulásá- ról, hogy meg kell kérnünk, hatalmazza föl a Fővárosi Hírlapot a nyugalombavonulásáról szállongó hírek megcáfolására. —< Ezek a hírek még koraiak __ mondta Rózsavö lgyi — hiszen csak december végén lesz a tisztújító közgyűlés, add’g még sok minden történhetik. Addig még minden megváltózhatik. Befejezett tény ma még csak egy tanácsnok nyugalomba- vonulása. A többi csak kombinációMajd hozzátette: —- Nem, más dologban még nem történt döntés, __ De hiszen polgármester ur akaratától függ mi nden, mi a polgármester ur elhatározása? —« Még egy, vagy másfél hónapom van az elhatározásra. Majd meglássuk akkor. — Reméljük, — mondtuk — hogy egy hónap múlva megkapjuk a felhatalmazást a cáfolatra1? Rózsavölgyi mosolygott: — Ahogy mondani szokás, majd elválik a vallatásnálm Az a határozatlanság, amely az alpolgármester szavaiból kitetszik, nem az ő személyes ingadozása. Úgy tudjuk __ különösen családja kérésére — régen eltökélte magát a nyugalombavonuLásra, Bárczy polgármester azonban annak idején arra kérte Rózsavölgyit, hogy maradjon helyén a háború befejezéséig, mert ezekben a fontos időkben nem előnyösek a vezető állásokban való változások. Rózsavölgyi ebbe bele is nyugodott, azóta azonban oly hosszúra nyúlik a háború, de meg a háborús viszonyok is annyira megszokottá váltak, hogy a változás nagyobb zökkenő nélkül megtörténhetnék. Rózsavölgyi alpolgármester újból való jelölte- tése csak szaporítaná a megoldandó problémákat. Mert tudvalévő, hogy Rózsavölgyi régóta nyug- dijképes és két esztendővel ezelőtt, amikor hatvan esztendős lett, a közgyűlés hozzájárulását kellett kérni a tanácsnak abhoz, hogy az alpolgármester hivatalában maradjon. Nem lehet vitás, hogy a meghosszabbitás hatálya az uj választásokig tart csak'; arról azonban sok szó fog még esni, vájjon ilyen körülmények között van-e joga egyáltalában pályázni Rózsavölgyi Gyulának, helyesebben, hogy a pályázatát figyelembe veheti-0 a közgyűlés? A dolog természetéből folyik, hogy akinek a hivatalát meghosszabbították, azt a meghosszabbítás határidejének lejártával nem lehet többé újból megválasztani.
