Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-09-22 / 39. szám
4 Budapest, 1915. szeptembr.e 22. iránt/ dé ázt á választ kaptam, hogy Kattíer nevű tanácsnok nincsen, ilyen nevű tisztviselő, városi, vagy üzemi alkalmazo tt egyáltalában nincsen Éppen ezért -^tekintetes szerkesztőséghez fordulok azzal a kéréssel, legyen szives közölni, ki az a Kattler ur? Tisztelettel H. M, Sajnálattal kell a tiszted kérdezősködőt arról értesíteni, hogy a kívánt ieiviiágcsdassa, nem szolga Ihatunk. Judtunkkal A a tier Bernét nevű lakos csak egy van Budapesten, VL, Szondy-mcában lakik, egyébként kalapgyáros. Kizártnak tartjuk, hegy azonos volna az érdeklődő ur ívattler Jtóernátjá'/a. , mert hiszen a kalapgyár es a paradicsom kö zöld más összefüggés nincsen, mint az, hogy hölgyeink ejgyike-másika paradicsom-madai tollával szokta ékesitevi a kalapját. Plébános választás. Rostuházy Kálmán elhunytával megüresedett a kriszt navárosi piébinosi állás. Az I. kerületi bizottsági tagok értekezlete már meg is állapodott az elhunyt plébános utódának személyében. A kerület jelöltje Bargár Géza h. plébános s minthogy régi gyakorlat szerint a többi kerü etek respektálni szokták a kerületi jelölést, bizonyosra vehető, hogy az uj plébános Bargár leszA „Város/ ügyésze. A Városi Villamos jogügyeinek intézéséről különböző híreket kolportiálnak, Illetékes helyen a következő információt szereztük be: Lengyel Endrével, a vállalat régebbi ügyészével pár héttel ezelőtt oly értelmű szerződést kötött a Városi, amely szerint Lengyel dr. megkapja a peres ügyekben szamára biróilag megítélt költségeket, perenkívül: költségek fejében évi 35.000 koronát kap, azonkívül a szt.-lőrínczi villamos ügyeinek v teléért évi 6000 koronát. A szerződés három esztendőre szói; két év múlva a Városi felmondhat az ügyésznek és akkór semmiféle igénye nincsen többé a vállalattal szemben. A három esztendő a aít felmerülő peres ügyeket Body alpolgármester saját belátása szerint szignálja részben Lengyel dr._ra, részben Dani Mihály-dr.-ra> «e0KnaBBBaaaas*«eaaacaiiaiaeaiaBiflBBBaBfflii«&*8i!*a8tt«ff»»' A TÖKE Az osztálysorsjáték jövője. A m. kir■ szabadalmazott osztálysorsjáték r. t. igazgatósága végre rászánta magát, hogy a másfél esztendő előt+- elhalasztott sorsolásokat megtartsa, A sorsjegy tulajdonosai a vételár jelentékeny r-^zét már másfél esztendővel ezelőtt kifi_ zeirf ék és nem igen értették, hogy az igazgatóság, na már nem tartja meg a tervszerinli húzásokat, milyen jogon tartja vissza a befizetett összegeket. Ez mindenesetre egyoldalú és önkényes módja valamely üzlet stornirozásának. Ám most, hogy az elhalasztott sorsolások végre mégis megtartatnak, immár csak jogosulatlan, bár elég tekintélyes kamatnyereségről van szó és ebbe végre bele lehet törődni, A háborús állapot ennél smyosatb vesz.e. ségekhez is hozzászoktatta azt a közönséget, mely szerencsét és nyereséget csak a sorsjátéktól remélhet, Az ember legfeljebb csak azon tűnődik el: miért hogy a isors is kétféle mértékkel mér? Az egyk oldalon vannak a játékosok, akik drága pénzen vásárolt reménységeiket is feláldozzák. A. másik oldaton egy dúsgazdag és hatalmas részvénytársaság, mely még ezen a réven nagy kamatnyereséghez is jut. De most végre megtartják az elmaradt két sorsolást, Az egész kellemetlen ügybe tehát szívesen belenyugszunk, ha ennek az odiozus ügynek tanulságait a közönség is, kormány is, törvényhozás is levonja. Az igazgatóság beszüntette a köteles húzásokat, amikor azt hitte, hogy az üzlet nem lesz jövedelmező. Megtartja ellenben most, abban a hit ben,, hogy a konjunktúra már reá nézve is kedvezőbb. A két póthuzás kétségkívül csak előfuíárja akar lenni a következő .sorsjátéknak, amikor ismét síppal, dobbal, trombitával csábítják majd a közönséget a játékra. Lehet, hogy erre joguk van, em megyünk bele annak a megvitatásába, hogy ezzel a másfél esz'ende szünete éssel jogaikat nem játszották-e el- Ellenben a fontos az, hogy