Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-06-16 / 25. szám

szolgálatában. Ezek havonként tíz utat tesznek. Emellett a vasút sem marad tétlen. Ot kilos ko­sarakban elhelyezett zöldség,-zsardinettókat i«s tervbe vett a főváros, melyek nyilván igen nép­szerűek lesznek. Mindezzel pedig nem akarnak a kofáknak konkurenciát csinálni, pusztán az a cél hogy ezek a derék hölgyek húsz percentes haszonnal elégedjenek meg. A főváros zoldseg- p:aca különben minden e nembe tartozó árut ioi- galomba hoz. Kapható lesz uj burgonya, zöld bor­só, zöldbab, tök, kelkáposzta, kalarábé, salata, fiatal hagynia, uborka és zöldség. Minden remeny megvan rá, hogy a szép tervet a közönség nagy szimpátiával fogadja, aminthogy a tervnek nincs is más célja, mint a közélelmezési viszonyok hat­hatós megjavítása. * A tíztagú vészbizottság is megkezdte működé­sét és első kommünikéje büszkén hangoztatja, hogy ezentúl a búzát nem tengerivel, hanem ár­pával fogják keverni Budapesten. Ez az ered­mény kétségkívül jelentős és Budapest népe hálá­san fog tekinteni azokra, ak'k, hite szerint, ezt az eredményt előidézték. Holott a magyarázat az, hogy elfogyott a tengerilíszt, ellenben igen sok árpa van. Ezért kapunk most tengeri helyett átr- pát és ezért kezdi meg kedvező auspiciumok mellettt működését a t zes bizottság. * Az első üésen a bizottságnak csaknem mind­egyik tagja felszólalt. Általános volt a vélemény, hogy a közélelmezés nagy problémáját csakis az élelmiszerfelhczatal megszervezésével lehet meg­oldani. Több felszólaló hangoztatta az élelnijszer- nagykereskedelmi részvénytársaság alakításának szükségességét. Tudvalevő, hogy ez az ezme nem uj, felmerült mér esztendőkkel ezelőtt, de akkor előállottak a hentesek, mészárosok, nagykeres­kedők és annyi magánérdek tapadt a dologhoz, hogy az eszmét diszkreditálták. Most már más alapon, tisztára altruisztikuc célzattal alakulna meg a vállalat és valószínű, hogy a közel-jövő- ben valóra válóik a dolog. , 2 ______ Félnek az alkalmazottak, hogy nem kapnak előleget. A városházán az utolsó héten a tisztviselők között izgatott hangulat uralkodott, mert elter­jedt a hir közöttük, hogy a belügyminiszter nem járult hozza a közgyűlés ama határozatához, amely szerint a főváros alkalmazotta'nak hábo­rús előleget ad. A terv szerint, amelyet az elnöki ügyosztály dolgozott ki, a főváros a drágaság leküzdésére való segitésképen három havi előleget ad a tiszt­viselőknek és az alkalmazottaknak. A tanács előterjesztésére ehhez a tervhez a közgyűlés ás hozzájárult és most már a döntés a belügymin sz- terre vár. A nyújtandó előleg összegét mintegy négy millióra kontempléllták és a szükségéé; fede­zetet is megjelölte a tanács. A belügyminiszter hozzájárulása azonban mindmáig nem érkezett meg, ez okozta a tisztvi­selők között az érthető izgatottságot, mert elterjedt a hir, hogy a belügyminiszter megtagadta hozzájárulását. Aki ismeri a fizetésükből élő hivatalnokok helyzetét, nagyon könnyen el tudja képzelni, m - lyen ccapást jelentene rájuk nézve a remélt se­gítség meghiúsulása, Hiszen valamennyien nem­csak arra szám tottak, hogy ezt az előleget a há­ború után drágasági pótlék címén le fogják írni, de a közgyűlési határozatba vetett bizalmuk ré­vén «sokan már adósságot is csináltak a remélt előlegre. A belügyminisztériumban semmit sem tudnak a miniszter elutas tó döntéséről, ellenben tudják azt, hogy az előadó pártolólag terjesztette az ügyet a miniszter elé, akinek azonban — hir szerint — tényleg aggodalmai vannak ebben a kérdésben, Az elterjedt hírekkel «szemben a valóságot meg­tudandó, az elnöki ügyosztály vezetőjéhez, Män­ner Aladár dr. tanácsnok-főjegyzőhöz fordul- tuntk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának eze­ket mondotta: Az