Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-09-01 / 36. szám

Budapest, 1915 szeptember 1. jlomki oänf 3 Az őszi szezon kezdete. A főváros törvényhatósági bizottsága szep­tember hó u.olsó szerdáján tartja első rendes közgyűlését az uj szezonban. Ügy volt, hogy a lisztügyben rendkívüli közgyűlést hívnak össze, minthogy azonban a tanács az u.alvány- rendszer fenntartása mellett döntő .1, elesett a rendkívüli közgyűlés egybehivásának szük­ségessége. A pénzügyi bizottság kél1 hét múl­va tartja első ülését. Eddigelé jelentékenyebb tárgya nincsen az ülésnek­Likvidál a tizes bizottság. A népéleimező bizottság, amelytől a főváros közélelmezési viszonyainak rendezését vár­ták, minden valószinüség szerint rövidesen befejezi működését, amellyel r.em ártott, de nem is használt a célnak. Már a négy héttel ezelőtt megtartott ülésnek is csak négy bizott­sági tag volt a résztvevője. Most pedig az osz­lopos tagok közül Vázsonyi Vilmos Bádenben pihen, Glücks'hal Samu pedig Kárlszbádbais és rosszhiszeműség kellene hozzá, hogy ezt a szemükre vessék, mert hiszen végtére is nem a bizottsági tagok felelősek a közélelmezés intézéséért. A legközelebbi időben egyáltalá­ban nincsen tervbe véve a bizottság össze­hívása s az sem b'zlos, lesz-e egyáltalában .öbb ülése ennek a hatáskör né kiili közélel­mezési szervnek. Hurcclkodó ügyosztályok. Október hó végén a közgazdasági és szociálpoli­tikai ügyosztályok a központi városházára fognak hurcolkodni. Ez a két ügyosztály tudvalevőleg ed­dig a városház-u. 16. szám alatt bérelt drága pén­zen helyiséget dr. Witímann Mór ügyvédtől. Besorozták a legkisebb városatyát. Dr. Löwy Lajos bizottsági tagot, a tizes bizottság tagját, aki 151 centiméterrel a legkisebb növésű vá­rosatya, múlt héten a sorozó bizottság katonai szol­gálatra alkalmasnak mondotta ki. Faburkolási árlejtés. A székesfőváros tanácsa árlejtést hirdet a kö­vetkező faburkolati munkákra: I. Az Andrássy- uton lefektetendő faburkolatra, II. A főváros te­rületén lefektetett és jótállás alatí nem levő pu­hafaburkolatra, 1915. .szept, 15-étől 1916. dec. 31-ig terjedő időben való jókarban tartására. Ajánlatokat szeptember 20. délelőtt 11 óráig kell az ut_ és csatornaépítési ügyosztályhoz (Közp. Városháza, II. em. 277.) benyújtani. Útépítés, csatornázás. A székesfőváros tanácsa versenytárgyalást hir­det a II-, Eszter_ut, a 13 öles.ut és a Pusztaszeri­ed egy részének, a Zsófía-gyermekszanatóriumhoz vezető szakasznak makadamszerü rendezési, vala­mint a III., Kenyeres-, Szőlő-, és Selmeci-uícák egy részének csatornázási munkáira. Az ajánlatokat szeptember 6-án d. e, 11 óráig kell a tanácsi (II. ut_ .és csatornaépítési) ügyosztályban (Központi városház II. em. 279.) benyújtani. A székesfőváros tanácsa a X. kér., Kerepesi_utí köztemető 20. .sz. parcellájánál végzendő útépítési munkák végrehaj­tására verseny tál gyűlést hirdet. Az ajánlatot szep­tember 6_án d. e. 11 óráig Krátky Jáno.s tanácsnok­hoz (Központi városház, III. emelet 322.) kell be­nyújtani. Bánatpénz 2500 K, Barokaldi Néparéna. A Jancsi és Juliska cimü ragyogó kiállítású mesejáték a Barokaldi-népaiéna ezídei legnépsze­rűbb mutatványa. Ezenkívül természetesen fokozott törekvése Konyát Sándornak, az aréna népszerű igazgatójának, hogy a bámulatosan olcsó helyárak mellett világvárosi cirkuszi programmal kedves­kedjék annak a közönségnek, amely ma már törzs­vendé gévá lett a Barckaldi-néparénának. A TÖKE Petróleumkutatás, széukutatás, A,.Fővárosi Hírlap“ augusztus 11-iki számá­ban azt a hirt közölte, hogy a „Földtani Intézet" Kecskeméten petroleum után fog kutatni. A hir a maga geológiai részleteivel, úgy tudományos, mint közgazdasági szempontból annyira érdekes volt, hegy bejárta az egész magyarországi sajtót. A nagyközönség örömmel hallotta, hogy ez a derék nagy alföldi város ilyen jelentékeny gazdasági erő­forráshoz jut. Már most az volna örvendetes, ha a Földtani Intézet ezt a szép, érdekes tervet teljes sikerrel megvalósítaná és Kecskeméten csakugyan bu­zogna a föld mélyéből a nafia... Ez a íoiyaüék min­dig nagyon értékes és fontos nyersanyag voit, de ma, mikor ötszörös ára van a petróleumnak, tíz­szeres ára a benzinnek és minden mellékproduk- lumnak, valóságos kincs. De fájdalom épen ez a siker az, amiben nem bí­zunk. Nem a höidtani Intézet embereinek tudomá­nyos Ítéletében és technikai készültségében kétel­kedünk, Eziránt teljes elismeréssel és bizalommal vagyunk. A kétkedés oka inkább babona. Mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy valami ismeretlen, de leküzdhetetlen balsois üldözi mindazokat, akik Magyarországon nafta után kutatnak. Évek óta foiynak már ilyen kísérletek, főleg az északi vár­megyékben és az erdélyi részeken. Az állami költ­ségvetésbe minden esztendőben felvesznek egy nem is jelentéktelen összeget petioleumkutaíásra. Akár­hányszor olvastuk, hogy a fúrásoknak volt is ered­ményük: petróleumra akadtak már Zemplénben, Sárosban, Ungban. De azért olyan fonás, amely­ből csakugyan nyerspetroleumot merítenének, még eddig nem nyűt meg Magyarországon. Az a hir, mely a kecskeméti íoirást közli, egyúttal azt is közli, hogy ott a közelben f öldgázkutak vannak és a püspökladányi pályaudvart földgázzal világítják. Már pedig a földgáz közelsége csalhatatlan jel, amely a petróleum jelenlétét bizonyítja. Ez szent igaz. Mert érdekes, Kissármáson is petroleum ulán kutattak és földgázra akadtak. Ez volt a szeren­cséjük. Miéit ha ragaszkodtak volna a petróleum­hoz, minden fáradságuk kárbaveszett volna. Tudományos okokkal ezt a makacs sikerelensé- get megmagyarázni nem lehet. Ismételjük, a mi geo­lógusainkban teljesen megbízhatunk. Más akadály van itt, nem természeti. Mert annak például semmi geológiai akadálya nincs, hogy Magyarországon uj petroleumfinomító ipartelepek keletkezzenek. De nem keletkeznek. Megpróbálkoznak sokan ez­zel is: tőkével, hozzáértéssel, a siker minden elő- iöltételével. De aztán abbahagyják. Miért}? Mert a nyersolajkutaíók is a finomitóvállalkozók is szem­ben találják magukat a leghatalmasabb intézmény- nyél: a peíroleumkariellel. És vagy megegyeznek velük, vagy pedig kedvüket és pénzüket vesztve, visszavonulnak a pénzügyi és közigazgatási hata­lom legkíméletlenebb eszközeivel való üldözése elől. A Magyar Földtani Intézet kitűnő tudósai még nem is tudják, hogy milyen darázsfészekbe nyúltak. Hasonló a helyzet a szénben is. Évtizedek óta nem kutatnak szén után és nem tárnak fel uj terü­leteket. Pedig az is kétségtelen és tudományosan elismert dolog, hogy a magyar föld mélyén nagy és jóminőségü széníömegek várják a kiaknázást. De a szénkartell tagjai lekötve tartják a kutatás­jogot Magyarország összes szénnel gyanús terüle­tein. Sem ők maguk nem kutatnak, sem másokat nem engednek kutatni.Ezért jajdu'ítak fel olyan keservesen, mikor az állam néhány üzemen kívül helyezett szénbányát megvásárolt, hogy a nagy széninségen segítsen. Ezt ők a magya.r iparon ejtett súlyos sérelemnek panaszolták, mi ntha