Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-09-15 / 38. szám
Negyedik évfolyam Budapest, 1915. szeptember hó 15-én. 38. szám jniiaiiiniiiaiiiémniiigihütllDiiiHWgiHPIIIdlIIHtiitalÉiüitiaiiiniiiamniiKitfitamnitidluiamninnHiBinaiiM ELŐFIZETÉSI jtJMKt Egósx If W*l érre........................... 9 |f Egyes számok ka ft ft «■ MA a kiadóhivatalban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap FmimlBm * Dac só Emil. dr. Szilágyi Hugó Mtmgfmlemik mindert szer- dán. Szén készt őség és kiadó hív atal t VI. kan.. Szív-utca • • • IS. szám Telefon ••••••• 137-S3 Eltalálta kegyelmes uram, Budapest közigazgatásának az a legfőbb baja, hogy hiányzik belőle a kereskedelmi szellem. És ki volna illetékesebb ennek az F életnek a kimondására, mint a földmivelésügyi miniszter, az agrárpolitika hivatalos vezére Magyarországon, ő mondta a füszerkereskedők küdöttségének, hogy több kereskedelmi szellemet kell belevinni a városi igazgatásba, Ő, a legfőbb agrárpolitikus már régeru rájött arra, hogy merkantilista szellem nélkül még az agrikultur közigazgatás >sem lehet el. Műtrágyakartel, szeszkartel, cukor- kartel gondoskodnak a trágyázó, szesz- és cukorrépa termelő gazdák jólétéről, a birtok- politikát pedig ,,altruista“1 alapon, de erős kereskedelmi szellemmel ugyancsak egy bank csinálja. Ez a lelek szálija meg tehát a város urait is és akkor boldog lesz nemcsak a vidéki, de a fővárosi magyar is. Mert valósággal fölháborító, mennyire irtózott eddig a főváros igazgatása mindemtől, ami ,,üzlét‘‘, Polgármester, alpolgármesterek, tanácsokok^ ügyosztályok, üzemek igazgatói a középkori aszkéták puritánságával utasítottak el mindenkit, aki olyan javaslattal, ötlettel jött a közgyűlés elé, amelynek valami üzleti színe volt, amelyről valaki keresni akart. Nem adtak és nem vettek a közgyűlésen telkeket, nem építettek, nem szabályoztak, nem kötöttek hitelműveleteket, mem adták koncessziókat, szubvenciókat, mihelyst, észrevették, hogy azoknál valaki előnyökhöz juthat, A közgyűlési teremből kizártak mindenkit, aki a városon keresni akart, aki a várossal bármily érdekösszekötitetésben volt, A köz- élelmezés bajait úgy oldották meg, hogy a város nem bízott kereskedőkre semmit, nem adott hasznot, jutalékot senkinek, maga látott el mindent: bevásárlást, eladást, szétosztást. A kijárókat, kufárokát, provizíósokat korbácscsal kergették ki a Károly-köruti szent hajlékból. Ennek a rideg bürokrata puritánságnak meg kell szűnni. Államé;, várost, megyét ezentúl úgy kell kormányozni, mint egy részvénytársaságot. Osztalékalapon, provizíós alapon és tanítieme alapon, A kéz kezet mos és a ,,leben und leben lassen“ elve alapján. Az agráriusok vezére, ime, meghajolt a merkantilista szellem előtt, Uj korszak következik, a merkan- tilís közigazgatás korszaka, mely megszüntet minden szociális nyomorúságot a fővárosban^ csakúgy, mint a vidéken. És ha így lesz, ha a legfelsőbb helyről érkezett buzdítás szerint teljesen üzleti alapra fektetik a közigazgatást, akkor Vázsonyi Vilmos szavai kibővülnek, mert akkor városatyának lenni szégyen lesz, de — hasznos. Két röpke hír száguldott végig az országon s a két hírben mennyi öröm, mennyi vigasz, mennyi elégtétel! Jónás társasága kibővült, uj víziló született az áll at kertben. Ez volt az első jelentés, amelyhez hozzáfűzték, hogy az újszülött kitünően érzi magái, nem panaszkodik tejhiányról és dicséri Budapest tanácsát■ A másik hir arról szólott, hogy a sajtó képviselőinek és a tizes bizottság képviselőinek megmutatlak vagy kétezer darab sertést éis. elvezették őket egy pincébet ahol nem volt meglepetés a jövetelük, úgy hogy példás tisztaságban és rendben találhatták a zsíros hordókat. Mindebből pedig arra kellett a meghívottaknak következtetnit hogy a bölcs főváros, bőségesen gondosko. dott sertéshúsról és zsírról. Holott a szépen felkzzott disznók és a csinosan kitisztogatott zsirpincék még nem jelentik azt, hogy a főváros hús- és zsirszükséglete biztosítottnak tekinthető. Nagyon miniatűrnek, kisszerűnek, értékes mintának, kezdCluges. próbálkozásnak, Potemkin-dolognak tetszik az egész, ha meggondoljuk, hogy az összes városi sertések alig pár heti sertéshús fogyasztását tudják kielégíteni a pesti publikumnak és a sertésvásárlás is, a zsírkészletek halmozása is