eltejedt hirek, amelyeket Öntől hal­lok, csak kombinációk. A főváros tisztviselő­inek nyújtandó előleg ügyében a belügymi­niszter ur jóváhagyását eddig nem kaptuk meg, ebből persze egyenesen következik, hogy azok a hirek, amelyek szerint a mi­niszter nem hagyta jóvá a közgyűlés hatá­rozatát, nem felelnek meg a valóságnak. Úgy értesülünk különben, hogy a tanács keddi rendes ülésén foglalkozott a tisztviselők előlegé­nek kérdésével és .ezzel vonatkozásban Bárczy István polgármester bejelentette, hogy a belügy­miniszterrel váló tárgyaláookát személyesen kí­vánja intézni. A tanácsülésről különben jó hírek szivárogtak ki, amennyiben a tanács tagjai meg vannak győződve róla, hogy a belügyminiszter kedvező döntése hamarosan meg fog történni. VBBBBBBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBBBlI S B «!£ llégy millió deficit. A főváros múlt évi zárszámadása Két héten belül nyilvánosságra kerülnek a fő­város 1914. évi zárószámadásának adatai1. Szimély Árpád főszámvevő most végz az utolsó simítá­sokat a rengeteg munkán s a tanácsnak már elő­zetesen tájékoztatót adott a végeredményről, Az összeg még változhat, mert a számadásokat még nem zárták le, de csaknem bizonyos, sogy a múlt év deficitje négy millió koronára fog rúgni. Be­avatott heyről igy informálták lapunkat a defi­citről Ó3 a főváros pénzügy; helyzetének várható alakulásáról: Négy millió koronán felül jár a múlt év deficitje Ha tekintetbe vesszük, hogy a folyó év költségvetése mintegy tiz millió ko­rona hiánnyal indult, könnyen elképzelhet­jük, hogy a háború után nagyon csúnyán fog festeni a főváros háztartásának mérle­ge. Azonban egy ilyen hatalmas apparátus­nál, hatalmas adminisztrációval dolgozó vá­rosnál nem számit két-károm rossz eszten­dő. Ha tartós béke ideje köszönt ránk, ak­kor nagypn könnyen és na óvom gyorsan be­hozza a város a deficitet, amely akkorára már húsz millió korona körül fog járni. És nem szabad lemondani arról a reményről sem, hogy ha győzünk, úgy az államtól re- kcmpenzációt, kárpótlást kapunk a háborús kiadásokért és a háború folytán elmaradt jö­vedelmekért. — Arról korai dolog volna ma még be­szélni, mi lesz a főváros teendője a pénz­ügyi bajok elháritásámk terén. Bizonyos, hogy nagyobbszabásu kötvénykölcsönt fo­gunk felvenni, erre normális időkben, hábo­rú nélkül is szükség lett volna. Magyaror­szág hitele, tekintélye mindenesetre meg fog nőni a háború után, ennek pedig az lesz az örvendetes következménye, hogy Buda­pest is könnyen fog jutná nagyobb és az ed­digieknél előnyösebb kölcsönhöz. Átokfürdő a Nyár-utcában. Feljelentés Ringerék ellen. Ma, amikor a főváros tanácsa és a közmunkák tanácsa erélyes megtorló lépéceket helyez kilátás­ba az épitkezési visszaélésekkel szemben, mód- fölött aktuális az itt vázolandó eset, amely ma már hivatalos eljárás tárgyát képezi. A hatósági vizsgálat fogja kideríteni, hegy az építési enge­dély megadásánál történt figyelmetlenség, vagy épitkezési visszaélésről van-e szó? Tény eddig mindeosze az, hogy a ma’ helyzet több okból nem maradhat fönn. A Nyár-utcai Hungária-íürdőről van szó, amelynek rengeteg szénnel való ellátása egyetlen, a Nyár-utcára nyíló szűk abakon át történik. A fürdő naponta 5—40 fuvar szenet emészt föl és mindez a rengeteg mennyiség egyetlen ablakocs­kán át vándorol be a fürdőbe. Elképzelhető, hogy a jobbadáp perszerü szén lapátolása milyen hihe­tetlen közegészségügyi állapotokat teremt a Nyár-utcában, ahol nemcsak adófizető polgárok laknak, de egyben a fürdővel átellenben a 9—It. szám alatt elemi :skola is van. Tessék elképzelni, milyen ártalmas a gyermekek «százainak gyenge tüdejére az az örökös szénporfelhő, amely ezt az utcát ellepi Ringerék, a Híjngária-fürdö tulajdonosai emel­Budapest, 1915 június 16. lett