az volna a magyar ipar érdeke, hogy a szén mennél keve­sebb, mennél rosszabb és mennél d rágább legyen. Gyakran halljuk, kormányprogra romokban, po­litikai nyilatkozatokban, hogy Mag yarország gaz­dag természeti kincseinek kiaknázá sától várhatja boldogulását. Ez a „kiaknázás“, imey ilyen a gya­korlatban. Generáliék hallgatnak. Izgalmas, szinte félelmetes az a homály, mely a Trieszti Álialános Biztositó társaság ügyeit és jövőjét körülveszi. De legnagyobb mértékben ért­hetetlen is. Ennek a társaságnak két legfőbb veze­tője: elnöke és vezérigazgatója elhagyta hivatalát oly előzmények után és oly körülmények között, mely a legsúlyosabb aggodalomra ad okot. Ez a két legfőbb funkcionárius olasz állampolgár, de eltűnésük még jóval a hadüzenet előtt történt. Miért? Ez az első kérdés. Miféle viszonyokat hagytak hátra? Ez a második. Ki intézi most het- lyettük a Generali ügyeit? Ez a harmadik. Ép mindezekre a kérdésekre hetek óta semmi válasd. Az érdekeltek hiába izgatottak, a sajtó hiába sürj. get felvilágosítást és intézkedéseket. A társaság itthon maradt intézői hallgatnak. Ennek a hallga­tásnak csak két oka lehet. Vagy olyan a helyzet, hogy nem merik bevallani, vagy annyira tehetetle). nek, hogy nem tudnak cselekedni. De ha igy vary miért késik a kormány beavatkozása, mikor itjt nemcsak súlyos közgazdasági, de súlyos állami érr dekekről is szó van. Féléves beszámoló. A Festi Magyar Kereskedelmi Bank tavaly nem tette közzé első félévi zárszámodását, mert a publi­kálás ideje éppen a háború kitörésének első he­teire, a legizgalmasabb időszakra esett volna. Az idén azonban nyilvánosságra bocsátja úgy az idei, mint — összehasonlítás kedvéért — a múlt év első felének zárszámadását. Az idén az első félév nye­resége (az előző évi áthozatot leszámítva) 7.640.000 korona, tavaly 7.624.000 korona. Az idei eredmény tehát kereken 16.000 korona melkedést mutat. A bruttó neyereség 10.120.000 korona, az emelkedés a múlt évvel szemben 307.000, a költségek 2.480.000 koronát tesznek. 293.000 koronával többét, mint tavaly. A bevételek között a kamatszámla 6.925.000 koronával (-f329.000), a jelzálogüzlet nyereség 1.145.000 (-(-35.000 K), a valuta és devizaüzlet 310.000 koronával (-(-95,000 korona) szerepel; az értékpapír és szindikátus üzlet nyeresége ellenbep. 358.000 koronával kisebb a tavalyinál. A mérleg,, gél egyidejűleg publikált egyéb adatokból megtud­juk, hogy hogy a váltótárca a háborúval kapcsolat tos viszonyok következtében, 143.2 millió koroná­ról 106.9 millió koronára csökkent. Igen hatalma­san emelkedett ellenben a bank betétállománya: 310.6 millió koronáról 406.1 miliő koronára. Ha ehez a bank hitelezőit, az állami és hatósági beté­teket hozzászámítjuk, a végösszeg 597.5 millió ko­rona a tavalyi 399.7 millióval szemben. A halkonzervgyár tőkeemelése. A Welleminsky és Gottlieb Adria halkonzerv, gyárak rt. 1915. április 30_án lezárt mérlegében 320.406 K bruttó jövedelmet számol el, amiből a költségek és 76.070 K leírások levonása után a tiszta nyereség 37.846 K, az előző évi 6144 K.val szemben. Az igazgatóság a szeptember 5-re össze. 1 hivott közgyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy részvényenként 20 K — 5 osztalékot fizessenek. A vállalat erőteljes fejlődése újabb beruházásokat tesz kívánatossá, amiért az igazgatóság a közgyű­lésnek azt fogja ajánlani, hogy a 400.000 K alap. tökét emeljék föl. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner.

Next

/
Oldalképek
Tartalom