csak azt a célt kívánja szolgálni, hogy a város sakkban tartsa a hús- és zsiruzsorásokat. Hogy ez mennyire sikerült eddig, árról jobb nem beszélni. A pékek a mi drága, nagyon drága és egyre drágább barátaink, vidéki körútra indultak. Temesváron nagy botrány volt, mert a budapesti vákipartestület elnöke állítólag azért utazott odaf hogy a temesvári pékeket a ke. nyérárak emelésére igyekezzék rábírni. Nem bizonyos, hogy csakugyan igy volt, de jellemző, hogy a pékeket erre az agitációra képeseknek tartja a közvélemény. A budapesti ipartestület elnökének hóditó kőrútjához a fővárosnak is volna egy-két szava, mert hiszen világos, hogy a temesvári áremelés minden pestisnél gyorsabb utón érkeznék Budapestre Jó lesz tehát éber figyelemmel kisérni ezeket a vidéki kirándulásokat és nem árt, ha a budapesti pék urak magukba szállnak, látván a tömegun. dort, amely az áremelés hírére az országot elfogta. A Kárpátokban ujraépülnek az orosz hordáktól elpusztított falvak. A nemzet áldozatkészsége páratlan lelkesedéssel segíti gyakorlati kivitelhez azt az eszmét, amelyet Németország a keletporoszországl falvakban már meg is valósított. Nap-nap után olvassuk, hogy Debrecen, Nagyvárad, Kecskemét, Szabadka és a többi magyar város a nemzeti kötelességnek mily nagy részét vállalta magára. Egyedül Budapest, a magyar főváros hallgat, egyedül a főváros tanácsa késik az előterjesztéssel. Nyilván attól fél a tanács, hogy a Kárpáti Budapestnek — a nagyobb hasonlatosság kedvéért — szőröstül-bőröstül átengedi Budapest közönsége az egész tisztelt tanácsot. Fock tanácsn ok nyilatkozik az Andrássy-ut burkolásáról, a wil- lányi-uti c saloraa építésről, kőbánya vásárlásáról és egyebekről. A múlt héten versenytárgyalási hirdetés jeleni meg az Andrássy.utnak fával való burkolására vonatkozólag. A Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte Fock Ede tanácsnokot, az ut- és csa- tornaépitő ügyosztály vezetőjét, hogy az eddigi vállalkozónak, a Neumann és társa cégnek lejárt-e a szerződése, vagy egyéb okok késztették áz ügyosztályt a szerződés fölbontására. Fock tanácsnok a következő felvilágosításokat adta: — A Neumann és társa céggel kötött szerződés dejárt és igy igen természetes, hogy a versenytárgyalást kiirtuk. A sajtóból azonban értesültünk Neumannék viselt dolgairól és igy meg kell keresnem és meg is fogom keresni az ügyészséget, hogy mitevők legyünk. Egyelőre a fogva levő Neumann helyett fiai vezetik a munkálatokat. — Úgy tudjuk, a középtési bizottság elhatározta, hogy az Andrássy_utniak az Oktogon-tértől a ligetig terjedő részét asztali-burkolattal kell elláttak Most mégis kőburkolásról szól a verseny- tárgyalási hirdetményi? — A középitési bizottság ezt tényleg elhatározta és ehhez a határozathoz a tanács is hozzájárult. Egyelőre azonban) a háború folytán beállott aszfalthiány megakadályoz bennünket abban, hogy a határozatnak érvényt szerezzünk. Különben is vannak ezen az úttesten olyan részek, amelyekért Neumannéknak, az eddigi vállalkozóknak, 1918-ig terjedő jótállásuk van. Természetesen ez a jótállási kötelezettségük 1918-ig minden körülmények között fönnáll. Az esetleges uj vállalkozó majd azokon a részeken fogja a javítási mukálatokat végezni,, amelyek nincsenek] benne Neumannék jótállásában, — Jóváhagyta-e már' a belügyminiszter a Villányi.uti csatorna építési munkálatainak kiadását? — A belügyminiszteri jóváhagyás már megtörtént és a munkálatok is folyamatban vannak. Orosz foglyok dolgoznak a villányi-uti főgyűjtőcsatorna munkálatain és éppen most irtam alá azt a kérésünket, hogy még több foglyot bocsássanak rendelkezésünkre, mert az őszi idő beköszöntésével, amikor legkisebb a Duna, most kell megépiterjünk a csatorna kitorkollá- sát. Ezzel kapcsolatban azonban meg akarjuk csinálni az Ördögárok bebo'ltozását is, amely szintén nagy munka és elsőrangú érdek— Az ügyoszály legnagyobbszabásu terve most a balparti csatornázás megvalósi- Msa, Az óbudai csatorna már készen van. Némi késedelmet szenvedett ugyan a dolog, mert a kerekek és zsilipek szállítása, amelyek külföldön készül ek, a háború miatt nem voltak szállíthatók. Most azonban már megérkeztek és ma már semmi akadálya nincs, hogy az óbudai csa'omát, amelynek költségei két millióra rúgnak, a jövő hónapban ünnepélyesen átadjuk.