az-a szabadalom, melyet az igazgatóság, illetőleg a részvénytársaság 18 esztendővel ezelőtt kapott, két év mu.va feltétlenül lejár, tizennyolc ev a.au a .arsaság meggazdagodott- Rengeteg osztalékot fizetett ki a részvényeseknek, óriási tantíemeket igazgatóinak és hatalmas tartalékokat gyűjtött; 500 koronás részvényeinek árfolyama IbOO koronára emelkedett. Évi nyeresége bői mindenekelőtt az alapítóknak juttat 25 százalékot, de azért a részvényeseknek 22—25 százalékos osztalékokat fizetett. E mellett törzsvagyonát a tartalékba tett nyereségekkel megháromszorozta; 3 millió korona alaptőke medett a rendes és kü-ön tartalékok megközelítik a 6 mii-' lió koronát. Ezekbe a nyereségekbe természetesen nincsenek benne a fő- és alelarusitók nyereségei. A társaság a maga jövedelme hez igen egyszerű módon jut, minden megerőltetés nélkül. Elad évenkint 24 millió korona ára sorsjegyet. Ebből megiLeti öt 4.8 miLió korona nyereménylevonás, i nyereség felét az államnak fizeti bénél lejében, A megmaradt 2.4 m Rióból bőven jut fizetésekre, taútiemekre, költségekre, rendes és rendkívüli tartalékokra, aiapitói jutalékokra és 20—25 százalékos osztalékra. Az államnak mindezekből évente 2,600-000 korona jut. h áj dalom, arra az állam pénzügyi viszonyai között gondolni sem lehet, hogy az osztálysorsjáték jövedelmét a kincstár nélkülözze, iNe-mejor szagban, leimerüh mar évek e oú az az eszme, hogy a közönség szerencsejátékra vaió hajlandóságát arra használják fel, hogy a takarék, betéteket kőnk össze nyereményekkel, a kamatok egy részéből nyereményeket fizetnek ki. Ez egyrészt moraíisabb, másrészt gazdaságilag is hasznosabb módja vo aa a szerencsejátéknak, Ám ezek a tervek nem értek meg, nincsenek sem tudományosan sem gyakorlatilag e.okésznve és igy nem valószínű, hogy mire a.z osz.álysorsjáték szaba- da ma lejár, az osztáiy-lottót az uj rendszerrel lehelen helyettesíteni. Itt tehát csak arról lehet szó, hogy az állam m iyen ieLétei mel.ett tartsa fenn az osztály-sorsjátékot. Egy azonban bizonyos, ennek a társaságnak .szabadalmát semmi körülmények között fen- tartani nem szabad. A 18 évi tapasztalatok ezt bő ségesen igazo.ták. Hogy a közönség játékszenve- dé.yét az állam a maga céljaira értékesíti, ebbe gen.s bele lehet és bele keli nyugodni. De hogy az állaim ezt a hasznát megossza egy nagyobbára idegenekből ái ó vállalkozó csoporttal, ennek a jövőben nem szabad megtörténni. Ennek immár eLene mond minden gazdasági, pénzügyi és erkölcsi .szempont. Tavaly íe.merült az a hir, hogy a társaság és a kormány közö.t megállapodás jöt* étre a szabadalom meghcsszabb tása tekin.etében- Ezt a hirt akkor sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták. Lehet, hogy akkor a hír igaz vo.t, ma már semmiesetre sem lehet igaz. Az ilyen megái apoaások ugyanis a parlament jóváhagyásától függenek. Akkor — a háború kitörése e.őtt — a kormány {ellehette, hogy egy ilyen javaslatot a parlament elé terjeszthet. Ma már azonban két_ ségte en, hogy m nden oiyan kérdés, me.y az állam pénzügyi helyzetével összeíügg, csak állami érdekünk legszigorúbb mérlege, ésével oldható meg. Magánérdekeknek, pártérdekeknek egyszer és mindenkorra háttérbe keli szorulniok. Ha az állam kénytelen lesz fenntartani az osz- tá.ysorsjátékot, akkor vegye azt teljesen kincstári kezelésbe, amint ezt Ausztria ;ette, ahoi az ál am. kezelés iényesen bevált. Más megoldás pénzügyi és erkölcsi okokból egyaránt lehe etien. A lil-ik hadikölcsün. A harmadik had.kölcsön előkészítésén nagybankjaink serényen dolgoznak, A kormány, hir szerint, már október első napja ban kibocsátja az aláírási felhívást. A típus változatlanul 6%-os maiad. Pénzügyi körökben az uj emissziónak a legfényesebb sikert jósolják. Esnek a főváros kötvényei. A főváros kötvényeinek folytonos áresése álta ánc-s lei ünés-t kelt, A tőzsdén nincs rájuk vevő, a Főváros nem adott egyik banknak sem megbízást és így valahányszor kínálat van bennük, erősen esik a kurzusuk. Érthetetlen, hogy miért nem törődnek a főváros vezetői Budapest kötvényeivel, ameynek kurzusán meglátszik, hegy azt a város pénzügyi bölcsei a Csáky szalmájának tekintik, Mig a 41/2%-os árfolyama 85% körül ingadozik, addig a főváros 41/2.% -os kötvényei 77—78%-kal kerülnek forgalomba A 4%-os kötvényeknél már 10%-cs a marg, mert a régi- 4%-os ■ kötvényre 70%-ka1 sincs vevő. Ellenben még a vidéki városok kötvényeit is 80%-kai jegyzik- Kívánatos volna, hogy a főváros kö vényeinek őzedéi forgalmát sürgősen rendezzék, igy lován ja ezt nemcsak a főváros, de a kötvénytulajdonosok érdeke is. A zsirtanácsos. Beimel Sándor udv. tanácsos ur, a Beimel és fia zsirre^yke-'P.kedő cé<* be’teéja sz°bad idejében szoc:a1politikával foglalkozik és ebben az utóbbi minőségében egyúttal a Kereskedelmi Alkalma.- zoPsk kórházegyesületének is ale’nöke. Legutóbb ez egyesület vezetősége tanácsot kért Beimel Sándor a'elnökétől, a zs'rszakértőtől (és nem az udvari tanácsostó’), bogy ajánlja-e, ha a kórház jelentékeny féli zsirszíik.ségletét most beszerzi. Beimel alelnök ur, aki fővérosi bizottsági tag is. és ebben a m'nőségében könnyen tudhatta, hogy a város 5.20 koronáért fogja a zsirt árusítani, ezt a tanácsot adta: — Nagyon ajánlatos lesz a zsirt mielőbb megvenni, (6.—, 6,20 korona napiáron!) mert megtörtérhetik, hogy az árak 10 koronára is felszöknek. Eddig van! Kommentár nem kell hozzá. A kormány téglagyárakat bérel. Szakkörökből nyert információnk szerint, a tég- lakartei és a kormány között tárgyalások folynak több cserépfedő. és téglagyárnak a földművelés, ügy. kormány részére történő kibérlésé tárgyában. A kormánynak a Felvidék rekonstrukciós munkák hoz rengeteg mennyiségű téglára, de főleg cserépfedőanyagra van szüksége és miután a szükségletét a kis termőképességü felvidéki téglagyárak nem tudják majd fedezni, a hiányt a kormány úgy akarja pótoln , hogy kibérli, illetve előre leköti a tégiakartel kötelékebe tartozó több gyár egész termelését, Értesülésünk kiegészítéséül meg keit még jegyeznünk, hogy az egész akciót a téglagyárak részéről kezdeményezték, Ausrék petroleumüzlete. Tőzsdei körökben elterjedt hírek szerint, a Ma. gyár gázizzóteny r. t. román petroleum és benzin behozatalára vonatkozólag igen előnyös szerződést kötött a Romana-Americana petroleum társasággal- A valialat már eddig is jelentékeny meny- nyiségü petróleumot hozott be Magyarországba, ígazgaíó-várság a Llpták r. t.-nál. A Lipták és társa építési és vasipari r.-t., amely a Belvárosi takarékpénztár alapítása, még ma sem küzdötte le a kezdet nehézségeit, bár a legutolsó mérleg sokkal biztatóbb, az előző évieknél. Amint ér esü.ünk, a vállalat egyik igazgatója, St.egniiz Imre legutóbb jelentékeny végkielégítéssel eltávozott a lészvénytársuiattói. Szakkörökben Stiegpiíz tudását nagyra értéke.ik és azt állítják, hogy k ié- pésével a vállalatot érzékeny veszteség érte. Hullaégető Zsolnán. A magyar ipar egy uj munkaalkalomhoz jutott amely nálunk csak még mostanában nyert polgár- jogo., /czoiua varos közgyűlése nemrégiben elhatározta, hogy krematóriumot épLtet- A munkát bruridl Janos cég vállalta és azt már végre is haj« tóttá. Iskolaépités. A székesfőváros lanacsa a X., Simor-utcában a bé-w-i-a—I-oö8, Síb. hrsz, teiken épi.endő elemi fiu- és leányiskola asztalos, lakatos és mázo-ói, továbbá bauoges es le.öiedő. munkái és szállítási I. és H. csoportja végrehajtásának válla, atba, adására oicíoder l4.én d. e. 1U ómra versenytárgyalást hír_ -z . Az ajam.atokat Kráiky János tanácsoshoz (Közpcn i városház, 111. emelet 333.) kell benyuj- t-iiii. A tervek Rártos Gyula építész irodájában (Vili., Rökk Szí árd-u. 39.) tekinthetők meg. Villamos berendezés. A Központi városháza Gerióczy-utcai részének átalak tssánál végzendő villamos berendezési munkálatokkal a Höllischer Zsigmond és társa cég bízatott meg 3489 K ajánlata alapján. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehoer.