azonban jogtalan járdafoglalást is követnek el, egyben pedig olyan közlekedési akadályt ál­lítanak, amely ebben a szűk utcában, ahol villa­mos is jár, egészen tarthatatlan helyzetet teremt. Szűk utca, villamos, «szeneskocsi, szénpor, ísko- lásgyerekek, mindez ebben az összetételben egé­szen tarthatatlan. Vannak azonban a Nyár-utcáinak még szána- lomraméltóbb szenvedő alanyai ’s. És ezek a Nyár-utca 5. számú bérház lakói. Ez a ház, amely különben Beck Vilmos operaénekes tulajdona, Ringerék fürdőjébe valósággal be van ékelve, lévén a Nyár-utca 3. és 7. számú ház az ő tulaj­donuk, s igy mind a kettő a fürdő céljait szol­gálja. Az ötös számú ház lakói Ringerék ölelő karjában rettentően sokat szenvednek. Az örökös szénport, az áUlandó lapátolás zaját, mind az tüdejük, fülük és idegeik »sinylik meg. Ráadálsul még Ringerék az immár egy esztendő óta érvény­ben levő szabályrendeletet sem tekintik magukra nézve kötelezőnek, amely szabályrendelet a gyár és hasonló üzemek kéményeinek füstemésztővei való ellátását követeli. Ezek után egészen természetre, hogy a tart­hatatlan állapotokkal szemben elsősorban a Nyár- utca 5. számú ház lakói emelték föl tiltakozó szavukat. A ház gondnoka, Wolf Sándor Írásbeli panasszal fordult Boda Dezső főkapitányhoz, kérve a visszásságok megszüntetését. A főkapi­tány a panaszt dr. Saly rendőrtanácsoshoz, a VII. kerületi kapitányság vezetőjéhez tette át. Dr, Saly csodálkozásának adott kifejezést, hogy a rendőrőrszem ezekről az állapotokról nem tett eddig jelentést. Maga elé rendelte a rendőrőrsze­met, aki a följelentés adatait igazolta. Ma már a panasz a VII-iik kerületi elöljáróság előtt fekszik, az elöljáróság lesz hivatott megál­lapítani, hogy a nyár-utcai állapotokért kit ter­hel a felelősség. A hatóságnak kötelessége meg­szüntetni ezeket az anomáliákat, bármily csökö­nyös hittel bíznak is Ringerék részvénytámaságuk elnökének, Székely Ferenc belvárosi törzsfőnök­nek ellenállhatatlan befolyásában. Villamos fuvarozás. Szénmnukésők katonai felügyelet alatt. A főváros által tervbevett és a belügymi­niszter által engedélyezendő építkezések ut- jából még mindig nem hárultak el azok az akadályok, amelyekről a Fővárosi Hírlap leg­utóbbi száma részletesen beszámolt. Építő­anyag bőségesen van, az áremelkedéseket is elviselhetőknek lehet mondani. Megoldásra ilyen körülmények között tehát tulajdonképpen csak a munkáshiány és a fu­varozás kérdése vár. A munkáskérdésben ma­guk a munkások siettek segítségül, hogy a fő­város aggodalmait eloszlassák. Tény az, hogy Budapesten épen épitömunkásek dolgában van a legnagyobb hiány. A budapesti ipari és ke­reskedelmi munkásközvetitő junius 11-iki ki­mutatása legélénkebb kifejezője ennek a mun­káshiánynak. A Magyarországi Épitőmunkások Szövetségénél azonban szorgalmasan dolgoz­nak annak a statisztikának a megállapításán, amely föl fogja tüntetni, hogy a vidéki épitő­munkások közül hányán volnának hajlandók Budapesten munkába állani. Ez az akció két­ségtelenül sikerrel kecsegtet, ellenben a város­házán úgy tudják, hogy az eredményt csak az aratás utánra lehet várni. Sokkal fegósabb kérdés azonban az építő­anyag szállítása, a szükséges fuvarok előállí­tása. E tekintetben a lóhiány és a munkás­anyag alsóbbrendűsége komoly aggodalmakra ad okot­A városházán tehát úgy gondolkoznak, hogy valami olyan módot kell kieszelni, amely a ló­hiány okozta bajokat elhárítja. A közgazdasá­gi ügyosztálynak van is egy konkrét indítvá­nya, amelyet már meg is ismertetett a közle­kedési ügyosztállyal. E szerint a főváros építkezéséhez szükséges anyagot villamos kocsikon szeretnék szállítani. A közlekedési ügyosztály e kérdésben a vil femos vállalatokkal fog érintkezésbe képni. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom